Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)
2012-02-23 / 46. szám
2012. FEBRUÁR 23., CSÜTÖRTÖK Jegyzet M. Magyar László Űjabb terhek a váltakon Megdöbbentette hazánk lakosságát az Európai Bizottság szerdán bejelentett javaslata, amelynek lényege: 2013-tól vonjanak meg fejlesztési támogatásokat Magyarországtól. Bár az EB pénzügyi biztosa azt állítja, hogy az intézkedés független a Magyarország ellen folyó kötelezettség- szegési eljárásoktól, mégis a legtöbben politikai indokokat látnak a javaslat hátterében. Az biztos azonban: az országot érzékenyen érintené, ha valóban befagyasztanák a közel 150 milliárd forint kohéziós összeg folyósítását. Mindenki a másikat hibáztatja a támogatás befagyasztásának javaslata miatt. Az ellenzéki pártok a jelenlegi kormány politikáját okolják. Úgy gondolják, hogy az Orbán-kormány 2010 óta teljesen elhibázott gazdaság- politikát folytat. A kormányon lévő Fidesz és KDNP az előző, az MSZP nevével jelzett kormányzási korszakot hibáztatja, hiszen már 2004 óta túlzottdeficit-eljárás folyik Magyarország ellen. Lehet persze mutogatni egymásra, de azzal nem sokat jutunk előbbre. Félő, hogy a kormány további megszorításokkal válaszol a kialakult helyzetre: kevesebb támogatás jut a tömegközlekedésre, a gyógyszerekre, vagyis a terhek ismét a nyugdíjasokra, a munkavállalókra hárulnak majd. magyar@inform.hu | Elemzők véleménye Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője elmondta: a január 1 -i időpont kellően távol van, és a kormány nyilvánvalóan tesz addig lépéseket. Hozzátette: az IMF-tárgyalások, jóllehet függetlenek a túlzottdeficit-eljárási folyamattól, mindenképpen egy fenntartható adósság- és hiánypályát felvázoló gazdasági programot fognak megszabni. Kifejtette: nagyon kicsi az esély, hogy ténylegesen is megtörténjen a támogatások felfüggesztése. Kondrát Zsolt, az MKB Bank elemzője is amellett érvelt, hogy kis valószínűséggel következhet be a kohéziós támogatások tényleges befagyasztása. Mint mondta, „ez egy fenyegetés, amit végül nem fognak beváltani. Abban segít, hogy tényleg legyen (IMF/EU-) megállapodás”. Úgy vélekedett ha lesz megállapodás, akkor csakis olyan pályát fognak elfogadni, amely egyébként is megfelel a túlzottdeficit-eljárás szempontjainak. Az MKB elemzője szerint a pénzek befagyasztása esetén sem lenne túl nagy közvetlen hatása a magyar gazdaságra. Devizaárfolyam (2012.02.22.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 287,16 +0,44 USA dollár 217,05 +0,71 Svájci frank 237,81 +0,49 Angol font 340,83-1,96 Román lej 65,93 +0,11 Ukrán hrivnya 27,10 +0,09 Horvát kuna 37,84 +0,04 Lengyel zloty 68,62 • O O "■J ) gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB ! 142 milliárd forint a „büntetés” Az európai kohéziós politika Magyarországon Magyarországnak szóló támogatások 2007 és 2013 között (milliárd euro) Célkitűzés Alap Uniós Állami önrész Összesen 1 ~ ' Wá KA 8,6 1,5 10,1 Konvergencia ERFA 11.2 2,0 13,2 a * ~ r* - • d ESZA 3,2 0,5 3,7 Konvergencia összesen 22,9 i mMBm te®«!» u ^ gHjL 'Ij ’ " ■! Regionális versenyképesség ERFA 1,5 0,3 1,8 ..... és foglalkoztatás ESZA 0,5 0,1 0,6 Do0innÁlk uorconvkónpccfid ncgiuiiciiia vcDciiyAcjjcddcg és foglalkoztatás összesen 2,0 KA: Kohéziós Alap jj ERFA: Európai Regionális Fejlesztési Alap ä ESZA: Európai Szociális Alap Európai területi együttműködés összesen* ERFA 0,40,4 MINDÖSSZESEN 25,3 4,4 29,7 kerekített adatok *A területi együttműködési programok társfinanszírozásához minden egyes résztvevő tagállamnak minimum 15%-kal kell hozzájárulnia. GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: EURÓPAI UNIÓ / MTVA SAJTÓ- ÉS FOTÓARCHÍVUM7 MTI Az Európai Bizottság 495 millió euró befagyasztását javasolja. BRÜSSZEL. Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró - csütörtöki árfolyamon 142 milliárd forint - Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását, mert az ország nem teljesítette deficitcsökkentési kötelezettségeit - közölték szerdán Brüsszelben. Még megvitatják Az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény, a biztosok testületé szerda délelőtt ült össze, és az egyik napirendi pont a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás volt. A testület javaslatát még az EU- tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is meg kell vitatnia, és jóvá kell hagynia. A témáról kiadott közlemény szerint a pontosan 495 184 000 eurót a jövő januártól hatályos kötelezettségvállalásokból függesztik fel. A bruttó hazai termék (GDP) 0,5 százalékáról, az összes kötelezettségvállalás 29 százalékáról van szó. A közlemény szerint a mindeddig „példátlan” lépés „az Európai Bizottság Magyarországnak szóló ismételt figyelmeztetéseit követi, hogy fokozza erőfeszítéseit a túlzott államháztartási deficit befejezésére, valamint a megfelelő lépések elmaradását”. A bizottság emlékeztetet arra, hogy januárban már megállapította a hatékony lépések hiányát Magyarország részéről, és javasolta a túlzott deficit miatti eljárás felgyorsítását, amit a pénzügyminiszteri tanács el is fogadott. „Ösztönzőnek kell lenni” Olli Rehn pénzügyi biztos a közlemény szerint azt hangoztatta, hogy a javaslatnak „erős ösztönzőnek kell lennie Magyarország számára, hogy ... megfelelő makrogazdasági és pénzügyi feltételeket hozzon létre annak érdekében, hogy biztosítsa a kohéziós alapból származó források hatékony felhasználását”. Hozzátette, hogy „most a magyar kormánynak kell cselekednie, mielőtt a felfüggesztés életbe lép”. Magyarország a bizottság előrejelzése szerint jövőre is átlépi a 3 százalékos deficit- határt - emelte ki Rehn. Johannes Hahn, a regionális fejlesztésért felelős biztos kiemelte: „a bizottság javaslata arányos, és lehetővé teszi, hogy az alapból továbbra is támogassanak beruházásokat, miközben Magyarországnak esélyt és időt ad, hogy rendezze a helyzetet”. A bizottság emlékeztetett a kohéziós alapra vonatkozó uniós szabályokra, amelyek szerint ha valamely kedvezményezett tagállamban túlzott költségvetési hiány áll fenn, és az erről „kiadott tanácsi ajánlást az érintett tagállam részéről nem követte eredményes intézkedés, az alapból az érintett tagállam részére tett kötelezettségvállalások teljes vagy részleges felfüggesztéséről határozhat, a felfüggesztésről szóló határozatot követő év január l-jei hatállyal”. „Képesek leszünk rá” A szabályok szerint „ha a Tanács megállapítja, hogy az érintett tagállam megtette a szükséges kiigazító intézkedést, késedelem nélkül határoz az érintett kötelezettségvállalások felfüggesztésének megszüntetéséről” is. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) államtitkára még kedden az MTI-nek úgy nyilatkozott, hogy meggyőződése szerint a gyakorlatban nem fog sor kerülni arra, hogy Magyarország ne férjen hozzá a kohéziós alaphoz. Jelezte, hogy a kormány már most tavasszal, a szokásos módon elkészítendő konvergencia programban és nemzeti reformprogramban, ősszel pedig a jövő évi költségvetésben megfelelő lépésekkel reagálni fog az uniós elvárásokra. Leszögezte, hogy Magyar- ország képes lesz a hiányt az előírt szint, a bruttó hazai termék (GDP) 3 százaléka alatt tartani. mti Mit érinthet a befagyasztás? Hazánk a kohéziós alapból közlekedésfejlesztési és környezeti beruházásokat, jellemzően nagyprojekteket valósít meg, olvasható az lndex.hu-n. A folyamatban lévő fejlesztéseket - így az M4 3-as vagy az M 3-as autópályák és a négyes metró építését - azonban nem fenyegeti a javasolt befagyasztás. Olli Rehn közölte: „Nem a kifizetések, hanem a rendelkezésre álló keret csökkentéséről van szó, így a már elfogadott meg fogják kapni a tervezett összegeket", vagyis egy zárolás csak a tervezett projektekre szánt összeget csökkentené. Ez is számos már előkészített nagyberuházást érinthet. A közlekedési nagyberuházások közül még nem hagyta jóvá Brüsszel az 1 -es és 3-as villamosok vonalának meghosz- szabbítását - ennek tervezett 40 milliárdos költségéből 36-37 milliárd kohéziós támogatás lenne. Szintén nincs még jóváhagyva a budavári buszprojekt - ez kisebb tétel, az összköltségvetése csak mintegy tízmilliárd forint -, de jóváhagyásra vár a százmilliárdos nagyságrendű, majdnem nyolcvan százalékban EU-pénzből megvalósítani tervezett Szajol-Püspökladánya és Budapest-Esztergom vasútfejlesztés is. Sőt, a már lezajlott és ki is fizetett, összesen 24 milliárdos költségvetésű Margit híd felújításáról sem született még uniós döntés, így annak 6 milliárdos támogatása is veszélybe kerülhet. „Jogilag vitatható a javaslat” A kormány szerint a javaslat vitatható: egy jövőbeli feltételezett eseményt szankcionál. BUDAPEST. A kormány szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata megalapozatlan, méltánytalan, jogi szempontból vitatható és ellentétes az alapszerződések szellemével, „hiszen egy jövőben feltéKósa Lajos telezett esemény miatt akar megállapítani szankciót”. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője és Giró-Szász András kormányszóvivő így reagált az MTI-hez eljuttatott közös közleményében az Európai Bizottság javaslatára. A magyar kormány álláspontja szerint a tények azt bizonyítják, hogy a kabinet gazdaságpolitikája jó irányba viszi Magyarországot, hiszen „a tavalyi évi gazdasági növekedésünk meghaladta mind az egész Európai Unió, mind az euróövezet növekedési ütemét”. Nem vették figyelembe Szijjártó Péter és Giró-Szász András álláspontja szerint érthetetlen, hogy a bizottság „miért hagyta figyelmen kívül a tényeket”, így azt, hogy Magyarország költségvetési hiánya - az Európai Unióhoz való csatlakozása óta először - 3 százalék alatt volt 2011- ben, és 3 százalék alatt lesz az idén is, amellyel az ország a nyolcadik legalacsonyabb hiányt tudhatja magáénak az unióban. Hozzáteszik, hogy mivel az Európai Bizottság a 2013-as költségvetési hiányt 3,25 százalékra becsülte, a kormány újabb intézkedéseket hozott, amelyek 0,4 százalékkal csökkentik a jövő évre várt deficitet, így az szintén 3 százalék alatt marad. Ezen döntésekről Orbán Viktor miniszterelnök tájékoztatta az Európai Bizottság elnökét, Jósé Manuel Barrosót - jegyzik meg. A Fidesz ügyvezető alel- nöke, Kosa Lajos budapesti sajtótájékoztatóján rendkívül felelőtlennek is nevezte az Európai Bizottság döntését, hiszen - mint mondta - mit gondoljanak azok a tagállamok, amelyek komoly belpolitikai konfliktust vállalva próbálják lefaragni költségvetési hiányukat, és eközben azt látják, hogy van egy ország, amely szintén mindent megtesz ezért, az unió azonban „leckézteti”. mti Pártreakciók az EB döntése kapcsán Az MSZP alelnöke, Kovács László volt adóügyi uniós biztos szerdán sajnálatosnak tartotta az Európai Bizottság javaslatát. A szocialista politikus szerint a döntés részben az európai adósságválság miatti szigorral magyarázható. Kovács László ugyanakkor kiemelte: a kormány elkerülheti a szankció életbe léptetését, ha elfogadja a brüsszeli ajánlásokat és változtat gazdaságpolitikáján. A Kereszténydemokrata Néppárt felszólítja a kormányt, hogy ne engedjen a zsarolásnak és minden lehetséges eszközét vesse be az országot ért hátrányos döntések hatásainak mérséklése érdekében. A KDNP szerint az Európai Bizottság döntésén keresztül a megadóztatott bankok és a multinacionális cégek arra akarják kényszeríteni a magyar kormányt, hogy minden terhet a nyugdíjasokra és a munkavállalókra hárítson. Az LMP szerint az Európai Bizottság zárolási javaslata egyértelműen a magyar kormány hibája miatt született meg - mondta szerdai, budapesti sajtótájékoztatóján Jávor Benedek. A jelek szerint Magyarország kétszer fizeti meg az egykulcsos adó árát, először akkor, amikor csökken az alacsonyabb jövedelműek keresete, másodszor pedig akkor, amikor „ennek a gazdaságpolitikai ámokfutásnak a következtében az Európai Unió 150 milliárd forint zárolását (...) javasolja” - közölte a frakcióvezető. Az ellenzéki •politikus úgy látja, hogy a döntésből nyilvánvalóan megszorítások lesznek. A Jobbik elnöke szerint az Európai Bizottság szerdai döntése Magyarország nagyon súlyos és durva megalázása. Vona Gábor közölte azt is: szerinte ötpárti egyeztetésre lenne szükség az ország uniós tagságáról. Az ellenzéki politikus hangsúlyozta: bár a kohéziós támogatások megvonása még nem végleges és visszavonható a döntés, de ehhez olyan „öncsonkításra” lenne szükség, amely hasonló eredménnyel járna. Éppen ezért a Jobbik szerint eljött az ideje, hogy Orbán Viktor ösz- szehívja az öt parlamenti párt vezetőit és őszintén tárgyaljanak arról, hogy mi Magyarország helye, szerepe, jövője az Európai Unióban. Olli Rehn: A levelekben nincs „konkrét” közlés Brüsszel. Annak ellenére is fenntartotta Magyarországról hozott döntését az uniós döntéshozó-végrehajtó testület, hogy a további magyar intézkedésekről „egy-két napja” levelet kaptak Orbán Viktor miniszterelnöktől és Olli Rehn fotó: net Matolcsy György nemzet- gazdasági minisztertől. Erről Olli Rehn gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes bizottsági alelnök beszélt az Európai Bizottság sajtótájékoztatóján a Magyarországnak szánt kohéziós támogatási összeg folyósításának befagyasztásáról szólva. Válaszában Rehn megerősítette, hogy „egy-két napja” ő maga Matolcsy Györgytől, Jósé Manuel Barroso bizottsági elnök pedig Orbán Viktortól levelet kapott, de - tette hozzá - ezek a levelek nem tartalmaztak olyan „konkrét” közlést, ami érdemben megváltoztatta volna az uniós testület következtetéseit. mti Andor László EU-biztos » egyetért az EB-döntéssel Budapest. Egyetért az Európai Bizottság szerdai döntésével Andor László EU-biztos, aki méltányosnak nevezte az uniós testület javaslatát: jövő januári hatállyal függesszék fel 495 millió euró Magyarországnak szánt kohéziós, vagyis felzárkóztatási támogatási összeg folyósítását. Az uniós biztos elmondta, konszenzusos döntés született. Az MTI-nek arra a kérdésére, hogy méltányos, arányos, igazságos-e a döntés, ahogy azt korábban várta, igennel felelt. Beszámolt arról is: azért maradt távol az EB-ülésről, mert a szerdai, budapesti nyugdíj-konferencia időpontját már jóval korábban fixálták, állásfoglalását pedig Andor László FOTÓ: NET írásban juttatta el a bizottsághoz. (Távolléte miatt a biztost a Fidesz és a KDNP is bírálta.) Andor László kiszámíthatónak nevezte a szerdai döntés tartalmát. Az álláspontját firtató kérdésre azt válaszolta, akkor ismerteti az abban foglaltakat, ha mások is nyilvánosságra hozzák saját állás- foglalásukat. MTI
