Kelet Magyarország, 2011. szeptember (68. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-23 / 223. szám

378710 2011. SZEPTEMBER 23.. PÉNTEK KEHI Fórum 7 PI'HTTn Holmár Ferencné, tiszabecsi olvasónktól: | Legyen minden ember gyors^ a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra. n © NAP ELŐFIZETŐJE Berta György ófehértó. Már nem is tudja pontosan az idejét annak a 72 éves Berta György, hogy mió­ta hűséges előfizetője a Kelet- Magyarországnak. A nyugdí­jas úriember Ófehértón él, két lánya és egy fia van, emellett három unokája. - Nagyon sze­retem a sportot, érdekelnek a különböző labdajátékok. Az apróhirdetéseket is szoktam böngészgetni. Egyedül a politi­ka az, ami annyira nem köti le a figyelmemet. Úgysem úgy van, ahogy a politikusok mondják! Sokszínű újságnak tartom a Ke­letet, amit minden reggel hat órakor már a kezemben tartok. Meg vagyok a lappal elégedve, ellenkező esetben nem lennék az újság rendületlen előfize­tője. A gyermekeim is elősze­retettel lapozzák a Kelet-Ma- gyarországot, őket már jobban lekötik a politikai események - meséli hűséges olvasónk, aki aktív korában gépkocsivezető volt. Most a fia viszi tovább ezt a mesterséget, ő egy nyíregy­házi tüzépnél dolgozik ebben a szakmában. km-tg Kapin István görög katolikus parochus atya, a település elszármazottja, a Máriapócsi Bazilika, a kegytemplom veze­tője volt az ünnepi szónok. A Baktalórántházi Egyházközség többi filiájának híveivel együtt a faluból a más egyházak hívei is eljöttek, hogy osztozzanak a római katolikusok örömé­ben. Az új búzából sütött új kenyeret Gyetkó László káplán atya szentelte meg, amit a lelki táplálék után, mint testi erőt adó fizikai táplálékot vehet­tünk magunkhoz. NÉMETHNÉ CSUBÁK ÉVA Templombúcsú Az elmúlt esztendőben külse­jében is megújult nyírkarászi római katolikus templom, a többi új épülettel együtt, a nagyközség igazi éke. A Szent István védőszentsége alatt álló, több mint 150 éves épüle­tet az elmúlt év október 4-én, a Misszió Vasárnapján szentel­te meg Bosák Nándor megyés­püspök atya, miután megújult a tornya, külső falai egy 26,7 millió forintos beruházás révén. Az idei templombúcsún M.H'Al-M.'IHhlTI Élelmiszercsomag A Vakok és Gyengénlátók Sz.-Sz.-B. Megyei Egyesülete ebben az évben már második alkalommal tudja a Magyar Élelmiszerbank Egyesület jóvoltából élelmiszercsoma­gokkal támogatni látássérült, szociálisan rászorult tagjait. Első alkalommal - május-jú­niusban -134 Nyíregyházán élő családot támogattak. Szeptember 19-21. között 62, a megye kistérségeiben élő rászoruló családot juttattak Csomagosztás fotó: a szerző élelmiszercsomaghoz. Az élelmiszeradományok elszál­lításában a Főtaxi, valamint Papp Tibor vállalkozó nyúj­tott segítséget. NAGY TÜNDE, ELNÖK V, Trend BEZÁRÁS utolsó nap 09.29. Felidézték az iskolai éveket fotó: olvasónktól Találkozott a „Nagy Csapat” Zsúfoltan Felháborodásomnak adok hangot: szeptember ll-én 8.45-ös busszal utaztunk a máriapócsi vallásos rendez­vényre. Már az induláskor kiderült, hogy az autóbusz túl kicsi a létszámhoz képest. Nehezen lehetett felszállni, az emberek tolakodtak az ajtónál, ez azonban nem oldotta meg a problémát. Visszafelé Nyíregyházára 13 órakor indult a busz. Ekkorra már a reggeli létszámtól is sokkal többen voltunk. Ismét kezdetét vette a tortúra. Végül szinte már egymás