Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-17 / 41. szám

2012. FEBRUÁR 17.. PÉNTEK 2 Mindenfelől KELET wmmmmmmmmmm —■ m WKKRKm Jegyzet Bednártk Mónika Családi fejcsóválás Akár születésünk jogán, akár önmagunk döntése nyomán leszünk tagjai egy családnak, megtanuljuk, hogy az együtt­élésnek vannak szabályai. Jól érthető alapokon nyugvó szerződés ez. Jogok éppúgy járnak az összetartozással, mint kötelezettségek, és csak az egyiket akarni, a másikat pedig olykor tagadni az ellen­kezésen túl ellenérzéseket is kivált a família többi tagjából. A rokonság valamennyi szereplője önálló egyéniség, saját érdekekkel, értékekkel és célokkal, amelyek tiszteletben tartása legalább olyan alapve­tő, mint a család egységének megőrzése és sikerének elő­segítése. Főleg igaz ez akkor, ha mi- akartunk a familiáris viszonyt. Amikor úgy döntöt­tünk, hogy az Európai Unió tagjai leszünk, tudtuk: nem minden döntésük és határo­zatuk lesz nekünk tetsző, és nem mindig a magyar érdekek érvényesülnek majd, bár­mennyit harcoljunk is. Ám abban is biztosak lehettünk, hogy az uniós és demokratikus értékek meg­sértését nem engedik sem á régi nagyoknak (pl.: Francia- országnak), sem az újonnan érkező kisebbeknek. A család­tagok rosszalló fejcsóválását (lásd, az Európai Parlament mostani állásfoglalása) min­denki másként értelmezi és értékeli. Ezzel nincs baj, amíg azt a józan belátás, és nem az élből elutasítás vezérli. monika.bednarik@inform.hu »Aggódik” Magyarországért az EP Négypárti állásfog­lalást szavazott meg csütörtökön Strasbourgban az EP Magyarországról. STRASBOURG, BRÜSSZEL. A 315 támogató vokssal, 263 ellen- szavazattal, 49 tartózkodás mellett elfogadott határozat az EP „súlyos aggodalmát” fejezi ki „a demokrácia gya­korlásával, a jogállamisággal, az emberi és szociális jogok gyakorlásával, a fékekkel és ellensúlyokkal, az egyenlő­séggel és a diszkrimináció­mentességgel összefüggés­ben”. Felszólítja a magyar kormányt: tegyen eleget az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizott­ság ajánlásainak, és azoknak megfelelően módosítsa az érintett törvényeket. Három javaslat közül A voksolásra három határoza­tijavaslatot is beterjesztettek, és ezek közül a szocialisták, a liberálisok, a zöldpártiak és az Egységes Európai Baloldal/ Északi Zöld Baloldal (GUE/ NGL) nevet viselő radikális baloldaliak indítványa kapta meg a szükséges többséget. A kormányzati kommunikáci­ós államtitkár szerint politika­ilag motivált döntés született csütörtökön Strasbourgban. Kovács Zoltán az MTI-nek nyilatkozva azt mondta: lát­hatóan egy olyan döntésről van szó, amely nem veszi fi­gyelembe azt a tényt, hogy „a kormány éppen jogi esz­mecserét folytat az Európai Bizottsággal”. Ezzel kapcso­latban idézte Orbán Viktor A másik két, alternatív javas­latot - amelyet a jobbközép néppártiak, illetve a konzer­vatívok jegyeztek - a plenáris ülés elutasította. Az állásfoglalás emlékeztet arra, hogy a tavaly elfogadott új alkotmány „egyes rendel­kezéseit az Európai Parla­ment bírálta 2011. július 5-i állásfoglalásában”, és akkor „felhívta a magyar kormányt, hogy rendezze a Velencei Bi­zottság által kiemelt kérdé­seket és aggályokat, és ... fel­hívta az Európai Bizottságot, hogy alaposan tekintse át és elemezze az új alkotmányt és az abban rögzített sarkalatos törvényeket annak ellenőr­zése érdekében, hogy követ­kezetes összhangban állnak-e a közösségi vívmányok betű­jével és szellemével, különö­sen az Európai Unió Alapjogi Chartájával”. A szöveg „a magyar állam­polgárok és az Európai Unió közös érdekében felhívja a magyar kormányt, hogy te­gyen eleget az Európai Bi­zottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság fent em­lített kérdésekkel kapcsola­tos ajánlásainak, bírálatainak és kéréseinek, és az Európai Unió alapvető értékeinek és miniszterelnök reggeli rádió­interjújában elhangzottakat, vagyis azt, hogy megszületett a magyar kormány válaszle­vele az Európai Bizottságnak a testület által januárban in­dított kötelezettségszegési eljárásokkal kapcsolatban, a dokumentumot pedig pénte­ken küldi el a kabinet. Kovács Zoltán emlékezte­tett, hogy a magyar kormány világossá tette: ha a magyar normáinak tiszteletben tartá­sa mellett módosítsa ennek megfelelően az érintett jog­szabályokat”. „Végezzenek