Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-18 / 42. szám

201. FEBRUÁR 18.. SZOMBAT KELET Gazdaság 5 Kit Magyarország fő hitelezői? Elscbrban külföldi (főként amerikai) befektetési és nyugdíjalapok Magyarország hitelzői. Éppen az a fő problémánk, hogy nem országoknak, nemzetállamoknak, hanm meghatározó mértékben magánszemélyeknek, illetve pénzügyi intézmé­nyekek tartozunk, ezért nem lehet az adósságot a fehér asztalnál átütemezni vagy lengedtetni. Az ország finanszírozása jelenleg a tőkepiacokról történik (állaikötvények kibocsátásával), csakhogy ezekért nagyon magas, 10 százalék körüUamatot kell fizetni a magyar államnak, míg az IMF-hitelért mindössze 3 száalékot kellene. Jelenrg mintegy 36 milliárd euró a Magyar Nemzeti Bank devizatartaléka, ami feletkizárólag a jegybank rendelkezhet. Ez a tartalék minden körülmények kűzöta nemzeti valutánk, a forint stabilitását szolgálja, ezért a gazdaság növe­kedésre közvetlenül felhasználni tilos. Egyefen kézben összpontosul a magyar adósság tizede, a Franklin Templeton Befeletési Alap ugyanis több mint ezermilliárd forintnyi magyar államkötvényt halmzott fel. Ezzel a befektetési cég az ország legnagyobb hitelezőjévé vált, a vállait főnökének, Mark Möbiusnak köszönhetően. Azállamadósság alakulása Maiyarország adósságállománya 2 Q 2. január 31 -én: 20 ezer 5 2 6 milliárd forint Viszafizetendő összegek, határidők 2(10-ben: A: államadósság éves kamata: 1100 Mrd forint. Az IMF-től és az EU-tól korábban kapott hitelcsomagból felvett 14 Mrd euró törlesztését 2011-ben kellett elkezdeni, a nagyját azonban majd 2013-14-ben leli visszafizetni. Ráadásul ezekben az években sok forintalapú államkötvény írtamideje is lejár. Ez az oka annak, hogy 2013-ban látványosan nőni fog a magyar állam adósságszolgálata. GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: ÁLLAMADÓSSÁG KEZELŐ KÖZPONT 210 milliárdot buknak a bankok a végtörlesztésen Nyakig az (áUam)adósságban Ami biztos, hogy 2012-ben is jelentős összeget kell költeni majd az egészségügyre illusztráció: ékn Budapest. A magyar bankrend­szernek a végtörlesztésből eredő vesztesége a legújabb becslés szerint 210 milliárd forint lesz február végére - mondta Patai Mihály, a Ma­gyar Bankszövetség elnöke a Világgazdaság által rendezett konferencián. Január közepén a végtörlesztés miatti veszte­ség 143 milliárd forint volt - egészítette ki az adatot a bank- szövetség elnöke. A devizában számított lakossági hitelek tör­lesztését befolyásolja majd az árfolyamgát kibővítése várha­tóan áprilistól, amelynek tör­vényi szabályozása február 16. és február vége között alakul ki - közölte Patai Mihály. Az utol­só pillanatban 70 ezren éltek a lehetőséggel. Idén január 30-ig meghaladta a 141 ezer darabot a fix árfolyamon végtörlesztett szerződések száma, és további 19 ezer szerződés esetében iga­zolták az ügyfelek a szükséges fedezet meglétét. ékn Amennyiben a kötvé­nyek kamata tartósan magas marad, könnyen adósságcsapdába ke­rülhet az ország. Debrecen. A magyar állam- adósság forintban mérve kö­zel megduplázódott 2004 és 2011 között. Értéke minden egyes évben növekedett, te­hát egyik kormánynak sem sikerült csökkentenie egyik évben sem (!) és 2011 végére az állam nettó adóssága 20,5 ezer milliárd forintot tett ki. Emellett nagyon sok az el­adósodott önkormányzat és magánszemély is. Folyamatosan nőtt Néhány évben csak a pénz­romlás ütemével azonos mér­tékben nőtt az államadósság, legtöbbször azonban annál nagyobb mértékben, és ha az inflációt levonjuk, akkor számításaink szerint reálér­tékben 24 százalékkal nőtt a magyar állam adóssága ebben az időszakban. (Évente át­lagban kb. 8 százalék volt az államadósság növekedése és 5 százalék körüli az infláció.) Az adósság növekedése nem lenne tragikus, ha a gazdaság erőteljes fejlődésével járt vol­na együtt, de sajnos ebben az időszakban a nemzeti össz­termék, a GDP (jobb mutató­szám úgy tűnik, még egyelő­re nincs) csak 8 százalékkal, azaz évente átlagosan l száza­lékkal nőtt. Ebben benne van a 2008-2009-es erőteljes visz- szaesés is, a gazdasági válság Arányok A költségvetési hiány mértéke/ viszonyítva a GDP-hez 2009:918 Mrd Ft (a GDP 4,5%-a) 2010:1012 Mrd Ft (a GDP 4,2%-a) 2011:1184 Mrd Ft (aGDP3°/o-a)* miatt. Jelenleg a GDP közel 80 százalékát teszi ki az állam- adósság. Érdemes a tavalyi évet alaposabban megvizs­gálni, mert ez volt az első év, amelynek költségvetését már teljes mértékben a jobboldali kormány intézkedései hatá­rozták meg. Az államadós­ság ez év alatt mintegy 1400 milliárddal nőtt, amely nagy csalódás volt, az 1998-2002- es Orbán-kormányhoz viszo­nyítva (amikor is csökkent az adósság) és amiatt is, hogy a magán-nyugdíjpénztári va­gyon nagy részét felhasznál­ták. A képet valamennyire ja­vítja, hogy az állam kifizette a MÁV és a megyei önkormány­zatok adósságait. Elmaradt a pörgés Az viszont egyértelmű, hogy Matolcsy Györgyük igencsak elszámították magukat. Nem pörgött fel a gazdaság, nem nőtt sem a termelés sem a la­kossági fogyasztás, így az ál­lami adóbevételek is a terve­zettnél sokkal alacsonyabbak lettek. És mivel az államköt­vények közel fele devizában volt jegyezve, az árfolyam romlása növelte az adóssá­got, a devizakötvényeknél az utóbbi év során 1162 milliárd forint a növekedés. Hiába húzták be tehát a féket év közben (Széli Kálmán-terv és zárolások), a költségvetés ismét deficittel zárt, tehát a Főszámok Magyarország költségvetésének néhány fő száma 2012-ben 1/ milliárd forint a bevétel. 1 i Q Q Q milliárd forint IhT.OTJTÍ akiadás. FTfg milliárd forint a 3/0 hiány. 2 “J/. Q milliárd forint a ■ / i# nyugdíjalap bevé­teli és kiadási oldala egyaránt. ^ milliárd forint az ■ /UU egészségbiztosítási alap bevételi oldala. milliárd forint az ■ /33 egészségbiztosítási alap kiadási oldala. végeredmény kiábrándítóan gyenge. Ezek alapján lehet, hogy nem volt helyes döntés a Mol-részvénycsomag visz- szavásárlása 500 milliárd fo­rintért. Mi várható 2012-ben? Foly­tatódik a takarékoskodás, de a gazdaság igencsak stagnál, emiatt nehéz elérni, hogy ne nőjön az államadósság vagy legalábbis a pénzromlás üte­me alatt maradjon. Rengeteg a kisadó, amelyek nem adnak jelentős bevételt, viszont ko­moly összegeket kell költeni a BKV-ra, az egészségügyre és támogatni kell a devizahitele­seket (már azon az alapon is, hogy a forint-lakáshitelesek is kaptak előzőleg támogatást), ezenkívül az oktatási és köz- igazgatási átszervezéseknek is van költségvonzata. Az adósság kezelése újabb köl­csönök felvételét igényli, de amennyiben a piaci hisztéria miatt a kötvények kamatai tartósan igen magasak ma­radnának (jelenleg is mintegy 10 százalék), akkor adósság- csapdába kerülhetünk. ÉKN Közmunkásokkal hasít a munkahelyteremtés A legtöbb új állásbe­jelentés decemberben Borsod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyé­ből érkezett. Budapest. Tavaly december­ben több mint 10 ezer mun­káltató csaknem 33 ezer új álláshelyet jelentett be Ma­gyarországon, így november­hez képest ll,l százalékkal emelkedett, az előző év azo­nos időszakához képest pedig több mint kétszeresére nőtt a bejelentett új munkahelyek száma - derül ki a Nemzeti Munkaügyi Hivatal (NMH) honlapján közzétett statisz­tikából. A legtöbb új állásbe­jelentés Borsod-Abaúj-Zemp- lén és Hajdú-Bihar megyéből érkezett, utóbbiban 2600, előbbiben 5400 új állást re­gisztráltak. A legtöbb támogatott Az újonnan bejelentett állá­sok 29,9 százaléka volt nem támogatott álláshely, 70,1 százalékát pedig valamilyen támogatott foglalkoztatási forma (ennek nagy része köz­foglalkoztatás) keretén belül kínálták a munkáltatók. Győr- Moson-Sopron, Vas, Zala me­gyében és Budapesten a nem támogatott állások voltak túl­súlyban, mind a négy terüle­ten 70 százalék felett volt az elsődleges munkaerőpiacon kínált állások aránya - derül ki az adatokból. Az új támo­gatott állások száma decem­berben 23 400 darab volt, ami egy hónap alatt 21,1 százalék­kal (4100 darabbal), 2010. de­cemberhez viszonyítva pedig 5,6-szeresére (több mint 19 ezerrel) emelkedett. A hónap folyamán 65 400 állás állt rendelkezésre, amelyből több mint 25 ezer maradt betöltet­len. 2011 végén, a decemberi zárónapon 552 300 álláske­resőt tartottak nyilván, ami az előző hónaphoz képest 4,9 százalékos emelkedést, míg az előző év azonos idő­szakához képest 6,6 száza­lékos csökkenést jelent. A legtöbb álláskereső továbbra is Borsod-Abaúj és Szabolcs­Szatmár-Bereg megyében van. A NMH adatai szerint ta­valy decemberben egy hónap alatt az álláskeresők száma a férfiaknál 7,7 százalékkal, a nőknél 2,3, a szakképzetle­neknél pedig 5,3 százalékkal emelkedett, míg a diplomá­soknál változatlan maradt. Az előző év decemberhez viszo­nyítva a férfiak körében 9,8, a nőknél 3,1 százalékkal csök­kent, a szakképzetleneknél pedig 6,4 százalékkal lett ke­vesebb álláskereső, míg a dip­lomás álláskeresők számában is volt egy kisebb, csaknem egyszázalékos mérséklődés. Kevesebb a tartós A tartósan regisztrált álláske­resők száma 0,6 százalékkal A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) által használt definíció szerinti munkanél­küliségi ráta KSH által pub­likált legfrissebb adata 10,6 százalék, ami a munkaerő-fel­mérésből a 2011. szeptember­novemberre a 15-74 éves né­pességre vonatkozóan kapott országos adatot mutatja. Ez az érték az egy hónappal koráb­ban publikált adathoz képest 0,2 százalékponttal, az előző év azonos időszakához ké­pest pedig 0,1 százalékponttal csökkent 2011 decemberé­ben novemberhez képest. A decemberi zárónapon több mint 126 ezren voltak több mint egy éve állás nélkül, ez 2010 decemberéhez képest jelentős, csaknem 26 száza­lékos visszaesést jelent. A regisztrált álláskeresők kö­zött arányuk 22,9 százalék, 6 százalékponttal alacso­nyabb mint az előző hónap­ban. A szezonálisan kiigazí­tott adatok szerint 2500 fős csökkenés tapasztalható a nyilvántartott álláskeresők számában, vagyis december­ben jelentősen visszaesett a foglalkoztatottak száma a szezonális ágazatokban, és gyakorlatilag eltűnt a több- let-munkaerőkereslet. mti csökkent. Tavaly december­ben 31 cég, 1132 munkaválla­lót érintő csoportos létszám- leépítési döntést jelentett be a Nemzeti Foglalkoztatási Szol­gálathoz. Novemberhez ké­pest 37,2 százalékkal nőtt, míg 2010 decemberéhez képest 30,2 százalékkal csökkent az elbocsátandó munkavállalók száma. ft http://forum.szon.hu Fórum. Érvek, ellenérvek - ahogy Ön látja. Kik teremtettek új munkahelyeket? Németek:Hazánkban nyolcezer olyan vállalat működik, amelyet német tőkével alapítottak. Összesen 300 ezer munkahelyet teremtettek, vagyis Magyarországon minden 10. munkahely német vállalkozással hoz­ható össze. Ez többek között annak köszönhető, hogy itt olyan környezetre találtak, amelyben a német minőségi elvárásoknak megfelelő termékeket állíthatnak elő. Ennek eredményeként a magyar külkereskedelem 2 5 száza­léka Németország felé irányul. _______ Franciák:Magyarország sokat kö­szönhet a francia befektetőknek, akik a rendszerváltozás óta 60 ezer mun­kahelyet teremtettek az országban - nyilatkozta egy francia lapnak még miniszterelnökként Bajnai Gordon. Kínaiak:Körülbelül száz kínai állami vállalatnak van Magyarországon képviseleti irodája, illetve működő vállalkozása. Nagyobb bevásárlóköz­pontokat vásárolnak (pl. Asia Center) az országban mindenfelé: például Dunaújváros volt Skála nagyáruháza. A kínai cégek az elmúlt években 10 ezer munkahelyet teremtettek Magyarországon. Eddig jellemzően a kereskedelemben voltak érde­keltek, de az utóbbi időben olyan magas hozzáadott értéket képviselő ágazatokban is megjelentek, mint a napenergia-ipar vagy a gyógyszeripari kutatás-fejlesztés. _____________, Magyarok:Az új munkahelyek nagy részét Magyarországon a cégek egy szűkebb csoportja adja: a válságot megelőző három évben a vállalatok mindössze tíz százalékának volt köszönhető az új munkahelyek több mint 87 százaléka. Ezek közül is ki­emelkednek a leggyorsabban növekvő kis- és középvállalatok, melyeket a szakirodalom „gazelláknak" nevez: ezek a cégek hozták tétre hazánkban az összes új munkahely 30 százalékát. Az újonnan bejelentett álláshelyek 70 százaléka valamilyen támogatott foglalkoztatási forma illusztráció: ékn

Next

/
Oldalképek
Tartalom