Kelet-Magyarország, 2011. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-29 / 150. szám

2011. JÚNIUS 29.. SZERDA KELET Fónun 11 Tripsánszky Jenőné, nyíregyházi olvasónktól: ■ ■ Az ember sem eshet ^ w mélyebben a földnél. KOSZTOLÁNYI DEZSŐ «ALEG1088VÉCSEYS Minden oka megvan a vidámságra Somogyi Viktóriának (jobb­ra), aki a nyíregyházi Vécsey Károly Általános Iskola ballagó nyolcadikos diákja, hiszen kitűnő tanuló volt nyolc évig, s idén ő lett a legjobb vécseys diák is. fotó: orosz józsefné Félszáz kortárs vers és próza az idei Gólyahírben vÉonmia. Idén is megje­lent - immár ötödik alkalom­mal - az Irodalmi Rádió Gó­lyahír című, kortárs verseket és prózákat felvonultató anto­lógiája. A kötet tavasz végén, májusban jelent meg, s köz­tudott, hogy a gólyahír eddig virágzik. Több mint félszáz szerző különféle stílusú, té­májú és formájú versét, rövid prózáját olvashatjuk a könyv­ben, köztük Jáczku Miklós (közismertebb írói álnevén: Solkim Ukzcáj) verseit is. Újabb kötete áll szerkesz­tése alatt, amelyben a Búcsú­zás, Szülőföldem, Nyírségem és Falumra emlékezem című versei lesznek olvashatóak. Korábban csak saját szórakoz­tatására, barátainak írogatott, iskoláit búcsúztatta költemé­nyeivel, ezért nem sokat hall­hattunk róla. Jáczku Miklós, alias Solkim Ukzcáj Általános iskolai tanulmá­nyait eleven kisfiúként kezdte Nyírkércsen, már 10-12 évesen verseket írogatott. Az elmúlt évek sikerei tették'lehetővé, hogy számos országban meg­ismerték verseit, köteteit. KM-BR Rebák Tibor és Szirota „Ciki” János FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Szent Iván éjszaka Nyírmadán Június 24-én 21 órától rendezték meg Nyírmadán a Szent Iván éji műsort. A rossz, esős időjárás ellenére közel 200 ember szorult az általános iskola tornatermébe. A szabadtéri máglyarakások meggyújtása sajnos elmaradt, de színes kulturális program szórakoztatta a megjelenteket. Fellépett: Szirota „Ciki” János, Szirota Jennyfer, Varga Zsolt énekkel, Rebák Tibor gitárral, Sápiné Folytovics Viktória vezetésével a Mix-Dance tánc­csoport. Reméljük, mindenki jól érezte magát, s jövőre a tábortűz sem marad el! SZERVEZŐK «ÉRETTSÉGI TALÁLKOZÓ A Kisvárdai Állami Tanítónőképző 1956-ban végzett tanulói június 16-án tartották 55 éves érettségi találkozójukat. FOTÓ: ESZENYI TAMÁS Hazafelé megálltunk a Vereckei-hágónál fotó: olvasónktól Lengyel szemle Lembergben Kényszermunka Felháborít az a dolog, tény, hogy ma Magyarországon közmunkásokkal, vagy „kényszermunkásokkal” akarják felépíttetni például a debreceni stadiont. Teszik mindezt közfoglalkoztatási minimálbérért, ami sokkal kevesebb, mint a rendes mi­nimálbér, de kicsit több, mint a segély összege. Mindezt egyfajta „munkatáborban” tervezik, ahol nyugdíjas rendőrök, vagy katonák fel­ügyelnék a közmunkásokat. Azok, akik eddig is gondosan vigyáztak, nehogy megta­lálja őket a munka, ahol 2-3 generáció óta a munkanél­küliség megszokott, ezután is ki fogják magukat húzni a munka alól. Elmennek majd feketemunkában dolgozni. Az elmúlt 20 év megmutatta, hogy a megélhetési bűnözés­re épülő életforma szinte pol­gárháborús helyzetet teremt az országba. Nem egymillió „zombi” munkaerő eszement országúti mozgatására, hanem l millió munkásra, és munkával tisztességes bérrel való ellátására szavaztak a választók. Miért nem csinál­nak a közmunka helyekből rendes munkahelyeket? Talán nem volna szabad egy kalap alá venni azokat az állás nélküli embereket, akik dolgoznának, ha lenne hol, de nem „munkatábor­ban kényszermunkásként”, éhbérért, 90 napig. Utána pedig újra munkanélküli legyen, és kapja meg azt a kis összeget, amit „álláskeresési segélynek” hívnak, ami még az éhenhaláshoz is kevés? L.D., NYÍREGYHÁZA Ballagási élmény és a Szózat Meghívót kaptam az egyik általános iskola ballagási ünnepére. Sok ballagáson voltam életemben. Általános­ságban az maradt meg ben­nem, hogy a nagy tömegben helyet kerestem, nem láttam semmit, jó volt, ha hallottam Júniusban négy napot töltött Lembergben a Lengyel Kisebbségi Önkormány­zat ötvenfős delegációja. Lemberg a lengyelek szá­mára ugyanazt jelenti, mint a magyaroknak Kolozsvár. 830 ezer lakosával Ukrajna hetedik városa, a nyugati országrész gazdasági és kul­turális központja, műemlé­kekben gazdag óvárosa pedig az UNESCO világörökség része. Mi is megcsodáltuk pompás palotáit, történelmi templomait. Fölkaptattunk a mikrofonból elhangzó szö­veget. Ez a ballagás más volt! Nagyszerű térelrendezéssel megoldották, hogy jó pozíciót keressen mindenki magának. Még ülőhelyem is volt . Szív­hez szóló, szép esemény volt. Mi késztet írásra? A mellet­tem ülő fiatalember cseleke­dete. Mikor elhangzott, hogy befejezésül énekeljük el a Szózatot, értetlenül kérdezte a vele levő hölgytől: Miért kell felállni? Körülötte több százan álltak, és ő nem állt fel! A Szózat éneklése alatt el­terülve ült a széken. A hölgy sem világosította fel, hogy miért ülene felállni. Mikor az emberek nagy része - köztük én is - meghatottan, könnyes a 413 m magas Várhegyre,, a III. Kázmér lengyel király által építtetett vár falma­radványaihoz, és elzarándo­koltunk a hírességek örök nyughelyéül szolgáló, 42 hektáros licsakivi temető­be is, ahol külön sírkertet alakítottak ki a világháborúk lengyel áldozatainak. Az út csúcspontja az 1900-ban átadott, Európa-szerte híres Operaházban megtekin­tett előadás volt. Hazafelé megálltunk a Vereckei-há­gónál, mely évszázadokon szemmel áll ilyenkor, hihe­tetlennek tűnik, hogy ez is megtörténik. Egy ilyen ember hogy fogja hazaszeretetre nevelni a gyerekét? Azóta sem tudok napirendre térni a dolgok fölött. Azért írom le ezt a megdöbbentő mozzana­tot, hogy okuljanak belőle az emberek,,és jegyezzék meg, hogy a Szózatot, Himnuszt mozdulatlanul állva illik hall­gatni, énekelni. EGY MEGHÍVOTT VENDÉG V. Beregi Unitárius Búcsú Naményban Az idén is megtartotta a be­regi unitárius szórvány az im­máron hagyományossá váló át volt a közös lengyel-ma­gyar határ. Az emlékműnél elénekeltük a Szózatot. Zúgó, Padóc és Fülöpfalva XVIII. század végi fatemplomait csodálhattuk meg, majd kétórás gyalogtúrát tettünk a Borzsa-havasban, a szép Sipot-vízesésig. Utolsó nap a reneszánsz várkastélyáról híres Beregszentmiklóshoz tartozó Alsógereben falvában ebédeltünk. Munkács vára mellett elrobogva - élmé­nyekkel telve - értünk haza. BÁRKÁNYIWIESLAWA beregi unitárius cigányság seregszemléjét. Pün­kösd szombatján a vásárosnaményi Eötvös kúriában, 10 órától ünnepi istentiszteletet tartott Nyitrai Levente szórványlelkész, melynek keretében három fiatalt keresztelt meg. Az ünnepi műsorban Kriza Jánosról, a népköltészeti gyűjtéseket végző unitárius püspökről emlékeztek meg születésének 200. évfordu­lója tiszteletére. A vendég- előadó Bakos Kiss Károly beregszászi költő atyánkfia volt. Az ünnepséget bogrács­főzéssel és báli vigassággal zárták a kúria parkjában. FELHŐS SZABOLCS Ezen az oldalon a Kelet-Magyarország- hoz érkező olvasói leveleket, fény­képeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást meg­jelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelente­tése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részleté­ben egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azo­nos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalon csak a teljes névvel és címmel érkező leveleket közöljük. «.n’mmiETEi Egy tálból cseresznyéztek A 8. Butykai Cseresznye és Meggyfesztiválon részt vett a nyíregyházi Gyertya­fény Nyugdíjas Egyesület, elfogadva a Butykai Nefelejcs Nyugdíjas Klub és a Butykai Közösségi Ház meghívását. A házigazdák sokadik alkalom­mal bizonyították jó szervező képességüket és vendég­szeretetüket. A szabadtéri rendezvényen a butykai óvodásoktól a nyugdíjasokig minden korosztály részt vett, és bemutatta műsorát. A délutáni programok befeje­zése után az este fergeteges utcabállal folytatódott. A szervezők ezzel megőrizték a több éves hagyományt. BODÓ ISTVÁN, ELNÖK FOTÓ:OLVASÓNKTÓL Az egyesület tánccsoportja Határőr napot ünnepeltek a nyugdíjasok Az elhunyt határőrök emlékére állított kopja­fánál koszorút helyez­tek el. NYÍRBÁTOR. A Határőrségre és Szent Lászlóra, a határőrök védőszentjére emlékezett a Nyírbátori Határőr Igazgató­ság Nyugdíjasai Egyesület tag­sága. Vincze István nyugdíjas alezredes ünnepi beszédében felelevenítette a magyar álla­misággal egyidős szervezet történetét, és „dicsőítette” I. László országépítő és egyház­szervező tevékenységét. Megkoszorúzták Az elhunyt határőrök emlé­kére állított kopjafánál koszo­rút helyezett el Szabó János ezredes, regionális gazdasági igazgató, a megyei rendőr-fő­kapitányság képviseletében Gál József alezredes, határ- rendészeti szolgálatvezető, a rendőrségi állományban szol­A Krúcsay oltárnál a vendégekkel gálatot teljesítő volt határ­őrök nevében Rácz István százados, alegységparancs­nok, valamint Molnár János, a Független Rendőr Szakszer­vezet határrendész szekció­jának titkára. Elhelyezték a FOTÓ: OLVASÓNKTÓL megemlékezés koszorúját az erdőbényei testvér nyugdíjas klub képviselői, akiknek ezen a napon viszonoztuk a két héttel korábbi szíves vendég­látásukat. Várostörténeti séta Az ünnepség után megtekin­tettük a Hit és Egészség Prog­ram keretében csodálatosan felújított római katolikus és református templomot, és végigmentünk a ritkaság- számba menő várostörténeti sétányon. Estébe nyúlott a kö­tetlen beszélgetés, nótázás és táncmulatság. Újból megerő­sítettük az ötéves barátság to­vábbi ápolásának szándékát. VINCZE ISTVÁN, ELNÖKSÉGI TAG

Next

/
Oldalképek
Tartalom