Kelet Magyarország, 2011. szeptember (68. évfolyam, 204-229. szám)

2011-09-12 / 213. szám

2011. SZEPTEMBER 12„ HÉTFŐ KELET Háttér 3 Neked írom, neked énekelem Presser Gáborral együtt énekelt a Cantemus vegyeskar és (szürke pólóban) Karácsony János is fotók: racskó tibor Nyíregyházán több mint 100 együttes mu­tatta meg, mitől olyan egyedi és különleges a magyar dal. NVfMCVHAZA, Lehetett ma­gyar népdal, egykori Illés vagy LGT sláger, régi nóta vagy új dal, nem akadt vasár­nap olyan ember Nyíregyhá­zán, aki legalább egy strófát ne énekelt volna az előadók­kal. Helyszínben és dalban nem volt hiány, hiszen a Ma­gyar Dal Fővárosában 13 hely­színen több mint 100 együt­tes, ének- és zenekar mutatta meg az érdeklődőknek, mitől olyan egyedi és különleges a magyar dal. Este nyolc órakor pedig átlépve a megye- és az országhatárokat, Csongrád megyétől Barcelonán át Lisz- szabonig, Szatmárnémetitől Pozsonyon át Beregszászig, mindenki velünk énekelte a „Tavaszi szél vizet áraszt” című népdalt. A városháza udvarán a mozgássérült egyesület tag­jai előadásukkal nemcsak azt énekelték, hogy minden em­ber lelkében dal van, hanem üzenetként azt is megfogal­mazták: mindig van esély. Az Európában egyedülálló módon, a börtön udvarán fel­állított Rockszínpadon egy­mást váltották az együttesek, a szlovák Nuclear Sandwich, a Full Contact után az ügy­védek, a bírók, a smassze- rek, a rendőrök is énekeltek a különleges hangulatú hely­színen. De nem hiányzott a zene a kórház udvaráról sem, ahogy a szabadtéri színpadról és a Móricz Kertből sem. A Csodavár és a Luther Passage is várta a „fővárosiakat”. Dalra fakadt a tömeg- Piros betűs ünnep a Magyar Dal Napja nekünk is - mondta a Kossuth téri nagyszínpadról levonuló, kórházba igyekvő Nyíregyházi Hölgykoszorú megálmodója és vezetője. Kazár Tíciána szerint a zene szeretete és az éneklés öröme tartja össze a hölgykoszorú tagjait, és megtiszteltetés számukra, hogy a megnyitó ünnepség előtt léphettek a közönség elé.- Nyíregyháza méltó a Ma­gyar Dal Fővárosa címre, hiszen „kisvárosként” egye­dülálló és kiemelkedő a zenei és kulturális életünk. Kazár Tíciána elismerte: nem min­dennapi, hogy a kórházban énekeljenek, de hisz a dal gyógyító erejében, és abban, hogy valóban pár perc örö- - möt visznek az intézményben gyógyulok életébe. Hatalmas vastaps fogadta a színpadra lépő, a Magyar Dal Napját életre hívó Presser Gábort, aki nem szavakkal, hanem egy régi Illés, majd egy LGT slágerrel köszön­tötte a Magyar Dal Napját. A Cantemus Vegyeskar is új oldaláról mutatkozott be, és felszabadultan énekelték Picivel, hogy „Neked írom a dalt! Neked énekelek!”. Velük énekelt a Kpssuth téri hatal­mas tömeg is, bizonyítva: Nyíregyháza valóban a dal fővárosa! Presser Gábor végül csak annyit mondott: köszönjük, hogy magyar dalokat hall­gathatunk, majd gratulált a szabolcsi megyeszékhelynek, amiért megvalósította mind­ezt, amit a nagyon nívós pá­lyázatában megálmodott. A Magyar Dal Napjának fon­tosságáról beszélt lapunknak Szabó Soma is, a Cantemus Vegyeskar karnagya, aki sze­rint nagyon jó, hogy valaki­nek eszébe jutott, hogy Ma­gyarországon igazi ünnepé tegye a magyar dalt, mert így megmutatjuk annak minden szépségét és gyönyörűségét. - Bízunk benne, hogy a kez­deményezés egy több évtize­des, gyönyörű hagyománnyá válik, ahol olyan értékeket mutathatnak meg a fellépők, amelyek a nemzetközi tren­dek beszüremlésével keve­sebb figyelmet kapnak. - Azt szokták mondani, senki sem lehet próféta a saját hazájá­ban, de az ilyen kezdemé­nyezés talán változtat ezen...- vélte a karnagy. Élőzene, határok nélkül- Az akusztikus zenei irányt képviselő Desszert együttes 14 évvel ezelőtt alakult, ze­neszerető barátok együttese­ként - mesél a kezdetekről dr. Móré E. Csaba, aki vasárnap a rockosabb dalokat játszó Mentha Project énekeseként állt színpadra társaival a Ma­gyar Dal Napján.- Elsődleges célunk az ér­tékmegőrzés, így szerepelnek repertoárunkban a régmúlt idők kedvelt magyar sláge­rei, és napjaink közismert dalai is. Ezek egyedi, sajátos hangvétellel szólalnak meg, amelyet briliáns füttyszólók fűszereznek. Jelmondatunk: „élőzene, határok nélkül” - s valóban, a modern hangsze­relés köntösébe bújtatott ma­gyar dalok és népdalok, hazai és külföldi könnyűzenei mu­zsikák képesek megszólítani és közelebb hozni egymáshoz a generációkat. A minőségi élőzenén túl igyekszünk dala­inkban komoly, értékőrző és -teremtő gondolatokat köz­vetíteni, közös feltöltődést nyújtva önmagunknak és a közönségünknek. A magyar zenepiac rendkívül szerte­ágazó, egy-egy „vadhajtása”, úgy vélem, gyógyításra szó- ! rul, mert nem a zene, hanem már-már a zaj felé tendál. A Desszert és a Mentha Project előadójaként, illetve orvos­pszichiáterként is úgy vélem, hogy a zenei harmóniák igé­nyesen kidolgozott színpadra vitele gyógyír a léleknek! - tette hozzá Móré E. Csaba. KM-BM.PI 1-4.H.W4.™ A MAGYAR DAL NAPJA 2008 óta rendezik meg Presser Gábor j zenész kezdeményezésére. 2008-ban még a Sziget Fesztivál „mínusz egye­dik” napján tartották, 2009-től - a szervezők szándéka szerint - minden év szeptemberének második vasár­napján rendezik meg országszerte, több helyszínen, több műfajban, sok előadóval. A börtön rockszínpadán a Nelson FOTÓ: SIPEKI PÉTER „Gyógyító” hangok a Jósa András Oktatókórház udvarán A húrok közé csaptak a Folk Fusion tagjai FOTÓ: SIPEKI PÉTER NÉZŐPONT M. Magyar László Összeköt a magyar dal ■■ ■■■Mindnyájunkban ott él a dal, legyünk bár karon ülő gyer- flB W flBmekek, vagy bottal tipegő nagymamák és nagypapák. A dal végigldséri egész életünket, a bölcsőtől a sírig. Édesanyánk altató­dalára aludtunk el ringatás közben, s majd gyászénekek kíséretében veszünk végső búcsút a földi léttől. Az ének, a dal kifejezi örömünket vagy bánatunkat, boldogságunkat vagy fájdalmunkat. Bár csak néhány éve van hazánkban Presser Gábor javaslatára ma­gyar dal napja, maga a ma­gyar dal egyidős népünkkel. Igaz, az első írásos forrás csak a XI. században említi meg, amikor Gellért püspök hallott egy magyar szolgálólányt énekelni, aki kézimalmot hajtva éppen búzát őrölt. Magyar dal tehát mindig is volt, csak éppen az elmúlt években, évtizedekben hát­térbe szorították a külföldi slágerek, pedig megérdemli a nagyobb reflektorfényt. A magyar dalhoz szorosan kö­tődik egy sajátos üzenet, egy sajátos hangulat, egy sajátos érzésvilág, amelyet igazából csak mi, magyarok értünk meg* De hát ezen nincs is mit csodálkozni, hiszen a magyar dal szerzője egy honfitár­sunk, a szövege pedig anya­nyelvűnkön íródott. S éppen ezért tagadhatatlanul a miénk. Része kultúránknak, szellemi örökségünknek, kötelességünk ápolnunk, őriznünk, népszerűsítenünk. Legyünk büszkék a magyar dalra - a műfaji hovatarto­zástól függetlenül. S azt se feledjük el, hogy a zenének, a dalnak különösen nagy varázsereje van: összeköt nemzetet, összeköt népeket, közelebb hozza egymáshoz az egészséges és a fogyaté­kossággal élő embereket is. S ami olykor nem sikerül a politikusoknak, azt megoldja egy őszinte, fülbemászó dal. magyar@lnform.hu Aí 1270-as 4 vökre már a csütörtök napi vásírtartAs jogát it «Inytrte, 1295-ben már megyegyűlést Is tartottak Itt. a, Nagykáltó B. Mátészalka c, Kisvárda d, Tiszavasvári A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el C MEGKÉRDEZTÜK: Ón milyen magyar dalokat hallgat szívesen? OVURCSÁN MIHALVNÉ: SIPOSMKINCNÍ: a SÍPOS SZILVIA: Becsben Magyar nótákat és nép- modern feldolgozások- kellene tartanunk a dalokat hallgatok. tói idegenkedem. magyar dalokat I JAROSI JÓZtSPNÉ: PATAI BRISITTA: Az én BOGDÁNFALVl TAMÁS: „Örökzöld” dalok soka- hazai kedvencem a Csik A tartalmas magyar ságából válogathatunk, zenekar. dalok híve vagyok.- A dal szívünk dobbanása, lelkünk egy darabja, az anyák csókja, az ifjúság tüze... - ér­velt a magyar dalok szépsége mellett Gyurcsán Mihályné, aki magyar nótákat és népdalokat hallgat szívesen. - Szeretem a szép nótákat, és a lakodalmas, mulatós számok ellen sincs kifogásom, de a modern fel­dolgozásoktól már idegenke­dem - mondta Sipos Ferencné.- Amit nem értek, nem éne­kelem, nem szeretem - utalt a rádiókból áradó külföldi zenékre Sipos Szilvia, hozzáté­ve: nagyobb becsben kellene tartanunk a régi magyar da­lokat, nótákat, verseket, mert értéket képviselnek. Járosi Józsefné azokra az „örökzöld” dalokra, jeles előadókra hív­ta fel a figyelmet, akik ma is megérintik - Máté Péter, Szécsi Pál, Kovács Kati, Koncz Zsuzsa és még sorolhatnám. Én őket hallgatom szívesen - mesélte. Patai Brigitta így válaszolt: - Az én hazai kedvencem a Csík ze­nekar. Csodálatos dalokat ját­szanak, ellentétben a manap­ság divatos mű-előadókkal. A magyar és külföldi zenék között is van kincs és szemét, koncentráljunk a valódi érté­kekre! Bogdánfalvi Tamás sze­mében azoké a hazai előadóké az elismerés, akik tartalmas, élvezhető dalokkal rukkolnak elő, és koncertjeiken valóban élőben játszanak. - Ilyen pél­dául a Republic - vélte. ÉRTÉK A HELYBEN ELŐÁLLÍTOTT TERMÉK Helyi Termék Fesztivált szervezett a Bors Alapítvány Nyíregyhá­zán. A vasárnapi program számos érdeklődőt vonzott. FOTÓ: RACSKÓ TIBOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom