Kelet Magyarország, 2011. október (68. évfolyam, 230-255. szám)
2011-10-08 / 236. szám
2011. OKTÓBER 8., SZ3MBAT 2 Mindenfelől KELET Elkötelezettek a csapatkivonás mellett... Berlin. Németország elkötelezett a 2014 végéig megvalósuló afganisztáni csapatkivonás mellett - hangsúlyozta a német kormány megbízottja. Michael Steiner kijelentette, hogy az előzetes terveknek megfelelően 2014 végéig a Bundeswehr utolsó harci egysége is elhagyja az ázsiai országot. Jelenleg mintegy 5000 német katona állomásozik Afganisztán északi körzetében. mti Szeptemberben 1,21 milliárd euróval nőttek az ország devizatartalékai augusztushoz képest - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) előzetes adataiból. A szeptemberi tartalékok meghaladták a májusban regisztrált 37,637 milliárd eurós rekordot. A múlt hónap végén 38,764 milliárd euróra rúgtak a tartalékok, 5,088 milliárd euróval haladták meg az egy évvel korábbit. mti ■ ■ A hatóság ár, ^ w amely nem enged meg indokolatlan költségeket és korlátozza a profitot, átmeneti és rövid távon méltányolható politikai döntés. BENCSIK JÁNOS Jövőre készülnek el az energetikai cselekvési tervek Budapest. A jövő év első negyedévére elkészülnek a nemzeti energiastratégiához kapcsolódó cselekvési tervek első változatai és a megvalósításhoz szükséges jogszabály tervezetek - jelentette be Bencsik János, a Nemzetfejlesztési Minisztérium energetikáért felelős államtitkára. Az Országgyűlés hétfőn fogadta el a 2030-ig szóló energiastratégiát. MTI A kvótaeladásokból jut idén a panelfelújításokra Még az idén 1,63 milliárd forint jut a energetikai panelpályázatokra. Budapest. A források átcsoportosításával 1,63 milliárd forint jut még az idén a panelpályázatokon „sorban állóknak” - közölte Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium energetikáért is felelős államtitkára a pénteken Budapesten tartott sajtó- beszélgetésen. Az Új Széchenyi Terv (ÚSZT) keretében futó Zöld Beruházási Program (ZBR) tavasszal meghirdetett panelprogramjában sikeres lakó- közösségekben ez az összeg 3200 lakóegység felújításához járulhat hozzá. Szén-dloxldból... Bencsik János közlése szerint az év végéig még várhatóan 4000-4500 lakás felújítását lehet támogatni az értékesített szén-dioxid kvótákból. Az államtitkár emlékeztetett arra, hogy a ZBR panel alprogramra a 2009-ben beÚjabb lakások ezrei újulhatnak meg nyújtott pályázatok támogatási igénye mintegy 14 milliárd forinttal haladta meg a rendelkezésre álló forrást. Az FOTÓ:ÉKN alprogram második fázisában, az idén tavasszal 13,2 milliárd forint támogatást ítéltek oda a panelprogram keretében, ami 23 495 lakóegység energetikai korszerűsítésének támogatását jelenti. A források átcsoportosításával most biztosított 1,63 milliárd forint - a tárca MTI- hez pénteken eljuttatott közleménye szerint - 3,3 milliárd forint beruházást generál és évente közel 4.068 tonnával csökkenti a szén-dioxid kibocsátást. Kéményfelújításra is További átcsoportosítás eredményeként - olvasható a közleményben - 530 millió forint jut egycsatornás (termofor) gyűjtőkémények felújítására, amire a pályázatot novemberben írják ki. A ZBR programot a széndioxid kvóta eladásokból befolyó bevételből finanszírozzák, azokat ugyanis másra nem lehet fordítani. A sajtóbeszélgetésen kérdésre válaszolva Bencsik János elmondta, az idén mintegy hárommilliárd forint folyhat be szén-dioxid kvóta eladásból, jövőre pedig hasonló összegre számítanak. MTI Többletet produkált szeptemberben a büdzsé Jó helyen az EU-s projektekben Gödöllő. Jean-Marie Seyler, az Európai Bizottság regionális politikáért felelős főigazgatóságának Magyarországért is felelős igazgatója szerint az ország jó helyen áll az uniós projektek elfogadásában, míg a kifizetésekben az átlagos szintet teljesíti. Az elfogadott projektek aránya jelenleg 70 százalékon áll, ami uniós szinten jó arány, a teljes kifizetések pedig 20 százalékon állnak, ami megfelel az uniós átlagnak, bár a magyar intézményrendszer van annyira hatékony, hogy ezt jelentősen növelni lehessen - mondta Jean-Marie Seyler pénteken Gödöllőn, az Európai Bizottsággal tartott éves áttekintő A központi költségvetés szeptemberben 18,6 milliárd forint többlettel zárt. Budapest. Az államháztartás - helyi önkormányzatok nélküli - első kilenc havi hiánya 1570,7 milliárd forint volt az előzetes adatok szerint, amely a módosított éves előirányzat 132.6 százaléka, a központi költségvetés szeptemberben 18.6 milliárd forintos többlettel zárt - közölte a Nemzet- gazdasági Minisztérium. A pénzügyi mérleg szerint az államháztartás központi alrendszerének szeptemberi deficitje 25,9 milliárd forintot tett ki. Ezen belül a központi költségvetésben 18,6 milliárd forintos többlet, a társadalombiztosítási alapban 32,6 milliárdos, az elkülönített állami pénzalapoknál 11,9 milliárdos hiány keletkezett. Korrigált egyenleg Az előző évvel való összehasonlíthatóság céljából az elmúlt évben az ez időszakban még nem létező pénzügyi- és ágazati különadó bevétellel, valamint a magánnyugdíj-pénztári vagyonelemek értékesítéséből előirányzott, de még nem teljesült bevétel időarányos részével korrigált egyenleget használja az NGM. MTI I-VISEGRÁDIAK Schmitt Pál magyar köz- társasági elnök beszél a Közép-Európa gazdasági potenciálja és lehetőségei című konferencián, amelyen részt vesznek a visegrádi országok államfői. fotó: mti, kt Itt a szupergyors mobilinternet £ DEVIZAÁRFOLYAM | (2010.10.07.) HiHH PÉNZNEM árfolyam változás Euró 283,35-3,42 USA dollár 222,34-2,95 Svájci frank 217,55-4,24 Angol font 343,67-3,25 Román lej 66,32-0,62 Ukrán hrlvnya 28,09 m m O 1 Horvát kuna 38,87-0,49 Lengyel zloty 72,10-0,64 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB A Magyar Telekom új szolgáltatása jövőre érkezik meg Kelet-Ma- gyarországra. Budapest. A Magyar Telekom megteremtse a szupergyors mobilinternetes szolgáltatás feltételeit. Ennek egyik legfontosabb állomásaként tegnap Budapesten bejelentették, két hónapos tesztelési időszakot követően január elsejétől elindítják a 4G/ LTE szolgáltatást. Az év végére a lefedettség gyakorlatilag kiterjed az egész fővárosra. Christopher Mattheisen, a Magyar Telekom vezérigazgatója hangsúlyozta, a premier azért is számít különlegesnek, mert az új korszerű technológia tesztelésében mától nem mérnökök, technológusok vesznek részt, hanem maguk a felhasználók. Jövőre nálunk Is lesz Lapunk kérdésére, hogy e szupergyors mobilinternet mikortól válik elérhetővé a főváros földrajzi határain túl, például az északkelet-magyarországi régióban, azt a választ kaptuk, hogy miután ezek a fejlesztések rendkívül költség- igényesek, milliárd forintokba kerülő beruházásokról lévén szó, a szolgáltatónak tekintettel kell lenni a felhasználói kör alakulására is. Ezzel együtt statisztikájuk alapján hazánk észak-keleti régiójának mobil, illetve mobilinternetes felhasználóinak számát az országos átlaggal, a területen belül több körzetben ennél is magasabban mérik. ékn-nj vendégkommentár Lázár Gyuláné Állami kézben az alapfokú oktatás úszónkét éves iskolaigazgatói, azt megelőzően hét év szakfelügyelői múlttal, tapasztalattal rendelkezem. Véleményem kialakítása kezdetén csak üdvözölni tudom, hogy az egyenlő gazdasági háttér biztosításához az iskolafenntartás állami feladattá válik, a pedagógusok bérét garantálja. Bizonyos feltételekkel - ami még nem ismert - az önkormányzat az oktatási feladatokat az állammal kötött szerződés alapján továbbra is elláthatja. (Csak bízni lehet ilyen irányú feladatvállalásukban.) Emlékszem az állami irányításból adódó anomáliákra, a tanulók személyiségére romboló hatású, sok tekintetben a pedagógusok kezét gúzsba kötő központi rendeletek végrehajtására. Például az 1978-as tanterv túlméretezett tananyagára és követelményrendszerére. De emlékszem a szabadság nyiladozó elemeire, ami a tanító, tanár módszertani szabadságát jelentette az 1985-ös oktatási törvény megjelenése után. A valódi szabadság a rendszerváltás után az 1993-as oktatási törvény megjelenésével, a fenntartóváltással teljesedett ki. A tantestületekben igazi alkotó légkör jött létre. Számos korszerű és eredményes módszer terjedt az iskolákban. A Nemzeti alaptanterv megjelenése után helyi tanterveket, pedagógiai programot írtak, egyéni arculatú iskolák születtek, ahol helye volt a tehetséggondozásnak, hátrányos helyzetűek differenciált képességfejlesztésének, felzárkóztatásnak. Az anyagi hátteret a központi költségvetés mellett a fenntartó biztosította. Sajnos, az ország gazdasági helyzetében bekövetkezett negatív változások következménye, hogy sok önkormányzat lassan a csőd szélére került. így joggal mondják, hogy az állam hatalmas terhet vesz le a vállukról, amikor garantálja iskolák fenntartását. Legyen az kis település vagy épp nagyváros. Az én dilemmám épp itt kezdődik. Létrejön az állami iskolahálózat, mellette az egyházi, alapítványi és egyéb fenntartású. Milyen ellátást tud biztosítani? Valószínű, ilyen gazdasági háttér mellett alapellátást. Mi lesz a sorsa az eredményesen működő nyelvi képzés, két tannyelvű oktatás, művészeti képzés, a tehetséggondozás egyéb területeinek, a felzárkóztatásnak, a sajátos nevelést igénylő tanulók integrált oktatásának kisebb létszámú osztályokban? Félő, a tehetséggondozás az egyházi és a 6-8 osztályos gimnáziumok privilégiuma lesz. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeknek pedig az állami iskolák nyújthatnak segítséget. Esélyegyenlőség? Féltem! Szólnom kell a liberális oktatási kormányzat utóbbi években módosított tantervének - amely csak kompetencia követelményeket fogalmazott meg - negatív hatásairól, mely legalább annyit rombolt a nevelés-oktatás területén, mint a túlméretezett tananyag a ’80-as években. Ezért is üdvözlöm a megjelenő és kötelezően választható kerettan- terveket, melyek minden iskola számára kötelező tanítási tananyagot is tartalmaznak a követelmények mellett. Összefoglalva, remélni szeretném, hogy az állam felelősségével és jogaival hatékonyan fog élni. Intézményrendszer fenntartójaként egyenlő esélyt ad a működésre, a korszerű nevelő-oktató munkára kis- és nagytelepülésnek egyaránt. Irányító szerepét érvényesíti a tanterv kötelező tartalmi anyagán keresztül, szakmai ellenőrző szerepét pedig a szakfelügyeleti rendszer működésének bevezetésével. A külső kontroll ugyanis a rendszerváltás óta hiányzik a köznevelés-oktatás rendszeréből. Szerzőnk nyugdíjas Iskolaigazgató 99 Az ország gazdasági helyzetében bekövetkezett negatív változások következménye, hogy sok önkormányzat a csőd szélére került. A parlament előtt a NAV törvény módosítása Benyújtották a parlamentnek a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítását. Budapest. A módosítás egyik célja, hogy összehangolja az adóhivatali dolgozók és a pénzügyőrök illetményét. Az indoklás kiemeli, hogy az adóhivatal és a pénzügyőrség ez év elejei összevonásakor a szabályozás nem vette kellően figyelembe a két szféra sajátos jellemzőit. így a pénzügyőrök illetményénél elmaradt a megszokott, beosztáshoz kötött kiegészítés. A közszférában a bérezés formája az, hogy van egy alapösszeg és a hierarchiában elfoglalt helytől függően, szorzószám határozza meg a valós bért. Alaplllatmény és szorzók Az alapilletmény jelenleg 38 650 forint. A NAV elnökének a szorzója 14,5, az elnökhelyettesé 11,5, míg a szakfőigazgatóé 9,95. Ennél alacsonyabb beosztásnál változik a szorzó, például a főigazgató szorzója 9-ről 8,1-9-re, a főosztályvezetőé pedig 8-ról 7,2-8-ra módosul. MTI
