Kelet Magyarország, 2011. augusztus (68. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-23 / 196. szám
2011. AUGUSZTUS 23., KEDD KELET Háttér 3 Jobb utakra vágynak a tanyák A közel 500 lakosú Nyír|estanyán Gavallér László polgárőr és Szűcs László édesapa sorolják a tennivalókat: a bekötőút felújítása mellett fontos lenne egy fekvőrendőr, a buszfordulót pedig szabályos körforgalommá kellene kialakítani fotó: sipeki Péter Nagycserkesz polgár- mestere szerint több fiatal lakna a tanyákon, ha jobbak lennének az útviszonyok. «&SWC«MeK» OTfefr- §®¥HáJUL Tanyafejlesztési programról döntött a kormány, szeptember l-jétől 30- áig 825 millió forintra pályázhatnak őstermelők, családi gazdálkodók, önkormányzatok, kistérségi támlások és tanyagondnoki szervezetek. A pályázattal a kormány a rossz állapotú utak felújítását, az ehhez szükséges gépek beszerzését, a tanyai áruk piacra jutását, az állatállomány bővítését, a tanyák energiaellátásának és ivóvízellátásának javítását támogatja. A megélhetést Jelenti A Balkányhoz tartozó Nagymogyoróson szeretnek élni a családok, annak ellenére, hogy számos problémával kell szembenézniük a mindennapokban.- Soha nem gondoltunk arra, hogy beköltözzünk Balkányba, szeretünk itt élni- mondja Matolcsy Sándorné.- Természetesen a fiatalabbak hiányolják a szórakozási lehetőséget, de az idősebbek jól tudják, hogy a tanya biztos megélhetést jelent. Itt van föld, lehet tartani állatokat. Sajnos, a hétvégén a buszjárat ritka, rosszak az utak, s hiányzik a vezetékes ivóvíz is. Nem vagyunk képe- jhl sek saját erőt 1 előteremteni." LUZSINSZKI LAJOSNÉy _ A vezetékes ivóvíz nagyon hiányzik Nagymogyoróson Herczegné Papp Orsolyának is, hiszen egyhetes kislányának a fúrott kútból nem adhat vizet.- Eddig is a tanyán laktunk, szeretünk itt élni. Most vettünk egy régi házat, azt újítjuk fel. A vásárláskor fontos szempont volt, hogy közel legyen a műúthoz, hiszen máshol még a rossz földutak- kal is számolni kellett volna. Rajtunk kívül több fiatal is él ezen a tanyán, hiszen a kevés munkahely miatt itt lehetőség van gazdálkodásra, a biztos megélhetésre. Önerő átcsoportosítással Pálosi László, Balkány polgár- mestere nagy reményeket fűz a szeptember 30-áig leadható vidékfejlesztési pályázathoz: - Szeptember elejére tudom a képviselőtestület elé tárni a konkrét elképzeléseimet, természetesen a pályázat körvonalai már megszülettek. Jelenleg Balkány településéhez 24 működő tanya kapcsolódik. Pályázatot fogunk beadni a tanyás települések külterületi földútjainak javítására alkalmas eszközök, gépek beszerzésére. A 10 százalékos önerőt átcsoportosítások révén igyekszünk majd előteremteni. Körülbelül 4 és 6 millió forint között van az az összeg, amit meg szeretnénk pályázni, és így megoldódik majd az összes hozzánk tartozó tanya útproblémája - mondta Pálosi László, aki arra a felvetésre, hogy nem minden tanya rendelkezik vezetékes vízzel, a következőket felelte: - Sajnos, azt nem tudom ígérni, hogy minden, akár az egy-két házból álló tanyán megoldjuk a közművesítést. Egy olyan tanyán, ami 14 kilométerre van Balkány központjától, szinte lehetetlen vállalkozás lenne. Jelenleg is részt veszünk egy vízminőségjavító projektben, amivel a tanyáink legnagyobb részén tökéletes minőségű vizet biztosítunk majd mindenkinek. Nincs saját forrás Hiába hirdette meg tanyafejlesztési programját a kormány, a nagycserkeszi ön- kormányzat csak tehetelenül, fájó szívvel nézi a pályázati feltételeket.- Tizenhat bokortanya tartozik hozzánk, az azokon található rossz minőségű földutak hossza megközelíti az 50-60 kilométert. Lenne tehát mit fejlesztenünk, csakhogy erre a beruházásra nem vagyunk képesek saját forrást biztosítani, még a „csak 10 százalékot” sem tudjuk előteremteni - tájékoztatott Luzsinszki Lajosné, Nagy- cserkesz polgármestere. - Sajnos, nem kaptunk „önhikis” támogatást, s ez nagyon hiányzik. A közoktatás forráshiánya 45 millió forint, minden saját bevételünk a működésre megy el. Nem tudom, mi lesz az utakkal, szükség lenne a fejlesztésükre. Vallom, ha az utak rendben lennének, sokkal több fiatal telepedne le a tanyákon. Halmos-, Ferenc- és Horvátbokorban engedélyes terv is van az útépítésre, s a rendezési tervünkben porták kialakítására is van lehetőség. Gondolkodunk még a lehetőségeken, beadtunk egy soron kívüli támogatásra igényt, s várjuk az „önhiki 2-t” is. Tervezési szakaszban- Nyíregyháza önkormányzata üdvözli a Tanyafejlesztési Programot - mondta el lapunknak Kosa Tímea alpolgármester. - Jelenleg a projektek tervezési szakaszában vagyunk. Nyíregyháza tradíciójához hozzátartoznak a bokortanyák, így a város vezetése kiemelkedően fontosnak tartja ezeknek a területnek a fejlesztését. Az önkormányzat képviselői egyeztetéseket fognak kezdeményezni a bokortanyákon élőkkel és a projektek lehetőséges szereplőivel, annak érdekében, hogy szakmailag megalapozott, életszerű pályázatok kerüljenek beadásra, amelyek az együttműködésen alapulnak. Az ígéret szép szó, ha megtartják, úgy jó... A fagykárt szenvedett gazdák levelet írtak a miniszterelnöknek a kárenyhítéssel kapcsolatban. »«rrALÓRájrrHÁr*.. Ez év tavaszán ismét súlyos fagy érte megyénk gyümölcsöseit. A gazdák központi segítséget vártak, s a kormány ígért is kárenyhítést, azonban ez mégsem talált kedvező fogadtatásra a gazdák körében. Augusztus 16-án Bakta- lórántházán találkoztak a megye fagykárosult gyümölcs- termesztői, hogy elemezzék a kialakult helyzetet és megoldást találjanak problémaikra.- A júliusi kormányhatározatban közzétett intézkedéscsomag merőben eltér az előzetes ígéretektől, és nem oldja meg a gazdák problémáit. Csupán látszatintézkedések sorozata, hiszen a csekély összegű támogatás nem elérhető minden károsult számára, mivel az elmúlt három évben már sokan kimerítették ezt a keretet - összegezte a baktalórántházi tanácskozást dr. Takács Ferenc, az ÉKASZ Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. - A hosszú lejáratú kamatmentes hitellehetőség sem megoldás a fagykárosultaknak, mivel az idős gazdák nem hitelképesek a bankoknál, főleg nem 20 éves futamidőre. Az előző években kényszerből felvett hitelek mellé újabb hitel felvétele már elviselhetetlen teherként tornyosulna a gazdákra, akik nem szeretnének a lakáshitelesek sorsára jutni! Szövetségben a gazdák- Ezért megalakítottuk a Fagykárosultak Szövetségét, és levélben fordultunk Magyar- ország miniszterelnökéhez, akitől azt kéjük, hogy minisztereivel tartassa be a májusi ígéreteket. A kárenyhítési kasszába befizetett összeg, azonos összeggel történő kiegészítése a kormány részéről nem elégséges. Ebben a rendkívüli, 2007. évihez hasonló Az elfagyott virágot nézi a gazda FOTÓ: ARCHIV helyzetben elvárjuk, hogy a jelenlegi kormány is legalább ugyanolyan mértékű kárenyhítést hajtson végre, mint az 2007-ben történt, hogy a jövő évi termelést finanszírozni tudjuk, és elkerülhető legyen a tömeges csőd és ültetvényfelszámolás.- A gazdák el tudják fogadni azt az elvet, hogy akinek 30 százaléknál nagyobb termése van, ne részesüljön kárenyhítésben, de akinek ettől kevesebb vagy „0” termése és „0” árbevétele lesz ebben az évben, az csak a kormány segítségére számíthat. Eddig a jelenlegi kormány korrekt módon segített a bajbajutottakon, legyen szó árvíz- és vö- rösiszap-károsultakról, vagy génmódosított kukorica termesztőiről. Most viszont úgy érezzük, a gyümölcstermesztőket készül magára hagyni a kormány a fagykár után. M. Magyar László Értékek a tanyákon egoszlott a minap egy társaságban a vélemény Bl mm ■Bárról, vajon kik élnek napjainkban tanyákon. Az egyik tábor szerint már csak idősek, akik ezer szállal kötődnek a lakóhelyükhöz. A másik csapat ragaszkodott ahhoz a véleményhez, hogy a nehéz megélhetési körülmények, a kevés munkahely miatt egyre több fiatal keresi a boldogulást a világ zajától távoli tanyákon. Döntés nem született, azonban tény, hogy egyaránt van előnye és hátránya is ennek az életformának minden korosztály számára. Míg mellette szól az olcsó lakhatás, a megélhetést jelentő föld, az állattartás lehetősége, a végtelen nyugalom és a friss levegő, visszariasztó tényező sok helyen az infrastruktúra hiánya, a rossz útviszony, a ritka buszjárat, a közművelődés, a kultúra, a szórakozás megoldatlansága. Meglehetősen bőven lenne mit fejlesztem a tanyákon, csakhogy a távolságok miatt sokba kerülnek a beruházások, s a központi település fejlesztésére is alig jutnak forintok. Különösen nehéz ott, ahol az önkormányzatnak tíz-húsz tanyáról kell gondoskodnia. Nehéz rangsort felállítani, hogy melyik külterület fejlesztése élvezzen elsőbbséget. A kormány tanyaprogramjában megpályázható forintok minden önkormányzatnak jól jönnének, csakhogy több helyen nem tudják hozzátenni a 10 százalékos saját forrást sem. Létjogosultsága van napjainkban is a tanyának - hiába írunk XXI. századot. Ott is magyar állampolgárok élnek, akik szeretnének hasonlóan komfortos feltételek között lakni, mint kortársaik a faluban vagy városban. S ha nincsenek is mindennap szem előtt, ott is születnek értékek, s nemes gondolatok. magyar@inform.hu Melyik településen született Bangó Margit Kossuth-díjas művész? ajMátészalka b) Nyíregyháza cjVásárosnamény d) Kisvárda A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Nem WSti ESZTER: Szí- PAPIK 5ER&Ő:Engem jelentene nagy gondot momra most Is olyan, Inkább a nagyvárosi nekem a költözés. mintha tanyán élnék. életforma vonz. RLE? MORSE«' Ha TAMÁS SÁNDOR: In- NA6Y KfTTf; Főleg az kielégítő az Infrastruk- kább a pörgésre, moz- ingergazdag életet túra, akkor belevágnék, galmasságra vágyom. szeretem. Kiss Edinának nem jelentene a kiköltözés különösebb problémát: - Jelenleg Nagykállóban élek, és igen, kiköltöznék. Nem ragaszkodom különösebben a nyüzsgéshez. Most is van egy nagy kertünk, amit művel a család. Baglé Eszter jelenleg Oroson él, de néha úgy érzi, mintha most is egy tanyán élne: - A jelenlegi életformánk nem áll túlságosan messze a tanyasi élettől, állatokat tartunk, zöldséget termesztünk. Nem jelentene túl nagy változást a tanyára költözés. Papik Gergő Gemzsén lakik, de meg sem fordulna fejében, hogy ennél is kisebb településre költözzön: - Inkább a nagyvárosi életre vágyom, olyanra, mint például a fővárosban van. Filep Norbert Taktaharkányban él, ahol számítása szerint közel 4500-an laknak: - Ha az infrastruktúra kielégítő lenne, gondolok itt a vízre, áramra és gázra, akkor szívesen élnék egy tanyán - mondta a fiatalember. Tamás Sándor tanyán nőtt fel: - Akkor még szerettem ezt az életformát, manapság már inkább a pörgésre vágyom. Lehet, hogy idővel ez újra megfordul majd - tette hozzá. Nagy Kitti: - Gégényben lakom a szüleimmel, de nekem már ez is túl csendes. Még fiatal vagyok, jobban vágyom inkább az in- gergazdagabb életre. Ha tehetném, városba költöznék. » VIRÁGKÖTÖZÉS A kertjében gondozott virágait Kósa Sándorné sajátkezűleg szokta ízlésesen összekötni, mielőtt eladásra kínálná azokat a jósavárosi piacon. fotó: sipeki Péter
