Kelet Magyarország, 2012. január (69. évfolyam, 1-26. szám)

2012-01-11 / 9. szám

2012. JANUÁR 11.. SZERDA 14 Siireres férfiak KELET Sodródott az árral Szakái Miklós Semmi olyat nem csináltam, amihez nem volt kedvem - mondja Szakái Miklós. mftNWntf „Bárki bármit mond, szerintem Szabolcs- Szatmár-Bereg megye a leg­szebb e kis hazában. Bár tényleg sok helyen jártam, és bízvást állíthatom, hogy na­gyon szép helyek voltak azok is. Sokmindent szeretek ebben a megyében. Például azokat a pálinkákat, amiket csak mi tudunk főzni: a panyolai szil­vát, az újfehértói fürtös ágyas meggyest. Sóstógyógyfürdőt, a Múzeumfalut, az Állatpar­kot. Mehetünk messzebbre is: a vajai kastélyt, a túristvándi vízimalmot... és annyi, de any- nyi érdekes látnivalót lehetne sorolni még. Ha valaki idejön­ne nyaralni, simán kevés len­ne egy hét arra, hogy mindent lásson! Én többek között erre FOTÓ: JANICS ATTILA vagyok büszke” - hömpöly- gött a szófolyam Szakái Mik­lósból, a nyíregyházi kötődé­sű televíziós műsorvezetőből, aki bevallotta: az, hogy ilyen mederben van az élete, amiatt van, mert sodródott az árral. „Aki tudatosan építi a karri­erjét a média világában, annak a felmenői között vannak mé­diások, vagy nagyon sok pénze van arra, hogy egy produkció­val előálljon, és így induljon el a pályán. Tényleg csak sodród­tam az árral, és minden lehető­séget kihasználtam, ami elém került... Persze, csupán akkor, ha ahhoz nem kellett megerő­szakolni magam. Tehát semmi olyat nem csináltam, amihez nem volt kedvem”. A Nyíregyházi Főiskola hallgatójaként fontosnak tar­totta azt, ha már volt szeren­cséje ismert embernek lenni, az arcával, a véleményével képviselte a főiskola értékeit. „Országszerte ritka, hogy egy főiskolának uszodája, lovardá­ja, botanikus kertje, hatalmas nagy színházterme vagy eset­leg professzionális sportolásra is alkalmas épületei legyenek. Ráadásul szenzációs környe­zetben” - jegyezte meg a fő­iskolát nyilvánosan népsze­rűsítők egyike, aki a szellemi és a testi frissességének meg­őrzésére is odafigyel. „Nálam most a nagy szerelem az ITF taekwondo. Sajnos, sem Deb­recenben, sem Nyíregyházán nincs ilyen klub. Rendszere­sen úszni és futni járok, a szel­lemi frissességemet kondiban tartja Ádám, a kisfiúnk. Nem tehetjük meg, hogy fáradtak vagyunk mellette. Emellett a színházba járás és a sei-fi köny­vek olvasása is kedvelt foglala­tosságaim közé tartozik. Intenzív kapcsolat Szakái Miklós mozgalmas éle­tet él, ami a televízióban és a rádióban is nyomon követhe­tő. „A szabolcsi szülőfölddel jelenleg nagyon intenzív a kapcsolatom. De amíg Buda­pest volt a bázis, akkor sem felejtettem el szabolcsisá- gom. Megpróbáltam minél többet hazajárni, találkozni a régi barátokkal, kollégákkal. Nem volt ritka az sem, ami­kor ők jöttek hozzám. Kétszer is volt szerencsém szerepel­ni az RTL Klub Vacsoracsata című műsorában. Mindkét alkalommal hazai ízekkel vártam a vendégeket. Először nem nagyon értékelték ezt. Ám sok ember megjegyezte, hogy meg sem érdemelték a vacsoravendégeim azt a sok finomságot, amit főztem ne­kik. Muhahaha!” km-ltl Számára a zenélés nem munka Hinni kell abban, hogy amit csinálunk, an­nak értéke van - véli Szentpáli Roland. MVtaCTMiZA, A világ egyik legjobb zenésze soha nem sze­rette az énekórákat. Olyannyi­ra nem, hogy odafigyelés he­lyett azon szorgoskodott, hogy küldjék már ki végre a folyosó­ra. S hogy mégis megszerette a zenét, Barna Jánosnak és egy általa bemutatott Bach-menü- ettnek köszönhető. Ez volt a kulcs, ami után a zeneiskolá­ba már azzal az elhatározással ment: zenész lesz. Hegedül­ni szeretett volna, de ahhoz 12 évesen már túlkoros volt. Megtetszett neki egy sarok­ban porosodó tuba, s amikor a hangját is meghallotta, eldőlt a sorsa. Alig volt 16 éves, amikor ki­jutott egy németországi mes­terkurzusra, ahol jelen volt a tuba Jimmy Handrix-e, Roger Bobo, aki felfigyelt arra, mire képes a hangszerrel a fiatal fiú. A világhírű zenész felkarolta, koncertek és versenyek követ­ték egymást szerte a vüágban. Akadtak olyan esztendők, amikor több időt töltött kül­földön, mint itthon, amikor koncertteremről koncertte­remre járt, amikor a repülőgép volt az otthona. És elérkezett az idő, amikor amellett, hogy játszott, egyre nagyobb szere­pet kapott az életében a zene­szerzés is, s együttest is alapí­tott: a Solti György Rézfúvós együttes nyíregyházi koncert­jére a névadó karmester öz­vegye egyenesen Amerikából érkezett. A világzenekar tag­jaként a legjobb zenészekkel koncertezte végig a világot, s bár nyárig Hong Kong-ban dolgozik, Nyíregyháza három évtizeden át volt számára a világ közepe. Aki kicsit is ért a zenéhez, mindig is tudta, hogy egyszer kinövi ezt a vá­rost. A várost, ami sokat kö­szönhet neki. Túl azon, hogy messzeföldre repítette a hírét, több mint tíz éven át minden év szeptember 30-án, a zene világnapja előestéjén hely­be hozta a nagybetűs zenét. Olyan sztárok érkeztek a kon­certekre, mint Allen Vizzutti vagy Steven Mead, s aki egy­szer is részese volt az élmény­nek, soha nem felejti el. Nincs titok A titok nyitja? Az, hogy nincs titok. Szentpáli Roland szá­mára a zenélés, a zeneszerzés nem munka. Ez a szenvedé­lye, ez az élete, s azt vallja, a sikerben a véletleneknek és a szerencsének is van szerepük. Számára a siker - legyen az vas­taps, egy díj, vagy egy presztízs értékű felkérés - azt jelenti, hogy sikerült megfognia a kö­zönséget, a szakma is elismeri és jó úton halad. Ez egyfajta visszajelzés, inspiráció, ami­nek örülni kell, építkezni kell belőle, de nem szabad, hogy céllá váljon. - Szerintem tudni és hinni kell abban, hogy amit csinál az ember, annak értéke, létjogosultsága van - még ha könnyebb is lenne populáris dolgokkal gyorsan boldogulni - mondja, s hozzáteszi: a minő­ség, az eredetiség és a kreativi­tás hosszú távon mindig meg­hozza a gyümölcsét. Bármit is csinál, bárkivel is koncertezik, számára az öröm a fontos. Azt tartja, igazán sikeres csak az lehet, aki adottsággal és tehetséggel is rendelkezik: ha a készség és az emberség találkozik. Nála ezek kéz a kéz­ben járnak. KM-SZA Szentpáli Roland fotó: magánarchIvum Csak így alakulhatott az élete Szereti átadni, amit kapott Tasnádi Csaba fotó: karádi zsolt Tasnádi Csaba szerint a sikerhez 20 százalék tehetség, 20 százalék szerencse és 60 száza­lék munka kell. aofi ,i- m ­- »?-.'■'í.za Tasnádi Csaba, a Móricz Zsigmond Színház igaz­gató-főrendezője fiatalon már hosszú ideje keringett egyre kisebb sugarú körökben a Szín­ház körül, amikor egy teljesen irreális pillanatban, harminc éves korában végre aztán biz­tossá vált, hogy Thalia temp­loma lesz a második otthona. Ám az, hogy számára a Szín­ház a nagy szerelem, már jóval korábban eldőlt: talán akkor, amikor kántortanító nagyapja magával vitte a faluban szer­vezett színjátszókörbe. Már gimnazistaként is színházat csinált, s egyértelmű volt, hogy érettségi után a Színmű­vészeti - akkor még - Főiskola színész szakát jelöli meg első helyen. - Nem vettek fel, jogos volt - meséli a direktor-ren­dező, aki így a jogi egyetemre került, ám ott sem szakadt el a színháztól. Újra jelentkezett a színész szakra, s ezúttal sem vették fel, a jogi egyetem utol­só évében viszont elkezdte az esztétika szakot, s nem csak jogból, hanem színházesztéti­kából is lediplomázott. Két új lehetőség Miközben jogászkodott, visz- szahívták az egykori gim­náziumába óraadónak szín­játszást tanítani, ami olyan szívmelengető élmény volt, hogy belátta: nem megy neki a hivatalnokoskodás. Sutba dobta a diplomáit és előbb a Józsefvárosi, majd az Operett Színházhoz került rendező- asszisztensnek. Ismét meg­próbálta a Színművészetit, de már a rendező szakot, ám ismét elutasították. - Akkor is igazuk volt, éretlen voltam még a feladatra - mondja.- Ám a sors később adott két újabb lehetőséget: Ádám Ottó osztályába olyanok fel­vételizhettek, akiknek volt színi irányú végzettségük, Székely Gábor pedig azokat várta, akik nem múltak el 25 évesek. Kora és végzettsége alapján egyikbe sem felvéte­lizhetett volna, ám kérvényt írt, s mindkettőbe jelentkez­hetett. Ugyanazon a napon függesztették ki az ered­ményt: egymás mellett volt a két lap, egyiken 12, a másikon 4 név. - Csodaszámba menő, kiemelkedő pillanata volt az életemnek, amikor mindkét helyen megláttam a nevem - meséli. Ádám Ottó osztályát választotta - nehéz döntés volt, mondja, s hozzáteszi: ha akkor nem ezt teszi, 1993-ban nem kerül diplomázni Nyír­egyházára, ami nélkül Vere­bes István sem hívta volna ide rendezni, s anélkül pedig nem kérték volna a színészek, hogy pályázza meg 1999-ben az igazgatói posztot. Ha mindez nem így alakul, akkor most ta­lán egy másik városban lenne a VIDOR Fesztivál is - mindez azt bizonyítja, hogy a dolgok csodálatosan összefüggenek. A díjairól - Jászai Mari-díj, Az év embere-díj, Megyei Prima díj - úgy vélekedik: megerő­sítést adnak, a vele kapcsolat­ban mindenkinek eszébe jutó VIDOR Fesztiválról pedig azt: létrehozása azon igényéből fa­kadt, hogy úgy véli: ha kultú­ráról és emberi kapcsolatokról van szó, egyetlen hozzáállás létezik: adni, adni, adni és ak­kor van esély kapni. km-sza Vajda Tamás verseny­zői az évek során sze- kéraljnyi érmet gyűjtöt­tek össze a különböző versenyeken. k/ibegvháza. A legfényesebb felnőtt világversenyekről van egy olimpiai és két világbaj­noki ezüst. Európa-bajnok- ságokról két arany, egy-egy ezüst és bronz, és egy hete­dik helyezés, valamint tucat­nyi Világ-kupa elsőség. Az ifjúsági Európa-bajnokságok termése öt ezüstérem és há­rom bronzérem, valamint egy IBV-elsőség. Felnőtt magyar bajnoki címből nyolcat úsztak versenyzői, a korosztályos bajnoki érmeket pedig nem lenne könnyű összeszámolni. A civil Vajda Tamás már túl van egy váláson, évek óta új párjával él. Gyerekekben nincs hiány, hiszen első házasságá­ból született Bence (már hu­szonkét éves egyetemista), Hunor (elsős egyetemista) és Luca (elsős gimis). Jelenlegi párja két gyerekkel érkezett kapcsolatukba, hál’ Istennek az öt fiatal nagyon jól megérti egymást. Ennek legalább any- nyira örül Vajda Tamás, mint a jó pár fényes medálnak. Vajda Tamást középiskolás­ként a szertorna, a kosárlabda és a foci érdekelte, elsősorban az edzések. Aztán a Nyíregy­házi Főiskolára került (1977- et írtak ekkor), biológia-test­nevelés szakosként kezdte a feledhetetlen éveket. Akkor is még a torna volt a fő mozga­tórugó, és a tanulmányai be­fejeztével nem sok hiányzott, hogy tornaedzőként folytas­sa. Aztán másként alakult.- Gyula Sándor tanár úrék úszóórái nagyon megfogtak, azt vettem észre, hogy egyre jobban érdekel ez a sportág. Nyaranta kint voltam a sóstói uszodában, társaimmal néztük a remek hangulatú edzéseket és éreztem, hogy ez az én igazi közegem - vallja Vajda Tamás. Tehetséges fiatalok Vajda Tamás számára váratla­nul jött az ajánlat, egy átmene­tileg megüresedett edzői állás, amire azonnal rábólintott. Eb­ben az időszakban, a nyolc­vanas évek elején jött fel a nyíregyházi úszósport, voltak tehetséges fiatalok. Olyan ta­nítványai voltak, mint Szakács Csaba, Pécsi Anett, majd jött Szabó Tünde, akivel nagyon sok fényest diadalt arattak, a legnagyobb siker a barcelonai ezüst. A hát után másik úszás­nem, a gyors és egy hosszabb táv, egy másféle megmérette­Vajda Tamás tés következett. Újabb sikerrel teli évek Kovács Ritával (1993- tól dolgoztak együtt), a honi hosszútávúszás koronázatlan királynőjével. És jött egy újabb kihívás, egy újabb hosszba vágott 2009-ben. Átigazolt a szomszédvári Debrecenbe, és a szintén hosszútávúszó Risztov Évával jöttek az újabb eredmények. Mindeközben tíz esztendeig volt (1988-1998) a világhírű Széchy-team tagja, 1992-ben Kemény Ferenc díjat vehetett át, 1993-ban pedig a mesteredzői diplomát. Idén is­mét nyíregyházi vizekre tem­pózott, hiszen szeptembertől a Nyírsuli szakágvezetője. Nemcsak edzést vezetni, tanítani is imád, és teszi ezt 1994 óta a Nyíregyházi Fő­iskolán. Kedveli a nyitott, érdeklődő fiatalokat, szereti átadni azt, amit ő kapott, és amihez már ő is adott. így tel­jes az élete. km-ml fotó: magánarchIvum

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom