Kelet-Magyarország, 2011. július (71. évfolyam, 152-177. szám)

2011-07-05 / 155. szám

2011. JÚLIUS 5., KEDD 2 Mindenfelől KELET Elhunyt Habsburg Ottó Pannonhalmán helye­zik örök nyugalomra a 98 éves korában el­hunyt Habsburg Ottót. BUDAPEST. Habsburg Ottó németországi otthonában, a Starnbergi-tó partján fekvő Pöckingben, családja körében tért örök nyugalomra. Pannonhalmi temetés Habsburg Ottót a Pannonhalmi Apátságban helyezik örök nyu­galomra - közölte Habsburg Györgynek, az elhunyt fiának titkársága hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint Habsburg Ottó lelki üdvéért a szentmisét a budapesti Szent István-bazi­likában celebrálják július 17- én. A temetést a Pannonhalmi Apátságban szűk családi kör­ben tartják. Részvétnyilvánítások A Fidesz - Magyar Polgári Szö­vetség és a Fidesz országgyű­lési képviselőcsoportja őszinte részvétét fejezte ki a hétfőn elhunyt Habsburg Ottó család­jának. „Osztozunk a mély gyász­ban, amely az utolsó magyar trónörökös halálával érte a hozzátartozókat; sok erőt kívánunk a fájdalom elvise­léséhez!” - olvasható a kor­mánypárt MTI-hez eljuttatott közleményében. Részvétét fejezte ki Habs­burg Ottó halála miatt pártja nevében Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezető­je. „Személyében olyan igazi világpolgárt tisztelhettünk, aki szűkebb és tágabb érte­lemben vett hazáját, Euró­pát éppúgy képviselte, mint Ausztriát, Magyarországot vagy éppen Németországot és Horvátországot” - mutatott Habsburg Ottó (jobbról a harmadik) 2009-es miskolci látogatásán rá a szocialista pártelnök, aki egy történelmi kor letétemé­nyesének is tartja Habsburg Ottót. A Lehet Más a Politika részvétét fejezte ki a hétfőn elhunyt Habsburg Ottó csa­ládjának és barátainak. Úgy fogalmaztak: Habsburg Ottó személyében olyan politi­kus távozott, aki sokat tett a vasfüggöny lebontásáért, az európai gondolatért, a konti­nens demokratikus közössé­gének bővítéséért. Nagy európai Habsburg Ottónak az európai integrációban játszott szerepét méltatta Jósé Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke abban a nyilatkozat­ban, amelyet az utolsó ma­gyar király és osztrák császár legidősebb fiának halála után, hétfőn tett közzé Brüsszelben. Mint fogalmazott, „egy nagy európai hagyott el bennünket, aki eseménydús életében fon­tos ösztönzést adott az európai integrációs folyamatnak”, és az Európai Parlament képvise­lőjeként, illetve rangidőseként „rátette kézjegyét az európai sikertörténetre”. „Utolsó építőmester” Az európai egyesülés utolsó nagy építőmestereként mél­tatta a hétfőn reggel elhunyt ■ ■Egy nagy # # euró­pai hagyott el bennünket. J.M. BARROSO » SOKAT JÁRT A VIDÉKI MAGYARORSZÁGON Habsburg Ottó gyakran járt a vidéki Magyarországon is. Felvételünk egy miskolci látogatás alkal­mával készült. FOTÓ: ARCHIV A demokráciáért és a szabadságért harcolt életében BRÜSSZEL. Jerzy Buzek, az Európai Parlament elnöke nyilatkozatában úgy fogalma­zott, hogy egy „európai óriás” hunyt el. „A kontinens leg­sötétebb óráiban Habsburg Ottó az igazság és emberség sziklaköve volt” - fogalma­zott. Hozzátette: „ugyanazzal a határozottsággal ellenállt a nácizmusnak, mint a keleti blokk kommunista rezsimje- inek.” Közleményt adott ki Joseph Daul, az Európai Nép­párt európai parlamenti frak­cióvezetője is, aki azt han­goztatta, hogy Habsburg Ottó senkihez nem hasonlíthatóan része volt a európai integráció történetének. Egész életében a demokráciáért, a szabadsá­gért, a népek egymás iránti megértéséért harcolt - fogal­mazott. MTI A szívét Pannonhalmán, a testét Bécsben temetik A szívurnát Pannonhal­mán, a földi maradvá­nyokat Bécsben helye­zik örök nyugalomra. BUDAPEST. A hétfőn elhunyt Habsburg Ottó földi marad­ványait július 16-án, a bécsi Kapucinusok Templomában, a szívurnát, szűk családi kör­ben, Pannonhalmán helyezik örök nyugalomra - közölte a Habsburg titkárság hétfőn az MTI-vel. A közlemény szerint a szív­urna egy hagyomány a Habs­burg családban, több család­tagnak is helyeztek már el ilyet. „Habsburg Ottó kérése volt, hogy szívurnája Pannon­halmán legyen, mert Pannon­halma igen közel állt a szívé­hez, miután bencés diákként tanult és érettségizett magyar nyelven”. A titkárság azt nem közölte, hogy a szívurnát mi­kor helyezik el. A főherceg lelki üdvéért július 17-én a bu­dapesti Szent István-baziliká­ban tartanak szentmisét. A 98 éves korában elhunyt Habsburg Ottó szívét a Pan­nonhalmi Bencés Főapátság bazilikájának altemplomában helyezik örök nyugalomra - mondta Hortobágyi Cirill perjel hétfőn az MTI érdeklődésére. Habsburg Ottó maga döntött így; Habsburg Mihály főher­ceget két évvel ezelőtt bízta meg az urnahely elkészítte­tésével - ismertette a perjel. Az urnahelyet az altemplom padozatának középpontjában alakították ki, azt márvány­lappal zárják majd le. mti Részvétet nyilvánított az államfő BUDAPEST. Részvétét fejezte ki Habsburg Ottó családjának hétfőn Schmitt Pál köztársa­sági elnök. A Köztársasági El­nöki Hivatal szerint Habsburg György telefonon tájékoztatta Schmitt Pál köztársasági el­nököt édesapja haláláról. A köztársasági elnök személye­sen fejezte ki részvétét Habs­burg Ottó családjának. mti Történelmi személyiség volt BÉCS. Habsburg Ottó életútjá­ban az osztrák és az európai történelem nagy fordulópont­jai tükröződtek - áll Werner Faymann osztrák kancellár részvétnyilvánító közlemé­nyében. A kormányfő törté­nelmi személyiségként mél­tatta az elhunytat. mti FOTÓ: ÉKN-ARCHlV Habsburg Ottót a Páneurópai Unió németországi szervezete. Bernd Posselt, a szervezet elnö­ke, a bajor Keresztényszociális Unió európai parlamenti kép­viselője kiemelte: Habsburg Ottó, aki az elsők között csat­lakozott a páneurópai moz­galomhoz, egyformán harcolt a nemzetiszocializmus és a kommunizmus ellen. Posselt emlékeztetett arra, hogy az utolsó magyar király és osztrák császár legidősebb fia Európa politikai egyesüléséért küz­dött, mégpedig azzal a céllal, hogy egy nemzetek feletti szö­vetség jöjjön létre. Habsburg Ottó 1936-tól volt tagja a Páneurópai Unió­nak, 1957-től annak alelnöke, 1973-tól 1999-ig elnöke, halá­láig pedig tiszteletbeli elnöke volt. MTI A konzervatív az az ember, aki megvaló­sítja azokat a refor­mokat, amelyekről a baloldaliak rendsze­rint csak fecsegnek. VENDÉGKOMMENTÁR Túri Gábor Az utolsó magyar királyfi saládi neve eltérő érzelmeket vált ki a Lajtától keletre, halálának híre mégsem hagy senkit közömbösen a Kárpát-medencében. Habsburg Ottónak, az utolsó osztrák császár és magyar király 1912-ben született legidősebb fiának az élete két év híján egy teljes évszázadot fogott át: Európa és benne Magyarország történelmének talán minden addigi­nál nagyobb megrázkódtatásokkal terhes időszakát. Királynak született, demokrataként halt meg. 10 évesen trónörökös, 18 évesen a Habsburg dinasztia feje lett, a száműzetés portugáliai és amerikai évei után Németor­szágban talált otthonra. Trónfosztott család sarjaként növekvő szerepet vállalt a kontinens politikai életében. A keresztény értékeken nyugvó európai egység híveként 1936-ban a Nemzetközi Pán­európai Unió tagja, 1973-tól elnöke, 1979-től két évtize­den át az Európai Parlament a keresztény-szociális CSU- frakciójának tagja. 1989-ben a Parlament alelnökévé választották. Ausztriának, Horvátországnak, Magyaror­szágnak és Németországnak egyaránt állampolgára volt. Édesapja, IV. Károly az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlását követően kétszer is megpróbált visszatérni a magyar trónra, de ettől 1921-ben végleg megfosztották. Ottó így vélekedett a magyar koronáról: „Szent István koronája sohasem volt egy bizonyos államforma jelképe. Ő tudatosan fordult a pápaság felé. Onnan kapta a szent koronát. De ez a korona akkor sem jelentette azt, hogy a királyé, hanem, hogy a nemzet a szabad nyugat felé és a kereszténység felé fordult. A magyar szent korona tehát nem a királyságnak, hanem a nemzetnek a szimbóluma. Kapcsolat Európa felé, mert jelképezi, hogy Magyarország egy közös Európának mindig tagja volt és lesz.” Mindig magyarnak (is) vallotta magát, Magyarországról mint hazájáról, a magyarokról mint honfitársairól beszélt. „A magyar nemzet iránti szolidaritás hozott ide. Hetven évig Magyarországon kívül éltem, és megtartottam a ma­gyar nyelvemet, a magyar érzésemet. Azok, akik külföldön vannak, talán jobban szeretik a hazájukat, mint azok, akik mindig itthon élnek” - fogalmazott. 1989 június 20-21-én a Magyar Demokrata Fórum deb­receni szervezetének meghívására Kelet-Magyarországra, közelebbről Debrecenbe látogatott. A Kossuth Egyetem díszudvarát zsúfolásig töltő közönség előtt magyar nyelven tartott nagy hatású beszédet. „A totális államok hosszabb távlatban nem képesek a szabad nemzeteket megelőzni. Magyarország érdeke a nehéz gazdasági helyzetben segítsé­get kapni, liberalizálni az .országot, és a demokráciát úgy bevezetni, hogy tartós legyen” - tett hitet a demokratikus átalakulás, az ország európai integrációja mellett. Este az Aranybikában részt vett azon a kötetlen vacsorán, amelyen a kelet-európai átalakulás fontos eseményévé váló Páneu­rópai Piknik ötlete az MDF-esekkel folytatott beszélgetés közben megfogalmazódott. A személye iránti megbecsülés jeleként 1989-ben a Kisgazdapárt köztársasági elnöknek jelölte, ő azonban ezt akkor nem tartotta időszerűnek. Családja révén továbbra is szorosan kötődött az országhoz: elsőszülött György fia a magyar kormány utazó nagyköveteként tevékenykedett. Habsburg Ottó Magyarország iránt elkötelezett, érdek­lődő, közvetlen, rokonszenves személyiség volt. Tudatos konzervatív, ahogyan önmagát meghatározta: „A konzer­vatív az az ember, aki megvalósítja azokat a reformokat, amelyekről a baloldaliak rendszerint csak fecsegnek. A konzervatív azt érzi, hogy a történelemben vannak olyan értékek, amelyeket meg kell tartani.” így tarthatjuk meg mi is az utolsó magyar királyfit jobbik énünk emlékezetében. Szerzőnk a Debreceni Egyetem külügyi igazgatója A Páneurópai Piknik meghatározó volt A magyar kormány megrendüléssel érte­sült a politikus halálá­ról. Budapest. A magyar kormány megrendüléssel értesült Habs­burg Ottó haláláról - közölte a kormányzati kommunikációs államtitkárság hétfőn az MTI- vel. A magyar ügyért, a magyar emberekért való elkötelezett kiállása méltán tette hazánk­ban egyöntetűen elismert és népszerű személyiséggé - idézték fel alakját. A közleményben hang­súlyozzák: Habsburg Ottó fővédnökségével és szerve­zésével 1989 augusztusában létrejött Páneurópai Piknik nem csak 700 keletnémet me­nekült számára nyitott utat a szabadság felé, de a kelet-eu­rópai rendszerváltozásnak, a vasfüggöny leomlásának is meghatározó, szimbolikus eseményévé vált. mti PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 264,28 -0,21 USA dollár 181,86 -0,45 Svájci frank 214,31 -0,72 Angol font 293,30 +1,03 Román lej 62,63 +0,17 Ukrán hrivnya 22,75 -0,06 Horvátkuna 35,73 -0,04 Lengyel zloty 66,96 +0,08 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom