Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-18 / 15. szám

2012. JANUÁR 18.. SZERDA A magyar kölcsön 7 Három kötelezettségszegési eljárás indul Magyarország ellen O EKN-INTERJU: Gyomoré Mátéval, a Magyar Progresszív Intézet vezető elemzőjével A racionalitás megegyezést diktál Fidesz: „Valódi érvek alapján” Budapest. A Fidesz támogat­ja a kormányt abban, hogy amint az Európai Bizottság közli konkrét megállapításait a magyarországi törvények­kel kapcsolatban, akkor való­di érvek alapján konzultáljon az uniós testülettel - mondta Selmeczi Gabriella, a Fidesz szóvivője. Kovács Zoltán kommuni­kációért felelős államtitkár Strasbourgban a következő­ket nyilatkozta: „Tudomásul vesszük az Európai Bizottság döntését, és örülünk, hogy a vita végre arra a szintre kerül, ahová tartozik...” mti KDNP: Nyitottan a megegyezésre Budapest. A Keresztényde­mokrata Néppárt szerint a kötelezettségszegési eljárás az unió bevett gyakorlata, sok esetben alkalmazott megoldás, és a magyar kor­mány nyitott a megegyezés­re. Harrach Péter, a kisebbik kormánypárt frakcióvezető­je azt mondta, óriási különb­ség van az uniós eljárás és a Magyarország ellenfelei által gerjesztett médiahadjárat között. A hazai balliberális ellenzék és nemzetközi bará­taik által folytatott példátlan rágalomhadjárat súlyos ká­rokat okozott hazánknak - vélte a kereszténydemokrata politikus. MTI Az MSZP szerint elkerülhető lett volna Budapest. Az MSZP elnöke szerint elkerülhető lett vol­na, hogy az Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást indítson Magyaror­szággal szemben, ha az Or- bán-kormány elfogadja a szo­cialisták kritikai észrevételeit a kifogásolt jogszabályokról. Mesterházy Attila azt mondta, sajnálatos az eljárások megin­dítása, de mindez elkerülhe­tő lett volna, ha a kormány- többség figyelembe veszi az ellenzék, így a szocialisták véleményét a parlamenti vi­tákban. Hozzátette, az uniós csatlakozással Magyarország vállalta a közösségi jog tiszte­letben tartását, mindazonál­tal az MSZP azt várja, hogy a bizottság ugyanúgy folytassa le az eljárást, mintha Francia- országgal, Németországgal vagy Ausztriával szemben tenné ezt. mti LMP: Orbán Viktornak választania kell BUDAPEST. Orbán Viktornak választania kell, hogy mit helyez előtérbe: a saját ha­talmi érdekeit vagy az ország érdekeit - kommentálta az LMP frakcióvezető-helyette­se kérdésre kedden az Euró­pai Bizottság kötelezettség­szegési eljárásra vonatkozó döntését. Karácsony Gergely álságosnak tartotta azt a hi­vatkozást, hogy a kormány­fő az ország szuverenitását védi, véleménye szerint a miniszterelnök lépései ép­pen hogy Magyarország al­kupozícióit rombolják. Az ellenzéki politikus szerint az Európai Uniónak joga van beleszólni a dönté­sekbe abban az esetben, ha Magyarországon az uniós joggal ellentétes törvények születnek. mti „Ha nem teljesülnek az Unió feltételei, akkor akár az államcsődöt is kockáztathatjuk.” Budapest. A politikai racio- nalitás azt diktálná, hogy a kormány minél hamarabb megállapodjon az IMF-fel és az Európai Unióval - véleke­dett Gyomoré Máté, a Magyar Progresszív Intézet vezető elemzője. Mit jelent a kötelességszegés'! eljárás? GYÖMÖRE MÁTÉ: Az eljárás során egy hosszas egyezte­tő folyamat veszi kezdetét, melyben mind az Európai Bizottság, mind a magyar kormány kifejti álláspontját a vitatott jogszabályokról. Ezt követően Magyar- országnak lehetősége nyílik arra, hogy önként változtasson az ominózus törvényeken, ám ha ennek nem tesz eleget, akkor az Európai Bíróság hivatott a vitás ügyekben dönteni. Ugyanakkor az európai gya­korlat szerint a bizottság kezdeményezte eljárások­nál nem szoktak a tagállam javára dönteni. Hogyan érint ez minket? GYÖMÖRE MáTÍ: Az eljárás megindítása az átlagember számára aligha lesz érzé­kelhető, a kormányra nézve viszont egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora kompromisszumkészséget hajlandó felmutatni. Az első szakaszban ugyanis még van lehetőség önkén­tes módosításra, és ha meg kívánunk állapodni az IMF- fel és az Európai Unióval, akkor már itt le kell tudni zárni az egész eljárást. Ez azonban azt jelentené, hogy a korábban a „brüsz- szeli diktátumokat” kizáró miniszterelnök mindenben eleget tesz az EU elvárása­inak (ahogyan azt tavaly a médiatörvény esetében is megtette). Hogyan befolyásolja az IMF- fel történő megállapodást? (Lehetővé teszi vagy lehetet­lenné?) GYÖMÖRE MÁTÉ:Az eljárás megindítása egyértelmű jelzés az Európai Unió felől, hogy mik a megállapodás feltételei, és mivel az IMF korábban már jelezte, hogy az Unió nélkül nem ad hitelt, ezért ezeket tekinthetjük a Valutaalap feltételeinek is. Mindez pedig azt jelenti, hogy az eljárás érdemi hatással van a megállapodási esélyekre. Ha ugyanis nem teljesülnek Gyomoré Máté fotó: ékn az unió feltételei, akkor azzal akár az államcsődöt is kockáztathatjuk. Mi a jó reakció részünkről? GYÖMÖRE mAté:A politikai ra­cionalitás azt diktálná, hogy a kormány minél hamarabb megállapodjon az IMF-fel és az Európai Unióval, azonban mindez belpolitikai szem­pontból káros következ­ményekkel járna a Fideszre nézve. Egyrészt lényegében az eddigi „szabadságharc” nyílt feladása lenne, másrészt a jövőben is további szigorú ellenőrzésekre számíthatunk, ami komoly kommunikációs kihívás elé állíthatja a kabine­tet. Ez azonban a kisebbik rossz, mivel egy államcsőd hosszú távra „kiütheti” a hatalomból a nagyobbik kormánypártot. Mi az értelme ragaszkodni a részünkről a vitatott jogsza­bályokhoz? GYÖMÖRE MÁTÉ: A vitatott jogszabályokhoz való ragaszkodásnak kettős üze­nete van. Egyrészt belpoli­tikai, mellyel azt kívánja a kormány megmutatni, hogy szemben az előző kabinetek­kel, ők nem „hajolnak meg” a brüsszeli „diktátumok” előtt (még, ha ez így nem is igaz, hiszen tavaly első szóra módosítottuk a médiatör­vényt). Másrészt pedig nemzetközi színtéren is azt szeretné jelezni a kormány, hogy készek a végsőkig kitartani, amire a kéthar­mados többséggel a hátuk mögött képesek is lehetnek. Ez utóbbi stratégia azonban azért lehet hibás, mert Ma­gyarországnak lényegesen több veszítenivalója van a megállapodás elmaradásá­val, mint az Európai Unió­nak. ÉKN-HE Közös prioritások azOECD-vel Párizs. A kormány és a Gaz­dasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) egyaránt a pénzügyi stabilizá­ciót, a kiszámíthatóságot, az adósságcsökkentést, a gazda­sági növekedés erősítését, a foglalkoztatás javítását és az egészségügy hatékonyságának erősítését tekinti prioritásának Magyarországon - mondta az MTI-nek Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztéri­um parlamenti és gazdaság- stratégiáért felelős államtit­kára a készülő országjelentés kapcsán, a nemzetközi szerve­zet párizsi székházában rende­zett vita szünetében. mti A magyar kormány célja az, hogy az Európai Bizott­ság felvetéseire érdemi és teljes körű választ adjon, il­letve a problémás kérdések­re mielőbb, lehetőleg a teljes jogsértési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjon ­A jegybank független­sége, a bírói tevékeny­ség korhatára és az adatvédelmi hatóság függetlensége a cél. STRASBOURG. Úgy döntött az Európai Bizottság, hogy há­rom kötelezettségszegési eljá­rást indít Magyarország ellen - jelentette be Jósé Manuel Barroso elnök Strasbourgban. Az eljárások egyike a jegy­bank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékeny­ség felső korhatárára vonat­kozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság füg­getlenségére vonatkozó sza­bályokat érintően indítanak. Döntött a bizottság arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói füg­getlenséget érintő egyes kér­désekkel kapcsolatban. A szokásosnál kevesebb Barroso elnök jelezte azt is, hogy Orbán Viktor minisz­terelnök jövő héten, január 24-én Brüsszelbe látogat. Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó. Mint a portugál politikus elmond­ta, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja a szükséges változtatásokat. Eddig azonban ez nem tör­tént meg - emlékeztetett. A végrehajtó testület közlemé­nye szerint Magyarországnak a szokásosnál kevesebb ideje, egy hónapja van arra, hogy válaszoljon a bizottsági aggo­dalmakra. „Minél gyorsabban megoldódik a helyzet, annál jobb” - szögezte le Barroso. Mielőbbi megoldás a cél A bizottság döntése az érintett magyar jogszabályok alapos elemzésén alapul - emelte ki. Jósé Manuel Durao Barroso úgy fogalmazott: a bizottság szeretné elkerülni, hogy a ké­tely legkisebb árnyéka vetül­jön arra, hogy „az európai csa­lád egyik kulcsállamaként” Magyarország nem tartja teljes mértékben tiszteletben a demokratikus elveket és ér­tékeket. A bizottság eltökélt abban, hogy biztosítsa: min­den EU-tagállamban „betűjé­ben és szellemében” teljesen tiszteletben tartják az uniós joganyagot, és ezt stabil jogi környezet garantálja. Az Európai Bíróság lehet a végállomás Név nélkül nyilatkozó euró­pai bizottsági forrás elmond­ta: a magyar kormány az egy hónap alatt változtathat a tör­vényeken, és így összhangba hozhatja saját jogrendszerét az EU-joggal, vagy pedig vá­laszlevélben fejti ki álláspont­ját a brüsszeli bizottságnak. Ez utóbbi esetben, ha a vá­lasz nem elégíti ki az uniós testületet, az ír egy második levelet is, amelyben újabb érvekkel támasztja alá véle­ményét. Ebben a második levélben a bizottság újabb válaszadási határidőt tűz ki. Ha a kötelezettségszegési el­járás alá vont ország ennek leteltével sem számol be ki­elégítő lépésekről, akkor a brüsszeli végrehajtó testület a luxembourgi székhelyű Eu­rópai Bírósághoz utalhatja az ügyeket. Az említett európai bizott­sági forrás úgy vélekedett: ha a bírósági szakaszt megelő­zően nem születik megoldás, akkor a különböző várható határidők fényében reális, hogy a kérdésben még az idén eljussanak a bírósági beadvá­nyig. Á kötelezettségszegési eljárás célja azonban - tette hozzá az uniós illetékes - nem valamely tagország megbün­tetése, hanem az uniós jog érvényesítése. Jósé Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke (balra) vezetésével Strasbourgban ülésezett tegnap az EU- biztosok testületé fotó: mti, koszticsák szilárd közölte a kormányszóvivői iroda. A közleménye szerint a magyar kabinet tudomásul veszi, hogy az Európai Bizott­ság kollégiumi ülésén döntés született „néhány magyar törvény EU-joggal való ösz- szeegyeztethetőségének az uniós szerződések által elő­írt eljárás keretében történő vizsgálatáról”. Ez lehetősé­get ad Magyarországnak - írták -, hogy a vitát szakmai alapon, „a konkrétumok talajára helyezve” folytassa le, mégpedig az arra hivatott fórummal, „a szerződések őrének számító” Európai Bi­zottsággal. A közlemény szerint az Eu­rópai Bizottsághoz hasonlóan Magyarország is rendkívül fontosnak tartja a jegybank, az igazságszolgáltatás és az adatvédelmi hatóság függet­lenségét, így „sem az alap­elvek, sem a közös európai értékek és vívmányok jelen­tősége tekintetében nincs vitánk az Európai Unió intéz­ményeivel”. Az Európai Bizottság ér­veinek ismeretében meg­kezdődik az alapos vizsgálat - közölte a kormányszóvivői iroda, hangsúlyozva: a kor­mány célja az, hogy a felve­tett kérdésekre érdemi és tel­jes körű választ adjon, illetve a problémás kérdésekre mie­lőbb, lehetőleg a teljes jogsér­tési eljárás lefolytatása nélkül megoldást találjon. mti ■ HMinél gyor­W W C sabban megoldódik, annál jobb JÓSÉ MANUEL BARROSO # JEGYBANK-ÜGY MNB feliratú felfestés látha­tó a Magyar Nemzeti Bank épülete előtti parkolóban a Szabadság téren, fotó: mti/mz

Next

/
Oldalképek
Tartalom