hegyén- hátán utaztunk hatalmas hangzavarban, ordibálások közepette. Miért nem indítot­tak a búcsúra való tekintettel legalább két buszt? A másik kérdésem az lenne, miért nem lehet felszólítani az embere­ket, hogy várják ki a sorukat és ne nyomuljanak esztelenül előre? Biztosan állíthatom, hogy a levágásra szállított birkák is jobb körülmények között utaznak. K. SÁRIKA Közlekedési morál Úgy általában sajnálatra méltók a busszal iskolába járó gyermekek a nehéz hátizsák­jaikkal, ráadásul így két helyet is kitevő térfogattal, uzsonnás táskával, az úszás felszere­lésekkel, speciális esetben a hangszerükkel is. Az embe­rek nagyobb része sodorja, pörgeti őket saját tengelyük körül, mert sietni, igyekezni kell a buszvezető instrukciója szerint a felszállással. A gyere­kek felé tornyosuló felnőttek helyezkednek, hogy munka­kezdés előtt, nem éppen köve-’ tendő stílusban, jót csevegje­nek az ismerős utastársakkal. Ezért a gyerekek mellé rendelt Szeptember 16-án tartotta ötvenéves érettségi ta­lálkozóját a nyíregyházi Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium jogelődjében 1961-ben végzett IV. D osz­tály. A „Nagy Csapat” - az elnevezést a kiváló közösség jó tanulmányi munkája és az iskola hírnevét öregbítő ki­emelkedő sporteredményei alapján „érdemelte” ki - hu­szonnégy tagja (harmincket­tő fő érettségizett) vett részt a rendezvényen, amelyen először elhunyt osztályfő­„testőr”, mondjuk nagyszülő személyében, elengedhetet­len. Állítom, hogy a fiatalok nem rosszak, de előbb-utóbb megtanulnak a maguk módján védekezni a felnőttek ellen. Majdan, ha erősekké válnak, lehet, hogy a gyerekkori sérel­mekért törleszteni is fognak? Igen, és ne csodálkozzunk! A túlzott elvárások miatt már sokszor nem lehet számítani nökük és tanáraik sírjánál tisztelegtek, és megemlé­keztek négy, már nem élő osztálytársukról. A gimnázi­umban tartott osztályfőnöki órán - amelyen három volt kedves tanáruk is jelen volt - felidézték az iskolaévek és az ötévenkénti találkozók sok­sok élményét, s átvették Tarr Jánosné igazgató asszonytól az Alma Mater adományozta emléklapokat. Az eseményt a Korona Szálló nagytermé­ben megrendezett, család­tagokkal kibővült hangula­a buszvezetők toleranciájára sem. Mi az unokáimmal (11 és 9 évesek) mindig a zebrán át közelítjük meg a túloldalra érkező autóbuszokat. Fel akar­tunk szállni. Lentről jól lát­hatóan az első ajtónál a busz tömve volt, hátul a leszállók helyében viszont bőven volt üres rész. Mindhármunk bér­lete a táskánkban! Csakhogy a felszállás megakadályozására tos, zenés vacsora zárta. Az itt átadott egyedi, az elmúlt öt évtizedre emlékeztető emléktárgyak - fénykép- és karikatúra album, könyv és egy, az osztálytagok arcképe­ivel díszített falióra - tették felejthetetlenné az estét. A jelenlévők - a mostani rendezvény szervezésében oroszlánrészt vállaló - Simon Lajos osztálytárs javaslatára elhatározták, hogy a jövőben sűrűbben, legközelebb két év múlva találkoznak. DR.HADHÁZY TIBOR a vezető, a szigorú rendel­kezés értelmében, gyorsan becsukta az ajtót. A kezemet fogó egyik gyerek fellépett, az autóbusz vezető így rázárta az ajtót a karomra. Testestől lent maradtam a másik gyerekkel, aki szintén a kezembe kapasz­kodott. Hát igen, a szabály az szabály! Akinek gyereke van, járjon autóval, legyen neki! CZ. JÓZSEFNÉ Készül a beregi keresztszemes FOTÓ: BERKI KÁROLY Keresztszemes CSARODA. A csarodai ügyes kezű asszonyok is gyönyörű motívumokat hímeznek kézi­munkáikra, melyet be is mu­tatnak a falunapok forgatagá­ban az érdeklődőknek. szághoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetősége­inkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúa- kat összevonjuk. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott leveleket közöljük. <8 VENDÉGFOGADÁS A penyigei vásáron a házigazdák ciberével kedveskedtek a ven­dégeknek. FOTÓ: E NAGY ISTVÁN Fegyverrel és törvénnyel is lehet Mi a különbség a há­ború és a béke között? Szerintem semmi! NYÍREGYHÁZA. A háborúban ölik egymást az emberek, a békében nem hagyják élni a másikat! Ironikus megfogal­mazás, de van benne némi igazság. 1944 őszén a visz- szavonuló német csapatok Magyarországon sok hidat, gyárat felrobbantottak, az angol-amerikai légierő kímé­letlenül lebombázta üzemein­ket, vasútvonalainkat, vasút­állomásainkat (a nyíregyházit is!). Ami az esztelen pusztítás után megmaradt, azt a szovjet csapatok tarolták le. Ne házasodjanak Ez volt a háború! Ezután jött a béke: málenkij robot, kitelepí­tések, Recsk, internálások stb. A békeidőben végzett rombo­lást, pusztítást kinek lesz ereje újjáépíteni? Ma is! A fegyverek­kel ölni lehet, de az embereket lehet pusztítani törvényekkel, rendeletekkel, ha azokat fele­lőtlenek „alkotják”. Mert az is pusztításnak számít, ha a tör­vények alattomos, gyalázatos módon arra késztetik, kény­szerítik a fiatalokat, hogy ne házasodjanak, ne vállaljanak gyerekeket. Bilincs a kézen A háborúban nemcsak az a 20-25 éves erős fiatalember halt meg, hanem vele együtt az a 3-5-7 gyermek, akiknek édesapja lehetett volna, ha életben marad. És mennyi unoka?! Ezután évekig le­hetett békében élni: lakat a szájon, vagy bilincs a kézen, esetleg kötél a nyakon. Ma béke van, nem ölik az embereket, csak csendben pusztítják. Ennek rengeteg alattomos módja van. Nézz fel az élelmiszerektől roskadó pol­cokra és rád vigyorognak a tar­tósítószerekkel, színezékekkel stb. „dúsított” áruk. Iszod? Eszed? Veszed! Helyén van az eszed? Látom, ott a kezedben a „Koka kóma” (így nevezem). Ez van, egészséget nem kapsz! Megvizsgálták? Igen, meg, de kik? Ha a laboratórium káros anyagokat mutat ki, akkor a laboratórium hirtelen gazda­ságtalan lesz, vagy a kutatók lesznek felesleges munka­erők. A hatalmas vállalatok, a „Profit nagycsalád” kezében vannak. Profiték mindennek tudják az árát, de semminek A Profiték az a család, aki minél többet kap, annál éhesebb, pénzéhesebb. NÁDASYCSABA az értékét. Számukra csak a nyereség a fontos, nem a hasz­nosság, mert sok minden lehet az ember számára hasznos, de Profitéknak viszont nem nye­reséges. Van magyarázat A német hadsereg maga után robbantott, a háborúban ez így szokás, de ma a békében vannak, akik már maguk előtt is robbantanak. Béke! Fel kel­lett robbantani a kábái cukor­gyár kéményét (Okkal? Ok nélkül?). Üzemeket tüntetnek el (pl. nyíregyházi húsfeldol­gozó), romokat sem hagynak maguk után, hiszen ez nem háború! Sózzuk be még a földjét is, nehogy valamelyik eszevesztett hazafi újjáépít­hesse! Természetesen minden pusztításra találnak magyará­zatot, mindezt sok szakértői tanulmánnyal alátámasztva. NÁDASYCSABA HIRDETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom