Kelet Magyarország, 2011. december (68. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-29 / 304. szám
2011. DECEMBER 29., CSÜTÖRTÖK 6 KM-extra KELET Megjelentetjük a legszebb karácsonyi élményeket NYÍRIG YMÁ2A. A karácsonyi időszakban arra kértük olvasóinkat, írják meg legszebb karácsonyi élményüket, legfeljebb 1500 karakterben. A beküldési határidő lejárt, köszönjük a beküldött történeteket, azonban újabb elbeszéléseket már nem várunk. A legszívhez- szólóbb élménybeszámolókat lapunkban megjelentetjük, de szerkesztőségünk fenntartja magának a rövidítés jogát. Elveszett, majd megkerült Az egyik történetet Kotosz Istvánnétól kaptuk. „Mintha tegnap történt volna ez a felejthetetlen karácsonyi ünnep, de ennek már közel 20 éve. Sütéssel- főzéssel készülődtem a szeretet ünnepére, azonban egy kedvelt piros fedőmet sehol sem találtam. Szükségem lett volna rá, de hiába kerestem, nem találtam meg. Bosszankodtam, hisz nem egy tűt kerestem a szénakazalban, egy fedő nem tűnhet csak úgy el a konyhámból. Elérkezett a szenteste, a karácsonyfa előtt ajándékoztuk meg egymást. Kíváncsian és boldogan bontogattuk ajándékainkat. Aztán óvodás kislányom egy csomagot vett elő a háta mögül. Csillogó szemmel és sugárzó arccal így szólt: „Anya, ez a tiéd!” Váratlanul ért, de boldogan öleltem magamhoz lányomat a különös csomaggal együtt. AKelet-Magyarországújság- papírjába csomagolt ajándékot kíváncsian bontogattam. Kérdeztem a kislányomtól, hogy mi van benne, de ő csak némán hallgatott és mosolygott. Amikor megláttuk, mit rejtenek az újságpapírok, mindannyian felnevettünk. Előkerült az elveszettnek hitt fedőm! Ekkor már nem is érdekelt a fedő, csak a lányom szívéből áradó szeretet és boldogság. Nagyon örült, hogy megajándékozhatott engem a rajzain kívül valami mással is. Én pedig még jobban örültem az ő boldogságának. Azóta nem telt el úgy karácsony, hogy ne jutott volna eszembe ez a kedves történet.” KM Miskolczi Anita képeslapját Kormos László lábbal festette Mire a templomból hazaértünk, eltűntek a cumik Csonka családban, apukámmal nőttem fel. Nálunk nem volt divat a karácsony, bár fenyőfánk volt minden évben, de nálunk nem járt a Jézuska. Igazi meghitt karácsonyt a szomszédban, Erika nénéméknék tapasztaltam csak. Aztán jött a felnőttkor, férjhez mentem és megszületett a három gyermekem. Nehéz feladat volt a csemetéimnek megmutatni, milyen is az igazi karácsony, mert nekem is másoktól kellett megtapasztalni. Aztán ahogy nőttek a gyerekek, évről-évre szebb lett a karácsony. Szenteste napján együtt öltöztetjük fel a fát, készülnek a templomi szereplésre. Nem is tudom ezt az érzést pontosan megfogalmazni, de az is biztos, hogy még a gyerekek is érzik az ünnep varázsát. A veszekedést, a csipkelődést mellőzik, helyette a megértés, az odaadás csillog a szemükben. Tudják, hogy a karácsony a szeretet ünnepe. Kicsi lányom, Fanni már három éves volt, de a cumit nem akarta letenni. Kitaláltam, hogy a Jézuska csak akkor hoz ajándékot, ha az ilyen nagy gyerekektől elviheti a cumit. így hát beledobáltuk egy táskába az összes cumiját és felakasztottuk a bejárati ajtóra. Mire a templomból hazaértünk, eltűnt a cumi, de az ajándékok a fa alatt sorakoztak. Volt is öröm, és találgatás, hogy ez, hogy történt. (És voltak nehéz éjszakáink). Pár hónap múlva a keresztapja, Péter kocsival jött hozzánk. Az én lányom bepattant az anyósülésre, egy hirtelen mozdulattal lenyitotta a kesztyűtartót és szembenézett a cumijaival. Kikerekedett szemmel nézett Péterre és a következőt kérdezte „Keresztapu te vagy a Jézuska?”. Ezt a történetet azóta mindig felelevenítjük. De az igazság az, hogy az én karácsonyom tizenhárom éve mindig a legszebb karácsony. KISSNÉ NAGY ROZÁLIA Szatmári Istvánná 1943-as karácsonyi lapja Egy 2000-es karácsonyi képeslapot hozott be Nagyné Pötyi néni A hatvanas évek elejéről származó lapot kaptunk E. Nagy Istvántól Képeslapokat, fotókat vártunk Arra kértük olvasóinkat, hogy küldjenek régi képeslapot, s karácsonyi fotót. NYÍREGYHÁZA. A karácsonyra lapunk is kiemelt figyelmet fordított. Rajzpályázatunkra az óvodások és iskolások alkotásait vártuk, de nem feledkeztünk meg a felnőtt korosztályról sem. Mivel a régi fotókat bemutató sorozatunk töretlen népszerűségnek örvend, így most arra kértük olvasóinkat, hogy küldjenek be régi karácsonyi képeket vagy képeslapokat. A képeslapok beküldési határideje lejárt, a legszebb üdvözlőlapokat és fotókat természetesen lapunkban megjelentetjük. Mogyorósi Ferenc szétnyitható karácsonyi lapja Az 1994-es képet Firka Sándorné hozta be 1916 karácsonyát idézi Bacskó Lajosné lapja 1980-ban kapta ezt a lapot Luczák András A fotó a ’60-as évek elején készült, s Budaházi Jánosné küldte be Urbin Sándorné 1970-es képeslapja Ezt az 1983-as lapot Karácsony Tibornétól kaptuk Harján Béláné 2009-es karácsonyi lapja Garai Pálné 1960-as karácsonyi lapja Ősz Andrásné üdvözlőlapját 1950-ben adták postára Péter Szebasztián 1998-as karácsonyi lapja
