Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-23 / 19. szám

2012. JANUÁR 23., HÉTFŐ a magyar kölcsön 5 Konkrét lépéseket várnak Orbán Viktor pénteken a Kossuth rádióban adott interjújában tájékoztatta a közvéleményt fotó: mti Találkozó, eljárás, par­lamenti vita. Felidéz­zük az elmúlt napok legfontosabb esemé­nyeit. WASHINGTON, STRASBOURG. A makrogazdasági egyensúly megteremtését szolgáló ma­gyar kormányzati lépések meghozatalát támasztotta a Magyarország rendelkezéséi-e bocsátandó hitelkeretről foly­tatandó hivatalos tárgyalások feltételéül Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutalap ve­zérigazgatója, aki január 12- én Washingtonban fogadta Fellegi Tamást, a nemzetközi pénzügyi szervezetekkel foly­tatott tárgyalásokért felelős tárca nélküli minisztert. Három eljárás Az IMF vezérigazgatója ki­fejtette: mielőtt a Valutaalap döntés hozna a tárgyalások megkezdéséről és egy készen­léti megállapodásról, a szer­vezet olyan konkrét lépéseket szeretne látni, amelyek jelzik a magyar kormány elkötele­zettségét abban, hogy min­den, a makrogazdasági stabi­litás szempontjából jelentős politikai kérdésben lépni fog. Fellegi Tamás a megbeszélés után úgy nyilatkozott: egyet­értünk az IMF szakértőivel abban, hogy Magyarország­nak olyan irányvonalat kell követnie, amely megerősíti a piacok bizalmát, a magyar gazdaságot és a magyar intéz­ményeket, hogy lefektessük a fenntartható gazdasági növe­kedés alapjait. Három ügyben indított kö- telezettségszegési eljárást az Európai Bizottság Magyaror­szág ellen, jelentette be Jósé Manuel Barroso, az unió köz- pontijavaslattevő-végrehajtó intézményének elnöke január 17-én Strasbourgban. Az eljárások egyike a jegy­bank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékeny­ség felső korhatárára vonat­kozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság füg­getlenségére vonatkozó sza­bályokat érintően indítottak. Döntött a biztosi testület arról is, hogy közelebbi tájékozta­tást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban. A közelmúltbeli magyaror­szági politikai fejleményekről vitázott az Európai Parlament plenáris ülése január 18-án, a strasbourgi vitában részt vett Orbán Viktor kormányfő is. Stabil büdzsé A kormányfő a vitában egye­bek között azt hangoztatta, hogy Magyarország megújí­tása és átszervezése az euró­pai elvek és értékek alapján történt. Orbán Viktor szerint kormánya óriási munkát végzett az elmúlt másfél év­ben, amelyre büszkék, és bár bőven vannak még komoly gazdasági nehézségek, most először Magyarországon a költségvetés az európai nor­mák szerint stabil büdzsének tekinthető. Rámutatott, hogy másfél év alatt 365 törvényt alkotott meg a Ház; e meg­újítás és annak tempója mel­lett szerinte természetes, ha felmerülnek vitás kérdések. Hangsúlyozta, hogy az EU ál­tal felvetett problémák köny- nyen, egyszerűen, gyorsan orvosolhatók. Kiemelte azt is, hogy az új alaptörvénnyel kapcsolatban eddig nem ér­kezett jogi kifogás - az ahhoz kapcsolódó átmeneti rendel­kezések közül ért kettőt kifo­gás az Európai Bizottságtól, és ennek orvoslására Orbán Viktor rendelkezésre áll. A vitában az uniós bizottság képviseletében Jósé Manuel Barroso elnök szólalt fel, aki egyebek között elmondta: a jegybanki függetlenség kér­désével foglalkozni kell még azelőtt, hogy megkezdődné­nek Magyarországgal a tár­gyalások az igényelt pénzügyi támogatásról. ÉKN-ÖSSZEFOGLALÓ Kedden megszülethet a politikai megállapodás? A miniszterelnök ked­den találkozik Brüsszel­ben Barroso európai bizottsági elnökkel. Budapest. Orbán Viktor kor­mányfő arra számít, hogy kedden Brüsszelben politikai megállapodás jöhet létre köz­te és Jósé Manuel Barroso eu­rópai bizottsági elnök között a kifogásolt magyar törvények­kel kapcsolatban. Bizonytalan a világ A miniszterelnök úgy fo­galmazott: „nem látok kü­lönösebben nehéz ügyet”. Kijelentette például, hogy a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete összevonásától eltekintenek: „eddig is külön működtek, ezután is meg­lesznek majd külön”. A „ne­hezebb ügyek” közé sorolta viszont a jegybanki vezetők eskütételét az alkotmányra, amit szintén kritizál a bizott­ság, ám szerinte nem lenne helyes, ha ebben a kérdésben vita nélkül meghátrálna a ma­gyar kabinet. Az IMF-EU-megállapodás várható időpontjáról úgy fo­galmazott: már az is jó lett volna, ha tegnap megszüle­tett volna, ugyanis olyan bi­zonytalan ma a világ, hogy egy ilyen megállapodás so­kat javíthat Magyarország helyzetén, még „akkor is, ha egyetlen forintot sem aka­runk igénybe venni, csupán egy biztosítási szerződést akarunk kötni”. A másik félen múlik, milyen gyorsan kerül tető alá a megállapodás - je­lezte. ÉKN Jose Manuel Barroso fotó: net A részvénypiac optimista volt végig a múlt héten BUDAPEST. Folytatódott az emelkedés a múlt héten is a Budapesti Értéktőzsdén, mivel közelebb került a meg­állapodás lehetősége a Nem­zetközi Valutaalappal és az Európai Unióval. A BÉT pozi­tív hangulatát az sem zavar­ta meg igazán, hogy az unió kedden három ügyben köte- lezettségszegési eljárást indí­tott Magyarország ellen. A vezető részvények közül ezúttal is az OTP teljesített a legjobban, egy hét alatt közel 13 százalékkal drágult. MTI Egykulcsos adó: muszáj, hogy tárgyaljanak róla „Fellegi Tamasnak békülékenynek kell lennie, konstruktív szellemben kell tár­gyalnia!” Budapest. A magyar kormány nem teheti meg, hogy nem tárgyal az egykulcsos adóról az IMF-fel és az Európai Bi­zottsággal - véli a Bruxlnfo főszerkesztője. Gyévai Zoltán az InfoRádiónak nyüatkozva kiemelte: Fellegi Tamásnak békülékeny hangnemet kell megütnie az egyeztetéseken. Hozzátette: előrelépést hozhat Orbán Viktor és Jósé Manuel Barroso keddi találkozója. Békülékenynek kell lenni Világossá váltak azok a felté­telek, amelyek ahhoz szüksé­gesek, hogy megkezdődjenek a tárgyalások az esetleges elővigyázatossági EU-IMF- támogatásról - mondta Felle­gi Tamás tárca nélküli minisz­ter és Olli Rehn uniós biztos egyeztetése után a Bruxlnfo főszerkesztője. Gyévai Zoltán közölte: Fellegi Tamás egy fel­adata van, ennek megfelelően kell megütnie a hangnemet is, békülékenynek kell lennie, konstruktív szellemben kell tárgyalnia. A szakértő nem lát nagyobb elmozdulást a magyar retorikában. Egy elő­vigyázatossági hitelkeret a fő cél, de akár a készenléti hitel is elfogadható a magyar kor­mány számára - fejtette ki. Egy makrogazdasági felté­Gyévai Zoltán fotó: internet teleket tartalmazó program­ról lesz szó, a költségvetési bevételeit és kiadásait érintő kérdések közül valamennyi asztalra kerül, igy az egykul­csos