Kelet-Magyarország, 2011. június (71. évfolyam, 127-151. szám)

2011-06-29 / 150. szám

2011. JÚNIUS 29„ SZERDA 2 Mindenfelől KELET Orbán Viktor HannoverbenFOTó: net Együttműködést ajánlott az Opel elektromos autók gyártásában Rüsselsheim. Az Opel az elektromos autók gyártásának terüle­tén is együttműködést ajánlott Magyarországnak. Ezt a nagy hagyományokkal rendelkező németországi autógyár elnökhe­lyettese hangsúlyozta azt követően, hogy tárgyalásokat folyta­tott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel az Opel több más vezetőjével együtt a gyár rüsselsheimi üzemében. Volker Hoff hangsúlyozta, hogy a General Motors európai leányvállalata ezen a területen is szorosabb partnerségre törekszik Magyar- országgal. A magyar kormányfő kedden előbb Hannoverben a Konrad Adenauer Alapítvány felkérésére tartott előadást a magyar uniós elnökségről, majd felkereste a közelmúltban mintegy 500 millió eurós magyarországi beruházást elhatározó Opel legnagyobb helyi üzemét. A magyar miniszterelnök hang­súlyozta, az Opellel való együttműködést Magyarország a ter­melés mellett az oktatás területére is ki akarja terjeszteni, mti 47 A fiatal munkavállalók csak­nem fele (47 százaléka) tart attól, hogy a közeljövőben elveszíti az állását, és a még tanuló fiatalok is meglehető­sen pesszimisták elhelyez­kedési esélyeiket illetően: 55 százalékuk szerint nehéz lesz munkát találni iskoláik befe­jezése után - derül ki az Ipsos Zrt. legfrissebb felméréséből, amelynek eredményeit ked­denjuttatta el az MTI-nek. MTI Harc a bliccelő „donorok” ellen Budapest. A kormány szi­gorítja a véradásról szóló rendeletet, hogy megakadá­lyozza a véradáskor kérhető útiköltség-térítéssel kapcsola­tos visszaéléseket. A minisz­teri rendelet szerint a véradók utazási költségei kifizetésé­nek szabályozása túl általáno­san megfogalmazott, és a vér­ellátóknak jogszerűen nincs is lehetőségük arra, hogy „az utazási költségszámítás alap­ját képező távolságok való­ságtartalmát” vizsgálják. Visszalépés történt a Freedom House szerint Amerikai iránytű: egy irányba mutat Kevin McCarthy fotó: mti, kovács attila Hétből négy kategóri­ában vett vissza Ma­gyarországot érintő elemzésében a jogvédő szervezet. WASHINGTON. Magyarországon az általa vizsgált hét kategória közül négyben állapított meg visszalépést a közép- és kelet­európai országok, valamint a volt Szovjetunió tagállamai demokratikus fejlődésének tavalyi fejleményeit értékelő éves jelentésében a Freedom House (FH). A médiaszabályozás után A washingtoni központú, füg­getlen nemzetközi jogvédő szervezet jelentése egyebek között megállapította, Ma­gyarországon, amely a fel­mérésben szereplő országok közül a jobban teljesítők kö­zött szerepel, a legnagyobb visszaesés azután követke­zett be, hogy a kormány ke­resztülvitte az új, korlátozó médiaszabályozást. A jogvédő szervezet jelen­tésében megállapította, hogy noha a magyar média általá­nos értelemben még mindig szabadnak és sokszínűnek tekinthető, ahol mind az elektronikus, mind a nyom­tatott sajtót a kereskedelmi médiumok uralják, az új mé­diatörvény azonban, amely 2010-ben alapvető reformo­kát vezetett be, komoly aggo­dalomra adott okot. Az országos szintű demok­ratikus kormányzás vonatko­zásában a FH megállapította, a parlamentben 68 százalé­kos többséggel rendelkező kormánypártok olyan lépések sorozatát tették, amelyek ko­molyan aláaknázták a kulcs- fontosságú intézmények függetlenségét és meggyen­gítették a jogállamiságot, ami a FH szerint „a magyarorszá­gi demokratikus fejlődésben 1989 óta a legjelentősebb visz- szaesést eredményezte”. A jelentésben 2,00 pontról 2,25-re romlott az igazságügyi keretrendszer és függetlenség besorolása. A FH indoka: a kor­mány tavaly lépéseket tett a bí­róságok átpolitizálására, meg­félemlítésére, gyengítésére. Befagyasztott támogatás A FH 1,75-ről 2,00 pontra ron­totta a magyar civil társadalom besorolását, mert a kormány 2010-ben befagyasztotta több kulturális és kutató szervezet finanszírozását, több pályáza­tot késleltetett, és visszatar­totta támogatások kifizetését. Az éves jelentés szerint há­rom másik kategóriában nem történt változás, így változat­lan maradt a korábbi besorolás a választási folyamat (1,75), a helyi demokratikus kormány­zás (2,50), és a korrupció (3,50) területén. MTI Az amerikai delegáció­vezető szerint Wa­shington és Budapest kapcsolatai nagyon szorosak. Budapest. Az Egyesült Álla­mok és Magyarország közötti kapcsolatok nagyon szoro­sak, és egyre erősebbé válnak - mondta Kevin McCarthy, a Magyarországon tartóz­kodó amerikai kongresszusi küldöttség vezetője kedden, miután megbeszéléseket folytatott Martonyi János kül­ügyminiszterrel. Munkahely, energiafüggőség Az amerikai törvényhozás al­sóháza, a képviselőház repub­likánus többségi frakciójának igazgatója a külügyminisz­terrel közösen tartott sajtó- tájékoztatón arról beszélt: a problémákat együtt kell meg­oldani a barátságon alapuló kölcsönös tisztelet, továbbá a demokráciába és szabadság­ba vetett közös hit alapján. Szerinte a két ország hasonló, elsősorban gazdasági kihívá­sokkal néz szembe, a legfőbb megoldandó gondok között van a munkahelyteremtés és az energiafüggőség enyhítése. Odafigyelnek McCarthy az MTI-nek arra a kérdésére, hogy Közép-Euró- pában több ország is kifejez­te aggodalmát, az Egyesült Államok nem fordít kellő fi­gyelmet a térségre, kifejtette: valóban felmerülnek ilyen gondolatok, de ez a benyo­más a hét végére bizonyára megváltozik. Indoklásképpen elmondta, hogy a napokban tesz látogatást Budapesten az amerikai kongresszus kilenc­tagú küldöttsége, a magyar fővárosba érkezik Hillary Clin­ton jelenlegi és Condoleezza Rice volt amerikai külügy­miniszter, ez „elemi része” az együttműködésnek. Arra is utalt: Ronald Reagan volt amerikai elnök szobrát szer­dán avatják fel Budapesten. A kaliforniai politikus úgy fogalmazott: „rendkívül fon­tos, hogy egy irányba halad­junk”; elmondta, hogy apró ajándékot, egy iránytűt adott a külügyminiszternek. „Hi­szem, hogy Magyarország és az Egyesült Államok iránytűje egy irányba mutat” - mondta. Befektetőkre várva Martonyi János hangsúlyoz­ta: Magyarországnak tovább­ra is alapvető érdeke, hogy az Egyesült Államok magyaror­szági politikai és gazdasági je­lenléte erősödjön. „Úgy érez­zük, hogy ez olyan kapcsolat, amely hozzájárul az Európa és Amerika közötti kapcsola­tok erősödéséhez is” - mond­ta, hozzátéve, Magyarország továbbra is várja az amerikai befektetőket, turistákat, „ba­rátainkat”. A magyar diplomácia irá­nyítója megjegyezte, öröm, ha Magyarország ehhez, ha csekély mértékben is, de hozzá tud járulni. Hozzá­tette, kedden „transzatlanti diplomáciai hét” kezdődött Budapesten a demokrácia és az emberi jogok témájának szentelt konferenciával, mti A FH az egyes kategóriákban 1-től 7-ig terjedő skálán értékeli az egyes országok demokráciájának állapotát, a legjobb teljesítményeket a legalacsonyabb pont­számmal jelölve. ________________________________,_________ Az éves jelentésben értékelt 2 9 ország közül a szervezet 12 államnál, köztük Magyarországnál állapított meg romlást a demokrácia-besorolásban. _______ Magyarország a 2009-re vonatkozó 2,39 ponttal szemben 2010-re 2,61 pontot kapott, amivel a FH-jelentés szerint konszolidált demokráciának számít, de az ebbe a kategóriába sorolt 8 ország közül az utolsó helyre került, Észtország (1,93), Szlovénia (1,93), Lettország (2,14), Csehország (2,18), Lengyelország (2,21), Litvánia (2,25) és Szlovákia (2,54) mögött. _____________ A 3,00 és 3,99 pont közötti, félig konszolidált demokráciának minősített országok kategóriájába az uniós tagállamok közül Bulgária (3,07) és Románia (3,43) került. Érvágás az országnak mm ég hogy ha­zánkban gon­dok lennének a vérellátással? 9 MR A fél ország lelkesen utazik, csak hogy donorként a karját nyújtsa, s így segíthessen a rászoru­lókon. Legalábbis erre lehet következtetni abból az adat­ból, amelyet a minap tettek közzé: míg a korábbi években a véradóknak utazási költ­ségtérítésre országos szinten átlag 8 millió forintot fizettek ki, az idei év első három hó­napjában már elérte hazánk ezt a kiadási összeget. Meglehetősen hamar szemet szúrt a kormánynak ez a nagy aránytalanság, s a „megélhetési utazgatás” visszaszorítása érdekében úgy döntött: szigorítja a véradásról szóló rendeletet, hogy megakadályozza a véradáskor kérhető útikölt­ség-térítéssel kapcsolatos visszaéléseket. Volt ugyanis, aki távoli városból ment több ízben véradásra, holott erre lakóhelyén is lett volna lehe­tősége. Arra is volt gyakran példa, hogy olyan „donor” jelentkezett be messziről, aki nem is adhatott vért, ráadá­sul ezt ő is tudta, az utazási költséget azonban ki kellett neki fizetni. Le kell tehát mondaniuk most már erről a pénzszerzé­si lehetőségről a csalóknak. Félő azonban, a magyar em­ber van olyan élelmes, hogy újabb módját leli a csalafinta, könnyű pénzszerzésnek... magyar@infomn.hu PÉNZNEM _____árfolyam változás Euró 268,52 -0,51 USA dollár 188,05 -1,59 Svájci frank 225,45 -1,07 Angol font 299,88 -2,77 Román lej 63,74 -0,03 Ukrán hrivnya 23,54 -0,19 Horvátkuna 36,39 -0,10 Lengyel zloty 67,01 -0,20 *: gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB £ INTERJÚ: Szájer Józseffel az alaptörvényről „Akik ma kritizálnak, holnap majd másolnak minket...” Az új alaptörvény elfo­gadása előtt és azóta is sokféle vélemény látott napvilágot róla. Brüsszel. A jogalkotásról és az alaptörvénnyel kapcsola­tos visszhangokról kérdeztük Szájer József EP-képviselőt, aki kivette a részét az Alkot­mány előkészületeiből. Miben látja az ú| Alkotmány jelentőségét? szAjer József: Ez a törvény jóval túlmutat az új alkot­mány megteremtésének jelentőségén. Három fontos elemét említem. Az egyik a környezeti, a másik a demográfiai és a harmadik a költségvetési fenntartható­ság intézménye, ami nálunk jelent meg, és még egyetlen egy országban sem a vüágon. Az ember olyan mértékben rombolja a saját környezetét, hogy azt még alkotmányos eszközökkel is nehéz lesz megállítani. Vagy vegyük az európai szintű népességfo­gyást, ami önmagában is fe­nyegeti a munka világának, a nyugdíjrendszereknek a fenntarthatóságát. A harma­dik, ami nekünk magyarok­nak a legsúlyosabb probléma: mi ötven éve egy egyre súlyosbodó adósságtömeget görgetünk magunk előtt. Ha más országok új alkotmányt fogadnak el, a magyarok úttörő szerepét biztosan nem hagyhatják figyelmen kívül, s akik ma hangosan bírálnak minket, lehet, hogy holnap másolni fognak bennünket. Az alaptörvény nyitva hagyott egy sor aktuális kérdést, mert azokról még nem született politikai döntés. A legfon­tosabbnak tartottak közül említene néhányat? szájer József: Az új alkot­mány gyors tető alá hozását sokan sietségnek tudták be, pedig még egész sor kérdés­ben kell lépni az új alkot­mány szellemében. Ilyen pél­dául az igazságügyi reform, a választójogi rendszernek, vagy az önkormányzati rendszernek az átalakítása. Ezeket az alkotmány átutalja a sarkalatos törvényekre, melyekben ezeket rendezni lehet. Ezek a viták az év má­sodik felében zajlanak majd. A Velencei Bizottság üdvözli, hogy az ország új, demokrati­kus alkotmányt fogadott el, de több ponton kritikai észre­vételeket fogalmaz meg. szájer JÓZSEF: Ezek egy része olyan szabályokat kér szá­mon, amelyek más európai országokban sem részei az al­kotmánynak. Más esetekben pedig olyan pontokon fogal­maz meg bírálatot, amelyek a még hatályos alkotmányban is benne vannak. Példaként a tényleges életfogytiglani büntetést említette a bizott­ság. A testület szerintem félreérti a sajtószabadságra vagy a nemzetiségek jogaira vonatkozó szabályozást is. Javasoltam a jelentésben szereplő értelemzavaró hibák kijavítását, de ezeket a Velen­cei Bizottság figyelmen kívül hagyta. Magyarország nem tudja elfogadni a Velencei Bizottság által az új magyar alaptörvénnyel kapcsolatban .megfogalmazott véleményt. A határozat tervezetének szö­vegét már korábban kiszivá­rogtatták, és azon az ülésen megtett érdemi észrevétele­im ellenére lényeges módosí­tás nem történt. A Velencei Bizottság elismeri, hogy az új alkotmány biz­tosítja a jogállamiság és az emberi jogok ga­ranciáit, és azt, hogy Magyarország demokrácia. A Velencei Bizottság határoza­tainak jogilag kötelező ereje nincs, a szöveg és az ajánlá­sok véleményt fejeznek ki, az abban megfogalmazottak külön kötelezettségeket nem rónak Magyarországra. ÉKN-NJ

Next

/
Oldalképek
Tartalom