Kelet-Magyarország, 2011. július (71. évfolyam, 152-177. szám)
2011-07-23 / 171. szám
2011. JÚLIUS 23.. SZOMBAT 2 Mindenfelől KE1IT Selmeczi Gabriella fotó:mti „Helyes volt a nyugdíjvédelmi program” Budapest. Selmeczi Gabriella szerint beigazolódott, hogy szükséges és helyes döntést hozott a kormány, amikor elindította a nyugdíjvédelmi programot. Ezt a nyugdíjvédelmi miniszterelnöki megbízott azzal támasztotta alá, hogy több mint félmillió ember egy forintot sem kap reálhozamként. Bejelentette, a visszalépő tagok átlag 76 030 forint kifizetést kapnak. MTI Döntött a kormány: összesen 13 milliárd forint áll rendelkezésre a májusi fagykárok mérséklésére - közölte a Vidék- fejlesztési Minisztérium, az intézkedéscsomagabecslések szerint a károk csaknem felét fedezi. A kormányhatározat a Magyar Közlönyben jelent meg. A termelők, mintegy 1,3 milliárd forint gyorssegélyt kapnak. MTI Nyilvános az új munkatörvény tervezete Budapest. A kormany.hu oldalon olvasható tervezet szerint változik a rendkívüli munkavégzés kifizetése, a szabadság kiadása, a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos szabályozás, és megszűnnek a felmondási tilalmak is. Azt még nem tudni, mikortól lesz hatályos az új Mt., hatályba lépéséről külön törvény rendelkezik. A kormány a javaslatot még nem tárgyalta. MTI Merénylet volt Oslóban, lövöldözés egy táborban Romok, törmelék maradt az Oslo belvárosában tegnap délután történt pokolgépes merénylet után fotó: internet Pokolgépes merénylet Oslóban, lövöldözés egy norvégjai ifjúsági táborban. OSLO. A norvég rendőrség tájékoztatása szerint pokolgépes merénylet történt a kormány épületénél Oslóban, legalább heten meghaltak. A merénylet a norvég fővárosban a kormány épületénél történt. A tizenhét emeletes kormányépület valamennyi ablaka betört. Az egész épület megrázkódott, egy helyszínen tartózkodó újságíró szerint olyan volt, mint egy földrengés. A közelben lévő többi minisztérium ablakai is betörtek, az olajügyi minisztérium épülete felgyulladt. Halálos tábori lövöldözés Az Afterposten norvég lap szerint a rendőrség kiürítette a környéket, mert újabb robbanástól tartottak. Egy össze- roncsolódott autót találtak a helyszínen. Ebből ara következtettek, hogy a robbanószerkezet a járműben volt. Jens Stoltenberg norvég miniszterelnök nagyon súlyosnak minősítette a helyzetet ismeA The Atlantic egy korábbi cikke szerint Norvégia emellett az afganisztáni szerepvállalás miatt is célpontja lehet terrorszervezeteknek, emellett 2006-ban egy kis norvég lap is leközölte a Mohamed próféretlen helyről adott nyilatkozatában. A kormányfő ugyanakkor korainak mondta, hogy egyértelműen terroristáknak tulajdonítsák a robbantást. Tudomása szerint a kormány többi tagja is sértetlen. Hollétét a rendőrség tanácsára nem árulja el. „Még ha az ember fel is van készülve ilyesmire, ha tárói készült dán karikatúrákat. Ezért az interneten sokan megfenyegették az országot, Szíriában felgyújtották a norvég nagykövetséget, Pakisztánban pedig megtámadták a norvég cégek irodáit. mai” - mondta a televíziónak, amelyet később egy gyanús csomag miatt kiürítettek. Az oslói merényletet követően péntek délután aztán lövöldözés is történt Utoeya szigetén, a norvég Munkáspárt ifjúsági táborában. A Dagbladet című lap szerint legalább négyen meghaltak, amikor egy rendőrnek öltözött személy lövöldözni kezdett. A híradások szerint a lövöldözés gyanúsítottját őrizetbe vették. Az őrizetbe vett személy - helyszíni források szerint - norvég állampolgár, a rendőrség szerint ugyanakkor a robbantás mögött külföldiek állnak. Azt ugyanakkor megerősítette a rendőrség, hogy a két támadás között kapcsolat van. A norvég ügyészségen kedden emeltek vádat terrorizmus miatt Krekar móllá, az kurd iszlamista Anszar al-Iszlám szervezet vezetője ellen - írja az al-Dzsazíra. Krekar móllá korábban halállal fenyegetett egy volt norvég közigazgatási minisztert, Erna Solberget, a Konzervatív Párt jelenlegi vezetőjét. „Ha Solberg kiutasít engem, és ezért én meghalok, neki is ez lesz a sorsa” - mondta. Egyelőre nem világos, az esetnek van-e köze a robbantáshoz. Terrorizmus volt a vád Krekar menekültként érkezett Norvégiába az 1990-es évek elején, majd titokban utazott Oslo és az iraki kurd területek között, mielőtt 2002 szeptemberében letartóztatták. 2003-ban ugyan ejtették ellene a terrorizmus vádját, azonban nemzetbiztonsági fenyegetésnek nyilvánították és házi őrizetbe helyezték. Ott várta deportálását. A Global Montreal és több forrás szerint ugyanakkor egy dzsihádista fórumon valaki a Helpers of the Global Jihad nevű csoport nevében vállalta a merényletet, ezt ugyanakkor mások nem erősítették meg. A csoport állítólag azt írta, hogy „ez még csak a kezdet”. ÉKN Még ha az ember fel is van készülve, ha megtörténik, drámai. JENS STOLTENBERG megtörténik, az mindig dráMi a probléma Norvégiával? Csaknem százezernyi a gólya C EGY MONDATBAN A vártnál több, 2 450 960 ember jut reálhozamhoz augusztus 31 -ig, ami közel 7 százalékkal magasabb a pénztárak által korábban becsült adatnál; a magánnyugdíjpénztárak mindenkor a törvényi előírásoknak megfelelően, szigorú állami felügyelet mellett fektették be tagjaik nyugdíjcélú megtakarításait. O DEVIZAÁRFOLYAM | mii n-----. PÉNZNEM árfolyam változás Euró 266,53 -2,70 USA dollár 184,97 -3,59 Svájci frank 225,00 -4,28 Angol font 301,43 -3,40 Román lej 63,09 -0,12 Ukrán hrivnya 23,14 -0,44 Horvát kuna 35,54 -0,39 Lengyel zloty 67,04 -0,15 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Az alapképzésre felvett diákok 75 százaléka államilag támogatott képzésben tanulhat Budapest. A felsőoktatási intézményekbe jelentkezők kétharmadát felvették az idén; az egyetemre, főiskolára bekerült csaknem 98 ezer diák közül az alapképzésben a hallgatók 75 százaléka államilag támogatott, 25 százaléka pedig költség- térítéses formában tanulhat majd - közölték a jelentkezéseket értékelő pénteki, budapesti sajtótájékoztatón. A mesterképzés keretszámát ugyanakkor nem töltötték fel. Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár elmondta: összességében mintegy 53 ezren kerültek be államilag támogatott képzésekre, és majdnem ugyanennyien tanulhatnak majd költségtérítéses formában. Kiemelte: a műszaki és a természettudományos képzésre nagyjából ugyanannyi hallgatót vettek fel, mint az előző évben. Az oktatási államtitkár megjegyezte: ezt nem örömmel nyugtázzák, de több diákot nem lehetett felvenni ezekre a szakokra, mert ezen tudományágak iránt még mindig elég alacsony a középiskolások érdeklődése. Ennek növelése érdekében a keresztény- demokrata politikus további erőfeszítéseket helyezett kilátásba. Ötszáznyi csökkenés Dux László felsőoktatási helyettes államtitkár azt mondta, hogy az idén a műszaki területre már valamivel többen jelentkeztek, mint ahányat fel lehetett venni, de ez a természettudományos területről még nem mondható el. Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke hozzátette: az összes jelentkező mintegy kétharmadát felvették és egyharmadát nem, ez megfelel az elmúlt évek arányainak. Kifejtette: a felvettek összlétszámában mintegy ötszáz fős csökkenés mutatkozik, ez a felsőfokú szakképzés miatt van, de alap- és osztatlan képzésre körülbelül ugyanannyian kerültek be, mint az előző évben. Kétezer üres hely A mesterképzésekre meghirdetett 19 600 helyet nem töltötték fel, ide az összesítés szerint 15 821-en kerültek be a mostani eljárás során, s a keresztféléves létszámot beszámítva mintegy 2 ezer hely maradt üresen. Ennek az az oka, hogy vannak olyan képzések, amelyekre nem volt akkora érdeklődés, mint a betölthető létszám - jegyezte meg Princzinger Péter. MTI VENDÉGSOROK Hajnal Béla Exelnöki tippek íz évvel ezelőtt az amerikai Time magazin arra kérte olvasóit, hogy szavazzanak a XX. század legjelentősebb, legnagyobb befolyású, történelemalakító amerikai elnökeire. A legtöbb SMR szavazatot Roosevelt, Reagan és Clinton kapta. A közelmúltban Clinton a Newsweekben megjelent írásában azt elemzi, hogy miként lehetne a 14 millió amerikai munkanélkülit, vagy annak legalább egy részét visszavezetni a munkaerőpiacra. Javaslatait 14 pontba foglalta össze, melyek közül talán nálunk is vannak megfontolásra érdemesek. 1. Gyorsítsuk fel a projektek jóváhagyási idejét! Az Egyesült Államokban sem ritka, hogy egyes nagyobb projektek átfutási ideje eléri a három évet, ami tarthatatlan. 2. Adójóváírást a kezdő vállalkozásoknak! Támogatja Obama elnököt abban, hogy az energiaszektor modernizálása során a „zöld állások” és a kezdő vállalkozások alkalmazottjai adójóváírásban részesüljenek. Kiemeli, hogy a hibrid és az elektromos meghajtású autók amerikai részesedése a világ össztermeléséből két év alatt (2008-ról 2010-re) 2 százalékról 20 százalékra növekedett. 3. Új munkahelyek létrehozása az energiaszektorban! Az exelnök hivatali ideje alatt a munkahelyek növekedésének egynegyede, a jövedelemnövekedés egyharmada az információ-technológiái szektorból származott. Szorgalmazza a Kyotói-Egyezmény amerikai aláírását, az ebből adódó kötelezettségek megvalósítását. Javasolja a társadalomban kialakult nagy jövedelem-egyenlőtlenségek mérséklését. 4. Legyen példa az Empire State Building! E világhírű felhőkarcolónak átalakítják a fűtési és hűtési rendszerét, új világítást és szigetelést kap, kicserélik ablakait. A felújítás után az épület energiafelhasználása 38 százalékkal csökken. A munka költségei 5 éven belül megtérülnek, e feladat elvégzése 200 új munkahely létrehozását jelenti. 5. A hasznosság és a takarékosság legyen a fő elv az élet minden területén! A szerző ■ különösen az energiafelhasználás csökkentésében lát óriási lehetőségeket. 6. Minden állam találja meg a legjobb megoldási lehetőségeket! Nevada állam pl. úgy telepített le két nagy kínai céget, hogy a szövetségi támogatásokhoz a legkedvezőbb állami pénzügyi ösztönzőket adta, mellyel 4 ezer új munkahelyet hoztak létre. 7. Államilag garantált kölcsönöket! A pénzügyi válság ellenére a bankok készek a vállalkozások finanszírozására, főleg akkor, ha a hitelvisszafizetésért az állam garanciát vállal. Különösen fontos ez a munkahelyeket létrehozó kisvállalkozásoknál. 8. Fessük a tetőket fehérre! Az amerikai házak tetőzete általában fekete, melyek rengeteg hőt abszorbeálnak. Emiatt sok energiát használnak fel az épületek hűtésére. Az újrafestés után az energiamegtakarítás 20 százalékos. 9. Alkukkal, megállapodásokkal kell előrejutni! Clinton szerint a hosszú lejáratú adósság kezelésének nem a legjobb módja a kormányzati kiadások csökkentése, mert gyengítheti a gazdaságot. 10. A munka közbeni képzést kell terjeszteni! Egy feldolgozóipari cég 100 főt kívánt felvenni, 3600 főt hívtak állásinterjúra, de csak 47-en feleltek meg a követelményeknek, mert hiányzott a szakmai tudás. Ezért szükség van a vállalatoknál folyó képzésekre, ahol a vállalat nem válik munkaadóvá, nem fizet társadalombiztosítást és munkaadói járulékot. 11. Olyan szakismereteket kell tanítani, amire szükség van! Amerikában sincs szinkronban a munkaerő-állomány szakképzettsége és a tényleges szakmai igény, ezért a főiskolákon és a szakmai képzést nyújtó intézményekben minél hamarabb olyan képzéseket kell indítani, ami megfelel a jelenlegi és a jövő igényeinek. A mérnöki, informatikai, természettudományos képzéseket preferálni kell. 12. Csökkenteni kell a társasági adót! A világ második legmagasabb társasági adórátáját fizető amerikai cégek nem fizetnek második legnagyobb reáljövedelmet. Ezért adómérséklésre van szükség, egyidejűleg szélesíteni kell az adóalapot és egyszerűsíteni az adójogszabályokat. 13. Erősítsük a kereskedelmi jogokat! Az elmúlt évtizedben nagy külkereskedelmi többlete halmozódott fel Kínának és Japánnak az Egyesült Államokkal szemben, így ők váltak az ország fő hitelezőivé. Ennek az az oka, hogy a kormány letért az egyensúlyt fenntartó külkereskedelem ösvényéről. Az exelnök a magas jövedelműek adókulcsának visszaállítását szorgalmazza, mert szerinte az ország történetében példátlan, hogy két háború viselése közben a Bush-adminisztráció adócsökkentést hajtott végre. 14. Elemezzük a lehetőségeket! A fő kérdés: melyek az ország adottságai, melyek a kötelezettségei és milyen választási lehetőségek vannak. A magas jövedelműek adóemeléséből lenne elég pénz a munkába újonnan beállók adókedvezményére. Felhívja a figyelmet a mikroökonómiai ismeretek bővítésére, mint kiaknázatlan növekedési potenciálra. Hajnal Béla, a Debreceni Egyetem professzora 99 Adómérséklésre van szükség, egyidejűleg szélesíteni kell az adóalapot és egyszerűsíteni az adójogszabályokat.
