Kelet Magyarország, 2012. március (69. évfolyam, 52-77. szám)
2012-03-12 / 61. szám
2012. MÁRCIUS 12.. HÉTFŐ 1011 Fókuszban: Fukushima 5 Eloszlott, felhígult a sugárszennyezés A megsérült atomerőműben ma is csak védőfelszerelésben dolgozhatnak fotó: net Az atomerőművek környékét továbbra is lezárva tartják, a reaktorokat - igaz, lassan - de leszerelik. Budapest. Egy évvel a japán atomkatasztrófa után lehet-e még nyoma a levegőben és a vizekben sugárzásnak? A kérdést Aszódi Attilának, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézete igazgatójának tettük fel.- Európában, Magyarországon csak a finom méréstechnikai műszereknek tudható be, hogy egyáltalán mérhető volt a sugárzás egy évvel ezelőtt - válaszolta, majd hozzáfűzte, ez továbbra is így van. Japánban is csak egy 80 kilométeres zónában mértek egy évvel ezelőtt is magasabb sugárterhelést, azon túl ott sem volt jellemző. Mára ott is jóval kedvezőbb a helyzet, hiszen a rövidebb felezési idejű izotópok, például a jód, Elsőként a sérült üzemanyagot távolítják majd el az erőművekből. ASZÓDI ATTILA már lebomlottak. A hosszabb felezési idejűek közül a Cézium 137-es van még jelen a 80 kilométeres körön belül, de ott sem egyenletesen. Ezen a területen közben elindítottak egy kísérleti tisztítási programot, amelyekkel mentesítették az utcákat, házakat, játszótereket, focipályákat a sugárterheléstől, de az atomerőművekhez legközelebb eső 20 kilométeres körzetet még mindig lezárva tartják - magyarázta. Védőépület épült A tengervíz szennyezettsége kapcsán a szakember elmondta, az erőművek első 1-2 hónapbeli komoly kibocsátását követően csökkenteni tudták a vízbe távozó radioaktív anyagok arányát. A vízbe került anyag ezután eloszlott, felhígult, mára már nem kimutatható. Az említett 20 és 80 kilométer közötti terület az óceánban is szeny- nyezettebb, de nincs további korlátozásra szükség.- Mi lesz az atomerőművekkel? - kérdeztük. Megjegyeztük, korábban lapunk is írt arról, hogy voltak olyan tervek, miszerint betonszarkofág kerül a fukushimai atomreaktorok fölé. Ám később már arról lehetett hallani, hogy lebontják ezeket az erőműveket. Hogyan döntöttek? Aszódi Attila elmondta, egyértelmű, hogy le kell szerelni ezeket, és a japánok is ebbe az irányba tartanak.- Az l-es blokk köré átmeneti védőépületet építettek, de ez nem betonszarkofág, hanem könnyűszerkezetes épület - magyarázta. - Erre azért volt szükség, hogy minél kevesebb jusson ki a bennük lévő anyagból. Össze is takarították a reaktorok környékén keletkezett szeny- nyeződést, a munkát főként távműködtetésű eszközökkel végezték el. Nem működnek tovább A legfontosabb a hűtés stabilizálása, mondta a szakember. Az biztos, folytatta, hogy az l-2-3-4-es reaktorok sosem fognak működni. Az 5-ös és a 6-os kapcsán már nem fogalmaznak a japánok ennyire egyértelműen, hiszen azok Az amerikai sajtóban írták, hogy a katasztrófa után megnőtt a csecsemőhalandóság az Egyesült Államokban. Köthető-e ez a katasztrófához? - kérdeztük. Aszódi Attila szerint semmiképp. Mint alig sérültek. Ám Aszódi Attila szerint nem biztos, hogy új- raműködtetésük felvállalható lenne. Valószínűbb, hogy mindegyik reaktort leszerelik majd. Kérdeztük, igaz-e, hogy ez akár negyven évig is eltarthat, Aszódi Attila igennel válaszolt. Mint mondta, lehetne siettetni a dolgot, de nem érdemes, sokkal kevesebb lehet az idő múlásával a dóziskövetkezmény. Elsőként a sérült üzemanyagot távolítják majd el az erőművekből, tudhattuk meg. ÉKN-HM A katasztrófáról 2011. március 11 -én helyi idő szerint 14 óra 46 perckor Japánt a Richter- skála szerinti 9,0-es földrengés rázta meg, és a nyomában támadó szökőár romba döntötte a szigetország északkeleti partvidékét. A földmozgás a világ ötödik legerősebb földrengése volt 1900 óta, a nyomában érkező hullámok több helyen tíz kilométerre is behatoltak az érintett részeken. mondta, ha a statisztika ki is mutatott ilyen eltérést, ez biztos, hogy nincs összefüggésben a Japánban történtekkel, olyannyira kicsi volt a sugárterhelés az említett Japán területeken kívül. Nincs összefüggésben Merre tart az energiaipar? Ezt írtuk a tragédiát követő napokban Fukushima átrajzolhatja a „reaktortérképet” 65 épülő reaktor döntő többA folyamatban lévő nukleáris fejlesztési projektek 85 százaléka négy országban zajlik. MISKOLC. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint a magyar energiapolitika alapvetései jó irányba mutatnak, de számos kérdésben az állami szerepek tisztázására lehet szükség - mondta Varró László, az IEA gáz-, szén- és árampiaci igazgatóságának vezetője. Az atomenergia jövőjével kapcsolatban erős aggodalmai vannak az ügynökségnek, a Japánban történt katasztrófa visszavetheti az atomenergetikai beruházásokat. Az IEA modellezte, miként festene a világ energiaipara, ha Fukushima politikai következményeként az eredetileg tervezetthez képest szignifikánsan visszaesnek a nukleáris beruházások. A fosszilis energiahordozók- elsősorban a földgáz és a szén - fogyasztása lényegesen megemelkedne, a magasabb kereslet pedig az árakat is felfelé hajtaná. Hazánkban az atomenergia súlya jelentős, az ország pedig fosszilis energiahordozókban szegény, így a paksi atomerőmű kiváltása hazai energiaforrásokkal gyakorlatilag teljesíthetetlen lenne. Szemben például Oroszországgal, amely - bár a katasztrófa után is elkötelezett az atomenergia iránt - különösebb nehézség nélkül támaszkodhatna gáz- és szénkészleteire. Megújuló vagy atomenergia- Hamisnak tartom ezt a szem- beállítást, a cél ugyanis nem az atomenergia kiváltása megújuló energiával, hiszen akkor az egyik alacsony kibocsátású termelési mód helyére lépne a másik - mondta el a szakember. - Az IEA előrejelzései a megújuló energia részarányának - szükséges - gyors növekedésével számolnak, a világ energiafelhasználásának növekedéséből adódó kihívás azonban hatalmas. A globális szénfogyasztás tavaly több mint ll százalékkal nőtt, a széndioxid-kibocsátás pedig történelmi csúcsot ért el. Ä magyarázat a feltörekvő piacok energiaintenzív dinamikus fejlődésében keresendő, amely a szénen alapul. Kínában például jelenleg 26 atomerőmű épül, tavaly sokkal több szélkereket helyeztek üzembe, mint a világ bármely más országában, és a globális napelemgyártó kapacitások nagyjából fele is Kínában található. A világon ma folyamatban lévő nukleáris fejlesztési projektek 85 százaléka egyébként négy országban, Kína mellett Oroszországban, Indiában és Dél-Koreában zajlik. (Forrás: napi gazdaság) ékn-pgy Budapest. A világban jelenleg 442 reaktorban termelnek villamos-energiát (hivatalosan, ebben egyelőre benne vannak a japánban sérült reaktorok is). Áz atomerőművek száma ennél értelemszerűen kevesebb, mivel erőművenként általában egynél több reaktort üzemeltetnek, jellemzően 2-4-et. Ezek megoszlása: jellemzően az északi félgömb gazdagabb országaiban találhatók, csaknem negyedük (104) az Egyesült Államokban, nagyhatalom még Franciaország (57), Japán (54), Oroszország (32). Jelentős számú reaktorral rendelkező országok: Dél-Korea (21), India (20), Nagy-Britannia (19), Kanada (18), Németország (17), Ukrajna (14), Kína (13). Az építkezések tekintetében egyértelmű a helyzet, a sége Ázsiában van (Kína 27, India és Dél-Korea 5-5), ezen felül még Oroszországban van nyilvántartva jelentős számú építés (ll). Nyugaton (ahol jellemzően a 80-as évek végéig zajlottak az építkezések) 1-2 ldvételtől eltekintve nem építenek reaktorokat. A reaktorok átlagéletkora körülbelül 27 év. A régebbieket 30-40 évre tervezték, a következő évtizedben ezek jelentős részének jár le a tervezett üzemideje, meghosszabbításukat sokfelé tervezik, ezt érinteni fogják a fukushimai események. A mai reaktorokat 50-60 éves üzemidőre méretezik - kaptuk a tájékoztatást Perger Andrástól, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ projektvezetőjétől. ékn <8 Vágyódás Ikeda Szacuki egy a kitelepítettek közül. A tragédia előtt egy farmon gazdálkodott családjával, ma egy menekültközpontban él, de gyakran meglátogatja régi otthonát. FOTÓ: GREENPEACE Sokmillió tonna törmelék A többség hazamenne, de sokan vonakodnak Japán 9.11.-e Március 11. fogalom Japánban. Úgy emlegetik, mint szeptember 11 -et Amerikában. A történtek feldolgozása is hasonlóan bonyolult feladat elé állít károsultakat és segítőket, tudósokat és tudósítókat egyaránt. „Azt akartam, hogy ne merüljön feledésbe, ami történt. Ezért siettem a filmmel”- mondja Ómija Kóicsi, a katasztrófát feldolgozó egyik első dokumentumfilm rendezője. Tiltott terület Az atomerőműbe a katasztrófa óta kétszer engedtek be külföldi újságírócsoportot, rövid időre, teljes védőfelszerelésben. A katasztrófaelhárításon dolgozók napi száz dollárért végzik munkájukat. Több mint 3600-an dolgoznak, életüket kockáztatva, mert még mindig magas a sugárzási szint. A TEPCO adatai szerint 167 munkás már nem mehet vissza az erőműbe, mert elérték a maximálisan engedélyezett sugárdózist. Az atomerőmű körüli 20 kilométeres körzet továbbra is tiltott terület. Nagy erőkkel folyt az elmúlt hónapokban a romeltakarítás. fukushima. Japán keményen dolgozik a észak-keleti térség újjáépítésén. A kormány 20 ezer milliárd jent (l jen = 2,80 forint) különített el a helyreállítás munkálataira. Augusztus végére a települések nagy részét megtisztították. A hulladék feldolgozása hatalmas feladat, a földrengés és a cunami után 25 millió tonna törmelék keletkezett a három leginkább sújtott tartományban. A legsúlyosabban érintett tartományok - Ivate, Mijagi és Fukushima - lakossága idén február l-én 5 millió 615 ezer fő volt, 83 ezerrel kevesebb, mint 2011. március l-én, számolt be róla hivatalos becslések alapján a Mainicsi című lap. Fukushima szenvedte el a legnagyobb veszteségeket, az atomerőmű környékére valószínűleg évtizedekig nem térhetnek vissza a lakosok. Mijagiban 23 ezerrel, Ivate prefektúrában 16 ezerrel csökkent a lélekszám. Legalább 60 ezren hagyták el végleg a cunami sújtotta régiót. Sokan beköltöztek Szendaiba, a helyszíni tudósítások szerint ez az egymilliós északi nagyváros lett az újjáépítés centruma. Fukushima prefektúrában jórészt az idősebbek maradtak, becslések szerint 2030-ra Japánban ott lesz legmagasabb (40 százalék körüli) az öregek aránya. mti A kitelepítettek 36 százaléka vonakodik hazaköltözni. FUKUSHIMA. A Fukushima prefektúrából evakuáltak 36 százaléka vonakodik hazaköltözni, míg 42 százalékuk visszatérne - derült ki egy napokban nyilvánosságra hozott felmérésből. A közvéleménykutatást a Kyodo News végezte, 185 fő megkérdezésével. Az eredmények mintegy egy évvel a földrengés és cunami által előidézett atomkatasztrófa után azt mutatják, hogy a hazaköltözés kérdése erősen megosztja az evakuáltakat. A válaszadók közül sokan aggódnak az atomsugárzás, valamint a radioaktív anyagokat hatalmas mennyiségben levegőbe és tengerbe bocsátó fukushimai Daiicsi atomerőmű krízisének utóhatásai miatt. Néhány válaszadó azt mondta, hogy szeretne visz- szatérni otthonába, azonban ennek nem látja reális lehetőségét. A felmérésből kiderült, hogy az evakuáltak egy része elszigetelve érzi magát jelenlegi lakhelyén. A válaszadó 185 emberből 75-öt kényszerítettek, 102-en pedig önként hagyták el a kormányzat által meghatározott kitelepítési körzetet; nyolcán erre a kérdésre nem adtak választ. A helyi kormányzat február 23-ai adatai alapján a katasztrófa miatt több mint 62 ezer embert telepítettek ki Fukushima prefektúrából. mti Rettenetes pusztítást hagyott hátra a cunami fotó: net
