Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-04 / 3. szám

2012. JANUÁR 4., SZERDA KELET Fórum 7 Elméül életedet pedig a mosolyok, és ne a köny­nyek alapján mérd. OLASZ KÖZMONDÁS Zsíros János RAMOCSAHÁZA. Több mint har­minc éve, amióta önálló éle­tet él, Zsíros János előfizetője a Kelet-Magyarországnak.- Nyugdíjas vagyok, vég­zettségem magasépítési technikus, illetve középfokú műszaki ellenőr. Feleségem is nyugdíjas. Két felnőtt gyer­mekünk van: János vízveze­ték-szerelő, László autószere­lő és mezőgazdasági mérnök. Négy gyönyörű unokánk ara­nyozza be életünket. Jó szervezésnek köszöntető- en már korán reggel a postalá­dában van az újság. A kávézást újságolvasással kezdjük. A lap megfelelő tájékoztatást nyújt a megye társadalmi, politikai, gazdasági, az aktuális nemzet­közi helyzetről. Formailag, tar­talmilag nagyon jónak tartom a lapot. Ha elutazom, igyekszem társként magammal vinni. Kü­lönösen tetszenek Angyal Sán­dor úr írásai. A sporttal kap­csolatosan csalódott vagyok. A gyönyörű szép városi stadi­on szinte csapat nélkül van. Több információt szeretnék olvasni a mögöttes dolgokról. Aggódom, hogy nincs egység, összefogás. Mint nyugdíjas, mindig sze­rettem az aktív, pörgős életet. Jelenleg ötödik ciklusban önkormányzati képviselő va­gyok. Mivel hobbim a sport, vezetőségi tagként besegítek az egyesület pénzügyeinek intézésébe. Nem kis elfoglalt­ságot jelent a helyi Polgárőr Egyesület elnökeként is az ez­zel járó feladatok megoldása. Szerencsére a munkám vég­zéséhez nagyon sok segítsé­get hasznosítok a napilapból. Miről szeretnék olvasni? Tudósítást arról, hogy kilá­balunk a válságból, új mun­kahelyek teremtéséről, hogy több fiatal munkavállaló vesz részt az értékteremtő mun­kában. Reménykedem, hogy a kedvező változásról a kö­zeljövőben olvashatunk ked­venc lapunkban. Az ajándé­kot köszönöm! eehüzmíii Esküvői hangulat Ötven év! Kevés házasság éri meg ezt az időt. Szerencsére a Nyíregyháza-Sóstófürdői Nyugdíjas Klub tagjai közül immár öt házaspár ünnepelte meg aranylakodalmát. Az idén a Dorogi házaspárt köszöntöt­ték klubtársai az együtt töltött öt évtized alkalmából. Igazi esküvői hangulatot varázsol­tak a szervezők a lakodalmas pár köré. Volt itt minden, ami egy igazi lagzin sem hiányoz­hat. Felállva, énekszóval vártuk az „ifjú” párt. Köszön­tők, énekek hangzottak el. A sok-sok jókívánság és szerető Az ötvenesek fotó: a szerző szó könnyeket csalt a házas­pár szemébe. A vacsora és a mennyasszonyi torta felvá­gása után tánc következett. Reméljük, még sok házaspár tagunkkal tudjuk megünne­pelni ezt a szép eseményt! LŐKÖSIMRÉNÉ, KLUBTAG (SÜTŐSÖK VARÁZSA A nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskolában rendszeresen tartanak hangversenyt a Muzsika Zeneiskola növendékei Ko­vács János tanár úr vezetésével. Ökrös Gergő és Surányi Kinga játszott dobon és cintányéron, valamint Kató Dominik dobolt és Nagy Zsófia énekelt. fotó: olvasónktól Szürke cirmos, ivartalanított, nőstény cica, piros bőr nyakörvvel a nyakában elveszett a Nyíregyháza, Rigó utcából december 16-án. Nagyon várjuk haza! Aki tud róla, jutalom el­lenében értesítsen a 06-20/970-8550-en! Várják haza fotó: olvasónktól <§> NAPFÉNYES SÉTA Hajdú Péter és Bence sétál­nak édesanyjukkal Fehér- gyarmaton. FOTÓ: E NAGY ISTVÁN Szívünkig ért a zene áhítata Tripla kutyaadó A napokban mindannyian értesültünk arról, hogy a parlament jóváhagyta az ebrendészeti adót, amely kutyánként max. 6000 forint lehet. Felháborít, hogy az általunk megválasztott képviselőink „lazán” rábólin­tottak a minket hátrányosan érintő pénzbehajtásra. Mert ez nem más. Az évenkénti eboltáskor a helyi hatóságok azt hangsúlyozzák, hogy azért 3000 forint az oltás, mert ez nem csak a vakcina árát, hanem az ebadót is tartalmazza. így teljesen érthetetlen, hogy akkor ez mi! Nem értek egyet azzal a megállapítással sem, hogy a házőrzés, védés nem minősül munkának. Ezért a házőrző nem munkakutya. Ezek szerint az őrző-védő feladatot ellátó emberek sem végeznek munkát? Csak hobbiból teszik? Innen üzenem az ötletgazdának, hogy mi az, amire biztosan számíthat. A lakosság jelen­tős többsége nincs abban az anyagi helyzetben, hogy ezt az összeget megfizesse. Ezért az emberek szélnek fogják engedni a derék házőrzőket, így máris komoly gondot zú­dítanak az amúgy is szegény önkormányzatok nyakába. Mert ugye a törvény sze­rint a kóbor kutyákat sem • szabad elpusztítani. Ennek következménye az lesz, hogy zöld utat kapnak a tolvajok, betörők, mert még egy ne­hezen tartott házőrzőkutya sem fogja útjukat állni. Ezzel tovább romlik a közbizton­ságunk. Talán ez lenne a törvény célja? A házőrző eb tartása manapság nem luxus és nem is olcsó, de főleg a vidéki embereknek létszük­sége. Ha nekem meg kell válnom házam megbízható őrétől, szívesen alkalmaz­nám helyette az ötletgazdát vagy tanácsadót. NÉV, ClM a szerkesztőségben A Keresztény Értelmi­ségi Szövetség (KÉSZ) baktalórántházi csoportjá­nak szervezésében immár hetedik alkalommal nyílt arra lehetőség, hogy együtt várjuk az Úr érkezését. A betlehemi láng fényében ott volt közöttünk Jézus. Mint egy nagycsalád, gyűlt össze teljes házzal a közönség a megtisztelő helyszínen, hiszen a szépen megújult művelődési központ felava­tása után mi tarthattuk itt Szép szavak Sok hűhó semmiért! - lehetne a mottója a miniszterelnök úr levelének, amellyel a nyugdíjasokat „meglepte” nemrégiben. Úgy tűnik, a parlamentben ülő urak sem ismerik a nyugdíjasok gondjait. Nem vagyunk mi olyan balgák, hogy ne látnánk át azokat az intézkedéseket, amelyek sem nekünk, sem a fiataloknak nem célraveze­tők, és nem fogják megoldani senki anyagi problémáját. Az meglehet, hogy a közüzemi első ízben rendezvényünket. Felemelő pillanatokat hoz­tak a megható karácsonyi történetek, versek, éne­kek. Szívünkig ért a Tordai család zenés műsora, mint ahogy a Kökörcsin Citera Népdalkórus gyermekeinek énekszámai is. Citeraszóra az egész tömeg együtt énekel­te a Mennyből az angyalt. Ökumenikus szervezet révén ezen a karácsonyon Csonka Tibor református tisztele- tes osztotta meg adventi számlákra talán elég lesz a kevéske nyugdíjunk, de az árakat állandóan emelik, és ez egyáltalán nincs jó hatással a pénztárcánkra. Ha így haladunk, lassan már arra sem lesz szükség, mert nem lesz mit beletenni. ígéretek­ből van annyi, hogy Dunát és a Tiszát is lehetne velük rekeszteni. Az ígértekből és szép szavakból már elég! Megüli a gyomrunkat, és több gyógyszerre már nem futja a nyugdíjunkból. Nem az előző kormányt kellene mindenért hibáztatni. Ideje lenne be­és karácsonyi gondolatait az ott lévőkkel. Szeretnék köszönetét mondani minden keresztény társamnak, a tiszteletes úrnak, minden szereplőnek, gyermekeknek, felkészítőknek, hogy vállal­ták ezt a vasárnap délutáni elfoglaltságot, és azoknak is, akik kezük munkájával tettek szolgálatot. Ez a délután már magában egy nagy karácsonyi ajándék volt mindannyiunk számára! NÉMETHNÉ CSUBÁK ÉVA, ELNÖK látni, hogy a rendszerváltást szúrták el, de nagyon! Hiába a sok diplomás, ha halvány gőzük sem volt (és most sincs arról), hogyan kell egy tízmil­liós országot elkormányozni úgy, hogy az emberek talán meg legyenek elégedve. Nem vagyunk mi nagyigényűek, nem is kívánunk lehetetlen dolgokat, csak annyit, nyu- godtabban élhessünk, és ne kelljen állandóan osztani és szorozni, hogy nagy nehezen ki tudjunk jönni egyik nyug­díjtól a másikig. JUHÁSZNÉ, TISZALÖK Béke és szeretet A nyíregyházi Alvégesi Nyug­díjas Klub ünnepséget tartott a napokban, melyen több mint 100 fő vett részt. Műsort adott az Alvégesi Népdalkor, amit sokan megkönnyeztünk, majd a Kis Margaréta táncegyüttes lépett fel. Járó Antalné Liviké, Sebestyén Józsefné Ancika és Bráz Katalin verset adott elő, melyek az adventról és a karácsonyról szóltak. Köszöntöttük a 70 és 75 éves társainkat, a virágot Bohács József igazgató úr adta át. Nagyon finom ebédet kaptunk és mákos-diós bejglit, amit társaink készítettek. Nagyon jól éreztük magunkat, béke és szeretet lengte be a termet. Köszönjük a művelődési ház dolgozóinak, a vezetőségnek, különösen Szegőné Marika el­nökünknek, hogy fáradtságot nem kímélve megszervezte ezt a felejthetetlen napot! BRÁZ KATALIN Az ünnepség résztvevői FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Az oldalon a Kelet- Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvé­nyes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztő­ségünk bármilyen részletében egyetér­tene az abban leírtakkal. Az olvasói oldalon csak névvel és címmel érkező leveleket közöljük. Egy elkeseredett hang a sok közül Velem ki törődik, hogy én tudom-e fizetni a részletemet tovább, vagy esetleg jön a kila­koltatás?! kocsord. Amióta Orbán Vik­tor miniszterelnökünk beje­lentette, hogy lehetővé teszik a devizahiteleseknek a 180 forinton való végtörlesztést - amit én és jó pár százezer sorstársam várva várt azóta egyfolytában arról olvasni, ez milyen helyzetbe is hozza a bankokat. Kérdezem, mint egyszerű ember, azt miért nem tudakolja senki, hogy mi lesz vagy - jelen helyzetben - mi van a néppel, az emberek­kel? A bank, mikor egyoldalúan módosítgatja a szerződést, amit ezelőtt 6 éve kötött velem, akkor neki ki szól? Szeretném elmesélni a saját történetemet: 2005-ben a családi házunkra férjemmel hitelt vettünk fel. „Nem so­kat”, csak 2 millió forintnyi svájci frankot. És itt rontottuk el. Akkor a frank kb. 145-150 forint érhetett. Paraszt nyelvre Az akkor kötött szerződésben átláthatatlan THM-ek és ke­zelési költségek, s más egye­bek - nem mondanám, hogy érthetőek - voltak. Minden­esetre a bankban egy kedves, aranyos tisztviselőfiölgy le­fordította ezt „paraszt” nyelv­re, hogy majd két millió pár ezret fogunk visszafizetni. Ez a deviza már évek óta áll, és nem változik, egyszóval biz­tos! Mi azóta, amikor csak fize­tést kapunk, be is fizetjük a részletet minden hónapban. De eltelt 6 év, és ez idő alatt a frank fékezhetetlen árfolya­ma miatt (230-265 forint lett egy frank) a törlesztőrészlet igen csak a duplájára emelke­dett, míg a fizetésünk nem. Ma már a boltokban is „érde­mes” körülnézni, egy kiló ke­nyér mennyibe kerül. Ma odáig értünk, hogy télen - a fűtésszámla mellett - már én sem tudom kifizetni a havi részletemet. Sőt, messzebbre megyek, már csak egy fizetés­ből élünk, és igy lassan a fél életünk munkájával épített kis házunk eladásán gondol­kodunk! Kérdezem én, ezek után mi legyen? A bankok helyzete engem nem érdekel! Csak a saját magam és a kis családom, meg az otthonom érdekel. Ezzel miért nem fog­A bankok helyzete en­gem nem érdekel! JAKABNÉÉVA lalkozik annyit az újság, tv, rádió, stb? Én örülök, hogy bevezetnék a 180 forintos tör­lesztő lehetőséget. Igaz, azt is hitellel tudom csak fedezni, de legalább forintalapú hitel­lel, amire az állam garanciát vállal, és a törlesztésem is mindjárt tízezrekkel lenne kevesebb és biztosabb. így nem azon kellene gondolkod­nom, hogy holnap vagy a jövő héten jön-e a végrehajtó, és ezért a kétmillióért elveszi az otthonom! Ami persze nem ennyit ér! Vagyont szerezni Vagy esetleg az állam így akar újra vagyont szerezni? Ma­gánemberek, családok laká­sait elvéve? Én nem tudom, nem értek a politikához, csu­pán egy „hang” vagyok a sok közül, aki nem a bankok hely­zetét firtatom, hanem a sajá­tomat. JAKABNÉÉVA

Next

/
Oldalképek
Tartalom