Kelet Magyarország, 2011. szeptember (68. évfolyam, 204-229. szám)
2011-09-30 / 229. szám
2011. SZEPTEMBER 30.. PÉNTEK KELET Emyöprogramok a Centrumban 3 Egyenetlen prof itszerzés a piacon A termelőkkel és az élelmiszeriparral szemben árleszorító politikát folytat az élelmiszerkereskedelem FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Az élelmiszerlánc folyamatának megértésében segítenek a szakemberek. DEBRECEN. Az élelmiszer-ellátási lánc transzparenciája: horizontális és vertikális fázisok ökonómiai vizsgálata dmű projekt keretében az élelmiszer-ellátási lánc fázisainak gazdasági, jövedelmezőségi és térségi összefüggéseit vizsgálják a Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományok Centrumának kutatói. - Az élelmiszerláncnak 3 alap fázisa van. Árleszorító politika A mezőgazdasági alapanyag termelés, az élelmiszer feldolgozás és az élelmiszerkereskedelem. Ezeket vertikális fázisoknak nevezzük, mivel egymásra épülnek. A horizontális fázis azt jelenti, hogy egy adott fázison milyen az együttműködési hajlam a piaci szereplők között, a horizontális fázis transzparenciája, pedig hogy milyen az együttműködési hajlam a vertikális fázisok között, illetve milyen a profit osztozkodás a fázisok között. A termelőkkel és az élelmiszeriparral szemben óriási árleszorító politikát folytat az élelmiszerkereskedelem. A piád alaperő egyes fázisokban mindig attól függ, hogy mekkora a koncentráló foka. A három fázis eltérő koncentrádós foka meghatározza, hogy milyen a profit osztozkodás a fázisok között, másrészt milyen kiterjedt földrajzi piacról beszélünk beszerzésnél és értékesítésnél. A legkisebb koncentrádó a mezőgazdasági termelésnél van, hiszen nem 4-5 termelő uralja a termelést és az értékesítési piacot - magyarázta dr. Popp József egyetemi tanár. Nem a magyar termelő a meghatározó. Sokan nem értik azt, hogy a magyar gazdák miért nem olyan árat kapnak az élelmiszeripartól, ami a termelési költségekhez igazodik. Ennek az oka, hogy a mezőgazdasági termelők értékesítési földrajzi piaca korlátozott, vagyis nem globális, hiszen a termék romlandó. Ezzel szemben az élelmiszeripar beszerzési piaca, sokkal nagyobb lehet mint a mezőgazdasági termelőnek az értékesítési földrajzi piaca, mivel az élelmiszeripar szerezhet be paprikát Brazíliából, míg a mezőgazdasági termelő élő sertést nem vihet ki Brazíliába mert a szállítási költség túlságosan magas. Az élelmiszeripar egy szűk rádiuszon szerzi be a terméket és egy sokkal kiterjedtebb földrajzi piacon adja el. Ez az értékesítési földrajzi piac a napi árakat közvetíti a mezőgazdagsági termelők felé. Tehát attól függően, hogy Koreában vagy Európában milyen áron tudja eladni a feldolgozott termékeket, azok árait közvetíti a magyar termelők felé, függetlenül attól, hogy a magyar gazdának mekkora a termelési költsége. Az élelmiszerkereskedelem globális beszerzési politikával rendelkezik, ezért a legkisebb árajánlatot közvetíti a magyar beszállítók felé. Sokszor említik, hogy a kiskereskedelem egyes szereplőinél aránytalanul nagy jövedelem képződik. Átláthatóbb eredmények- Az Európai Unió kötelezni szeretné az élelmiszer kiskereskedéseket, hogy a beszerzési áraikat hozzák nyilvánosságra (mennyit fizetnek az élelmiszeriparnak vagy a termelőnek az adott termékért), mellyel orientálnák a többi beszállítót, hogy körülbelül milyen árakról állapodjanak meg, ezzel is egyenlítve a jövedelem eloszlást. A kutatási eredményekkel, sokkal átláthatóbb lesz a profit osztozkodás a mezőgazdasági alapanyag termelés, az élelmiszer feldolgozás és az élelmiszerkereskedelem között. Ezek az adatok nem kényszerítenek a változtatásra, de etikai szempontból sokat segíthetnek. Ha a piaci szereplők elolvassák, mégis egy arányosabb tisztességesebb profit osztozkodás irányába vezethet - mondta dr. Popp József professzor. ÉKN-TZ Élhető környezet az állatoknak A biodiverzitás problémakörének megoldásán dolgoznak a kutatók. DEBRECEN. A biológiai sokféleség vizsgálatával, valamint az élőhelyek védelmével foglalkoznak a „Fenntartható biodiverzitás- és élőhely-védelem” című projekt keretében az Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrum szakemberei. A biológiai sokféleség adott területhez köthető, mely lehet erdei, vízi vagy urbanizált, azaz beépített emberközeli élőhely. Ezekben a környezetekben megállapíthatók az állatközösségek jellegzetességei, mely eredményeket tovább hasznosítanak a kutatók. - A program keretében többek között olyan állatokat vizsgálunk, amelyek befolyással lehetnek az apróvad állományra. Az erdőspusztai régióban tyúktojással ellátott műfészkeket rakunk ki. Ezzel a módszerrel megállapítható, hogy a borz károsítja-e az apróvad állományt, s ha igen, akkor milyen mértékben. Körülbelül másfél éve figyeljük az egerészölyvek évszakos állományváltozását, az autópályák mellett megpihenő ragadozómadarak számbavéBiztosít jak az állatok nyugalmát FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM telével. A világon egyedül mi használjuk ezt a módszert, melynek köszönhetően megállapítottuk, hogy ősszel és télen nő, míg tavasszal és télen csökken az egyedszám. Ebből az adatból levonható a konklúzió, miszerint a hasznos apróvadak, mint például a nyúl és fácán szaporulatában kevésbé tesz kárt - mondta dr. Juhász Lajos, a Természetvédelmi, Állattani és Vadgazdálkodási Tanszék j vezetője. - A kutatások során azt is megfigyeljük, hogy hazánk egyes régiói miként felelnek meg az élőlényeknek. A dolmányos varjú fiókáit egyedi színkombinációval jelöljük meg, ezáltal később konstatálható, hogy a felnőtt madár megtartja-e eredeti élőhelyét, vagy esetleg a városi környezetben lesz megtalálható - fűzte hozzá. HBN-TZ Magyar juh a láthatáron A hús és tejtermelésben is hangsúlyos szerepet kapnak a kutatási eredmények. DEBRECEN. A „Szőrös és vedlőgyapjas házijuhok tenyésztése” című emyőprog- ram keretében a magyar „szőrös juh” fajta kialakítását kezdték meg az Debreceni Egyetem Agrár- és Gazdálkodástudományi Centrumának szakemberei. Jobb minőségű hús, gyapjú- Körülbelül 12 ezer éve házi- asították a szőrös juhokat, s a gyapjas juh, mely egy mutációnak köszönhető, nagyjából 8 ezer éve jelent meg. Magyar- országon a legelterjedtebb a merinó fajta, melynek gyap- ja kiváló minőségű, viszont húsa közepes értékű, tejtermelésben pedig gyengének számít. A gyapjúra már nincs szükség, hiszen telített a piac, ezért olyan fajta kialakításán dolgozunk, melynek jobb minőségű a húsa és teje. A gyapjú növesztése és viselése nagy terhet jelent a juhoknak ebben a változó klímában, ezért fontosnak tartjuk, hogy az említett szempontok melEuró pában rikaságszámba menő újszülött fehér dorper bárány dr. Vass Nóra kutatóval fotó: archív lett olyan fajta létrehozását biztosítsuk, mely az éghajlatváltozáshoz is alkalmazkodni tud. - mondta Kovács András egyetemi tanár. A szőrös és vedlőgyapjas juhok képesek akklimatizálódni az éghajlathoz, nincs szükségük farokcsonkításra és nyírásra, illetve az év bármely időszakában bárányoztathatók, húsuk pedig ízletes. - Négy meglévő fajtánk közül a szomáli és a barbadoszi szőrös, a dél-afrikai dorper és fehér dorper pedig vedlőgyapjas. A szőrös és vedlőgyapjas juhok keresztezésével olyan fajta kialakításán dolgozunk, mely nálunk is időben és tökéletesen vedlik, emellett az afrikai dorpernél hosszabb lábú, így télen sem fázik fel. A projekttel nagy sikereket tudunk elérni a juhtenyésztésben - fűzte hozzá Kovács András. ÉKN-TZ A kutatási porgam eredménye a Bioreaktor és Biodízel üzem. DEBRECEN. Az agrár-műszaki kutatások egyik legnagyobb kihívása a biológiai rendszerekkel való együttélés, együttműködés, fenntartás és a fejlődés kérdéseinek megválaszolása, az összefüggések és folyamatok megismerése, illetve a tartós, hosszú távú hatások megállapítása.- E kihívás fontosságát és aktualitását még jobban alátámasztja a határokat nem ismerő műszaki-technológiai és infrastrukturális változás és növekedés, melynek helyes vagy helytelen irányát a műszaki- és biológiai rendszerek kölcsönhatásának a megismerésével és meghatározásával dönthetjük el. A kutatás különös jelentőségét az élő- és élettelen anyagok új rendszer összefüggéseiben vizsgált műszaki kölcsönhatások újraértelmezése adja, megteremtve ezzel a teljesebb mértékű környezeti harmónia lehetőségét, megvalósítását. Ezt a perspektívát hordozza magában a „Biológiai- és műszaki kölcsönhatások vizsgálatára alapozott termékek, technológiák és szolgáltatások fejlesztése” című ernyő- program. A kutatási projekt céljainak, tartalmának és kereteinek kialakítása során szervesen épít az Egyetem és főként az Agrártudományi Centrum biológiai anyagokkal kapcsolatos nemzetközi értékű eredményeire, figyelembe veszi az Agrár-műszaki Tanszék félévszázados kutatás- fejlesztési tapasztalatait, s azt a sajátosan kialakított cél- és módszer rendszert, melyben a biológiai és műszaki kölcsönhatások kutatás-fejlesztési eredményei tér-, társadalmi-, gazdasági- és humán környezeti értékelésre és ki- terjesztésre kerülnek - mondta dr. Sinóros Szabó Botond egyetemi tanár. Környezetvédelem- A kutatások középpontjában a különböző műszaki eszközökön, berendezéseken, gépeken, gép-együtteseken, termék- és szolgáltatási eljárásokon keresztül megvalósuló biológiai anyagokra értelmezett kölcsönhatások leírása, összefüggéseinek feltárása áll. A kutatási eredmények hozzásegítenek a biológiai erőforrás-anyagok jobb megismeréséhez, a kölcsönhatások számszerűsített jellemzőinek a meghatározásához, s az erre alapozott fejlesztésekhez, valamint új termékek és szolgáltatások kialakításához. A tudományos eredmények hasznosítása a biológiai természeti erőforrás-anyagok (talaj, víz, levegő, klíma, biomassza) megóvását, rendszer-környezeti harmonikus, hatékony és gazdaságos felhasználását, új termékek és szolgáltatások fenntartható energia szemléletű kialakítását eredményezi - jegyezte meg. Gyakorlati siker A kutatási program gyakorlatban is megvalósult eredménye az első magyar Bioreaktor és az első mezőgazdasági termelő üzemre alapozott Biodízel üzem megépítése és működtetése. A kutatási program eredményei különösen érvényesültek a magyarországi bioenergiaipar megalapozását célzó program és konzorcium irányításában. A talaj-víz kölcsönhatások megismerésére szisztematikus szenzorfejlesztéseket végeztünk, s ezek alapján kifejlesztettük az Értékelemző- és Szolgáltató Központot Mátészalkán. így biztosítottuk, hogy távoli terekből online módon meghatározzuk a talaj nedvesség-állapotát, hőmérsékletét és altalaj vízszintjét. A Tanszék kutatási eredményei hátteret adnak annak a kutatás-fejlesztési együttműködésnek, melynek keretében 31 magyarországi professzor (meghatározó részvétellel a Debreceni Egyetem professzorai) létrehozták a Keleti Háromhatár-Szeglet Kutató-Fejlesztő Központot Mátészalkán. Ezt a szellemi erőt egyre inkább figyelembe veszik a vidékfejlesztés megújításában - nyilatkozott dr. Sinóros Szabó Botond. ékn Szona a=szenzo^ ■mBrSogq^gqW \. 'w , ’ Csapadékmennyiség és -intenzital^P A kutatásban nélkülözhetetlenek a kutatási eredmények fotó: archív
