Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-24 / 20. szám

2012. JANUÁR 24.. KEDD (BET Háttér 3 Ezrek tanulnak - százezrekért A tudásnak ára van, de nem megfizethetetlen, így mindenki előtt nyit­va áll az ajtó - állítják az intézmények. NYlRIGVHÁZA. - Szűk mozgás­tere volt az intézményeknek - mondta el lapunknak dr. Fábián Gergely, a Debreceni Egyetem Egészségügyi Ka­rának dékánja. A szaktárca az önköltséges képzés mini­mum és maximum árát hatá­rozta meg, ezen belül kellett dönteni.- Ismerve a hallgatóink anyagi lehetőségeit, akik el­sősorban Hajdú, Szabolcs, Borsod és Szolnok megyéből érkeznek, úgy határoztunk, hogy a legkisebb összeget kérjük félévente az önkölt­ségen tanulóktól - folyatta a dékán. így lett az ápolás és ápoló, mentőtiszt, szülész­nő, egészségügyi gondozás és prevenció-védőnő, vala­mint egészségügyi szervező szakirányon 250 ezer, míg szociális munkás szakon 150 ezer forint a képzés díja. Mes­terképzésben az ápolás és az egészségügyi szociális mun­ka szakon 300 ezer, szociális munka és szociális gazdaság szakon 225 ezer forintért le­het tanulni félévente.- Korábban a levelezés hall­gatók kevesebbet, a nappali képzés díjának mindössze felét fizették, hiszen csak bizonyos időközönként vol­W Szeretnénk a levelezés hallgatóknak pluszt nyúj­tani. DR. FÁBIÁN GERGELY "'"’it l­'Jr S Az államvízsgázókat már nem érinti a keretszám változás ILLUSZTRÁCIÓ: RACSKÓ TIBOR tak bent az intézményben, mostantól már egységes a díjszabás - említi a dékán, és hozzáteszi: szeretnének a le­velezés hallgatóiknak valami­lyen plusz szolgáltatást nyúj­tani, ám kérdés, hogy ezeket igénybe tudják-e venni. Dr. Fábián Gergely szerint van olyan magas az önköltséges képzés díja, hogy sokan ezt nem fogják vállalni, azonban az átsorolás lehetőséget te­remt majd a legjobb diákok­nak, hogy átkerüljenek a tel­Bár az államilag támogatott létszámkerettel rendelkező intézmények listáján nem szerepel a nyíregyházi Szent Atanáz Görög Katolikus Hit- tudományi Főiskola, a költ­ségtérítéses képzések díjai barátságosnak mondhatók: jes mértékben vagy részben államilag támogatott képzés­be, ahol a jelenlegi ismereteik szerint alap- és mesterszakon mintegy félezer hallgatójuk kezdheti meg a tanulmányait idén szeptemberben. Ha nincs elég önerő...- A Nyíregyházi Főiskola kép­zési palettája rendkívül gaz­dag, s az intézményünk kapuja nem csak a tehetős szülők (to- vábbjtanulni vágyó gyermekei előtt áll nyitva! - hangsúlyoz­mesterképzésben féléven­te 50 000 forintért képzik a tanár-hittanár-nevelő tanár szakos hallgatókat, a leendő kántoroknak, illetve katekéta- lelkipásztori munkatársaknak pedig mindössze 30 000 fo­rintba kerül egy szemeszter. za dr. Kovács Zoltán rektor­helyettes, akitől megtudjuk: 2012-ben alapképzésben ösz- szesen 625 hallgatónak finan­szírozza tanulmányait teljes egészében az állam, részleges (50 százalékos) állami támoga­tással 395 jelentkező juthat be a főiskolára. Mesterképzések­re az intézmény 233 államilag finanszírozott hallgatót vehet fel. A költségtérítéses diákok­nak kell a legmélyebben a zse­bükbe nyúlniuk, a Pedagógus- képző Kar mesterképzésein például 300-360 ezer forint a tandíj félévente.- A képzési hozzájárulások határairól az állam, a konk­rét összegekről a főiskola döntött. Nekünk csak a meg­adott minimum és maximum összeghatárok között volt mozgásterünk. Valamennyi költségtérítéses képzés ese­tében levelező tagozaton a legkisebb összeget írtuk be, a nappali tagozatosok esetében Hittudomány forintosítva a minimum+20 százalék elvét követtük, figyelembe véve a régióban élők, tanulók gaz­dasági helyzetét - folytatja a rektor-helyettes, hozzátéve: a költségtérítéses diákok szá­mára az új, kötött felhaszná­lású diákhitel nagy segítsé­get nyújthat, de nem ez az egyetlen anyagi „mentőöv” számukra, hiszen a rászoruló hallgatók költségtérítés-mér­séklést kaphatnak (30-40 ezer forint/félév), illetve rész­letfizetési lehetőséget is kínál hallgatói számára a Nyíregy­házi Főiskola. Újratervezés előtt állnak- Tagadhatatlan, hogy a tu­dásnak ára van, ám így a ne­hezebb anyagi helyzetben lévők sem szorulnak ki a fel­sőoktatásból. Az államilag finanszírozott keretlétszám tekintetében a főiskolánk or­szágos viszonylatban is elő­kelő helyen áll. Tavalyhoz képest minimális a keretszám csökkenés, a hallgatók száma összességében mégis apadhat a jövőben, mivel az állami férőhelyek megoszlása nem egyenletes, bizonyos szako­kon (pl. gazdálkodás és me­nedzsment) egyáltalán nincs állami férőhely. Arról, hogy a felvételiző középiskolások milyen szem­pontok alapján tervezzék újra a jelentkezésüket, a szerdai nyílt napon szólunk! - tette hozzá dr. Kovács Zoltán. KM-BM.PI Levelező tago­zaton a legki­sebb összeg mellett dön­töttünk. DR. KOVÁCS ZOLTÁN Máshová tennék a „személytelen” tejautomatat KELET-V@R0SV1TA NYÍREGYHÁZA Sok árus nem termelő, hanem viszonteladó, de attól még a piac az piac. NVlRIOVHÁZA. - Piacra'sokan azért járunk, mert emberektől tudunk ott vásárolni. Embe­rek szemébe nézünk, és embe­rekkel váltunk szót. Ez a piac egyik lényege - írja levelében az E-misszió Egyesület. Úgy vélik, „a tejautomata ezzel szemben ember jelenléte nél­kül is képes rengeteg tejet el­adni, ellehetetlenítve a piacon tejet értékesítő kistermelőket. Korunk technikai színvonalán valószínűleg lehetne sárgaré­pa automatát, vagy bármilyen más termékautomatát is készí­teni. Akkor nem volna szükség azokra az emberekre, akik ma abból élnek, hogy kora reggel kipakolnak a piacon, és várják vevőiket. Beszélgető automata? A programozás mai szintje lehetővé tenné intelligens be­szélgető programok készíté­sét, és akkor teljessé válhatna a piac automatizálása. A be­szélgető programok között le­hetne választani idős hölgyet, középkorú férfi gazdálkodót, pozitív vagy negatív beállí­tottságút, viccelődőt. Ha azt nézzük, hogy mennyi időt töl­tünk a számítógép előtt, hogy az élet egyre nagyobb hánya­dát közösségi oldalakon éljük, akkor a fenti javaslat sajnos nem is annyira vicces. A kistermelői piacok nem az elmaradottság szimbólumai, aki járt az elmúlt években Nyugat-Európa városaiban, és ott látott kistermelői piacot, az tudja, hogy ezek a piacok rendkívül népszerűek, színe­sek és hangulatosak. Termé­szetesen az áruk kínálásában, a kisüzemi feldolgozásban és a csomagolásában még van hová fejlődnünk, de egyre több családi vállalkozás kínál magas színvonalú árut. Tény ezen felül, hogy sok árus nem termelő, hanem viszonteladó, de attól még a piac az piac. Szagokkal, a földön zöldségle­Javaslat: legyen, de máshol FOTÓ: RACSKÓ TIBOR véllel, ismerősökkel, kosarak­kal, reggeli találkozásokkal és mosolyokkal. A piacot úgy általában védeni érdemes. És ha a piacon 20 forinttal drá­gább a tej, mint az automatá­ban vagy a nagyáruházakban, akkor gondoljunk arra, hogy azzal a pénzzel a helyi kis­termelőket támogatjuk. Mert ha nem tesszük, nekünk lesz rosszabb, amit egymás zsebé­ből kispórolunk, azt magunk­tól vesszük el. Ebben az érte­lemben (is) a másik ember mi magunk vagyunk.”- Lehet tejautomatát ki­állítani, de szerintünk nem a Búza tér környékén. Java­soljuk az automatákat nagy­áruházak előterében elhe­lyezni, versenyezzenek ott - olvasható az egyesület hoz­zászólásában. NttÓMNT Száraz Ancsa A kék vonal alatt K ata gyerekkora óta ügyvéd akar lenni. Az olvasás élménye számára sokáig nem Vernét és Jókait jelentette, ő Erle Stanley Gardner könyveiért rajongott. Pontosabban Parry Masonért, az agyafúrt ügy­védért, aki minden ügyében kalandos, de okos nyomozás árán jut el a kézenfekvő igaz­sághoz. Imádta az ötleteit, csodálta a logikáját, az eseteit pedig egy kék vonalas füzet­ben rögzítette, hogy majd alkalmazhassa a fogásait, ha ő áll a pulpituson. Sok mindenről lemondott, hogy esélye legyen, s a koráb­bi emelt szintű felvételiket megoldva kezdte elhinni: talán valóra válhat az álma, felvehetik a Debreceni Egyetem jogászképzésére. Édesanyja egyedül neveli őt és húgát, így kézenfekvő megoldás volt elfogadni a cívisvárosban élő nagynénje ajánlatát: lakjon nála az egye­tem évei alatt, legalább nem lesz üres a ház. Kata álmai néhány napja szertefoszlottak: ebben az évben csak két budapesti egyetemen lesz államilag finanszírozott jogászképzés, minden más intézményben fizetni kell. Ám ő nem tud. Az új diákhitelt csak tandíj- fizetésre lehet használni, utazásra, albérletre, köny­vekre már nem, családjának pedig ez is komoly gondot okoz. Egy napig sírt, majd a kék vonalas füzetet lapoz­gatva úgy döntött: megpró­bálja. Beadja a jelentkezését, és ha felveszik, dolgozni fog, hogy előteremtse a pénzt. Mert Perry Mason is azt mondaná: ha meg sem próbálod, biztosan vesztesz, de ha belevágsz, van némi esélyed. Ő pedig bízik benne, hiszen egész eddigi életét rá alapozta. Egy jó ügyvéd pedig nem hagyja cserben az ügyfelét. szancsa@lnform.hu \p KELET KVI A inAgyarorsiagi protestantizmus kezdett! éppen megyénkből Indul* tak eL az első zsinat t«y!ke is Itt az egyik kis egyházközségben volt. a) Zsarolyán b) Pátyod c) Penyige d) Kékese A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. O MEGKÉRDEZTÜK: Vpg/ös köznpisknlrV.kpnt mi ,1 yólemÉnyed a felsőoktatási keiets/ámok váltó/,ísáiúl VARBA SÁRA! Nem örülök a szeptembertől érvényes változásoknak. Azén helyzetem különöseb­ben nem változott. NAGY IDINAi Áthágták TOLDIMAT ígyvala­a számításaimat a mivel csökkentek az keretszámok. esélyeim. TOMKU ZSOLT: Én MAGYAR FRUZSINA: gyógytornász szeretnék Akár még dolgozni Is lenni. elmennék. Varga Sára nem örül annak, hogy a felsőoktatási intézmé­nyekben kevesebb államilag finanszírozott hely lesz. - Ha csak fizetős helyre kerülök be, akkor Budapest helyett lehet, hogy csak Debrecen lesz a dologból, mert ott olcsóbb az élet. Nagy Edina a Budapesti Gazdasági Főiskolára készült, de lehet, áthúzhatják a szá­mításait az új Jceretszámok. - Nehezebb lesz államira be­kerülnöm, de igyekszem „ megugrani” a ponthatárokat. Toldi Máté is el van keseredve, minden évben figyelte a pont­határokat. - Gazdasági szakra szeretnék bekerülni, de úgy látom, valamivel csökkentek így az esélyeim. Nem tartom kizártnak, hogy így csak fi­zetős helyre vesznek majd fel. Kuruc Péter gyógytornász szeretne lenni, az ő esetében nem igazán változtattak az előző évek keretszámain, így ő derűlátóbb. - Eddig sem voltak magasak a felvételi pontszámok, így optimista vagyok. Tomku Zsoltnak sem szegték kedvét az új számok. - Én műszakira szeretnék to­vábbmenni Debrecenbe, az én esetemben sem történt drasztikus változás. Magyar Fruzsina több lehetőségen gondolkodik. - Vonz a japán kultúra, ezzel szeretnék fog­lalkozni az egyetemen. De ha nem sikerül a továbbtanulás, akkor dolgozni is elmennék. ■ ÁTADTÁK AZ EBTENYÉSZTŐK DÍJÁT A Tiszántúli Ebtenyésztők Sportegyesülete (TESE) 2011-ben meghirdette az Év Kutyája pályázatot. Farkas Roland Nápolyi Masztiff kutyája nyerte el a díjat, amit Szigligeti Éva, a TESE elnö­ke adott át a január 21-ei közgyűlésen. fotó: racskó tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom