Kelet-Magyarország, 2011. május (71. évfolyam, 101-126. szám)
2011-05-07 / 106. szám
2011. MÁJUS 7.. SZOMBAT 2 Mindenfelől KEtET Eskütétel FOTÓ: DÉVÉNYI VERONIKA, KORMÁNY,HU Katonai eskü: százhuszan, kiképzés után Szentendre, a Magyar Honvédség Központi Kiképző Bázison alapkiképzésén részt vett 120 katona tett ünnepélyes katonai esküt a hozzátartozói, a katonai szervezetek képviselői, valamint a szentendrei kistérség polgármesterei előtt. A nyilvános eskütételen beszédet mondott Fodor Lajos, a Honvédelmi Minisztérium közigazgatási államtitkára. KORMÁNY.HU A kormány átalakításának hírét cáfolják Budapest, cáfolta a kormány átalakításáról szóló sajtóinformációkat a miniszterelnök szóvivője. Korábban a Népszabadság írt arról, hogy Orbán Viktor többlépcsős kormány- átalakításra készülne. Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője leszögezte: senki nem készül semmilyen kormány- átalakításra: nem a kormány, hanem az ország átszervezése, megújítása zajlik. fh Visszamenőlegesen nem lehet különadót kivetni Az Alkotmánybíróság döntött a törvényi rendelkezésről: sérti az emberi méltóságot a visszamenőlegesség. Budapest. Megsemmisítette az Alkotmánybíróság a 98 százalékos különadó törvénynek azt a szabályát, amely szerint azt 2005-től kell alkalmazni. Az emberi méltóságot sérti A taláros testület szerint az emberi méltóságot sérti ugyanis, hogy az olyan évekre is kiterjed, amelyeket az érintettek már adóbevallással lezártak. így tehát az Alkotmánybíróság határozata szerint a 2005 és 2009 év vége között szerzett bevétel után az adóhatóság nem követelheti a különadót, ha már befizették, akkor azt vissza kell téríteni az érintett kérelmére. Ez vonatkozik a 2010-es adóévre is, nem az emberi méltóság, hanem a törvény szövegezése miatt. Hogy a tavalyi évre is kiterjedjen a különadó, az Országgyűlésnek kell lépnie. A döntés logikája Tavaly év végén lépett hatályba az a törvény, amely szerint az állami forrásból származó végkielégítés meghatározott része után 98 százalékos különadót kell fizetni. A törvény szerint ezt 2005-ig visszamenően kell alkalmazni. Az Alkotmánybíróság azt vizsgálta, hogy a szabályozás sérti-e az emberi méltóságot. A taláros testület úgy látja, hogy a törvény alapján, a már Egymilliárdnál többet Az adózók május 5-ig több mint 1 milliárd 81 millió forint különadót fizettek meg az adóhatóság részére - közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal. Ugyaneddig az időpontig 481 magánszemély nyújtott be a különadóra vonatkozó bevallást. A NAV arra hívja fel a figyelmet, hogy aki eddig nem nyújtotta be a különadóról szóló bevallást, már nem is kell megtennie azt május 20-ig. Amennyiben valaki már befizette a 2005 és 2010 között kapott végkielégítésének meghatározott része utáni különadót, a NAV azt az adózó kérelmére visszatéríti. Már dolgoznak azon, hogy ez pontosan hogyan történjen meg. adóbevallással lezárt évben megszerzett jövedelem adóztatása olyan mértékű közhatalmi beavatkozás az egyén autonómiájába, amelynek nincs elfogadható oka. így tehát sérti az adófizető emberi méltóságát. Ráadásul az emberi méltóság védelméhez való jognak olyan funkciója is van, amely elhárítja az illetéktelen állami beavatkozást. A lezárt adóév utáni súlyosabb adó befizetése az érintettnek azonban nemcsak a jövedelmét, hanem a vagyonát, jogszerűen szerzett tulajdonát, vagyis cselekvési autonómiája anyagi alapját is megterheli. A különadó mértéke és időbeli hatálya együtt ilyen megterhelést jelent. A szabályozás nincs tekintettel az érintett családi, vagyoni körülményeire, amelyek az elmúlt öt évben jelentősen megváltozhattak. fh Pénz: különadót visszamenőleg nem lehet kivetni (illusztráció) fotó: ékn A Fidesz nem enged a 98-ból Budapest. Ellentétes Magyar- ország és a magyar emberek érdekeivel az Alkotmánybíróság döntése - ezt mondta Lázár János, a Fidesz frakció- vezetője az után, hogy a taláros testület megsemmisítette a 98 százalékos különadónak azt a szabályát, amely szerint azt 2005-től kell alkalmazni. A politikus arra kért