Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)
2011-04-06 / 80. szám
2011. ÁPRILIS 6., SZERDA Fókuszban: Atom- és természeti katasztrófa Japánban 7 Nem találják a szivárgás helyét FUKUSIMA. A Fukusima Daiichi Atomerőmű 1-3 blokkján sikeres volt a villamos betáplálás átállítása a mobil energia ellátásról a telephelyen kívüli forrásokra - adta hírül a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség japán hivatalos információira hivatkozva. Az üzembe állított ideiglenes szivattyúkkal folytatják a hűtővíz bejuttatását a reaktor- tartályokba. A rendelkezésre álló mérési adatok alapján kijelenthető, hogy a reaktorok hőmérséklet- és nyomásértékekkel jellemzett állapota stabil, változás nem tapasztalható. Az összegyűlt nagy aktivitású vizek hosszabb távú elhelyezését és kezelését az erőmű területén kialakított folyékony radioaktív hulladéktárolóban tervezik. A tároló kapacitás létrehozása érdekében folytatódik a kis aktivitású vizek tengerbe ürítése. A szivárgás pontos helyének, útvonalának feltárására, illetve megszüntetésére irányuló erőfeszítések egyelőre sikertelenek, ékn Visszaesés a gazdaságban Tokió. Visszaesés következik a következő hónapokban a japán gazdaságban a sziget- ország történetének legnagyobb földrengése, illetve az azt követő szökőár és atomerőmű-válság miatt, mutatta ki egy kedden ismertetett kutatás. A hármas katasztrófa sebet ejtett az üzletbe vetett bizalmon, visszavetette az exportot és a vásárlói költekezést - írta a Nikkei üzleti lap. FH A „modellember” is életben maradna- Igaz, hogy azt mondják, kevésbé szennyezett ez a víz- jegyeztük meg. De vajon meddig juthat el a radioaktív szennyezés? Elérhet-e belőle valamennyi hozzánk? Dr. Aszódi Attila szerint a szennyeződés az óceánban nagyon felhígul. Hozzánk ez a szennyeződés nem is juthat el, már csak ezért sem, mert nincs az országunknak óceánpartja. Más útvonalon sem tud ez ide eljutni, a nagy távolság és a tengerben bekövetkező hígulás miatt. A táplálékláncban...- Belekerülhet-e a táplálék- láncba? Például a tengeri halba, amit Magyarországon is fogyasztanak? - firtattuk. Az intézetigazgató úgy látja, igen, a szennyeződés egy része bekerülhet: a tengeri növények és állatok is felvehetik ennek az aktivitásnak egy részét.- Az üzemeltetőnek ilyen esetekben feladata, hogy számítással becsülje meg a környezet, ezen belül az emberek várható sugárterhelését. Az ilyen elemzéseket úgynevezett konzervatív módszerekkel kell elvégezni. Ez azt jelenti, hogy a valószínű forgatókönyvektől úgy térnek el, hogy az egyszerűsítések ne csökkentsék, inkább növeljék a számítás szerinti „modellember” dózisterhelését. Bekerül az algákba Dr. Aszódi Attila így magyarázza ezt a vizsgálatot: ebben az esetben a japán szakemberek azzal a feltételezéssel végeztek számításokat, hogy a kibocsátás után az aktivitás Nincs érdemi egészségügyi kockázata a radioaktív víz tengerbe engedésének. Tokió, Budapest. Mintegy 11.500 tonnányi radioaktív vizet készülnek a tengerbe önteni a fukusimai erőműnél, jelentette be hétfőn a március ll-i földrengésben és szökőárban megsérült atomerőmű üzemeltetője. A TEPCO szóvivője szerint a víz, amit a Csendes-óceánba zúdítanak, csak „enyhén radioaktív”. Hangsúlyozta, a műveletet „azonnal végrehajtják, amint a szükséges előkészületeket elvégezték”.- Vajon miért döntöttek így? És mi várható ettől a lépéstől? - kérdeztük dr. Aszódi Attilától, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatójától. A kisebb rossz- Azért, hogy helyet biztosítson a nagy aktivitású szennyezett víznek. Az atomerőműben baleseti helyzetet kezelnek, nyilván a környezet és az emberek védelme érdekében igyekeznek ebben a komplex szituációban a kisebb rosszat választani. A lépés következtében - a rosszabb forgatókönyvhöz képest - csökken a környezet terhelése. ■ ■Atengerinö- w w vények, állatok felvehetik az aktivitásnak egy részét. DR. ASZÓDI ATTILA Mérik a sugárzást Fukusima körzetében FOTÓ:GREENPEACE A sérült erőmű fotó: flickr.com bekerül a környékbeli algákba és halakba, és feltételeztek egy olyan felnőtt személyt, aki a következő egy évben csak az érintett terület halait és algáit fogyasztja el. (Ez az igazgató szerint nyilván nem reális, mert a környéken jelenleg nem élnek emberek: a 20 kilométeres kört kitelepítették, valamint halászati tilalom van a környező vizeken). Ezzel a feltételezéssel élve a konzervatív elemzésben szereplő „modellember” éves dózisterhelése 0,6 mSv értékkel nőne, ami a civil lakosságot érő éves természetes háttérsugárzásból származó dózis (2,4 mSv) negyede.- Ennek érdemi egészség- ügyi kockázata nincs - fogalmazott lapunk kérdésére az intézetigazgató. ékn-hm Nyolcvan kilométeres kör A mostani adatok alapján a nukleáris sugárzás mértéke egyáltalán nem veszélyes az egészségre azokban a japán városokban, amelyeket a magyarok gyakrabban látogatnak - ezek Tokió, Kiotó, Nagano és Chiba. A fukushimai atomerőmű blokkjaiban bekövetkezett robbanások után több nagyvárosban is nőtt a háttérsugárzás intenzitása, de egészségkárosodásra emiatt nem kell számítani - írja keddi helyzetelemzésében Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója. Az erőmű 80 kilométeres körzetén belülre ugyanakkor nem ajánlott utazni. Messze a határérték alatt van A levegő radioaktivitását az OSSKI-ban március 11-étől folyamatosan, hétvégeken is mérik. Budapest. A március ll-i, a Richter-skála szerinti 9-es erősségű földrengés után a Fukusima Dai Ichi Atomerőműben kialakult krízis hetek óta tart. A szakemberek szerint Japán nagy részét nem fenyegeti egészségre veszélyes nukleáris szennyeződés, de egyre valószínűbb, hogy az erőmű környezete évekre Jód-131 aktivitás-koncentráció mérési eredmények hazánkban Március 19-24.: 100 mikroBq/m3 (Budafokon) ____________________ Március 24-31.: 300 mikroBq/m3 (Budafokon) _______________ Március 30-április 4.: 600 mikroBq/ m3 (Püspökszilágylban) ________ Egészségügyi határérték: 5000000000 mikroBq/m3 vagy akár évtizedekre megsínyli a katasztrófát. Ennek újabb jele, hogy az elmúlt napokban megnőtt a sérült reaktoroknál a radioaktív izotópok koncentrációja, a jód-131 pedig nagy meny- nyiségben a tengerbe került. Gyorsan bomlik Harminc éve Magyarországon is folyamatosan mérik a levegő radioaktivitását a budafoki Országos „Frédéric Joliot-Curie” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézetben (OSSKI) - tudtuk meg dr. Túrái Istvántól, az intézet megbízott főigazgató főorvosától. Elmondta: napi 24 órán keresztül szívatnak át levegőt különböző szűrőkön, amiket a japán földrengés óta naponta cserélnek és ellenőriznek. A radioaktív jód- izotópok a hazai levegőben március végétől már kimutathatóak voltak, de nagyságrendekkel (milliószor) azalatt a szint alatt, hogy bármiféle egészségkárosító hatásuk lenne. Ennek oka, hogy a jódizo- tópok igen rövid élettartamú- ak, azaz gyorsan lebomlanak, valamint hogy hazánk Japántól meglehetősen távol van. Elérhető tudnivalók A főigazgató hozzátette: az OSSKI hozzáférhetővé tette az emberi sugárterhelés forrásaival és mértékével, a sugárhatások típusaival, a sugárvédelemmel és a sugárbalesetekkel (köztük részletesen a csernobili atomerőmű balesetének hazai környezeti hatásaival) foglalkozó tudományosnépszerűsítő szakkönyvet, amely 45 kérdésre adja meg a ma is érvényes válaszokat a Sugáregészségügyi ismeretek témakörben. A könyv megtekinthető az intézet honlapján: WWW.OSSld.hu . ÉKN-HE Hiba volna bekapkodni Káros is lehet orvosi tanács nélkül a jódtab- letták szedése. MISKOLC. A japán atomkatasztrófa óta érezzük a jódtartalmú tabletták iránti kereslet növekedését, de mostanra az is mintha lecsengőben volna. Hiány nem volt a jódtabletták- ból az ország keleti megyéiben - válaszolta kérdésünkre az országos hálózattal rendelkező gyógyszemagykereskedő cég, a Hungaropharma miskolci kereskedőházának vezetője, dr. Tantó Miklós. Megragadta az alkalmat, hogy tisztázza: véleménye szerint ezzel kapcsolatban nagyobb az ijedelem, mint amilyen veszély valóban fenyegethet bennünket, alapvetően a távolság miatt: az izotóp felhő 131-jódtartalma ide érve már jelentősen felhígul. Nincs ok a pánikra- Nincs oka a pánikra! - jelentette ki a gyógyszerész- gyógyszernagykereskedő.- Ám egyébként is hiba volna csak úgy bekapkodni a jód- tablettákat, hiszen, mint minden gyógyszernek, ezeknek is lehetnek mellékhatásai. (A patikai forgalomban kapható jódtabletta orvosi vény nélkül kapható - a szerk.) Jódhiány miatt: a sót A szakemberrel tisztáztuk: a jódtabletták szedésével elvileg az lehet a cél, hogy a pajzsmirigy nem sugárszennyezett jóddal való feltöltésével megakadályozzuk a sugártartalmú jód felvételét. Ám jelen esetben nagyobb egészségügyi kockázata lehet annak, ha minimális sugárszennyezett jód kerül a szervezetbe, mintha nem sugárszennyezettel teljes mértékben feltöltjük a pajzsmirigyünket. ékn-szk © A SUGARTERHELES EGESZSEGUGYI KOCKÁZATA A sugárterhelés kétféle egészségügyi kockázatot hordoz: az egyik a rák vagy a DNS elváltozás, ha hosszú időn át alacsonyabb a sugárzás. A másik az égés vagy a sugárbetegség, amikor rövid ideig, magas szintű sugárzás éri a beteget. SUGÁRBETEGSÉG Akkor van rá esély, ha a beteget érő sugárzás jellemzően 0,0022 Sievert/év Megelőzése: miniatizált dózis vagy expozíciós idő, ami például maszk, vagy védőruha viselésével érhető el. Kezelése: A beteg gyors eltávolítása a sugárzás helyszínétől. Pajzsmirigy: kimutatható a radioaktív izotóp nyolc nap felezési idővel. Magas a rákbetegség kockázata különösen a gyerekeknél. A jód szedése megvédi a pajzsmirigyet. Tünetek és terhelés A maximális szint Fukusimánál: 0,0082 Sievert I (március 15.) Sievert (a megjelenés ideje) 0,05 Megváltoznak a vérsejtek 0,5 Hányinger (órákon belül) 0,70 Hányás (órákon belül) 0,75 Hajhullás (2 héten belül) 0,90 Hasmenés (órákon belül) 1.0 Vérzés (heteken belül) 4.0 Lehetséges halál (Két hónapon belül) 10.0 A bélfal megsemmisül, belső vérzés, halál (1-2 héten belül) 20.0 kognitív zavar, görcsroham, halál (órákon belül) C GRAPHIC NEWS Tüdő: Tüdőgyulladás (pneumonitis)és tüdőfibrózis (tüdőel- rostosodás) (fibrosis) Vörösvérsejtek: Alacsony vérlemezke- szám, spontán vérzés _______ Has: belső vérzés Vékonybél: Vérzés Csontvelő: A fehérvérsejtek kiürülése - felére csökken 48 órán belül - megnő a fertőzésveszély kockázata GRAFIKA: ÉKN. FORRÁS: EPA
