Kelet Magyarország, 2011. november (68. évfolyam, 256-280. szám)
2011-11-25 / 276. szám
2011. NOVEMBER 25.. PÉNTEK KELET Tudomány és oktatás 1 Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma (Balról jobbra) dr. Ángyán József, dr. Nagy János és dr. Jávor András FOTÓ: ARCHÍVUM A magyar mezőgazdaság kérdéseit vitatták meg DEBRECEN. A Magyar Rektori Konferencia Agrártudományi Bizottsága november 4-én ülésezett az Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának Tanácstermében. A tanácskozás napirendjén a magyar mező- gazdaság, a vidékfejlesztés és az agrár-felsőoktatás időszerű kérdéseinek megvitatása szerepelt. A Testület ülésén tájékoztatót tartott dr. Ángyán József, a Vidékfejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára és dr. Jávor András, a Felsőoktatási Tudományos Tanács elnöke. ékn (8) EGYÜTT SZÓRAKOZTAK AZ ELSŐ ÉVESEK Gólyabált rendeztek az Agrártudományi Centrumban november 18-án. Az eseményen több mint 500 hallgató jelent meg. FOTÓ: CAMPUS FOTÓ © PROGRAMAJANLI december 2., 10 óra II. Ihrig Károly Tanulmányi Verseny középiskolások számára. Helyszín: Debrecen, Böszörményi út 138. december 3., 10 óra Gazdálkodástudományi és Vidék- fejlesztési Kar végzős hallgatóinak diplomaátadó ünnepsége. Helyszín: Debrecen, Böszörményi út 138. december 8., 10 óra Nyílt nap. Helyszín: Debrecen, Böszörményi út 138., Színházterem. december 17., 10 óra Mezőgazdaság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar végzős hallgatóinak diplomaátadó ünnepsége. Helyszín: Debrecen, Böszörményi út 138., Aula. Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centruma 2011. évi kiemelt támogatója (jj otpbank % Vagyonát a tanítványai adják Interjú Schmidt János akadémikus, egyetemi tanárral A közelmúltban fejeződött be egy vizsgálatuk, amelyben a biodízel gyártás melléktermékeinek takarmányozási lehetőségét próbálták ki a nagyüzemi gyakorlatban. Ha a hazai biodízel programot az EU kívánalmainak megfelelően teljesíteni akarjuk, akkor 2020-tól évente mintegy 200-210 ezer tonna biodízelt kell előállítanunk. Ebben a folyamatban mellék- termékként kb. 20 ezer tonna glicerin keletkezik. Ez jóval több, mint amennyit a hagyományos glicerin felhasználók (vegyipar, kozmetikai ipar, gyógyszeripar) összesen igényelnek. A megmaradó rész hasznosítására az állatok takarmányozása jó lehetőség. A kérődzőkkel már régóta etetünk glicerint, azonban naponta tehenenként nem több, mint 300-500 g-ot, az energiaellátás javítására. A monogasztrikus (egy-gyom- rú) állatok, mint a sertés, valamint a különböző baromfifajok esetében eddig jószerével semmilyen hazai tapasztalatunk nem volt, de nemzetközi tekintetben sem túl sok kísérleti eredmény állt a glicerin takarmányozási hasznosítása tekintetében rendelkezésre. Milyen kézzelfogható eredményre jutottak? A glicerin takarmányozási célú felhasználásának kérdéskörében 3 évvel ezelőtt indítottunk vizsgálatokat, köztük üzemi kísérleteket a Solum Zrt-ben tejelő tehenekkel, valamint a Bovina Kft-ben hízómarhákkal. Ezekben a kísérletekben bebizonyosodott, hogy tejelő tehenekkel és hízómarhákkal minden gond nélkül akár napi 1,5 kg glicerin is etethető. Mind a tehenek, mind a hízómarhák jól hasznosítják a glicerint és nem változik a tej összetétele sem. A monogasztrikus állatok esetében kezdetben szerényebbek voltak az ismereteink. A vizsgálatok során igazolódott, hogy azok a biokémiai reakciók, amelyek során a glicerin energetikai célokra, vagy glükóz Schmidt János akadémikus előállítás céljára hasznosul, a monogasztrikus állatoknál is működnek. Megállapítottuk a glicerin emészthető és metabolizálható energia- tartalmát sertések valamint brojlercsirkék és tojótyúkok számára, majd mindkét állatfajjal üzemi méretű kísérleteket (32 ezer brojlercsirke, több mint 700 hízósertés) is végeztünk. A kísérletek igazolták, hogy a takarmány 5 %-át kitevő mennyiségű glicerint mindkét állatfaj jól hasznosítja, valamint, hogy a glicerin emészthető és metabolizálható energiatartalma lényegében azonos a kukoricával. Ön több mint fél évszázada oktat agráros témakörben. Hogyan látja a mostani helyzetünket? A többfázisú képzés, az úgynevezett bolognai rendszer bevezetése alapvető változással járt a felsőoktatásban. A BSc, az MSc és a PhD képzés sok új problémát hozott felszínre és még jó néhány évnek kell eltelnie, amíg ezek a részterületek összecsiszolódnak. Fontos kérdés az alapozó és a szakképzés helyes aranyának FOTÓ: AVAR LÁSZLÓ kialakítása a BSc, valamint az MSc képzésben, továbbá a kétféle képzés harmonikus összehangolása, egymásra építése. Úgy érzem, hogy erre az elmúlt néhány év még nem volt elegendő. Rövid kérdés következik: GMO? Nem akarok kibújni a kérdés alól, bár az én szorosabb szakterületemtől távolabb van ez a kérdés. Megkerülni sem lehet a problémakört, hiszen hallgatóim gyakran teszik fel ugyanezt a kérdést. Véleményem szerint fontos, hogy a kérdés tudományos hátterét, valamint a körülötte zajló politikai, gazdaságpolitikai vitát egyértelműen elválasszuk egymástól. Úgy vélem a GMO kérdésben a pro és kontra tudományos érvek mentén hosszabb távon kell gondolkodnunk. Hogy milyen ellentmondásos a helyzet ebben a kérdésben, azt jól szemlélteti, hogy amíg a GMO növények termesztését tiltjuk, évente igen nagy mennyiségű GMO szójadarát importálunk takarmányozás céljára. Természetesen ez utóbbi kérdésben nem tehetünk mást, hiszen ezt a szóját ma nem tudjuk más fehérjében gazdag takarmánnyal helyettesíteni. Csak fokozza a fehérjeellátás nehézségeit, hogy az egészséges sertések és hízóbaromfi vágása során előálló mellékterméket nem szabad a sertés és baromfi takarmányozásban felhasználni. Szójaimport nélkül gazdasági állataink megfelelő színvonalú fehérjeellátása megoldhatatlan lenne. A GMO szójadarával valószínűleg hosszú távon számolni kell. A GMO kérdésben az MTA Agrártudományok Osztályának van egy átgondolt, kiérlelt állásfoglalása. Úgy vélem ez jó alapul szolgálhat egy tudományos igényű kísérletek eredményein alapuló, politikától mentes szakmai vitához, ami sok félreértést tisztázhat és talán közelítheti egymáshoz a két tábor álláspontját. Ez bizonyára hasznos lenne mind a szakmai közvélemény, mind a mezőgazdaság számára. Ha nem az egyetemi katedrát választja annak idején, ma bizonyosan vagyonosabb ember lenne. Arról, hogy kinek mit jelent a gazdagság, lehet vitatkozni. Úgy gondolom, hogy jól döntöttem, amikor 52 évvel ezelőtt az oktatói pályát választottam. Szeretem ezt a pályát ma is, ennyi év után is. Több ezer hallgatót oktattam pályám során, jó érzés erre gondolni. Sok tehetséges, kedves fiatal volt közöttük. Valószínű, ha a vállalkozói szférába kerültem volna, ma a gazdagabb emberek táborába tartoznék. Amikor az oktatói-kutatói pálya mellett döntöttem, sejtettem, hogy nem fogok az anyagiakban dúskálni. Jelenleg professzor emeritus vagyok Mosonmagyaróváron. Ma is rendszeresen dolgozom. Amikor valahol az országban valamilyen szakmai rendezvényen veszek részt, vagy előadást tartok, régi hallgatóim a szünetben, vagy a rendezvény végén megkeresnek és köszöntenek. Számomra ez mindennél többet jelent. Nekem a vagyonomat, gazdagságomat tanítványaim adják. AVAR LÁSZLÓ Almatermesztés a fókuszban DEBRECEN. Az almatermesz- tés technológiája című könyv szerzői, kutatási és fejlesztési munkájuk révén évtizedek óta ismertek a gyümölcstermesztők köreiben. Gonda István egyetemi tanár és Fülep Imre almatermesztő vállalkozó a Debreceni Agrártudományi Egyetem tiszteletbeli egyetemi docensének ez a könyve egyedülálló vállalkozásnak tekinthető. Az alma termesztéstechnológiájának helyzetét, illetve változásait mutatja be részletesen. A rendszerváltás után létrejött, a korábbinál nagyobb intenzitású telepítések létrehozásának és fenntartásának számos bizonytalansága mára már letisztultnak tekinthető. A Szerzők ennek a letisztulási folyamatnak az eredményeit mutatják be rávilágítva a továbblépés, a fejlődés megállíthatatlan folyamataira. Ajánlják ezt a könyvet mind a kezdő, mind a már gyakorlattal rendelkező termesztőknek, kutató és fejlesztő szakembereknek, és nem utolsó sorban szaktanácsadóknak. A kézikönyv tehát az érdeklődők nagy táborának tetszését válthatja ki. ékn 417372
