Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-10 / 35. szám

2012. FEBRUÁR 10., PÉNTEK Virágnyelven jelezte a hajlandóságot a beszéd 3UDAPEST. Az MTI által meg­kérdezett gazdasági elemzők Kiemelték a megegyezési szándékot Orbán Viktor keddi arszágértékelő beszédéből. Duronelly Péter, a Budapest Bank befektetési igazgatója szerint sok újdonság nem volt Orbán Viktor beszédében, kü- önösen azt illetően, hogy a magyar politikának milyen a Hozzáállása az európai együtt­működéshez, milyen a magyar «/ezetés kompromisszumkész­sége az EU/IMF-hitelkeret alá­írása érdekében. Elmondta: az örszág olyan gazdasági helyzet­be került, amely alapján újabb inanszírozási csomagra lesz szüksége, de a különutas gazda­ságpolitika mellett a hitelszer­ződés aláírására nem nagyon enne lehetőség. Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője kiemelte, Orbán Viktor megerősítette, hogy a kormány r költségvetési fegyelem betar- :ásához ragaszkodik, ami fontos elzés a befektetőknek, és a mi­niszterelnök arra is utalást tett, hogy készek a megegyezésre az EU/IMF-hitelkeret érdekében - tette hozzá. Az MKB Bank vezető elemző­je Kondrát Zsolt úgy érzékelte, bár az EU/IMF-megállapodás- ról direkt módon nem beszélt a miniszterelnök, „virágnyelven a megegyezési hajlandóságot jelezte”. MTI Orbán Viktor fotó:mti Magyar remények a márciusi tárgyalásról 3ERLIN. Martonyi János kül­ügyminisztert megszólaltató írást közölt a Financial Times Deutschland (FTD) című né­met üzleti lap. A kormány ibból indul ki, hogy hamaro­san alábbhagy a vitatott tör­vényekkel összefüggésben megfogalmazott bírálatok íradata. „A legrosszabbon már túl vagyunk” - mond­ja a külügyi tárca vezetője. Hozzátette: „egyes állásfog­lalásokat akár sértegetésnek |s lehet nevezni, és ezek szá­mos szempontból túlságosan messzire mentek. Most azon­ban már a kijózanodás szaka­szában vagyunk” - fogalma­zott Martonyi. A külügyminiszter úgy véli, a kormány hamarosan megállapodásra jut az EB- Irel a januárban megindított három kötelezettségszegési eljárás ügyében. A kormány február közepén megküldi javaslatait Brüsszelnek, „és reméljük, hogy ezek elfoga­dást nyernek” - mondta a né­met lapnak Martonyi János. A magyar külügyminiszter hoz­zátette: reméli, hogy a tárgya­lások az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal „legkésőbb március elején” elkezdődhetnek. „Mi készen állunk” - szögezte le a kül­ügyminiszter. MTI Egyes állás- foglalásokat akársértege- gr tésnek is le- q&m* hét nevezni, jjg MARTONYI JÁNOS Kérdések és válaszok Az IMF-hitelről „A kormány komolyan gondolja a megegyezést” Ha nem kapnánk meg azlMF-hitelkeretet,a hatásai beláthatatla- nok lennének, mondta lapunknak az elemző. BUDAPEST. Kérdéseinkre Ma­dár István, a portfolio.hu ve­zető elemzője válaszolt. O Mi idézte elő azt a helyzetet, ami miatt az IMF és az EU segítségét kérte Orbán Viktor kormánya? MADÁR ISTVÁN: Ez alapvetően két okra vezethető vissza. A külső ok, hogy a hitelezési te­vékenység szerte a világban szűkül. A globális válság­nak ebben a szakaszában a refinanszírozási forrásokért folytatott verseny élesedik, vagyis míg a válság előtt nem is volt kérdés, hogy egy államkötvényre mindig akad vevő, addig most ez egyálta­lán nem nyilvánvaló. A belső ok, hogy ebben a verseny­ben látványosan hátrányba kerültünk amiatt, hogy a gazdaságpolitika kiszámítha- tatlanságá és hibái következ­tében a befektetők szemében a hitelesség drasztikusan visszaesett. © Mennyi pénzre van szükség? MADÁR ISTVÁN: Általában a ke­ret méretéről azt gondoljuk, hogy néhány évnyi deviza­hitel-szükséglettel érdemes számolni. Évente 4-5 milliárd eurónyi devizahitel-forrást kellene bevonnunk az állam finanszírozásába, innen jön a mostanában felröppenő 15 milliárd euró körüli összeg. © Mikor van szükség erre a pénzre? MADÁR ISTVÁN: A többségi vé­lemény szerint amennyiben Az EU-tagállamok államadóssága, 2011. III. negyedév ÉSZWSZéQ I Bulgária 1 Ropnia Svédország litánia Csehország Sztó*** Szlovénia cetrorszéQ Finnország Dánia Hollandia Spanyolország Cipws Wiána Ausztria «"■"■SS Írország Portugália Olaszország Görögország Az államháztartás bruttó adóssága a GDP százalékában GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: EUROSTAT / MTVA SAJTÓ- ÉS FOTÓARCHÍVUM / MTI a piaci finanszírozás fenn­marad, akkor nincs szükség az IMF-hitel felhasználására. Ha ennek ellenére hozzá kell nyúlni a pénzhez, az bizonyá­ra akkor következne be, ha az európai adósságválság újabb hulláma akkora lenne, hogy eltűnnének a vevők az ál­lampapírpiacról. Ugyanakkor én a fentiekkel szemben azt gondolom, hogy nekünk az IMF-hitelt mindenképpen fel kellene használnunk. Sokkal olcsóbb forrás, mint a piaci, és 1-2 évre biztosan szükség van, mire a gazdaságpoliti­ka hitelessége helyreáll, és a befektetők alacsonyabb kamatok mellett is hajlandók hitelezni a magyar államot. Mire fordítja majd a kormány ezt a pénzt? madár ISTVÁN: Alapesetben a fentieknek megfelelően sem­mire, egy készenléti számlán fog parkolni és jelképes ösz- szeget fizetünk csak érte. Ha mégis felhasználjuk, akkor a lejáró hiteleket törleszthetjük belőle, így csökkentve az új állampapír-kibocsátási szük­ségletet. Milyen módon szolgálja a jelenlegi kormányzati politika, hogy létrejöjjön a megállapodás az EU, az IMF és a magyar kormány között? MADÁR ISTVÁN: A január eleji pánikszerű piád és lakossági reakciók után a kormány láthatóan komolyan gondolja a megegyezést a nemzetközi szervezetekkel és minden erővel az együttműködési haj­landóságot igyekszik sugallni. Ezzel együtt azt gondolom, hogy érdemi kompromisszu­mokra is szükség lesz, nem csak a most napirenden lévő előfeltételek ügyében, hanem a tényleges tárgyalásokon is. O Mi lehet az ára annak, hogy segítségünkre lesz az EU és az IMF? MADÁR ISTVÁN: Erről egyelőre csak találgatások folynak. Úgy gondo­lom, érdemi kompromisz- jpt szumokra is szükség lesz. Jón; MADÁR ISTVÁN Vélhetően némi költségvetési kiigazítást még kérnek a tár­gyalópartnerek, és rendkívül erős garanciákat arra nézve, hogy a gazdaságpolitika egyeztetett formában folyik a jövőben. O Jobb lesz a magyarok­nak, ha megkapjuk az IMF/EU pénzét? MADÁR ISTVÁN: A legnagyobb érték láthatatlan marad: az államcsőd kockázatának megszűnése nem lesz kézzel­fogható a mindennapokban. Javulhat a befektetői környe­zet, alacsonyabb kamatokat kell fizetni az államnak (így végső soron az adósfizetők­nek) a hitelekért. Az IMF - és főként a gazdaságpolitika normalizálódása - hosszabb távon fejtheti ki inkább a hatását. © Jobb lesz a magyarok­nak, ha nem kapjuk meg az IMF/EU pénzét? MADÁR ISTVÁN: Ha nem kapnánk meg a hitelke­retet, annak a hatásai belát- hatatlanok lennének. Elkép­zelhető az is, hogy a jó nem­zetközi környezetben magas kamaton tovább tudnánk finanszírozni magunkat, de az is, hogy romló globá­lis hangulatban pánikszerű reakciók bontakoznának Id a magyar piacon, végső soron fizetésképtelenséghez vezet­ve. Ilyen kockázatot a gazda­ságpolitika egyszerűen nem vállalhat fel. ékn Háttél Offenzíva francia és német területen Rendezni a feszültté vált viszonyt „A kormány kénytelen /olt kevésbé harcos íiangnemet megütni külpolitikai kérdések­ben.” 3UDAPEST. Milyen összefüg­gés van a békülékeny magyar dilpolitika és a között, hogy íz Orbán-kormány szeretne titelhez jutni az IMF-től és íz EU-tól? - kérdeztük Gimes Gergelytől, a Political Capital institute gazdaságpolitikai Nemzőjétől. Az elemző ki­ejtette: az Európai Unió és diplomáciai úton annak szá­mos meghatározó tagállama egyértelművé tette, hogy a nemzetközi hitelszerződés­nek vannak előfeltételei, me­lyek sok esetben túlmutatnak a gazdaságpolitikai kérdése­ken. A magyar államadósság finanszírozása azonban hosz- szútávon az IMF védőhálója nélkül nem, vagy csak nagyon drágán oldható meg, így a kor­mány kénytelen volt kevésbé harcos hangnemet megütni külpolitikai kérdésekben: az elmúlt napokban tapasztalt kompromisszum-kereső nyi­latkozatokat tehát alapvetően gazdasági kényszerek magya­rázzák, állította szakember. Létfontosságú Szerettük volna tudni azt is, hogy hogyan szolgálja az Or­bán-kormány és Magyarország érdekeit, hogy német és francia területen lendült sajtóbeli of- fenzívába a magyar kormány? Gimes Gergely lapunknak úgy válaszolt: az Orbán-kormány új külpolitikai irányvonalának legfontosabb célja az Európai Unió meghatározó tagállama­ival való megbékélés, hiszen a Magyarország számára létfon­tosságú hitelszerződés szem­pontjából ezen államok szava meghatározó. Ennek megfe­lelően a kormány elsősorban a német és a francia diplomá­ciával igyekszik rendezni az elmúlt hónapokban feszültté vált viszonyt. ékn-he Németország, Fran- /9\ ciaország J meghatározó. ^ GIMES GERGELY Azt figyelik, mennyire kiszámítható .Magyarországnak lem kell nagyon nagy isszegű finanszírozási forrás.” ondon. A Standard & Poor’s számára a magyar államadós- jsztályzat kialakítása szem­pontjából elsősorban a gazda­ságpolitikai kiszámíthatóság i fő tényező - hangzott el a íemzetközi hitelminősítő ál- al az európai és az amerikai idósbesorolások idei kilátá­sairól rendezett londoni szak- szemináriumon. Az elemzők, piaci szereplők és újságírók számára tartott, videokonfe­rencia formájában megszer­vezett rendezvényen - az MTI kérdésére, hogy az IMF/EU- megállapodás majdani létre­jötte nyomán javulhatnak-e Magyarország adósosztályza­tai - Frank Gill, az S&P európai szuverén besorolásokért fele­lős igazgatója úgy fogalma­zott, hogy egyelőre „túl korai lenne erről nagy biztonsággal véleményt mondani”. Visszafogó hatás Az S&P vezető szakértője sze­rint a finanszírozási igények szempontjából tekintve, ab­szolút értelemben Magyaror­szágnak nem kell nagyon nagy összegű finanszírozási forrás. Ä magyar folyómérleg-egyenleg többletben van, a munkapiac sok nyugat-európai országéval összehasonlítva jóval kevés­bé merev, sőt meglehetősen rugalmas. Az elmúlt másfél évben azonban a Standard & Poor’s szerint romlott a gazda­ságpolitikai hatékonyság, „sze­lektív adóztatás” érvényesül egyes olyan szolgáltatási szek­torokban, amelyekben magas a külföldi tőkebefektetések sú­lya, ez pedig visszafoghatja a működőtőke-beáramlást, ami viszont gyengítheti a növeke­dési kilátásokat - vélekedett az igazgató. MTI Nemzetközi lapszemle a magyar helyzetről LesÉchos: A legjelentősebb francia gazdasági napilap szerint Orbán Viktornak januárban az Európai Parlamentben, majd Jósé Manuel Barrosónál, az Európai Bizottság elnökénél tett látogatása nem győzött meg arról, hogy hazája új alkotmánya ténylegesen demokratikus jellegű. A lap úgy látja, hogy a három kérdés, amely­ben kötelezettségszegési eljárás indult, mind egy irányba, a hatalmi ellensúlyok csökkentése felé mutatnak, de az Európai Bizottság csak jogi úton tud fellépni, s nem emelhet szót olyan más törvények - például a választási törvény -miatt, amelyekre nem vonatkozik a közösségi jog. Die Welt: Magyarország autokráciává változik, az EL) azonban nem elég szigorú Budapest­tel szemben, így az a benyomás keletkezik, mintha az euró gyengesége nagyobb veszély volna Európa számára, mint a demokrácia széthullása. Az EU ugyan tiltakozik és szankciókkal fenyeget, de mégsem elég szigorú, ami veszélyes, mert hiszen ki garantálja, hogy más államok nem lépnek a „magyar útra”? Handelsblatt: A hangulatot mérő index alapján felállított rangsorban Magyarország sereghajtó a 2004 óta az EU-hoz csatlakozott országok mezőnyében, az idén pedig további romlásra lehet számítani a felmérés szerint, amely rámutat, hogy a kilátások „nem utolsósorban” a magyar kormány vitatott gazdaságpolitikai intézkedései miatt borúsak. A kormány azonban igyekszik jobb légkört teremteni. Neue Zürcher Zeitung: A lap tudósítója szerint az IMF-fel és az EU-val való tárgyalásokról szólva az ország helyzetét értékelő Orbán Viktor kormányfő „egyrészt harcias, másrészt békülékeny” hangnemet ütött meg. Financial Times: lan Bremmer, az Eurasia Group globális politikai-üzleti kockázatelemző csoport elnöke azt írta, az IMF/EU-program megerősíti Magyarország pénzügyi helyzetét, és megteremti azt a mechanizmust, amellyel az unió és a valutaalap felülvizsgálhatja a bizalmat csorbító gazdaságpolitikai és intézményi lépéseket. A csomag azonban a gazdaságra fog szorítkozni, és semmit nem tesz a demokratikus kormányzás széle­sebb körű eróziójának kezelésére. A cikk szerint igaz, hogy az EU-intézmények most már foglalkoznak a kérdéssel, de válaszlépéseik megkésettek és távolról sem tökéle­tesek. Bremmer szerint a kormány alapvető karaktere az IMF/EU-megállapodás után sem fog változni, a felkínált engedmények legfeljebb taktikai vereséget jelentenek Orbán Viktor számára, és valószínűtlen, hogy a kormányfő letesz a Fidesz-befolyás hosszabb távú bebetonozásának szándékáról. Lengyel Rádió: A lengyel rádió honlapján Dariusz Kalan, a lengyel nemzetközi ügyek intézete elemző­je azt írta: „Magyarországon már vége a forradalomnak, Orbán pedig már véghezvitte a legfontosabb terveit". Véleménye szerint a miniszterelnök engedni fog az Európai Bizottság követeléseinek, mert ezzel „nem gyengíti pártja pozícióját, Magyarország­nak pedig pénzre van szüksége”. Az elemző szerint a hatalom jelentős konszolidálá­sának köszönhetően várhatóan a következő választásokat is a Fidesz nyeri.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom