Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-07 / 81. szám
2011. ÁPRILIS 7.. CSÜTÖRTÖK Fókuszban: Atom- és természeti katasztrófa Japánban 7 Az atomenergia mind közül a legdrágább Megállították a radioaktív víz szivárgását Fukusimában FOTÓ: FLICKR.COM A nyugati világban egyre kevesebb atomreaktor üzemel majd, véli a szakember. BUDAPEST, MISKOLC. A világ VÍl- lamosenergia-termelésében az atomreaktorok termelte arány csökken (jelenleg 14-15 százalék), a világ primerenergia-ellátásában 5-6 százalékra tehető az arányuk. A jelenlegi tendenciák alapján várható, hogy a nyugati világban egyre kevesebb reaktor fog üzemelni, a várhatóan leállítandó reaktorok (atomreaktorokkal való) pótlása ugyanis nem tűnik megoldhatónak (Nagy- Britanniában 2020-ig csaknem az összesét le kellene állítani, az addig rendelkezésre álló idő kevés lesz a feladathoz, még úgy is, hogy a mai reaktorok kapacitása 2-3-szor nagyobb, mint a korábbiaké) - tudtuk meg az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ projektvezetőjétől, Perger Andrástól. A legkedvezőbb: a megújuló Milyen árat kellene fizetni azért, ha lemondanánk az atomenergiáról - tettük fel a kérdést. Az energetika nagyon drága, és tőkeigényes szektor: minden erőműtípus drága, maga a hálózatfejlesztés is, a befektetett tőke megtérülését pedig évtizedekben mérik. A legdrágább opció jelenleg az atomenergia, az újak a nagy (1200 MW feletti) kapacitás ellenére is csak drágábban tudnak majd energiát termelni, mint a mai reaktorok. A többi hagyományos energiahordozó esetében az építés olcsóbb, de ezek esetében az energiahordozó (szén, gáz) drága, illetve további drágulásával kell számolni, illetve a széndioxid-kvóták vásárlásával, a kvótaárak emelkedésével is figyelembe kell venni a kalkulációknál. Jelenleg a megújuló energiahordozóra (szél, nap, geotermia, biomasz- sza, stb.) alapozott megoldások terjednek egyre jobban, amelyek energiahordozója „ingyen” van (persze a biomassza esetében ez nem igaz), és a beruházási költségek csökkenése várható, de természetesen ez sem olcsó, és a villamosener- gia-hálózatokon is kell végezni az érdekükben fejlesztéseket (ez persze amúgy sem kerülhető el) - kaptuk a választ Perger Andrástól. ÉKN-SZK A szakemberek szerint több repedés is lehet a Fukusima-l atomerőművön. FUKUSiMA. Sikerült megállítani az erősen radioaktív víz tengerbe szivárgását a második reaktor kábelalagút- jából, jelentette be szerdán a Fukusima-l atomerőművet üzemeltető japán cég, a Tepco. Gyorsan szétoszlik A szivárgás kedden lelassult, miután 1500 liter folyékony üveget (vízüveg, nátrium- szilikát) és szilárdító anyagot fecskendeztünk be (a kábelalagút falán keletkezett résbe és az alatta lévő fal repedéseibe) - mondta a Tepco szóvivője. A mérnökök korábban fűrészporral, újságpapír-őrleménnyel és betonnal is próbálkoztak a rések betömésére. Ezzel nem oldódott meg teljesen a probléma, mert más helyeken is lehetnek lyukak, amelyeken keresztül sugárszennyezett te szerdán a japán atomipar- biztonsági ügynökség. A Tepco kedden az április 2-án vett minták vizsgálata alapján közölte: a 131-es jód- izotóp koncentrációja a szivárgó vízben köbcentiméterenként 300 ezer becquerel. Két nappal később a mért érték a határérték 5 milliószorosára esett vissza. A méréseket a szivárgáshoz közelebbi helyen végezték, mint korábban, és a magas érték nem jelenti feltétlenül a sugárszennyezés mértékének romlását. Más, az erőműtől több száz méterrel távolabb vett mintákban mindössze a határérték ezerszeresét találták. Szakértők szerint a sugárzás gyorsan szétoszlik az óceánban, de nem tudni, hogy a nagy mennyiségű sugárszennyezésnek milyen hatása lesz. Kedden folytatódott a tartályokban lévő ll ezer ötszáz tonnányi, enyhén sugárszennyezett víz tengerbe eresztése. A Tepco által hétA sérült fukuslmal erőmű főn megkezdett és öt napra tervezett műveletre azért van szükség, mert helyet kell csinálni a megsérült reaktorokban - különösen a kettes számúban - felgyülemlett erősen radioaktív víznek. Átsztvattyúzzák A tengervíz sugárszennyezettsége azonban oly nagy, hogy azt nem lehet megmagyarázni egyetlen szivárgással. A hivatal ezért arra utasította a Fukusima-l atomerőművet üzemeltető japán céget, hogy folytassa a kutatást más repedések után. Közben döntést született arról, hogy az atomerőműhöz vontatnak egy hatalmas, 136 méter hosszú, 46 méter széles úszó platformot, hogy átszivattyúzzák tartályaiba a megsérült reaktorokban és a hozzá kapcsolódó létesítményekben felgyülemlett több tízezer tonna erősen radioaktív vizet. ékn A jövő évtized döntései előtt Fukusima átrajzolhatja a jelenlegi „reaktortérképet”. Budapest. A vüágban jelenleg 442 reaktorban termelnek villamos-energiát (hivatalosan, ebben egyelőre benne vannak a japánban sérült reaktorok is). Az atomerőművek száma ennél értelemszerűen kevesebb, mivel erőművenként általában egynél több reaktort üzemeltetnek, jellemzően 2-4-et. Ezek megoszlása: jellemzően az északi félgömb gazdagabb országaiban találhatók, © BALESETEK A konkrét atomerőművi balesetek listája, szerencsére, rövid: Three Mile Island (USA), 1979: __ Csernobil (SZU), 1986; _________ Fukusima (Japán), 2011 Forrás: Energiaklub csaknem negyedük (104) az Egyesült Államokban, nagyhatalom még Franciaország (57), Japán (54), Oroszország (32). Jelentős számú reaktorral rendelkező országok: Dél- Korea (21), India (20), Nagy- Britannia (19), Kanada (18), Németország (17), Ukrajna (14), Kína (13). Épülőfélben Az építkezések tekintetében egyértelmű a helyzet, a 65 hivatalosan épülő reaktor döntő többsége Ázsiában van (elsősorban Kína 27, India A mai reaktorokat 50-60 éves üzemidőre tervezik. PERGER ANDRÁS és Dél-Korea 5-5), ezen felül még Oroszországban van nyilvántartva jelentős számú építés (11), Nyugaton (ahol jellemzően a 80-as évek végéig zajlottak az építkezések) 1-2 kivételtől eltekintve nem építenek reaktorokat. Régen és most Ennek megfelelően a reaktorok átlagéletkora körülbelül 27 év. A régebbieket 30-40 évre tervezték, a következő évtizedben ezek jelentős részének jár le a tervezett üzemideje, meghosszabbításukat sokfelé tervezik, ezt érinteni fogják a fukusimai események. A mai reaktorokat 50-60 éves üzemidőre méretezik - kaptuk a tájékoztatást Perger Andrástól, az Energiaklub Szakpolitikai Intézet és Módszertani Központ projektvezetőjétől. ékn-szk © A JAPAN FÖLDRENGÉS ÚJRAÉLESZTETTE ■ A NUKLEÁRIS BIZTONSÁG IRÁNTI AGGODALMAT Bushehr Irán A fukuslmal erőmű körüli krízis felszította a korábbi szkeptikus gondolatokat a nukleáris energia kockázatairól. A nukleáris energiára épülő ipar életképességét megkérdőjelezve a nagyobb bankok felül is vizsgálják részvételüket néhány tervezett reaktor létesítése kapcsán. A kereskedelmi reaktorok mintegy húsz százaléka szeizmológiailag aktív területen fekszik. . , KERESKEDELMI ATOMERŐMŰVEK Dlabto Canyon Onofre U.S. Palo Verde US. Mexico 0 GRAPHIC NEWS Körülbelül 435 atomerőmű üzemel világszerte (egy telephelyen több reaktor) Olaszország: A G8 országok közül egyedül Itt nincsenek atomerőművek - mindet bezárták Csernobil után. apan: A viltamosnergia-ellatás egyharmadát a nukleáris energia ad Armenia Örményország Aktau Kazahsztán Fukushima Chinshang, Quosheng, Maanshan Taiwan Chashma Pakisztán szeizmikus kockázat Minden modern atomerőművet fötdrengésbiztosnak terveztek - Fukusima biztonsági rendszere összeomlott a cunami hatására alacsony magas GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: GSHAP ‘ Az emberek érzelmi alapon ítélnek Kérdések és válaszok: jelent-e veszélyt Paks? A japan atomkatasztrófa változásokat hozott a nemzetközi politikai életben is. Budapest. A japán atomkatasztrófa változásokat hozott a nemzetközi politikai életben is. A pánik okozza A legnagyobb ezek közül, hogy a világon mindenütt jelentősen csökkent az atomenergia társadalmi elfogadottsága, több felmérés szerint még az atomerőművek építését hagyományosan támogató amerikai közvéleményben is fordulat történt és jelentősen visszaesett az atomenergiát pártolók aránya - vázolta a helyzetet lapunknak Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője. Mint fogalmazott: mindez úgy csapódik le a politikában, hogy a kormányoknak mindenhol komoly erőfeszítéseket kell tenniük az atomenergia iránti bizalom visszaállítása érdekében, hiszen az atomerőművek nélkül egyszerűen nem tudnák fedezni az energiafelhasználást, kiváltásuk legfeljebb hosszú távon lehetséges, ha lehetséges egyáltalán. Eközben az is megfigyelhető, hogy az atomenergiát ellenző zöld pártok igyekeznek kihasználni a közhangulatot, valószínűleg Minden ország felülvizsgálja az atomerőművek biztonsági előírásait. JUHÁSZ ATTILA részben ennek köszönhető a németországi zöld párt előretörése is. Ugyanakkor nem lehet minden pártpolitikai változást Fukusima számlájára írni, a német liberálisok válsága már a katasztrófa előtt megkezdődött, és azt erős túlzás lenne az atomkérdésre leegyszerűsíteni - hívta föl a figyelmet az elemző, hozzátéve: „a tiltakozási hullámot a pánik és a félelem okozza, valamint az, hogy erre a közhangulatra igyekeznek felülni az atomenergia ellenzői. A japán atomkatasztrófára a világ minden országában vezető hír, az emberek természetesen érzelmi alapon ítélik meg ezt a kérdést, nem is lehet elvárni senkitől, hogy gondosan mérlegeljen és gondolja végig az energiatermelés különböző lehetőségeit, az azokkal járó előnyöket és hátrányokat. Idővel a közvélemény megnyugszik, így vélhetően csökken majd a tiltakozás, de a probléma nem fog eltűnni, hiszen az energiaszükségletet valahogyan ki kell elégíteni, az pedig nem fog menni atomerőművek nélkül” - állította Juhász Attila. Újragondolják Megjegyezte: annyi azonban látszik, hogy a kormányok némelyike igyekszik újragondolni a hosszú távú energiastratégiáját, vagy például kedvező következmény, hogy minden ország felülvizsgálja az atomerőművek biztonsági előírásait, esetleg szigorítja azokat. Ugyanakkor arról viszonylag kevés szó esik egyelőre, hogy miként lehetne visszafogni az energiafelhasználást, csökkenteni a pazarlást, de ehhez nyilván az embereknek is be kellene látniuk, hogy a mindennapi életükben hogyan tehetnek a kockázatok csökkentése és egy kömyezetbarátabb energiafelhasználás érdekében, ékn-he Lapunknak válaszolt: Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese. O A kormány továbbra sem mondott le a Paksi Atomerőmű bővítéséről, bár a Japán katasztrófa után nemzetközi tiltakozási hullám alakult ki az atomenergia felhasználása ellen. Mit lelent a tervezett bővítés?- A Paksi Atomerőmű tervezett bővítése egy vagy két, 1000-1600 MW közötti teljesítményű atomerőművi blokkot jelent. (A tényleges teljesítmény akkor lesz világos, amikor az építendő blokk típusát kiválasztották, az elérhető blokkok teljesítménye eltérő és ebbe a sávba esik.) Az erőmű jelenleg működő négy bloklqa együttesen valamivel több mint 2000 MW teljesítményű, ez mutatja az arányokat. Az építés (döntéshozatallal és engedélyezéssel együtt) becsülhetően 7-14 évet vesz igénybe (mindkét időtartamra van példa: Korea, illetve Finnország). © Mit jelentene Magyar- ország energiaellátása szempontjából, ha leállítanák a Paksi Atomerőművet?- A Paksi Atomerőmű az utóbbi években mindig az ország villamosáram-terine- lésének körülbelül 40 százalékát adta. Ilyen mennyiség rövid távon sem hazai forrásból, sem importból nem egykönnyen pótolható, a leállítás súlyos ellátási és pénzügyi gondokat okozna. O Jelent-e veszélyt hazánk és Európa számára az erőmű működése és bővítése?- A Paksi Atomerőmű (PAE) működési biztonságát számos hazai és nemzetközi szakértői csoport vizsgálta meg. Minden vizsgálat azt mutatta, hogy az erőmű biztonsága nem marad el a hasonló korú európai erőművekétől, és megfelel a nemzetközi mértékadó elvárásoknak. A biztonság intézményes záloga mindenütt a nukleáris biztonsági hatóság, Magyarországon ez az Országos Atomenergia Hivatal (OAH). ÉKN Atomkatasztrófa, a címlapokon fotó: flickr.com