adót sem kerülheti meg a kormány a tárgyalásokon - emelte ki Gyévai Zoltán. Előrelépést hozhat Orbán Viktor és Jósé Manuel Barroso keddi találkozója előrelépést hozhat, a magyar kormányfő úgy érkezhet Brüsszelbe, hogy meg tud­ja mondani, mely pontokon és talán azt is, hogyan mó­dosítják a törvényt - véleke­dett. A szakértő szerint ez egy fontos állomása lesz a hitelkérelemről szóló tárgya­lásoknak, de nem kerülünk közelebb ahhoz, hogy mikor is kezdődnek a tárgyalások. Hozzátette: előbb az Európai Bizottságnak nyugtáznia kell, hogy a magyar kormány érde­mi lépéseket tett a problémák orvoslásáért, majd tárgyalási mandátumot kell elfogadni. ÉKN © MENNYIT KAPHATUNK? Magyarország a 2008. évihez hasonló Valutaalaptól. Az IMF jelzése szerint nagyságrendű hitelkeretet, nagy- készenléti hitelmegállapodás (SBA) jából 17-20 milliárd eurót kaphat megkötésére van esély, elővigyázatos­az Európai Uniótól és a Nemzetközi sági jelleggel. © MAGYARORSZAG A VILÁGSAJTÓBAN A vezető európai lapokazelmúlt héten a strasbourgi vitával foglalkoztak A Die Zeit című hetilap szerint az európaiak akár hálásak is lehetnének a magyar kormánynak, amiért ráébresztett, hogy az EU nemcsak gazdasá­gi-, hanem értékközösség is. „A tagállamok közös értékei közé pedig azok is odatartoznak, amelyeket a budapesti kormányzat folyamatosan megsért: a demokrácia és a jogállamiság” Ezért helyes, hogy az EU a „jog eszközeivel lép fel a jogállamiság kiüresítése ellen”. A The New York Times liberális amerikai lap arról írt, hogy Európa nyomására Magyarország vissza­kozik az új törvényekkel kapcsolatban. Az „alap­vető demokratikus elvek aláaknázásával” vádolt Orbán Viktor „taktikai visszavonulót” fújt szerdán Strasbourgban. Felajánlotta, hogy módosítják a vitatott új törvények egyes részeit, azt a vádat azon­ban visszautasította, hogy országa az önkényuralmi berendezkedés irányában haladna. A Financial Times szerint az EP fontolóra vette, hogy megfosztja Magyarországot „bizonyos EU- jogoktól", ami „drámai eszkalációja lenne” Brüsszel és Budapest széleskörű vitájának. A centrista és balközép EP-frakciók - a lap szerint - most már pártolják a 7. cikkely alapján megkezdhető eljárás elindítását. Claude Moraes, a brit Munkáspárt EP- képviselője azt mondta, hogy „a 7. cikkely a végső eszköz, de most játékba hozzuk". A La Croix katolikus napilap A magyar miniszterel­nök finomított a hangnemen című cikkében kiemel­te: a „tekintélyelvű elhajlással vádolt Orbán Viktor az európai képviselők előtt késznek mutatkozott a párbeszédre”, s elkötelezte magát azon törvények módosítására, amelyekért figyelmeztetést kapott Brüsszelből. A Gazeta Wyborcza lengyel baloldali liberális na­pilap szerint hiba, hogy Donald Tusk miniszterelnök politikai támogatást ajánlott fel a magyar kormány­főnek. Az újság az EP-vitát deresre feszítéshez ha­sonlította, megjegyezve: „Magyarország megtáma­dása kényelmes megoldás” az EU bővítését ellenző régi tagállamok számára. A cikk szerzői feltételezik: Nicolas Sarkozy francia elnök az Orbán Magyarorszá­ga előtti félelemre építi majd kampányát”. A Die Presse konzervatív osztrák napilap arról írt: a pénteken Budapesten tárgyaló osztrák külügymi­niszter, Michael Spindelegger üzenetet visz magával Winfried Martenstől: az Európai Néppárt elnöke arra kéri Orbán Viktort, tartsa magát az uniós joghoz, és módosítsa az Európai Bizottság által kifogásolt három törvényt. Az újság idézte az előző nap Bécs- ben járt Fellegi Tamás szavait, miszerint Budapest mielőbbi megegyezésre törekszik a valutaalappal és azEU-val. A kormánynak nincs sok lehetősége Miért van szükségünk az IMF-hitelre, és milyen lehetőségeink vannak még? Budapest. Az elmúlt héten politikai elemzőket kérdez­tünk az IMF-fel történő meg­állapodásról. Juhász Attila, a Poltical Capital elemzője azt tisztázta, miért van szüksége Magyarországnak az IMF/EU pénzére. Mint fogalmazott, az elmúlt időszakban részben a felerő­södő európai adósságválság, részben a magyar gazdaság rossz fundamentumai - pél­dául a magas államadósság, az alacsony növekedés - részben pedig a kormány elhibázott és kiszámíthatatlan gazda­ságpolitikája miatt jelentősen Nincs sok vá­lasztási^^ lehetősége a Cjp kormánynak, GYOMORÉ MÁTÉ WKM megnehezült a magyar állam- adósság finanszírozása. Több esetben nem sikerült értéke­síteni állampapírokat egy-egy aukción, amikor pedig mégis eredményes volt, akkor na­gyon magas, tiz százalék kö­rüli hozamokkal lehetett csak eladni a papírokat. Az remélhető az IMF meg­állapodástól, hogy a hitelcso­mag jelentette védőháló ön­magában annyival csökkenti a Magyarországgal kapcsola­tos kockázatokat, hogy újra reális áron, hosszú távon is fenntartható módon lehet majd finanszírozni a magyar államadósságot a piacról. Bukáshoz vezetne Gyomoré Máté, a Magyar progresszív Intézet elemzője az előttünk álló lehetőségeket mérlegelte. Mint mondta, a kormánynak a jelenlegi hely­zetben nincs sok választási lehetősége. A brüsszeli felté­telek nem teljesítése esetén az IMF hitel-megállapodást és végső soron az államcső­döt is kockáztatja a kabinet. Ez utóbbi pedig a kormány­pártok bukásához vezethet, racionálisan tehát a kormány kénytelen teljesíteni az Euró­pai Unió feltételeit. Az pedig elsősorban a kom­munikációs stáb dolga, hogy mindezt meghátrálásként, fordulatként, vagy pedig ész­szerű kompromisszumként, esetleg győzelemként értéke­lik-e a választópolgárok. Fontos a stabilitás Közös érdek a megállapodás létrejötte - vélekedett Szom­széd Orsolya, a Nézőpont In­tézet elemzője. Kifejtette: az IMF és az EU számára fontos a magyar pénzügyi stabili­tás (ennek hiánya ugyanis jelentős nyugati gazdasági és pénzügyi érdekeket is ve­szélyeztetne), a kormány szá­mára pedig a gazdaságin túl komoly politikai tétje van a hitel-megállapodásnak. Ha a kormány hivatalos úton dek­larálja (Barroso-találkozó), hogy változtat a megjelölt Közös érdek, hogy létrejöj­jön a meg­állapodás a felek között. SZOMSZÉD ORSOLYA pontokon, a szóban forgó jogszabályokban, olyan hely­zetet teremthet, hogy az EU is kénytelen legyen akceptál­ni a magyar fél kompromisz- szumkészségét. Ezáltal az EU kvázi győztesként tudja pozícionálni magát, úgy, mint aki döntésének megváltoz­tatására bírta a magyar kor­mányt. Ezzel párhuzamosan a kormány is tartani tudja ko­rábbi álláspontját, miszerint megvárták a konkrét kifogá­sokat a jogszabályokkal kap­csolatban, amelyeken módo­sítanak is a médiatörvényhez hasonlóan. így mindkét fél megőriz­heti arcát és út nyílik a gyors, békés megegyezés felé, véle­kedett a szakember. ÉKN-HE

Next

/
Oldalképek
Tartalom