Kelet Magyarország, 2012. február (69. évfolyam, 27-51. szám)

2012-02-09 / 34. szám

2012. FEBRUÁR 9., CSÜTÖRTÖK KELET ronun Üzenet Szabó Lajos, nyíregyházi olvasónktól: Az ember addig erős, amíg erős eszméket képvisel: tehe­tetlenné válik, mihelyt azzal szembehe­lyezkedik. FREUD Nap előfizetője Nagy Sándor NYÍREGYHÁZA. - Testnevelő szakos tanár lévén először mindig a sport oldalakat olva­som el a Kelet-Magyarország- ban, utána átböngészem az egész újságot - mesélte szer­kesztőségünkben járva hűsé­ges előfizetőnk, Nagy Sándor, akit ajándékcsomaggal jutal­maztunk hosszú ideje tartó előfizetéséért. Mint mondta: már nagyszü­lei is járatták a Kelet elődjét, majd generációról generációra öröklődött az újságelőfizetés.- Jelenleg én, az unoka já­ratom a lapot. A családom ma már szintén nyugdíjas: a nő­vérem, Nagy Ilona és én soká­ig az Inczédy középiskolában (volt 110-es) tanítottunk, az ikeröcsém és a felesége pe­dig a Kazinczyban. Büszke vagyok rá, hogy a nyolcvanas évektől a nagybátyámnak rendszeresen jelentek meg cikkei ebben a napilapban.- Bár manapság az em­ber azt nézi, hogyan takaré- j koskodhat, mivel spórolhat egy keveset, a családommal egyetértésben úgy döntöt­tem, a kedvenc újságunkról, a szinte már családtagnak szá­mító Kelet-Magyarországról nem fogunk lemondani, amíg élünk, hűséges előfizetői ma­radunk! KM-PI Tisztelt olvasónk! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megje­lentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érde­kében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. Postánkból Börtönben a Nőszövetség nyíregyháza. Az, hogy a me­gyei Nőszövetség tagjai tavaly karácsony táján ellátogattak a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei BV. Intézetbe, és jó szó­val, ajándékkal kedveskedtek az intézetben elhelyezett női fogvatartottak egy részének, csak az első lépés volt abban a segítő tevékenységben, amely­re a civil szervezet vállalkozott. Megható volt tapasztalni, hogy az év utolsó napjaiban, amikor mindenki szívébe a szeretet költözött, egyedülálló kez­deményezésünkkel a börtön falai között lévő nők, asszo­nyok életét is sikerült szebbé, boldogabbá tenni. A jövőben is szeretnénk meglátogatni, támogatni őket, elősegíteni visszaintegrálásukat a társa­dalomba, illetve könnyebbé, elviselhetőbbé tenni a bent töltött időt. Januártól havonta egyszer, csoportos foglalkozás Ólmán Lászlóné bízik a sikerben és személyre szabott egyéni ta­nácsadás keretében nyújtunk segítő kezet az erre fogékony női fogvatartottaknak életve­zetési és konfliktuskezelési ta­nácsok, személyiségfejlesztés, gyermek- és munkapszicho­lógiai ismeretek közvetítése által. Mindebben maximálisan támogat minket a megyei BV. Intézet, köszönet érte! ÓLMÁN LÁSZLÓNÉ, A NŐSZÖVETSÉG ELNÖKE b Fáztak, így nyárfáztak... Stihlfűrész hangja vegyült a déli harangszóba vasárnap Tiszadobon. Rocky, Sanyi és Robi nyárfát darabolt a hideg téli órán, amelyet jó étvággyal emésztett meg a meleget adó spar- helt. FOTÓ: PALICZ ISTVÁN Komolyan veszik a jól ismert Báthory-idézetet, bátran állnak a kihívások elé fotó: km Tanulással nagyobb az esély! Széchenyi-bál A Széchenyi István Közgaz­dasági, Informatikai Szak- középiskola és Kollégium február 25-én (szombaton) 19 órától, immár 14. alkalommal tartja meg a hagyományos Széchenyi-bált. A bál teljes bevételét - az előző évekhez hasonlóan - tanulóik iskolai környezetének komfortosab­bá tételére, illetve jutalma­zására fordítják. Szeretettel várjuk volt diákjainkat és az intézményben tanuló diákok szüleit! Bővebb információ az iskola honlapján található: www.nyirszikszi.hu; vagy az iskola titkárságán, a 42/434- 004-as telefonszámon kérhető. POMICHALNÉ PIROS GYÖNGYVÉR, IGAZGATÓHELYETTES Vivát Magyarok! Biztos vagyok benne, hogy aki tehette, január 23-án az ATV-ben nézte az Operaház előtti tüntetést. Milyen furcsa biológiai folyamat ment végbe a főváros terein, utcá­in. Először csak pár ember volt jelen, aztán elkezdett osztódni, szaporodni és a végén óriási tömeggé nőtte ki magát. (Mindez az Orbán évértékelője után jutott.) Hiszen mi is igaz magyarok vagyunk, összetartozunk! Ők az ellen küzdöttek, amiben nem hisznek. Látni kell, hogy a vezetés olyan törvényeket szavaztatott meg az érintet­tekkel, amelyek a csőd szélére sodorhatják az országot és Fiatalok, akik érettségizet­tek és dolgozni szeretnének, de hiába keresnek munkát éjt nappallá téve. Megvál­tozott munkaképességűek, akik halmozottan hátrá­nyos helyzetű kistérségben élnek, és jó ideje inaktívak. Számukra kínált ingyenes, sőt, pályázatilag támogatott képzési lehetőséget nemré­giben a Nyíregyházi Főisko­a népet. Azt hiszik bármit megtehetnek, elgondolásaik szerint. De nem látják tisztán a helyzetet? A kormány em­berei nem vették komolyan la Képzési és Továbbképzési Intézete. Az esélyesebb élet hívószavának engedve, én is egyike voltam azoknak, akik gyógypedagógiai asszisz­tens szakképzésre jelentkez­tek. Képzésünk, amelynek a nyírbátori Báthory iskola ad otthont, jelenleg „félidőnél” tart, az első félévet sikere­sen teljesítettük. Naivitás lenne azt hinni, hogy a szak­a tüntetéseket, ez látszott a „kezükben lévő” média infor­mációiból. Jó lenne, ha egy kicsit magukba szállnának és elgondolkoznának komolyan képzés végén tálcán kínálja majd nekünk a jobbnál jobb álláslehetőségeket az élet, de azt okkal remélhetjük, hogy nagyobb eséllyel fo­gunk tudni elhelyezkedni a munkaerőpiacon, főleg így, hogy csoportunkból 10 fő fél éven át tartó foglalkoztatá­sát is biztosítja a projekt! PÁL ANDREA ÉS PÁL DÓRA, VÁSÁROSNAMÉNY arról, hogy mi az, ami talpra állíthatná az országot! Nem vezet jóra, ha egyedül marad­nak, és senki sem áll melléjük! JUHÁSZNÉ, TISZALÖK Lakóhelyem: Ön is lehet szerkesztő! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (www.szon.hu) is. Megyei hírpor­tálként fontosnak tartjuk, hogy települé­seinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a .la­kóhelyem” aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képe­ket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az oldalak .felelőseit", akiknek elérhetőségeit feltüntetjük az oldalakon. Leveleinkből Matematika felkészítő A nyíregyházi Százszorszép Óvodában, a Pillangó csoport matematika felkészítésen vett részt. A gyerekek jókedv­vel kapcsolódtak be a játékos feladatok megoldásába. Szemmel láthatóan nagyon élvezték a foglalkozást. BENICSÁKNÉ ERIKA Játékos feladatokat oldottak meg FOTÓ: A SZERZŐ Elment egy segítőkész, igaz ember A halál úgy érte, mint ahogy élő fába csap a villám; számunkra, akik szerettük, felért egy földrengéssel. nyíregyháza. Nekrológ egy segítőért, édesanyámért Ré­vész Miklósné Ferenczi Mári­áért, a Kölcsey Ferenc Gimná­zium és egykor Egészségügyi Szakközépiskola, majd a Zay Anna Egészségügyi Szakkö­zépiskola volt tanáráért. Január 31-én, kora reggel Nyíregyháza belvárosában, a gyalogátkelőn elgázolta egy autó. Élhetett volna még, de másképp rendeltetett. Igaz, ez a 68 év nem telt hiába: szorgos munkálkodás, segítő jó szándék és cselekvés töl­tötte ki szinte minden percét. Az életben maradáshoz A II. világháború idején szüle­tett Oroson, elsőként egy na­gyon szegény négy gyermekes családban. Apja ács-segéd volt, fiatal édesanyja háztartásbeli. Korán megtanulta tűrni a nél­külözést és azt, hogy az életben maradáshoz elengedhetetlen az összefogás, egymás segí­tése. Értelmes, jó tanuló gye­rekként arra törekedett, hogy szülei büszkék lehessenek rá. A középiskola után férjhez ment és 20 évesen megszülte első és egyetlen gyermekét, engem. Férje, Révész Miklós katona volt, így kaptak egy kis szolgálati lakást Nyíregyházán. Érettségi után ápolónői szak- képesítést szerzett és a Sóstói Tüdőszanatóriumban kezdett el dolgozni. Nagyon szerette a munkáját, igazi hivatás volt számára a beteg emberek gon­dozása, segítése. Gondoskodó A ’70-es évek elején kapott fel­kérést az akkori Kölcsey Ferenc Gimnázium és Szakközépisko­la igazgatónőjétől, Gyarmati Jánosnétól, hogy az egészség- ügyi szakoktatásban tanítson. Örömmel vállalkozott a fel­adatra és azonnal elkezdte a Budapesten épp akkor induló Egészségügyi Főiskola szakok­tatói karán a képzést. Anyaként szigorú, követ­kezetes, de végtelenül gon­doskodó és önfeláldozó volt. Nagyon tudott örülni a sikere­imnek, folyamatosan bíztatott és bátorított a teljesítményre. Édesapámat is tanulásra ins­pirálta. Sikeres és közkedvelt tanár volt. Tanítványaival, sőt néhányuk szüleivel élete végé­ig nagyon jó kapcsolatot tartott fenn. Több diákot készített fel országos szakmai versenyekre, ahol igen kimagasló eredményt értek el. Munkája elismerése­ként számos kitüntetést kapott, ezek közül a legrangosabbak: Zay-díj 1999-ben, Nyíregyháza Révész Miklósné Városért Emlékérem, és 2001- ben az OM Pedagógus Szolgá­lati Emlékérme. Közel tíz éve lett nyugdíjas, ami nála nem jelentett visszavonulást. Aktív maradt, mint előtte, számos szervezet, egyesület tagjaként tevékenykedett. A Belvárosi Nyugdíjas Egyesület titkára volt, aktív tagja a Természetjá­ró klubnak és a Napfény és Élet természetgyógyászati és élet­mód klubnak. Mindig tanult Férjének nyolc évvel korábbi halála nagyon megviselte. Ezt követően minden erejét arra fordította, hogy másokon segít­sen, jobbá, szebbé tegye a kö- rülötté élők életét. Én és csalá­dom - a három unoka - nagyon sokat kaptunk tőle. Havonta felutazott hozzánk Budapest­re, cipelte a friss szabolcsi gyümölcsöket, főzött, kertész­kedett, vigyázott a gyerekekre, mindenben segítségünkre volt. Pótolhatatlan marad. Támasz volt a bajban, betegségben, okos tanácsadó, megbízható ügyintéző, szervező és nagyon jó barát. Ugyanakkor nem volt megalkuvó, ha kellett, kiállt az igazságért, nem félt a konf­liktusoktól. Soha nem hagyta abba a tanulást, sokat olvasott, előadásokra járt, szerette a színházat, a koncerteket. Hívő ember volt, nem hivalkodott ezzel, de tudom, hogy sokat imádkozott értünk, és minden szenvedőért. Földi út vége 'Karácsonykor láttam utoljára, és a halála előtti estén hallot­tam utoljára a hangját. Másnap reggel már nem érkezett meg oda, ahová elindult... Azt ál­modtam, mellettem áll és ezt mondja: „A halál nem a végál­lomás, csak földi utunk vége. Másképp, máshogyan folytat­juk.” Ezt az idézetet nemrég kaptam tőle: „Az Úr vezet majd szüntelen.../ Olyan leszel, .../ Mint a forrás,/ Amelyből nem fogy ki a víz.” Ézsaiás 58. 11. Azt kívánom, legyünk mind­annyian a szeretet, megértés és cselekvő segítség forrásai egymás számára, olyanok, mint édesanyám volt nekünk. Édes Anyukám, drága Nagy­mamánk, nyugodj békében! DR. MOGYORÓSY-RÉVÉSZ ZSUZSANNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom