Kelet Magyarország, 2011. szeptember (68. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-26 / 225. szám

2011. SZEPTEMBER 26., HÉTFŐ Forum 7 KELET raiTHTHl Dudás Gáborné, nyíregyházi olvasónktól: W Csak a szenvedés és a meg-, próbáltatás nyomán erősödik a lélek, tisztul az éleslátás, támad fel az ambíció és jön el a siker. PAULO COELHO Tar István NYÍREGYHÁZA-BORBÁNYA. Már elmúlt 20 éve, hogy előfizető­je lapunknak a Tar-család. A feleség a DADAX-nál dolgozik varrónőként, a férj cukrász. Két gyermekük van.- Reggel időben megkapjuk az újságot, de csak a főbb cí­meket nézzük meg, esetleg egy kiemelkedő hírt olvasunk el, mert mind a ketten korán megyünk dolgozni. Hála Is­tennek, a gyermekeinknek is van munkahelyük. Délután részletesen áttanulmányoz­zuk minden betűjét a lapnak. Én először a sportot nézem meg, főleg a foci érdekel. Fi­atalabb koromban sokat fut­balloztam a barátaimmal.- Szakmámból adódóan szívesen látom az ízvilág ol­dalakat, mindig találok ben­ne valami újat. Érdekelnek a megyei, az országos és a világ eseményei. A Keleten kívül más újságot nem járatunk, va­sárnaponként ott a Vasárnapi Kelet, így mindig van mit ol­vasni. Színesnek, érdekesnek tartjuk az utolsó oldalakat. A feleségem mindig megfejti a rejtvényeket. - Az egész csa­ládom elégedett az újsággal. Mindent megtudunk belőle, ami bennünket érdekel: nap­rakészek vagyunk az aktuális eseményekkel kapcsolatban. Az ajándékcsomagot köszö­nöm, és jó munkát kívánok mindenkinek, aki e színvona­las napilap előállításán dolgo­zik! - mondta Tar István, km Az angol és a lovári mellett a zene és a tánc volt a megértés közös nyelve fotó: olvasónktól Visegrádi Roma Fesztivál Kupecok a piacon Nemrégiben olvasva a Kelet- Magyarországot, feltűnt egy cikk: „A kommandó kofába hajló őstermelőket talált”. Az írás szerint az az őstermelő, aki nem a saját gyümölcsét árulja, hanem a másét, az szabálytalanságot követ el. Vagyis, aki nem a saját termé­két árulja, az nem őstermelő, hanem kereskedő. Nos, ha végig gondolom a dolgot, a kereskedők (a köznyelvben elterjedt néven: kupecok) valóban nem a saját terméke­iket árulják, ezáltal kikerülik azokat a költségeket, amiket az őstermelő megfizet. Úgy gondolom, hogy ez tényleg sérti az őstermelői értékesí­tés fogalmát. Számomra csak az az érthetetlen és felfogha­tatlan, hogy ezzel a problé­mával nagyon hosszú évek óta nem foglalkozott senki. Ez ügyben mit lehet tenni? EGY OLVASÓ Legek állatkertié Itt vannak a vízivilág legjele­sebb építőmesterei, a kőkoral- lok, ott a hajós polipok, más néven a Nautiluszok, néhány lépésnyire meg doktorhalak és murénák, tűzhalak és lan­guszták, bohóchalak, vagyis megannyi Némó, mintha egyenesen a filmvászonról érkeztek volna... A Sóstó Zoo piramisának Ócenáriumában jártunk, a Zooperenciás tenger kellős közepén, ahol elvará­zsol bennünket a látvány, pe­dig csak imént tűnt a szemünk elé a négy méternyi magas vízoszlopú medence, mely otthona a cápának. Aki nem hiszi, járjon utána! Könnyen megteheti, hiszen még a ten­ger mélyén is sétálhat a hosszú üvegalagútban! VÉKEIJÓZSEFNÉ Négy nemzet fiataljai hato­dik alkalommal zenéltek, táncoltak, játszottak együtt szeptember 16-17-18-án a tiszadobi faluház színpa­dán. Összesen nyolcvan fiatalt érintett az a Visegrá­di pályázati projekt, mely­nek köszönhetően (roma és nem roma) cseh, szlovák, lengyel és magyar fiatalok kaptak lehetőséget arra, hogy új ismereteket és ta­pasztalatokat gyűjtsenek A szervező neve Befejeződött a szabadté­ri szezon. Cikkünkben a szabadtéri színpad program- sorozatának szervezőjének neve hibásan szerepeit, a cég pontos neve: Festival Service Kft. Az érintettektől elnézést kérünk! km Vannak pillanatok Vannak pillanatok, amikor az ember megáll és elgondolko­identitásukról, hagyo­mányaikról, és az eredet­mondák megismerésétől eljussanak egy olyan integ­rációs programig, amiben felhasználták a romológia eredményeit és személyes életük tapasztalatait. A két­éves program egyik eleme­ként létrehoztak egy hosszú távon is működő hálózatot a roma integráció területén dolgozók számára. A szlo­vákiai Csatától a magyar dik, hogy elrepülnek az évek. Ilyen pilíanat volt nemrégiben a baktalórántházi Vay Ádám Gimnázium Szakközépisko­la Szakiskola és Kollégium műszaki-technikai dolgozói számára, ugyanis egy munka­társuk, iíyés Lajosné Sárika, több évtizedes szolgálat után, utolsó munkanapját töltötte. A virágokkal díszített ebéd­lőben, Bagoly Albert igazgató ismertette a nyugdíjba vonuló munkatárs életútját. Sárika 1984. óta dolgozott az iskolá­Tiszadobig, Ostraván és Krakkón át, 2010. májusá­tól 2011. őszéig vezetett az út, amelyen határokat és nyelvi nehézségeket átívelve a fiatalok új, együtt­működő, nagyszerű közös­séget alkottak, hogy meg­mutassák képességeiket a tiszadobi faluház színpadán a Tiszadobi CKÖ szervezésé­ben és a Visegrádi Alap tá­mogatásával. JUHÁSZ SÁNDOR, NYÍREGYHÁZA ban. Munkáját mindig ki-váló- an végezte. Munkatársai, az iskola dolgozói, a vezető­ség elismerte tevékenységét. A dolgozók, a tanulók tiszte­lettel, szeretettel vették őt körül, mindenkihez volt egy jó szava. Kedvessége, szerénysége példa a dolgozók, a tanuló ifjúság számára. A vezetőség, a munkatársak virággal búcsúztak tőle, kí­vánva számára jó egészséget, boldogságot. BARSY CSABÁNÉ A turnus résztvevői Csodálatos hét nap Zánkán A Ridens Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola és Kollé­gium növendékeit, pedagó­gusait és programsegítőit a Mentor Alapítvány támoga­FOTÓ: OLVASÓNKTÓL tók segítségével hét csodála­tos napra Zánkára, a Balaton- felvidékre vitte. Nagyon szép volt minden. A turnus támo­gatói a Szerencsejáték Zrt., a Magyar Villamos Művek Zrt., az Agrárkamara és a Szabolcs Takarékszövetkezet voltak. KISS ENIKŐ, MENTOR, ALAPÍTVÁNY KURATÓRIUMI ELNÖK © LAKÓHELYEM - Ön is lehet szerkesztő! Tisztelt Olvasóink! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (www.szon.hu) is. Megyei hírportálként fontosnak tartjuk, hogy tele­püléseinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem" aloldalak, melyeken az olva­sók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felü­letek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az oldalak „felelőseit". ©JUBILEUMI SPORTNAP A Nyíregyháza-sóstófürdői nyugdíjasok is rész vettek a II. Észak­Alföldi Régiós Nyugdíjas Sportversenyen, a 12 résztvevő közül nyolcán értek el helyezést sportágukban. fotó: lőkös jmréné A történelem nehéz évei Ma is jellemző Domb- rádra az összefogás, az együttérzés. dombrád. Az évek múlásával egyre többször emlékezem vissza a gyermekkoromra, a Dombrádon töltött isko­lai évekre. Dombrád mindig befogadó, szeretetet adó község volt. Bizonyítja ezt a Kelet-Magyarországban szep­tember 12-én megjelent írás: „Kőbe álmodott emlékmű a kitelepítettekért”. Szomorú nap volt... Újra megelevenedik minden. Az általános iskolát 1951-52-es tanévben végeztem. Lassan 59 éve már, hogy nem találkoz­tam a régi osztálytársaimmal. Jól emlékszem arra a szomorú napra, amikor édesapám jelez­te, hogy a tiszateleki állomáson át fog haladni egy tehervonat, ami a Budapestről Dombrádra kitelepített emberek búto­rait hozza. Mivel édesapám Tiszatelek állomásfőnöke volt, az előző állomások - Nagyha­lász, Ibrány, Herminatanya - telefonon értesítették az át­haladó vonatról. Mi, gyerekek kiálltunk az állomás elé, és szomorúan figyeltük a szívbe- markoló eseményt. Ekkor vol­tam hetedik osztályos. Az osztályunkba is került há­rom kitelepített diák: Vecsényi Klára, Léderer Gábor és Rusz Valter. Szeretettel fogadtuk őket, kíváncsian hallgattuk a Budapestről jöttek élmény­beszámolóit. Az új osztálytár­saim jól tanultak, sportoltak, nyelveket beszéltek, tehát volt kikre felnéznünk. Életre szó­ló barátságok születtek. Osz­tálytársam, Pálur Béla, aki ma nyugdíjas köztisztviselő és ba­rátunk, Orosz Károly, nyugal­mazott mérnök, helytörténész felidézték a régi emlékeket. Kőbe álmodott emlékmű A község befogadta a kitele- pítetteket. Szép példája az együttérzésnek, hogy egy örök emléket, egy „Kőbe ál­modott emlékművet” állított a Dombrádra kitelepítettek és az őket befogadó családok em­lékére. Borsi Antal szobrász- művész alkotása méltó helyre került a sétatéri parkba. Mint „mementó” emlékeztet a tör­ténelem nehéz éveire. HORVÁTH JÓZSEFNÉ, NYUGDÍJAS PEDAGÓGUS NYÍREGYHÁZA Kelet-Magyaror­szághoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetősége­inkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartal­mával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott, így tele­fonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. IA község w # befo­gadta a kite- lepítetteket. HORVÁTHJÓZSEFNÉ VENDÉGSOROK Angyal Sándor Ki volt a hibás? iszkrét bája van annak, hogy kis országunkban a kormányforgó éppen regnáló szereplői mind­untalan visszamutogatnak az elődökre. így volt [Jr ez a rendszerváltás hajnalán, amikor a hata- ÉBR lomra kerültek csepülték a legyőzött diktatúrát - bár volt abban azért jó is - és megkezdték felépíteni az új demokratikus intézményrendszert, amibe bele is buktak. Az új csapat pedig hónapokon át egyebet sem tett, csak mámorosán ünnepelte, hogy vörös szegfű borította be majdcsak az egész országot, aminek a Bokros csomag lett az ára. Indoklásként persze ők is szúrós szemmel néztek vissza az előző kormány cselekede­teire, például a mezőgazdaság szétverésére. Ezt addig tették, amíg rájuk unt a nép, s a kö­vetkező voksolásnál vereséget mért a szocialistákra és a fia­talok pártját emelte a trónra. Újabb 4 év, újabb visszamuto- gatások, ha valahol szorított a cipő. Mígnem a ciklus végén a túlságosan is magabiztos kormányzó erő alulmaradt a választásokon, s azokat jutal­mazták a szavazók, akikre éppen visszamutogattak. Akkor kezdődött az eladósodási áradat, amikor például 50 százalékkal emelték a közalkalmazottak szégyenletesen alacsony fizetését - halljuk mostanság, amikor két cikluson át sem tudták rendbe szedni az országot a gomblyukukba szegfűt tűzök. Mintha elfelejtettük volna, hogy a fiatalok kormánya is okozott némi kárt a 30 milliós lakáskölcsönökkel a köz­szférában! Sokan azok is felvették a bagóért adott hitelt, akiknek volt lakásuk, de vettek vagy építettek még egyet- kettőt... Most kapnak hideget és meleget a baloldaliak, újabban a svájci frankban történt mértéktelen eladósodás miatt. Ezzel aligha lehet vitatkozni. Az viszont töprengésre késztet, hogy a mostani parlamenti kétharmad is a frank foglya lett. Pedig ők, a képviselők állítólag előrelátó embe­rek. Ezt valahogy elnézték, előfordul az ilyen. Sebaj, most rendezhetik számlájukat! 99 A mostam parla­menti kétharmad is a frank foglya lett, pedig ők állítólag előrelátó emberek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom