Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-12 / 10. szám

2012. JANUÁR 12.. CSÜTÖRTÖK KELET Háttér 3 Záhonyi (20 374 fő) Kisvárdai (59 188 fő) Vásárosnaményit 35145 fő) Vósárosnamény Kemecsei (2181610) Fehérgyarmati (42 280fő) Fehérgyarmat Nyíregyházi (195 42? fő) ßakta lórántházi^t783 fő) Tiszavasvári (28285 fő) Mátészalka Mátészalkai (66 527 fő) Tiszavasvári Nyíregyháza Csenged (1428813), Nagykalló Nyírbátor Nagykáltói (32 023i[ő) Nyjrbátori(44411fő, © SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEG ÍYE JÁRÁSAI (tervezet)1 Terület: 5936,5 km2, népesség: 579 554 fő Olcsóbb, hatékonyabb és gyors A járási központok ki­alakításakor nem csak a tudományos kutatási tanulmányt vették alapul. NYÍREGYHÁZA. Az Ország 168 járásából 12 lenne Szabolcs- Szatmár-Beregben. Legalábbis ez derül ki a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium ter­vezetéből. A járások és járási (körzeti) kormányhivatalok a fővárosi és megyei kormányhivata­lok szervezeti egységeiként kezdhetik meg működésüket 2013. január elsejével. A terveket január 20-áig lehet véleményezni, a járási székhelyeket és illetékességi területet meghatározó kor­mányrendeletet várhatóan június végén fogadja el a kor­mány. Egyébiránt a járások ki­alakításáról tavaly szeptem­berben döntött a kormány. A járási kormányhivatalokhoz kerülnének a jegyző - kivéte­lesen a polgármester, illetve a polgármesteri hivatal ügy­intézője - hatáskörébe tarto­zó államigazgatási, valamint a megyei kormányhivatalok szakigazgatási szervei kistér­ségi kirendeltségeinek, ügy­félszolgálatainak, irodáinak feladat- és hatáskörébe tarto­zó ügyek. Az országban a harmadik...- A Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium a járási köz- pontok kialakításakor nemcsak a tudományos kutatási tanul­mány megállapításait vette alapul, hanem az egyeztetése­ken túl igazgatási, történelmi és közlekedési szempontok alapján határozott a járások számáról, azok központjairól és a hozzájuk tartozó lakosság létszámáról - mondta a terve­zet előzményeiről dr. Vinnai Győző kormánymegbízott, a megyei Kormányhivatal veze­tője. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye méreteihez és lakos­ságszámához igazodva Pest és Borsod után itt lesz a leg­több, szám szerint 12 járási központ, melyek 2013. január elsejével kezdhetik meg mű­ködésüket. A járások kialakításának célja, hogy olcsóbban, haté­konyabban, minden lakos­nak 25-30 kilométeren belül gyors és könnyű hozzáférést teremtsen az államigazgatási szolgáltatásokhoz, a hatósági ügyintézéshez.- A megye legnagyobb, a Nyíregyházi (195 ezer lakos), és a legkisebb, a Csengeri járás (14 ezer lakos) kialakításakor is fontos szempont volt, hogy a hozzá tartozó települések mindegyikéről könnyen el le­hessen jutni a központba - tet­te hozzá a kormánymegbízott. Kiemelte azt is, hogy már véleményezési időszakban is lehetőség van arra, hogy a te­lepülések más járásba kérjék át magukat, de a törvény el­fogadása után is dönthetnek úgy, hogy a számukra leg­megfelelőbb járáshoz tartoz­va intézhessék az ügyeiket. Óriási megtiszteltetés A Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium tervezete szerint 2013. január elsejével megkezdené működését a Kemecsei járás is Kemecse székhellyel. A város számára nem is­meretlen a járási székhely ti­tulusa, ugyanis 1876 és 1956 között már betöltötte ezt a tisztséget a település.- Kemecse számára óri­ási megtiszteltetés, hogy ismét járási székhely lehet ­mondta el érdeklődésünkre Lipők Sándor polgármester. - A lakosságnak soha be nem gyógyuló sebet jelentett, hogy 1956-ban megszüntették ezt a státuszt. Mind a mai napig fájó pont ez, főleg az időseb­bek életében, csak remélni lehet, hogy a járási székhely címének visszaadása gyógyír lesz. Ha a térképre nézünk, láthatjuk, hogy Kemecse köz­lekedési szempontból köz­ponti helyen fekszik, közúton és vasútvonalon egyaránt jól megközelíthető. Minden bi­zonnyal már 1876-ban is ez döntött a település javára.- Az önkormányzat is na­gyon várja már a járási szék­hellyé való minősítést, amely- lyel kapcsolatban új főtérben és új járási hivatalban gondol­kodunk. Az új főtér és a hiva­tal épülete a katolikus temp­GRAFIKA:ÉKN. FORRÁS: KIM lom környékén lenne. Úgy a főtérre, mint az új épületre készen vannak az engedélyes tervek. A leendő járás tele­püléseinek polgármestereitől is kedvező visszajelzést kap­tam, örülnek, hogy Kemecse lesz a járási székhely.- A magam részéről azt vá­rom az új hivataltól, hogy jobb, megbízhatóbb, hatéko­nyabb, gyorsabb lesz az ügy­intézés a város lakói és a járás­ban élők számára egyaránt, de hát az átszervezéssel ez is a kormányzat célja. km ■ ■ A járási szék- w w helyi cím visszaadá­sa gyógyír lehet... LIPŐK SÁNDOR miami A település lerakata lehetett 5-6 ezer évvel ezelőtt annak a tiszai kereskedelmi útnak, amely Tokaj­ból szállította a nyersanyagot az Alföld felé. a) Kisvarsány b) Tiszatelek c) Tiszavid d) Lónya A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el. Tehetségnap NYÍREGYHÁZA. Pénteken a me­gyeházán tehetségnapot ren­deznek 15 órától. km Sokba került, azért szüntették meg... 1983. december 31-én Magyarországon meg­szűntek a járások. NYÍREGYHÁZA. A járás a magyar közigazgatás jellegzetes in­tézménye volt évszázadokon át. A járás a nemesi várme­gyék fennállása idején igazga­tási és igazságszolgáltatási fó­rum, 1948-tól csak igazgatási feladatokat ellátó szerv volt. A járások határai - noha gyak­ran változhattak - sokszor ter­mészeti, gazdasági-földrajzi táji határokat, történeti, nép­rajzi csoportokat követtek. Sok esetben elnevezésükben is utaltak ilyen összefüggé­sekre. A járások keretei integ­ráló tényezőként is hathattak a paraszti közösségek életére és műveltségére. I 97l-től a megyei tanácsok igazgatási­■ ■ Már akkor is w # a nyíregyházi volt a legnagyobb járás. DR. BÁRÁNYJÁNOS végrehajtó szerveiként járási hivatalokat szerveztek, ezzel együtt megszűntek testüle­ti szerveik. 1983. december 31-én Magyarországon meg­szűntek a járások. Az 1950- es járásrendezés, vagyis a tanácsrendszer bevezetése előtt 150, utána 140,1983 vé­gén, megszűnésükkor pedig 83 volt a számuk az ország­ban, a megyénkben 6.- Én a Nyíregyházi Járási Hi­vatal - megalakulásától a meg­szűnéséig - vezetője voltam - emlékszik vissza dr. Bárány János. - A cél az volt, hogy szakszerű ellátást biztosítson a hozzátartozó területén. Már akkor is a nyíregyházi volt a legnagyobb járás. Rengeteg feladatot láttunk el a sza­bálysértéstől, a kultúrán, az oktatáson át a mezőgazdasá­gig. Hozzánk tartozott a taná­csok és intézményeinek egy­fajta törvényességi felügye­lete is. A megszűnésekor a fő okként azt hozták fel, hogy sokba kerül így az államigaz­gatás, s egyszerűsíteni szeret­nék. KM NÉZŐPONT Ladányi Tóth Lajos Helyben megy-e a járás? múltat végképp eltörölni, az át- kossal leszámolni. Reneszánszukat élő lózungok. Nem lehet megkerülni ezt az érzést, amikor lépésről lépésre sulykolják a járás hatékonyságát. Valamiért anno flottul működött az a rendszer, aztán nyomós ér­vekkel könyörtelenül eltöröl­ték, most pedig látványosan feltámasztanák. Nem eredeti állapotában, hanem alaposan átalakítva. A lényeg: a változ­tatás eltökélt szándéka. Egyelőre még csak a ter­vezet szintjén lehet feltérké­pezni egy új Magyarország belső illetékességi határait. A Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium társadal­mi egyeztetést hirdetett, a törvényjavaslat februárban kerülhet az Országgyűlés elé. Erre mondja az üzemanyagár­emelésekkel sokkolt, hitelspi­rálban megszédült, egyre csak kevesebbet kereső, a megélhe­tésért elkeseredetten tusázó, szkeptikus honpolgár: „úgyis az lesz, amit ők akarnak”. Hírlik, hogy a járási rend­szer kialakításának szakmai előkészítését komoly kuta­tóintézeti tanulmány előzte meg, gondosan egyeztettek az illetékesek a fővárosi és a me­gyei kormányhivatalokkal. A törekvést a tárca a kormány­zati portálon nyomatékosítot­ta: „az a cél, hogy a települé­sek jól érezzék magukat ott, ahová beosztják őket, de ha ez mégsem így alakul, lehetőség lesz a járásváltásra”. Vagyis, amennyiben valakinek nehe­zére esik a járás, könnyíthet magán. A járási hivatalok leg­fontosabb teendője a megyei szintnél alacsonyabb szinten intézendő államigazgatási fel­adatok ellátása lesz - minden magyarországi állampolgár számára elérhető közelségben és magas minőségben. Tehát van az a szint, ami alá lehet menni. Kétség nem fér hozzá, hogy az építő szándék vezérli az újítókat, más kérdés, hogy a gyakorlatban megy-e. A kistérségeknek nagyjából annyi, a nyugaton bevált régiós, tartományi modell a jelek szerint nálunk járáskép­telenné vált. Elvégre a józan ész ezt diktálja. lada@inform.hu O MEGKÉRDEZTÜK: Ön hogyan vélekedik a járási rendszer kialakításáról? KISS IZABELLA: Öröm, KISS VIKTÓRIA: Jó, ha a LÁZÓK ANDREA: Eddig ha munkahelyet is lakóhelyhez közel van a Is Kisvárdához kötődött teremt az új hivatal. hivatal. az életünk. LESKU IMOLA: Régen SMID KLAUDIA: Keve- TÓTH ZOLTÁN: Az embe­Is voltak járások, s az sebbet kell utazniuk a reknek nagy könnyebb­emberek szerették. járásban élőknek. séget jelent. Kiss Izabella (Gyügye): - Nem­igen kaptunk még erről in­formációt, de ha új mun­kahelyet teremt, az jó. Lakóhelyemen szeretnék gazdálkodni, s az előnyös, ha a közeli járási székhelyen el tudom intézni ügyeimet. Kiss Viktória (Újfehértó): - A jogo­sítványommal kapcsolatos ügyintézést édesanyám vé­gezte, így még nem nagyon volt kapcsolatom hivatallal. Az mindenkinek előnyös, ha lakóhelyéhez közel intéz­heti el a számos hivatali ügy valamelyikét. Smid Klaudia (Kálmánháza): - Szimpatikus a járások kialakítása, mert kevesebbet kell utazniuk az embereknek, s egy helyen, hamarabb el tudják intéz­ni ügyeiket. Lázók Andrea (Pátroha): - Mindenképpen megkönnyíti az életünket, ha bizonyos ügyek elintézése érdekében nem Nyíregyhá­zára, hanem Kisvárdára kell beutaznunk, hiszen eddig is Kisvárdához kötődtünk. Lesku Imola (Debrecen): - Ha jól tudom, régebben is vol­tak már járások, s az embe­rek szerették, mert helyben, illetve lakóhelyükhöz kö­zel intézhették el hivatalos ügyeiket. Tóth Zoltán (Kótaj): - Eddig még nemigen kellett hivatalos ügyeket intéznem, de az mindenkinek jó, ha la­kóhelyéhez közelebb el tudja rendezni a dolgait. » BONTJÁK A VÁROS FÁJÁT Vége a karácsonynak, eljött az ideje, hogy lebontsák a Nyíregy­házát ékesítő fenyőfát. fotó: racskó tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom