Kelet Magyarország, 2011. december (68. évfolyam, 281-306. szám)
2011-12-21 / 298. szám
432124 2011. DECEMBER 21., SZERDA 8 TOP 100 KELET Évet értékelt az iparkamara vezetősége fotó: kamara Új kamarai törvény: a tagság önkéntes marad Adóalanyok megoszlása Az Eissmann Automotive decemberben avatta fel új gyárát NYÍRE6YHÁ2A. A napokban tartotta évértékelő küldöttgyűlését a megyei kereskedelmi és iparkamara. Pekó László, a kamara elnöke évértékelőjében nemcsak a megye gazdasági helyzetét mutatta be, hanem a kamarai feladatokban várható változásokat is ismertette. Á kamara összességében sikeres évet zárt, hiszen számtalan eseménnyel, tanácsadással, szakmai továbbképzéssel segítette tagjait a napi munkához szükséges új ismeretek, információk megismertetésében - mondta. A vállalkozókat érintő legnagyobb változás a kamarai törvény néhány pontjának módosítása. Eszerint 2012. Tanácsadás, szakmai képzés segítette tagjainkat a múlt évben. PEKÓ LÁSZLÓ január l-jétől minden, a kereskedelmi és iparkamarák hatáskörébe tartozó vállalkozás kamarai hozzájárulás fizetésére kötelezett, mely hozzájárulás megfizetésével és a vállalkozói regisztrálással egyetemben nem jön létre automatikusan kamarai tagság, az továbbra is önkéntes marad. A kamarai hozzájárulás fejében a vállalkozások térítésmentesen vehetnek igénybe kamarai szolgáltatásokat. Többek között tanácsadást, pályázatfigyelést, partner- közvetítést itthon és külföldön egyaránt. A kötelező regisztráció elsődleges célja egy országosan egységes vállalkozói nyilvántartás működtetése, mely a vállalkozások következő adatait tartalmazza majd: név, székhely, telephelyek, fióktelepek, főtevékenység és ténylegesen végzett egyéb tevékenységek, a kis- és közép- vállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló törvény szerinti besorolás. KM Részletekben közöljük a 2011-es gazdasági kiadványban szereplő számokat, adatokat. NYÍREGYHÁZA. Idén immár ötödik alkalommal vehették kézbe a rendezvény résztvevői Szabolcs-Szatmár-Bereg megye gazdasági életét, azon belül az elmúlt év történéseit, változásait bemutató TOP 100 kiadványt. A magazin a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatósága, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara és a Kelet-Magyar- ország közreműködésével jelenik meg. A kimutatások a20l0-es adatokra építenek. A kiadvány adatait, elemzéseit napilapunk részletekben közli. Több adózót regisztráltak Az adóalanyi kör alakulása Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében: a 2010-es év végén a megyében 108 385 adószámmal rendelkező adózó működött, ami 2009. évhez képest 2,7 százalékos növekedést jelent. Az adóalanyi kör közel kétharmadát az adószámos magánszemélyek alkotják, a társas vállalkozások 18%-ot, az egyéni vállalkozók 19%-ot képviselnek. A 2010. évben mindhárom adózói körben emelkedett a létszám, a társas vállalkozásoknál és egyéni vállalkozóknál 4-5%-os, az adószámos magánszemélyeknél 2%-os mértékben (lásd: grafika). Egyharmados részarány A társas vállalkozások gazdálkodási forma szerinti ösz- szetétele: a társas vállalkozások jelentős része korlátolt felelősségű társaság és betéti társaság formájában működik. A 2010-es év végén 8985 korlátolt felelősségű társaság és 4725 betéti társaság végzett tevékenységet a megyében. A társas vállalkozások FOTÓ: RACSKÓ TIBOR 49%-a jogi személyiségű vállalkozás, ebbe a körbe a korlátolt felelősségű társaságokon kívül 371 vállalkozás tartozik. A jogi személyiség nélküli vállalkozások közel egyhar- mad részt képviselnek, a betéti társaságokon kívül 879 szervezet működik ebben a körben. A jogi személyiségű vállalkozások száma 9%-kal emelkedett, a jogi személyiség nélkülieké 3%-kal csökkent 2010-ben. A nonprofit szervezetek 19%-át, a költségvetési szervezetek 3%-át alkották a társas vállalkozásoknak. 2010. év végén a nonprofit szervezetek száma 230-cal, a költségvetési szervezetek száma 6-tal volt több az előző évinél, 3591 darab, illetve 507 darab végzett tevékenységet. KM Regisztrált adóalanyok száma darab, fő vállalkozás vállalkozó magánszemély ■ 2009. év ■ 2010. év Grafika: Kelet-Maqyarorszáq, forrás: NAV C INTERJÚ. Takács Zoltánnal, a Budapest Bank vállalati üzletágának értékesítési vezetőjével Hosszú távon építkező üzletpolitika A Budapest Bank kiemelt figyelmet fordít a kis- és közepes vállalkozások finanszírozási igényeire. nyíregyháza. Annak ellenére, hogy a teljes hitelezési piac a kis- és középvállalati (kkv) szegmensben csökkent, a Budapest Bank csaknem húsz százalékkal növelte a kkv-szektorba kihelyezett hitelállományt az elmúlt egy esztendőben. Takács Zoltán, a pénzintézet vállalati üzletágának értékesítési vezetője szerint mindez a hosszú távon építkező, de óvatos üzletpolitikának, ügyfélkörük megújításának és innovatív termékeiknek köszönhető. A gazdasági recesszió hatására mennyiben alakultak át az ügyfelek igényei? TAKÁCSZOLTÁN: Nagyon érdekesen alakult a piac. Egyrészt a teljes pénzintézeti szektorra jellemző lett a fokozott óvatosság. A Budapest Bank ugyanakkor az elmúlt tíz évben is megfontolt, konzervatív üzletpolitikát folytatott. Úgy gondoljuk, hogy nfem elsősorban a fedezet, hanem az ügyfeleink hosszú távú adósság-szolgálati képessége és üzleti tevékenysége a meghatározó. Azt vettük észre, hogy a piacon ezek az elvek ma már általánosan elterjedtek a versenytársainknál is. Ugyanez jellemzi az ügyfeleinket is, akik egyébként a fizetőképességüket, minőségüket tekintve a magyar bankszektoron belül a legjobbak közé tartoznak. Ma, a korábbiakkal ellentétben a vállalkozások esetleges fejlesztési igényei is megalapozottabbak. Számos ügyfélnél tapasztaljuk, hogy törekszenek a hitelállomány és a külső finanszírozási forrás csökkentésére, hogy a terhektől és függőségektől amennyire csak lehet, megszabaduljanak. A pénzintézetek Ön által is említett „megfontolt” üzlet- politikája jelentős mértékben visszafogta a hitelezési hajlandóságot, s ez a kihelyezett hitelállomány csökkenéséhez vezetett. Véleménye szerint melyek lennének a legfontosabb lépések, elsősorban a kkv-szektor szemszögéből nézve, hogy a hitelpiac ú|ra élénkülhessen? takácszoltáN: Míg a honi nagyvállalatok eladósodottsága a nemzetközi szintet közelíti (ha a külföldi bankhiteleket és a tulajdonosi hiteleket is figyelembe vesszük), addig a kkv-szektorba tartozó vállalkozások jellemzően még mindig forráshiánnyal küzdenek. E kör finanszírozás iránti igényét várhatóan tovább növelik az új európai uniós támogatási lehetőségek, mivel a programok utófinanszírozással működnek (a már elvégzett munkák után vehető fel csak a támogatás összege), és általában önerő biztosítására is szükség van. A kkv szektor támogatásában tehát egyre nagyobb szerep hárul a finanszírozást nyújtó pénzintézetekre. Úgy gondolom ugyanakkor, hogy bank és bank között különbséget kell tenni. A teljes hitelezési piac a kkv-szegmensben tényleg csökkent, s ennek objektív okai is vannak. Kisebb árbevétel, csökkenő értékesítés és piaci részesedés mellett természetesen a felvett hitelállomány is zsugorodik. A Budapest Bank mindezek ellenére nagyon aktív, hosszú távon építkező üzletpolitikát folytat, nálunk az elmúlt egy évben is bővült a vállalati üzletág forgalma. Önök miként alkalmazkodtak a változásokhoz, hogyan sikerült növekedést elérni? TAKÁCSZOLTÁN: A Budapest Bank üzletfilozófiájának alapja a személyes kiszolgálás és tanácsadás, azaz a partneri kapcsolat. Véleményem szerint ez a kkv-finanszírozás kulcsa. A legfontosabb, hogy felmérjük ügyfeleink igényeit, és ahhoz javasolunk megoldásokat. A jó eredményt ugyanakkor egyrészt annak köszönhetjük, hogy folyamatosan dolgozunk az ügyfélkörünk megújításán: jó minőségű és hosszú távú partnerekben gondolkodunk. Másrészt szorgalmazzuk a korábban megkötött, nem igazán adek- vát finanszírozási struktúrák újragondolását, és tanácsadói szerepünkkel is igyekszünk kivívni az ügyfélkör bizalmát. Léteznek továbbá olyan ágazatok, amelyek ebben a válságos időszakban is jól teljesítenek. Kiemelném a feldolgozóipart, azon belül is az exportorientált cégeket valamint az agráriumot. Bankunk szempontjából mindkettő kiemelt célközönség, az éppen aktuális termék- és szolgáltatásfejlesztéseink során is az ő kiszolgálásukra kívánunk fókuszálni. Példaként említeném a feldolgozó- ipar export-import igényeinek kiszolgálására az Exim Bankkal közösen 2011-ben kialakított kkv-szolgáltatási csomagokat. A konstrukció célja, hogy amennyiben az ügyfélnek sikerül növekvő piacokat találnia, akkor ennek a finanszírozási oldalát támogatott módon, alacsony költséggel biztosítani tudjuk. Jövő év januárjától bevezetjük az export-faktoring termékünket is a Coface vevőbiztosítása segítségével, amely két nagyon fontos gazdálkodási problémára kínál majd megoldást. Az egyik a hosszú távú fizetési határidők áthidalása, a másik pedig a távoli vagy nehezen ellenőrizhető gazdálkodási helyzetben lévő partnerek fizetési biztonságának követése. Ezzel nemcsak a finanszírozás, hanem a megtérülés biztonságát is nyújtjuk majd ügyfeleinknek. Milyen finanszírozást kínálnak az elsősorban belföldi piacokon működő vállalkozások számára? takács zoltán: Idén júniusban a Budapest Bank és Budapest Lízing egy 200 millió euró értékű garancia megállapodást kötött az EIF-fel (European Investment Fund), amelynek köszönhetően egyértelműen nő a finanszírozásba bevonható vállalatok köre, illetve az igényelhető források mértéke, és a konstrukció igénybevétele nem jár plusz adminisztrációval és többletköltséggel. Ugyanakkor fontosnak tekintjük a Széchenyi Kártyát is, amelyet hozzáigazítottuk a már meglévő, korszerű folyamatainkhoz, így a piacon kiemelkedően rövid elbírálási idővel kínáljuk az ügyfelek számára. KM HIRDETÉS
