Kelet Magyarország, 2011. november (68. évfolyam, 256-280. szám)

2011-11-21 / 272. szám

2011. NOVEMBER 21., HÉTFŐ KELET Háttér 3 Büntetni fogják az utcán élőket Szundikálás közterületen fotó: sipeki Péter Elzárással is sújthatják azt az utcán élő haj­léktalant, akit fél éven belül másodszor bün­tetnek meg. MVfMCVHAzA. A szabálysér­tési törvény múlt hét hétfői módosításával százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal vagy elzárással sújthatja a bí­róság december l-jétől azokat a hajléktalanokat, akiket fél éven belül másodszor bün­tetnek meg, mert az utcán élnek.- A törvény szigorítása nem megoldás, a hajléktalanság problémája rendészeti esz­közökkel nem megoldható- állítja Somogyiné Katona Anikó, a Periféria Egyesület szakmai vezetője. Több mint 15 éves tapasztalat mondatja vele, az elzárás miatti félelem nem arra fogja sarkallni a fe­dél nélkül élő embert, hogy bemenjen a szállásra, hiszen eddig sem tette, mert féle­lemből vagy egyéb okok miatt ragaszkodott a kialakult szo­kásaihoz, hanem arra, hogy a város peremén „láthatatlan­ná” váljon. Lakossági segítségnyújtás- Ez magában rejti annak a ve­szélyét, hogy a munkánk so­rán mi sem fogjuk megtalálni őket, nem kaphatnak segítsé­get, élelmet, ruhát, orvosi el­látást, és esetükben a kihűlés A törvény szigorításával a gond nem oldható meg. SOMOGYINÉ KATONA ANIKÓ vagy fagyhalál esélye meg­sokszorozódik - fest sötét, de nem alaptalan jövőképet az utcai hajléktalan-ellátást végző civil szervezet szakmai vezetője. A másik félelmük, hogy a közterületen élést is bírsággal vagy elzárással sújtó törvény nem tesz mást, mint kriminalizálja a hajléktalano­kat, bűnözőként tünteti fel őket a közvélemény előtt. A szociális munkások a krízis­időszakban arra kérték a la­kosságot, ne menjenek el szó nélkül a rászoruló emberek mellett, hívjanak segítséget. Sokba kerül(ne) az elzárás- A szegénység és a hajlékta­lanság nem bűn. Ez a jogsza­bály azonban alkalmas arra, hogy olyan negatív képet ala­kítson ki az otthontalanokról, ami miatt még inkább elfor­dulnak tőlük - véli Somogyiné Katona Anikó és azt mondja: szociális eszközökkel lehet a hajléktalanságot kezelni. A lakhatási és pályázati progra­mok révén nagyon sok otthon nélküli kapott lehetőséget arra, hogy új életet kezdhes­sen, visszailleszkedjen a tár­sadalomba. A szakmai szervezetek információi alapján napi 8 ezer forintba kerül, ha a haj­léktalant börtönbe zárják. A jogszabály szerint kiszab­ható 60 nap csaknem félmil­lió forintjába kerül az állam­nak. Valóban célt lehet ezzel érni? - teszik fel a kérdést. Et­től jóval kevesebb összegből nem átmeneti, hanem valós megoldást lehet találni a haj­léktalanság kérdésére - hang­súlyozzák a szervezetek, akik a krízisidőszakra még egyet­len fillér plusz állami forrást nem kaptak, már a saját élet­ben maradásukért is küzdeni­ük kell. A Periféria Egyesülettel napi kapcsolatban álló hajlék nélküliek elmondása szerint szabálysértési bírságot eddig botrányos részegségért, sze­metelésért, közterület-rongá­lásért vagy a kereszteződések­ben kéregetők a közlekedés veszélyeztetéséért kaptak. El­zárásra változtatott büntetés­ről még nem értesültek. Italoznak, hangoskodnak A szabálysértési törvény és a hatályos önkormányzati ren­deletek betartatása többek között a közterület-felügye­let feladata. - Havonta mint­egy 20-30 szabálysértési bírság kiszabására vagy fel­jelentésre kerül sor - mond­ja Tóth Géza, a nyíregyházi felügyelet vezetője. A bel­városi koldulást szinte telje­sen sikerült visszaszorítani, de van 10-12 olyan hajlék­talan, akik a közterületen élnek, italoznak, randalíroz­nak, a figyelmeztetések, bír­ságok ellenére sem tartják be a szabályokat, s a keresztező­désekben, nem egyszer élet- veszélyes helyzetet teremtve, kéregetnek. Felkészültek a börtönök Sokakban felmerült az is, hogy az egyébként is túl­zsúfolt börtönökben lesz-e hely a hajléktalanok elzárá­sára.- A szabálysértési elzá­rás egy már létező büntető szankció, a törvény tavaly nyári módosításának ha­tályba lépésével egy időben, külön utasítás alapján a bün­tetés-végrehajtási intézetek, így a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében működő börtönök is felkészültek a bíróság által elzárásra ítéltek elhelyezésére - tudtuk meg a Büntetés-vég­rehajtás Országos Parancs­nokságától. Szalai Tímea, a Sajtóiroda vezetője hozzátet­te: minden befogadáskor köz­egészségügyi és járványügyi szempontból egészségügyi szakdolgozó vizsgálja meg a befogadott személyt, s egészségi állapotának meg­felelően döntenek az elhe­lyezéséről, ha szükséges, az elkülönítéséről és további gyógykezeléséről. km-bm „Befogják” a Nap energiáját Villamosenergiát termelnek majd Papon a Nap közreműkö­désével. PAP. Több mint 19 millió forint vissza nem térítendő európai uniós támogatást kapott nap­elemek felszerelésére Pap község önkormányzata. A településen évről évre egyre nagyobb fenntartási költséget kellett fizetni a fosz- szilis energiahordozók árá­nak folyamatos növekedése miatt, így gazdasági szem­pontból is indokolttá vált az önkormányzat által fenn­tartott közoktatási intézmény villamosenergia igényének részleges kiváltása a meg­újuló energiaforrás alkalma­zásával. A kiadások csök­kentésére fókuszálunk. MAXIMOVITS GYÖRGY A projekt keretében nap­energia alapú villamosenergia termelésre kerül sor. Mint Maximovits György polgármestertől megtudtuk, a fejlesztés az iskola és óvoda épületén valósul meg. A fej­lesztésben szerepet játszott az a gondolat, hogy ha már a bevételek növelésére kor­látozott lehetőségei vannak az önkormányzatnak, akkor a kiadásai csökkentésére kell helyezni a hangsúlyt. A fosz- szilis energiahordozók fel­használásának csökkentése környezetvédelmi szempont­ból is igen előnyös. Alternatív megoldás Az önkormányzat számára kiemelt szempont, hogy a működési költségek számot­tevően ne emelkedjenek, sőt, lehetőség szerint alter­natív energiaforrások bevo­násával tovább csökkenje­nek a versenyképesség meg­őrzése, fokozása érdekében. A kivitelezési munkálatok ezen a héten kezdődnek: először a konzolokat szere­lik fel a szakemberek, utána pedig a napelemeket, s a tervek szerint december­ben már termelhetik is a villamosenergiát a befogott napenergiával. km- TÁNCÓRA A 4 for Dance tánciskola fiatal táncosai már nagyon várták mestereiket, akik Amerikát is meghódították az elmúlt hetek­ben. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR NÉZŐPONT Palicz István Ezerből egy zörnyű látni, ho­gyan élnek, miként harcolnak a túlélé­sért napról napra. Többnyire az utcá­kat, tereket róják, sorra járják a szemeteseket, néhány ehető falat után kutatva. Fe­dett helyre húzódnak a tűző nap, a zuhogó eső elől. Ha egy pillanatra is a helyükbe képzelem magam, elborza­dok. Fogalmam sincs, mit tennék a helyükben, de arról igen, mit tehetek értük. Legtöbbjük csont és bőr, testileg és lelkileg is viharvert állapotban van. Otthontala­nok, akiknek soha nem volt semmijük, vagy ha volt is, már elveszítették, ám ez véletlenül sem jelenti azt, hogy „annyit is érnek”. Senki sem törődik velük, senkinek sem fontosak, és senkinek sem hiányoznak. Egyesek olykor megszánják őket egy kis alamizsnával, inni- vagy ennivalóval, egy- egy kedves emberi szóval, legtöbben azonban tudomást sem vesznek róluk, vagy - ami rosszabb - keresetlen, hangos szavakkal zavarják őket tovább. S mivel a félelem­nél nagyobb úr az éhség és szomjúság, ők így is tesznek: kérlelő tekintettel ballagnak oda a következő járókelőhöz, aki szavak nélkül is pontosan tudja, mit akar tőle az ismeret­len rászoruló. Ezerből egy, aki nemcsak pillanatnyi, hanem hosszú távú, érdemi segítsé­get nyújt nekik azáltal, hogy befogadja őket, önzetlenül gondoskodik róluk, s elfogad­ja őket olyannak, amilyenek. Ezerből egy. Szinte nulla. Sokkal többre lenne szükség ahhoz, hogy felszámoljuk ezt a szomorú jelenséget. Én ma­gam is így tennék, de sajnos nem tehetem, mert már van otthon egy. Viszont megte­szem, amit lehet: úton-útfélen segítem őket, ha kell, orvos­hoz rohanok velük, adako­zom, ha gyűjtést szerveznek az érdekükben, és minden évben felajánlom adóm egy százalékát a sorsukat szívén viselő civil szervezetnek: az Állatbarát Alapítványnak... istvan.palicz@inform.hu 1896-ban a millennium alkalmá­ból emléktábla került az akkori iskola falára, „Éljen a magyar” felirattal. a) Kemecsén b) Nagykállóban c) Nyírbogáton d) Újfehértón A helyes választ lapunkban rejtettük el. C MEGKÉRDEZTÜK; Ön hogyan orvosolná a hajléktaíanprobiémát? SIMKÓ JÁNOS: Befogad- KOHÁN ALÍZ: A pénz- VARGA ALEXANDRA: tam, etettem, mire ő büntetés nem megöl- Helyezzék el őket a becsapott, meglopott, dás, sőt, nagy butaság, kiüresedett iskolákban! SIMKÓ JÓZSEF: A prob- SIMKÓ JÓZSEFNÉ: Vagy POCZKODI DIÁNA: A léma szinte megoldha- lehetőségük, vagy ked- bírságot nem fogják tatlan. vük nincs dolgozni. tudni befizetni. Simkó János csalódottságának adott hangot: - A közelmúlt­ban befogadtam egy hajlék­talant, fedelet és ételt adtam neki, mire ő becsapott és meg­lopott. Még egyszer nem köve­tek el ilyen hibát, oda a biza­lom! Nem érdemlik meg, hogy jót tegyen velük az ember! Kohán Aliz (Nyírbogát): - Ko­moly társadalmi problémával állunk szemben. Sajnos egyre több a fedél nélkül élő ember, és egyre kevesebb segítséget kapnak. A pénzbüntetés nem megoldás, sőt, nagy butaság, hiszen ha lenne pénzük, nem a padokon aludnának. Varga Alexandra (Nyírbátor): - Annyi iskolát bezárnak manapság, a kiüresedett közintézmények­ben helyezzék el a hajléktalan- szállókról kiszorult embereket, szigorú „házirend” és felügye­let mellett! Az Újtelekbokorban élő Simkó József és neje azonos véleményen van: a dolgozni képes kéregetőket (is) vissza kellene terelni a munka világá­ba, hogy teher helyett hasznos tagjai legyenek a társadalom­nak. - Erre azonban kevés az esély, mert se munkalehető­ségük, se munkakedvük - tette hozzá Simkó Józsefné. Poczkodi Diána (Nyírbátor): - A bírságot nem fogják tudni befizetni, a hajléktalanszállók és a börtö­nök is „telt házzal” üzemelnek. Nem a terek padjain, buszvá­rókban van a helyük, tudom, de hová menjenek? « MANÓ MATINÉ A butuska kakaska című bábjátékot láthatták a gyerekek vasár­nap a VMK matinéján, amely után kézműves foglalkozás várta a kicsiket. fotó: racskó tibor y

Next

/
Oldalképek
Tartalom