vizsgálatot” A képviselők „felhívták az Eu­rópai Bizottságot, hogy „végez­zen alapos vizsgálatot az aláb­biak biztosítása érdekében: a bíróságok teljes körű függet­lensége, és a függetlenül kine­vezett bírák mandátumát ne jogrendszerben történt válto­zások bármelyikéről kiderül és be is bizonyosodik, hogy nincs összhangban az euró­pai joggal, akkor megtalálja a megfelelő megoldási keretet. A kommunikációs állam­titkár végül köszönetét fejez­te ki azoknak, akik „partnerek egy ésszerű párbeszédben”, azoknak pedig külön is, akik kiállnak a kabinet mellett az ügyben. lehessen önkényesen lerövidí­teni; a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályozásnak az európai jogszabályokkal való összhangja; az adatvédelem in­tézményi függetlenségének és az információ szabadságának helyreállítása és a vonatkozó törvény betűje és végrehajtá­sa révén történő szavatolása; az Alkotmánybíróság bármely jogszabály felülvizsgálatával kapcsolatos jogának visszaál­lítása, ideértve a költségvetési és adóügyi törvények felül­vizsgálatához való jog vissza­állítását is; a média szabadsá­gának és pluralizmusának a magyar médiatörvény betűje és végrehajtása révén történő garantálása, különös tekintet­AzEP utasításai Az állásfoglalás szerint az EP „utasítja az Állampolgári Jogi, Bel- és Igaz­ságügyi Bizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel a Bizottság és az Európai Parlament... említett ajánlá­sainak végrehajtását és a végrehajtás tel a civil társadalom és az el­lenzék képviselőinek a Média­tanácsban való részvételére; az új választási törvény euró­pai demokratikus normáknak való megfelelése és a politikai hatalomváltás elvének tiszte­letben tartása; a politikai ellen­zék demokratikus fellépéshez való jogának intézményeken belüli és azokon kívüli sza­vatolása; annak biztosítása, hogy az egyházak, vallásfele­kezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény tisz­teletben tartsa a lelkiismereti szabadság alapvető elveit, és ne kösse a magyar parlament kétharmados többsége általi jóváhagyáshoz az egyházak bejegyzését”. MTI módját, és megállapításairól készítsen jelentést”. Egyúttal „utasítja az Elnökök Értekezletét”, hogy e jelentés fényében „mérlegelje”, „szükség van-e intézkedések - köztük az eljárási szabályzat 74e. cikke és az EUSZ 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intéz­kedések - életbe léptetésére”. „Politikailag motivált ez a döntés” Megszületett a válasz a kifogásokra Orbán Viktor a Kossuth rádióban fotó: mti, kollányi Péter A kötelezettségszegési eljárással kapcsolat­ban született választ pénteken küldik el. Budapest. Megszületett a ma­gyar kormány válaszlevele az Európai Bizottságnak a tes­tület által januárban indított kötelezettségszegési eljárá­sokkal kapcsolatban; a doku­mentumot pénteken küldi el a kabinet - közölte Orbán Viktor csütörtökön az mrl-Kossuth Rádió 180 perc című műsorá­ban. Nincs benne újdonság A miniszterelnök hangsúlyoz­ta, hogy a jogszabály-módosí­tási szövegeket rögzítő levél „semmilyen újdonságot nem tartalmaz”, a magyar állás­pont védhető, néhány pon­ton kell kiegészítést tenni, és „egy aránylag egyszerűnek mondható tárgyalássorozat előtt állunk”. A három ügy egyikéről, a bírák nyugdíjazásáról Orbán Viktor azt mondta: a kormány meggyőzően bizonyította, hogy Magyarországon egy ál­talános, mindenkire kiterjedő nyugdíjrendszer-átalakítás zajlik, amelyből a bírák sem maradhatnak ki. Amint megérkezik Brüsszel válasza, és a magyar kabinet úgy látja, nincs jelentős elté­rés a véleményekben, vagy esetleg teljesen egybeesnek az álláspontok, azonnal beter­jeszti a szükséges jogszabály­módosításokat az Országgyű­lésnek - tette hozzá. A Magyarországra látoga­tó, különféle törvényeket vizsgáló delegációkat, jelen­téstevőket érintő felvetés­re kijelentette: semmilyen külső erőnek nincs joga ah­hoz, hogy felülírja a magyar emberek akaratát. „Szívesen beszélgetek mindenkivel, de igazolóbizottságosdit nem játszunk” - fogalmazott a kormányfő, hozzátéve, hogy a szociális kérdésekről zajlott nemzeti konzultáció eredmé­nyét semmilyen külső bizott­ság nem fogja felülírni. mti EP-képviselők véleménye Devizaárfolyam (2012.02.16.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 293,80 +3,78 USA dollár 225,95 +3,75 Svájci frank 243,40 +3,30 Angol font 354,18 +8,77 Román lej 67,53 +0,78 Ukrán hrivnya 28,16 +0,71 Horvát kuna 38,75 +0,51 Lengyel zloty 69,50 +0,04 ) gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Guy Verhof stadt, a liberális EP- frakció vezetője közleményében kiemelte: az EP az állásfoglalással „megerősítette elkötelezettségét, hogy a közös európai értékeket vagy a demokráciát bármely tagállam vagy kormány részéről ért sérelem ellen kész harcolni". Hangoztatta: a szavazás célja „a magyar polgárok védelme” volt, és „mindazoké, akik az EU-ban a szabadságjogaikat, illetve a demokratikus fékeket és ellensú­lyokat illetően fenyegetésnek vannak kitéve”. Hannes Swoboda, a szocialista EP- frakció vezetője úgy fogalmazott: „a labda most Orbán térfelén van. Az elmúlt napokban alkalmazott dühös retorika folytatása helyett meg kell értenie, hogy ideje akcióba lépni népe érdekében, és konkrét törvényjavasla­tokat készíteni, hogy javítsa a magyar nép helyzetét”. Elutasító szavazatukat a strasbourgi plénum előtt indokolva jobboldali képviselők egyebek között arra hívták fel a figyelmet, hogy az állásfoglalás­sal az EP veszélyes példát teremthet arra, hogy megpróbál beleszólni egyes tagállamok belső ügyeibe. A néppárti Bernd Posselt úgy ér­tékelte, hogy ami történt, az az orwelli Igazság Minisztériumára emlékezteti, mert a bírálók nem a tényekről beszél­nek, hanem elrugaszkodnak azoktól. A lengyel konzervatív Ryszard Czarnecki azt kifogásolta, hogy a szöveg egy tagállam miniszterelnökét teszi ki támadásnak. Úgy vélte, Orbán Viktor kormányának a korábban kelet­kezett romokat kell eltakarítania. A liberális Kristina Ojuland viszont azt hangoztatta, hogy uniós alapér­tékekről van szó, amelyek teljesülését nem lehet belügyként kezelni. Frakciótársa, Norica Nicolai szerint az állásfoglalás „vészjelzés" az európai értékek és a demokrácia tiszteletben tartásának szempontjából. Leszö­gezte, hogy az uniós jogszabályokhoz minden tagállamnak ragaszkodnia kell, de az alkotmányt is tiszteletben kell tartani. A néppárti Simon Busuttil szerint az EP felelőtlenül járt el, mert olyan jogszabályok módosítását igyekszik elérni, amelyekben nincs illetékessége. „A határozat elfogadása koncepciós pereket idéz” Brüsszel. A magyar néppárti képviselőcsoport közleménye szerint a határozat elfogadása a koncepciós pereket idézi. Az állásfoglalást szerintük annak ellenére hozták meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyezteté­sek hamarosan lezárulnak. „A mai képmutató és fele­lőtlen határozat elfogadása ismételten rávilágít a Magyar- ország elleni baloldali táma­dások igazi arcára: az nem objektív tényeken, hanem pártpolitikai érdekeken alap­szik és célja Magyarország és a magyar jobbközép kormány lejáratása. A Magyarországgal kapcsolatos korábbi és várha­tó további viták pedig e poli­tikai kirakatper részei” - áll a közleményben. „Ez az eljárás a koncepci­ós perek gyakorlatát idézi. A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló Szerződés he­tedik cikkének alkalmazását is” - állapították meg a ma­gyar néppárti EP-képviselők, és felhívták a figyelmet: az állásfoglalás kezdeményezői között volt az MSZP két EP- képviselője, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is. mti „Magyarországot egy mondat sem bírálja” BRÜSSZEL. Az MSZP EP- delegációja közleményét jegyző Tabajdi Csaba úgy fo­galmazott: „sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalás­okban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elitélné Magyarországot, vagy a ma­gyar állampolgárokat bármi­lyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól, azonban az Orbán kormány nem egyenlő Magyarország­gal.” A szocialista képviselő megállapítása szerint az ál­lásfoglalás felszólítja az Eu­rópai Bizottságot: biztosítsa, hogy Magyarországon a jog­alkotás nemcsak az európai jogszabályok 'betűjével, de azok szellemével, az EU alap­értékeivel, a demokratikus szabadságjogokkal is össz­hangban legyen. A szocialista delegációvezető szerint „az elfogadott állásfoglalás az Európai Unióról szóló Szerző­dés 7.1. cikkére tesz utalást”, amely „mindössze egy fo­lyamatos monitoring eljárás megindításának lehetőségét veti fel. De annak is csak a lehetőségét!” - fogalmazott a közleményben Tabajdi. mti

Next

/
Oldalképek
Tartalom