mindenkit, ne igényeljék egyelőre vissza a korábban befizetett összegeket. Leszögezte, kitartanak a 98 százalékos adózás mellett és már készül az a törvénymódosító javaslat. FH PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 265,43 +0,78 USA dollár 182,75 +5,06 Svájci frank 209,46 +2,05 Angol font 299,36 +6,56 Román lej 64,41 -0,08 Ukrán hrivnya 22,92 +0,62 Horvátkuna 35,96 +0,10 Lengyel zloty 67,00 -0,16 agazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Az MSZP üdvözli a döntést Budapest, a „legmesszemenőbbig” üdvözli az MSZP az Alkotmánybíróság határozatát, amellyel megsemmisítette a 98 százalékos különadó törvénynek azt a szabályát, amely szerint azt 2005-től kell alkalmazni. Korózs Lajos, a szocialista párt elnökségi tagja a többi között azt is elmondta, hogy az Alkotmány- bíróság határozatával egy európai jogalkotási alapértéket védett meg. Szerinte ebből is látszik, hogy a Fidesznek fogalma sincs a jogalkotási elvekről. FH Az LMP súlyos károkról beszél Budapest, a különadóról szóló törvény visszamenő- leges hatályának pénteki megsemmisítésével kapcsolatban Schiffer András LMP- frakcióvezető elmondta, hogy már korábban is jelezték: a törvényesen kifizetett végkielégítések visszamenőleges visszakövetelése súlyos károkat okoz a jogbiztonságban. Ehelyett a pofátlan, visszaélésekkel szerzett végkielégítések visszaszedése szükséges a párt szerint, ezt egyébként az Alkotmánybíróság sem kifogásolta. FH Jobbik: lássa be a kormány... Budapest, a Jobbik továbbra is szükségesnek tartja, hogy az arcátlanul magas végkielégítéseket az állam visszamenőleges hatállyal szankcionálja. Az ellenzéki párt az Alkotmánybíróság döntése után közölte ezt. A Jobbik szerint a kormánynak be kell látnia, hogy a 98 százalékos különadóról szóló törvény aránytalanul sok tisztességes kisembert is sújtott, akik akár több évtizedes közszolgálat után kerültek az utcára és több százezer forintot kellene befizetniük. FH Várja a szakszervezeteket Pintér Sándor hétfőn reggel várja a szakszervezeteket. A tűzoltóknak pénzt ígért. BUDAPEST, pintér Sándor belügyminiszter hétfőn reggel nyolc órakor várja a szakszervezetek képviselőit, hogy leüljenek tárgyalni. Mint azt a Kossuth téri demonst- rálóknak mondta, ezeket a kérdéseket nem az utcán kell eldönteni. „Úgy gondolom, hogy a demonstráció ötlete akkor született meg, amikor még nincs végleges koncepció arról, hogy mit szeretne a kormány, ez a magatartás nem segit hozzá a megegyezéshez” - mondta Pintér Sándor. A demonstrálok füttykoncertjükkel egyszer hosszabb időre félbeszakították a beszédet, közben a hazudik, mondjon le szavakat skandálták. Pénzt kapnak a tűzoltók Pintér Sándor kijelentette: „azért jöttem ide, hogy tudjátok, képviselem az érdekeiteket. Azt kérem, hogy gondolkodjunk együtt, és találjuk meg a megoldást, hogyan lehet továbblépni.” A belügyminiszter az egyenruhásoktól azt kérte, ne várják, hogy ígérjen, mert nem biztos, hogy be tudja tartani azt. Mint fogalmazott, „ha itt minden rendben lesz, hétfőn tárgyalni fogok a szakszervezetekkel. ” A belügyminiszter külön szólt a tűzoltókhoz, azt mondta, 2004 óta nem kapták meg a pénzüket azok, akik 2004 és 2006 között túlóráztak, ebben az évben mindenki megkapja a pénzét. fh VENDÉGKOMMENTÁR Sisák Péter Egy bíró szemével azánk tölti be 2011. első félévében az Európai ; Unió soros elnöki tisztét. A Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta ugyan a mindenkori soros elnöknek kevesebb jogosítványa van az Unió egésze vonatkozásában, mégis kiemelt figyelem kíséri a tisztséget betöltő államot és annak működését. Ezen elnöki tisztség kapcsán ugyan miről is szólhatok bővebben, mint hivatásom, a bíráskodás, az igazságszolgáltatás működéséről. Ennek apropóját nem csak a soros elnökség és az azzal kapcsolatos közfigyelem adja, de az új Alaptörvény elfogadása és az azt követően kialakítandó társadalmi berendezkedés elemzése is. Törvényhozásunk ez év áprilisában elfogadta Magyarország Alaptörvényét, amely 2012. január l-jén lép hatályba. A törvényhozás ez évben hátralévő feladata az Alaptörvényben szabályozott államszerkezet, illetőleg alapvető jogok tartalommal történő kitöltése és úgynevezett sarkalatos törvényekben való szabályozása. A szabályozás kiemelt területe az igazságszolgáltatás, és ez így is van rendjén. A mindenkori társadalmak talpköve a jogok és kötelezettségek érvényre jutását időben biztosító, a társadalmi együttélés normáinak megszegését szankcionáló, a gazdasági és társadalmi folyamatokat jogalkalmazás útján befolyásoló és orientáló igazságszolgáltatás. Milyen is a jó igazságszolgáltatás? Manapság egyre többen és gyorsabban vágják rá: gyors. Gyors is, teszem hozzá, és amellett még más, ugyanolyan súlyú fontos jellemzőkkel is kell bírnia. Máig ható érvénnyel fogalmazta meg a bíráskodással szembeni társadalmi elvárásokat 1927- ben Juhász Andor a Magyar Királyi Kúria egykori elnöke: „A gyorsaság a jó igazságszolgáltatásnak éppen olyan alapfeltétele, mint a megbízhatóság és a szakszerűség.” E hármasság ma is éppoly aktuális elvárás és kívánalom, mint megfogalmazása idején. Mert hiszen mit is jelentene mást mai kifejezéssel az „ésszerű időn belül történő befejezés” követelménye, mint az ésszerű gyorsaságot, a jogalkalmazás országos egységességének kívánalmát, a megbízhatóságot (kiszámíthatóságot), a szakszerűség pedig a bizonyítékokon nyugvó megalapozottságot és törvényességet. A jó igazságszolgáltatás tehát nem csak gyors, hanem szakszerű, megalapozott is. A mai igazságszolgáltatás a gyorsaság és a megalapozottság követelménye között egyensúlyoz, mert hiszen lehet gyorsan dönteni, de mire jó a gyorsan meghozott döntés, ha azt a bizonyítékok egyáltalán nem támasztják alá, tehát megalapozatlan, ezért az egyén és a társadalom igazságérzetét is sérti. Másfelől ugyan mennyit ér a végeláthatatlanul hosszú idő után meghozott, legalaposabb vizsgálat után megszülető döntés akkor, amikor az életviszonyok már azt meghaladták. A jó igazságszolgáltatás megteremtése és működtetése állami feladat. És nem is olcsó. A szakszerűen és időszerűen működő igazságszolgáltatás működtetése Európa nyugati felén sem az. Az államok mégis áldoznak rá, mert biztosítása nélkül a társadalom működésében sokkal nagyobb problémákat eredményező zavarok támadnak. Egy ilyennek kidolgozására ad ma lehetőséget a sarkalatos törvények megalkotásának folyamata. A jó igazságszolgáltatás működéséhez a bírói karnak a jövőben is hozzá kell tennie teljesítményét. Képzettnek és „arravalónak” kell lennie, tudását karbantartva munkáját lelkiismerettel végezve. Ismét csak a kúriai elnök kifejezését idézve: „Az igazságszolgáltatás jósága a bírói kar arravalóságán fordul meg”. A jó igazságszolgáltatás első feltétele tehát a képzett, tudását folyamatosan fejlesztő, munkafeltételeiben megfelelően ellátott, díjazásában vonzóan elismert, függetlenségében garanciákkal mindenben körülbástyázott, átláthatóan, szakmai kontroll alatt működő bírói kar. Ez azonban csupán szükséges, de nem elégséges feltétel. A helyes irányban lefolytatott alapos nyomozás, a kifogástalan vádirat vagy kereseti kérelem, a minőségi ügyvédi munka és a felkészült szakértők - mind elengedhetetlen segítséget jelentenek a birónak ahhoz, hogy a pontos tényállást megállapíthassa és a részmegállapításokból helyes következtetésre jusson. Jogfejlesztő bírói gyakorlatot csak olyan koherens, összefüggő anyagi jogi kódexek, időtálló törvénykönyvek alapján lehet kialakítani, amelyek a belső, szerves jogfejlődést elismerik; ahol a jogalkotást nem eszközként használják; ahol a jogalkotásban a jogtudomány eredményeire is támaszkodnak. Az ezekhez társuló, a gyors és szakszerű döntések meghozatalát lehetővé tevő eljárási törvények megalkotása a törvényhozás, a bíráskodás feltételeinek biztosítása a mindenkori kormányzat feladata. Nem a bírói kar miatt, nem is saját maga okán, hanem elsődlegesen a polgárok jogai védelme és biztosítása érdekében szükséges. Dr. Sisák Péter, a B.-A.-Z. Megyei Bíróság elnöke 99 A jó igazságszolgáltatás tehát nem csak gyors, hanem szakszerű, megalapozott is.
