Kelet Magyarország, 2011. december (68. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-03 / 283. szám
2 Mindenfelől RELIT 2011. DECEMBER 3.. SZOMBAT Csehország 30 orvost küld Szlovákiába POZSONY, PRÁGA. Csehország harminc katonaorvost küld Szlovákiába, hogy segítsenek az orvoshiánnyal küszködő kórházakban. A Szlovákiába vezényelt cseh orvosok között ll sebész és 10 aneszteziológus van. A segítség cseh felet terhelő költségeit 2,5 millió koronában határozták meg Prágában, s a költségeket felefele arányban állja a védelmi és az egészségügyi tárca, mti Az augusztusi élénkülést követően szeptemberben tovább nőtt az export és az import volumene, az előbbi 8,6, az utóbbi 2,2 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest. A kivitel élénkülését a járműgyártáshoz kapcsolódó termékek kereskedelme, a behozatal lassabb növekedését az energiahordozók importjának visszaesése okozta. W Minden magyar, éljen itthon vagy a határokon kívül, választó és választható lesz a jövőben. Nincs A-ésB-ka- ^ tegóriájú állampolgár. ’« n SEMJÉN ZSOLT A ■Ék. 270 milliárd dollár euróövezeti válságkezelésre FRANKFURT. Az Európai Központi Bank (EKB) 270 milliárd dollárig terjedő ösz- szeget ad a Nemzetközi Valutaalapon (IMF) keresztül az euróövezeti válságkezelésre - jelentette a Bloomberg üzleti hírcsatorna. Az értesülésre jelentősen erősödött a forint az euróval szemben; 304 forintról 301,6i forint közelébe csökkent az euró árfolyama. mti Kiszivárgott a Valutaalap nekünk szánt csomagja Magyarország egy klasszikus készenléti hitelmegállapodást kaphat a Nemzetközi Valutaalaptól. BUDAPEST, LONDON. A kormány a 3 évvel ezelőttihez hasonló hitelprogramról állapodhat meg az IMF-fel, ami feltételeket tartalmaz és negyedéves program-felülvizsgálatot írja az Index egy a Financial Timesban megjelent cikkre hivatkozva. A mértékadó gazdasági lap az ügyhöz közel álló forrásokra hivatkozik. Elővigyázatossági keret A Nemzetközi Valutaalap egy készenléti hitelmegállapodással készül Magyarország számára, hogy könnyítse az ország pénzügyi nehézségeit, de ennek a megállapodásnak feltételei lesznek - írja a Financial Times. A cikk megjegyzi: ez egy csapás lehet a magyar kormánynak, amelyik egy „biztosítás” típusú, szigorú előírások nélküli egyezségben bízik. A brit gazdasági napilap cikke felidézi, hogy a magyar kormány múít hónapban jelentette be, újra tárgyalásokat kezdeményez az IMF-fel, ami 180 fokos fordulatot jelentett az eddigi gazdaságpolitikához képest. A megáilapodás még inkább sürgetőbbé vált, miután a Moody’s a befektetésre nem ajánlott sávba minősítette le Magyarországot - írja a lap, amely arra is emlékeztet, hogy az eddigi kormányzati kommunikáció egy biztonsági hálóként működő elővigyázatossági megállapodásról szólt. A legfrissebb sajtóértesülések szerint azonban már a kormány is készül arra, hogy az IMF csak egy készenléti hitelmegállapodást (SBA) fog kötni Magyarországgal. A kudarc borítékolható a tárgyalásokon, ami azt jelenti, hogy csak olyan megállapodásra lesz lehetősége a kormánynak, mint 2008-ban, vagyis elővigyázatossági hitelkeret jöhet szóba. Az ügyhöz közel álló források szerint az IMF úgy gondolja, hogy Magyarország számára egy stand-by agreement lenne a legmegfelelőbb. A Nemzetközi Valutaalap klasszikus eszköze a.ké- szenléti hitelmegállapodás, és ez az olyan esetekre is megfelelő, mint most Magyarország. ÉKN Orbán Viktor: „Kulcskérdés, hogy Matolcsy György sikerrel járjon” fotó: net Újabb „támadástól” tart a magyar miniszterelnök Orbán Viktor szerint december közepe után lesz egy újabb „pénzügyi” támadás. és nem hajtja végre a magyar gazdaság növekedését segítő tervet, akkor recesszióba esik a gazdaság. Magyarország helyzete nem egyedülálló Debrecen. Ahogy Magyarországnak, úgy a többi régiós országnak is meg kell küzdenie a rövid távú gazdasági sebezhetőség problémájával; a növekedést hosszabb távon a hitelezés javulása és a működőtőke-beáramlás tudja segíteni - mondta Irina Ivascsenko, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) budapesti képviseletének vezetője pénteken a Debreceni Egyetem Közgazdaság- és Gazdaság- tudományi Karán tartott előadásában. MTI O DEVIZAÁI (2011.12.02.) PÉNZNEM árfolyam változás Euró 304,33 +0,90 USA dollár 225,68 +0,83 Svájci frank 246,32 -1,04 Angol font 354,16 +0,74 Román lej 69,88 +0,17 Ukrán hrivnya 28,14 +0,06 Horvátkuna 40,52 +0,10 Lengyel zloty 67,92 +0,58 . gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Budapest. A miniszterelnök szerint azért van szükség egy nemzeti növekedési tervre, mert annak megalkotása és végrehajtása nélkül recesszióba esne a magyar gazdaság - Orbán Viktor ezt pénteken mondta az MRl-Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. A kormányfő kifejtette: arra kérte Matolcsy György nemzetgazdasági minisztert, minden más teendőjét sorolja hátrébb, és a terv elkészítésére fordítsa az erőit, ugyanis, ha a kabinet nem alkotja meg „Ennek van szezonja...” Azzal kapcsolatban, hogy a Moody’s megvonta Magyarországtól a befektetési ajánlású adósbesorolást, a kormányfő úgy fogalmazott: „ennek van szezonja”, hol az egyik, hol a másik uniós tagállamot minősítik le”. Ráadásul ez mindig összekapcsolódik spekulációs támadásokkal, ami Magyarország esetében is igy történt. Orbán Viktor közölte: úgy készül, hogy december közepe után néhány nappal lesz egy újabb, hasonló támadás. MTI Elkötelezettje vagyunk az euró bevezetésének Washington. „Magyarország továbbra is elkötelezettje az euró bevezetésének, mert az Európai Unió pénzügyi válságát nem a közös fizetőeszköz, hanem egyes tagországok túlköltekezése okozta” - jelentette ki Schmitt Pál magyar köztársasági elnök a The Washington Timesnak adott nyilatkozatában. Emlékeztetett az új magyar alkotmánynak arra a kitételére, amely az ország GDP-jének 50 százalékában szabja meg az ország eladósodottságának felső határát. Rámutatott, hogy Magyarországnak az euró bevezetése előtt teljesítenie kell az államadósságra, az inflációra és a hosszú távú kamatlábakra vonatkozó maastrichti kritériumokat. MTI Schmitt Pál FOTÓ: NET vendégjegyzet De. Hajnal Béla Testvér nélküli nemzedékek z elmúlt évtizedek háromgyerekes család- modelljét (ami egyébként soha nem valósult meg) a ’90-es évek közepén végképp fel kellett adni, mivel azóta a kétgyermekes családmodell sem érvényesül. Másfél évtizede gyermekek százezrei nőnek fel úgy, hogy szüleiktől nem kapják meg a legszebb ajándékot: a testvért. Az előreszámitások szerint 20il-ben hazánkban mintegy ll ezer gyermekkel fog kevesebb születni (96 ezer helyett 85 ezer), mint két évvel korábban. Az idén várhatóan 5 ezer újszülöttel kevesebb érkezik a világra, a tavalyi évben 6 ezret meghaladó volt a csökkenés. A most születő lányok generációi 40 százalékkal maradnak el anyáik számától. Az 1965 előtt született nők termékenysége még a hagyományos modellt követte, de az ezután születettek termékenységi trendjében törés következett be. A nők egyre kevesebb gyermeket szülnek, egyre későbben. A ’70-es években világra jött újszülöttek 85 százalékának édesanyja 30 évnél fiatalabb volt, de 2010-ben a 30 éves nők 48 százalékának még nem volt gyereke. Ez kétszer akkora arány, mint tíz évvel ezelőtt és háromszor akkora, mint húsz évvel korábban volt. Ha úgy szülik meg gyermekeiket, ahogy azt a náluk néhány évvel idősebbek tették, akkor ennek a női korosztálynak a 28 százaléka gyermektelen marad. Ugyanez az arány a mai harmincasok szüleinek korosztályában csupán 8 százalék volt. E megdöbbentően magas arány bekövetkezésének valószínűsége igen nagy, mert a 30. életév után már csak 5-8 Nagy gesztus lenne a jelenlegi, de még inkább a jövőbeni kisgyermekes szülők számára, ha egyikük munkaidőkedvezményben részesülne. év marad a veszélytelen életkorban való szülésre. A 40 év ^^B körüli és a még későbbi korra elhalasztott szülések közis^ ^ mértén egészségi kockázattal járnak. A termékenység csökkenése a fejlett világ egyik nagy fenyegetettsége, mivel a jelentősen kisebb számú évjáratok felnőttkorba érve jóval kevesebb munka, jövedelem előállítására lesznek képesek, miközben az idősek aránya egyre növekszik. A termékenység zuhanását létrehozó okok sokfélék, de a piacgazdaság kiszámíthatatlansága, a munkanélküliségtől való félelem mellett nagy szerep jut a nők tanulmányi ideje meghosszabbodásának, a lakáshiánynak, az urbanizáció növekedésének és az elmúlt évtizedek családtámogatási politikájának. Mindezek mellett az egyik legmeghatározóbb termékenységcsökkentő tényező a párkapcsolatok megváltozása. A ’90-es évek elején a magyar társadalom még nem fogadta el az élettársi kapcsolatot (a ’60-as években a fiatalok körében teljesen ismeretlen volt), míg ma az első párkapcsolatban élők több mint 70 százaléka élettársi közösségben él. (Kutatói vélemények szerint ez az arány a valóságban még nagyobb.) Ezzel szemben a gyerekek kétharmada még mindig házasságba születik, az újszülöttek egynegyedének élettársi kapcsolatban élnek a szülei, míg minden tizediknek anyja egyedülálló. Különösen az első gyermek születését kellene szorgalmazni még az anya 30 éves kora előtt, hogy legyen idő megszületnie a második, esetleg harmadik gyereknek. A családtámogatás növelése az első gyerek megszületésére nincs hatással, de a másodikra igen és még jobban a harmadikra. Ahhoz, hogy több gyerek szülessen, átfogó ■ intézkedések szükségesek, amelyből nem hiányozhat az anyák munkahelyi és családi feladatai összeegyeztetésének segítése, a rugalmas és a részmunkaidős foglalkoztatás elterjesztése, az egyre jobban terjedő túlóráztatás megszüntetése (a férfiak körében is), a bérlakásépítési program elindítása, a bölcsődék fejlesztése, de leginkább a társadalom gyermekcentrikus szemléletének meggyökereztetése. Közismert, hogy az ország jelenlegi helyzete és jövője is versenyképességünk növelésétől függ, amit csak több és jobb hatékonyságú munkával lehet elérni. Ezzel együtt is e sorok írója úgy véli, hogy nagy gesztus lenne a jelenlegi, de még inkább a jövőbeni kisgyermekes szülők számára, ha egyikük munkaidő-kedvezményben részesülne. A heti 40 óra kötelező munkaidő 36 órára szállítása a legalább két 10 éven aluli gyermeket nevelő családoknál pénzügyi támogatás nélkül is óriási segítséget jelentene. A társadalom munkaidőalapja legfeljebb egy százalékkal csökkenne, mert az intézkedés kb. 300-350 ezer családot (pontosabban főt) érintene. Ez kevesebb mint egytizede a foglalkoztatotti létszámnak, akiknek munkaideje egytizeddel (40-ről 36 órára) mérséklődne. A társadalom felelős többsége várhatóan a jövőbe való befektetésnek értékelné és támogatna egy ilyen döntést. A szerző a Debreceni Egyetem professzora
