Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-20 / 92. szám

2011. ÁPRILIS 20., SZERDA 2 Mindenfelől KELET JEGYZET Száraz Ancsa Holt lelkek | ilyen ország az, ahol már a holtak sem nyugodhatnak f békében? Hogy melyik, azt tudjuk: a miénk. Azt, hogy az élők nem tisz­telik egymást, nap mint nap tapasztaljuk: gyalázkodnak a politikusok, uszít egy-egy publidsta, a mocskolódás pedig ragadós. Ám eljött az a pont, ami­kor a halottak békéje sem szent, amikor némi haszon reményében nem átallanak használni, s kihasználni őket. Sajószentpéteren egy nappal a temetés után raboltak ki egy sírt a roma hagyományok ismerői: pár tízezer forintért vették el a család nyugal­mát - hogy a sajátjukért nem aggódnak, az ezek után nyilvánvaló. A legnépszerűbb ma­gyar műsorvezető, aki egy éven belül temette el a hozzá legközelebb állókat, állítólag édesanyja rokkant­kártyáját használja még ma is, így spórolva a parkolási díjjal. És nem beszéltünk még a kormánypárt képviselőjéről, aki Pécs autóbaleset követ­keztében elhunyt polgármes­teréről azt mondta: Toller sem tudott meghalni, mert királyt csinált a böszméből. Ha valaki meghal, az mindig borzasztó. Mert eltűnik az életünkből egy szülő, egy gyerek, egy társ, egy barát. Ha az ő emléküket sem tiszteljük, az nem pusztán tragédia: az arcpirító szé­gyen. szancsa@inform.hu Átmenetet kérnek a bírók Budapest. Átmeneti rendel­kezések szükségesek a bírói nyugdíjkorhatár változásá­nak hatályba lépéséhez, és a később szükségessé váló intézkedések megtételéhez, hogy az igazságszolgáltatás továbbra is zavartalanul mű­ködjön - írja közleményében a Magyar Bírói Egyesület (MBE). Az MBE szerint az átmeneti intézkedéseknek az érintett bírákat ért hátrá­nyokat is orvosolnia kell. Azt mondják, hogy a nyugdíjkor­határra vonatkozó új, immár alaptörvényi szintű rendelke­zések csak akkor garantálják a nemzetközileg elfogadott és irányadó ajánlások érvé­nyesülését, ha a nyugdíjba kényszerülő bírák megfelelő egzisztenciális védelemben részesülnek. fh PÉNZNEM árfolyam változás Euró • 267,53 +0,61 Embercsempész hálózatot fülelt leazNNI BUDAPEST. Magyar és vietná­mi embercsempészekből álló bűnszervezetet számolt fel a Nemzeti Nyomozó Iroda. A nyomozás 2009-ben kezdő­dött, múlt pénteken ért véget. A bűncselekmény-sorozatnak tizenegy gyanúsítottja van. A szervezet tagjai Magyarorszá­gon élő vietnámiakat láttak el okmányokkal, majd egy uta­zási iroda segítségével repülőn juttatták el őket Angliába. FH bruttó keresetek 3,1 százalék­kal emelkedtek Magyarorszá­gon. A január-februári átlagos bruttó keresetnövekedés abból adódik, hogy a versenyszférá­ban 6,4 százalékos emelkedés volt a jutalmak kifizetése miatt, míg a költségvetési szférában majdnem 5 százalékos csökke­nés volt - éppen az elmaradó év eleji kereset-kiegészítések révén. mri.hu Az alkotmány korszerű, XXL századi dokumen­tum, amelybe a Lisszaboni Szerző­dés több elemét is beemelték alkotói. Fidel Castro már nem vezeti kubai pártját KUBA. Fidel Castro lemondott a kubai Kommunista Pártban betöltött vezetői posztjáról - ezt maga a politikus jelen­tette be egy keddi interjú­ban megmagyarázva, hogy miért nem kapott szerepet a párt hétfőn megválasztott új központi bizottságában. A 84 éves politikus a párt 1965-ös megalakulása óta főtitkár­ként dolgozott a központi bi­zottságban. FH „Az alkotmány korszerű” A magyar alkotmányról vitázott az Európai Par­lament szakbizottsága. BRÜSSZEL, BUDAPEST. A költ­ségvetési, a demográfiai és a környezeti fenntarthatóság elvére épül az új magyar al­kotmány - emelte ki Szájer József kedd reggel az Európai Parlament alkotmányügyi szakbizottságának ülésén, ahol bemutatta a hétfőn elfo­gadott alaptörvényt. A nemzeti szuverenitás köre A bizottság néppárti tagja ki­emelte: az alkotmány korsze­rű, XXI. századi dokumen­tum, amelybe a Lisszaboni Szerződés több elemét is be­emelték alkotói. Mint mond­ta, az Európai Unióra több helyen is utal az Európa-barát dokumentum. Szájer József megjegyezte: az alkotmá­nyozási folyamat tíz hónapja során számos esetben félretá­jékoztatás, vagy félreértés lá­tott napvilágot az európai saj­tóban a jogszabály kapcsán, egyben kijelentette: minden alkotmány a nemzeti szuve­renitás körébe tartozik. A magyaroknak kell dön­teniük arról, hogy szükség volt-e új alkotmányra - mond­ta Enrique Guerrero Salom, az EP spanyol képviselője a bizottság ülésén, utalva arra, hogy a felmérések szerint a magyaroknak csak egy része véli úgy, hogy időszerű volt új alaptörvényt alkotni. Gerald Hafner, a bizottság zöld párti tagja figyelmez­tetett, hogy az alkotmányos hatalom nem azonos az alkot- mányozó hatalommal. Mint a német politikus kijelentette: az alkotmány nem tükrözheti egyetlen párt nézeteit, hanem arra kell törekedni, hogy meg­alkotásában minden politikai erő részt vegyen. Érint-e más tagállamot? Feladatunk megvizsgálni, hogy egy tagállam nemzeti reformjai nem érintik-e hátrá­nyosan a más tagállamokkal való kapcsolatokat - mondta a vitában felszólaló Andrew Duff, a Liberálisok és Demok­raták Szövetsége Európáért frakció képviselője. Mint a bizottság brit tagja elmondta: ennek fényében érdekes az alkotmány azon része, amely a határokon kívül élő, de ma­gyar gyökerekkel rendelkező lakosság nemzeti azonossá­gát kívánja felkarolni. „Csak a Fidesz áll mögötte” Magyarország eddigi alkotmá­nya széles támogatást élve­Nem elvesz szociális jogokat az új alkotmány, hanem szim­metrikus viszonyt hoz létre az állam és polgára között azzal, hogy nem jár mostantól ala­nyijogon a segély - mondta a Hírszerzőnek Rétvári Bence. A Közigazgatási és Igazság­ügyi Minisztérium államtit­kára szerint az ellenzékkel való együttműködést az al­kotmányozásban az ellenzéki pártok napi politikai érdeke írta felül. zett, hiszen megalkotásában mindenki részt vett. A mosta­ni alkotmány mögött azonban csak a Fidesz áll - fogalmazott a vitában Gurmai Zita, a szak- bizottság alelnöke. fh Tavasszal és nyáron, vélhe­tően a parlament rendkívüli ülésszakában, illetve ősszel hozzák meg azt a körülbelül háromtucat törvényt, ami az új alkotmány működőképes­ségéhez szükséges. Az igazán alapvető kérdéseket a mosta­ni alkotmány eldöntötte, a to­vábbiakban az ágazati szabá­lyokat kell megalkotni, hogy hogyan lesz mondjuk kétszáz fős parlamentünk - mondta Rétvári Bence. Még háromtucat törvény Fidel Castro fotó: flickr.com MSZP: ne írja alá Schmitt Pál Budapest. Az MSZP elnöke arra kéri a köztársasági elnö­köt, hogy ne írja alá a hétfőn megszavazott alkotmányt. Mesterházy Attila keddi nyílt levelében ezt azzal indokolja, hogy Schmitt Pál „az egyedü­li és utolsó ember ebben a pil­lanatban, aki még megállít­hatja azt a folyamatot, amely Magyarországot tévútra té­ríti”. Az ellenzéki politikus emlékezteti az államfőt: „Ön nem egy pártért, hanem az egész nemzetért vállalt fele­lősséget, amikor letette hiva­tali esküjét”. Mesterházy At­tila szerint az új alaptörvény nincs tekintettel az alapvető emberi, társadalmi, szociá­lis jogokra. Ez az alkotmány egyetlen pártnak az alkotmá­nya és nem az egész nemzeté - tette hozzá. fh Q LAPSZEMLE le Monde: ______________ „Ultrakonzervatív alkotmányt fogadott el Magyarország" címmel számolt be a magyar alaptörvény megszavazásáról a Le Monde, emlékeztetve: a kritikusok szerint a törvény a demokratikus egyensúly gyengüléséhez vezet, és több ezren tüntettek ellene az elmúlt napokban Magyarországon. Deutsche Welle:__________ „Ez egy Fidesz-alkotmány, nem egy magyar alkotmány” - nyilatkozott a német rádiónak Ulrike Lunacek, az Eu­rópai Parlament zöld párti képviselője. The New York Times: „Noha az Európai Unió, sőt az ENSZ is kritizálta, hogy hiányoznak a végre­hajtó és törvényhozó hatalom közötti megfelelő fékek és ellensúlyok, a ma­gyar parlament mégis új alkotmányt fogadott el, az ország uniós elnökségé­nek félidejében” - reagált a lap. A külügy megdöbbent a németek aggodalmán Az ellenzéki javaslatok sorsa Budapest. A magyar Külügy­minisztérium megdöbbenés­sel vette tudomásul a német külügyminisztérium állam­minisztere, Wemer Hoyer ál­lásfoglalását a magyar alkot­mány elfogadásáról - közölte kedden Németh Zsolt, a mi­nisztérium államtitkára, hoz­zátéve, hogy a német politi­kus észrevételei „alapvetően magyar belpolitikai folyama­tokat értékelnek”. Werner Hoyer egy nappal korábban úgy nyilatkozott, hogy az új alkotmány tovább növeli a korábban a média- törvény miatt kifejtett német aggodalmakat Magyarország iránt. A magyar külügyi állam­titkár reagálásában érthetet­lennek és elfogadhatatlannak nevezte a nyilatkozatot, és em­lékeztetett, az alkotmányozás folyamatáról a német külügyi vezetés többször is részletes tájékoztatást kapott. FH A Fidesz frakcióveze­tője most azt tartja a legfontosabbnak, hogy mindenkivel megismer­tessék az alaptörvényt. Budapest. Lázár János az MRl-Kossuth Rádió reggeli műsorában elmondta: azt ja­vasolták a kormánynak, hogy mindenkinek juttassa el a do­kumentumot. Az alkotmány számos ponton érinti az embe­rek hétköznapjait - tette hoz­zá. A kormánypárti politikus megerősítette, hogy nem vál­toztatnak a rendvédelmisek felemelt nyugdíjkorhatárán a tüntetések miatt, azonban azt elismerte, hogy a mostani bérrendszer tarthatatlan. Erőltetett menet Lázár János arról is beszélt, hogy az alaptörvényhez kap­csolódóan harminc sarkalatos törvényt akarnak hozni a kö­vetkező hónapokban, szerinte április végétől júliusig erői­tetet menet lesz az Ország- gyűlésben. A felvetésre, hogy egyetlen ellenzéki módosító indítványt sem fogadott el a kormánypárti többség, Lázár János azt mondta: a konzultá­cióban részt vevő Szili Katalin több javaslatát is befogadták. A Jobbik javaslatai viszont szakmailag olyan hiányosak voltak, hogy ezeket nem lehe­tett az alaptörvénybe beillesz­teni. Hozzátette, hogy például a vármegyék elnevezését és az ombudsmanok hatáskörét érintő kritikákat meghallgatta, mérlegelte és érvényesítette a Fidesz-KDNP. WWW.MRi.HU Lehet-e népszavazást tartani az alaptörvényről «> gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Az Országos Választási Bizottság állásfoglalá­sa perdöntő lehet. Miskolc. Az új alkotmány elfo­gadása utáni órában Istvánffy András a 4K! - Negyedik Köz­társaság mozgalom képvisele­tében az Országos Választási Irodához fordult, hogy nép­szavazást kezdeményezzen az új alaptörvényről. Kérdése úgy szól: Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés sem­misítse meg a 2011. április 18. napján elfogadott „Magyar- ország Alaptörvénye” dmű jogszabályt”. Van esély arra, hogy a kezdeményezés eljut a népszavazásig? - erről kérdez­tük Fazekas Csabát, a Miskolci Egyetem Politikai Tudomá­nyok Intézetének igazgatóját. „Arra van esély, hogy a kez­deményezők össze tudják gyűjteni a 200 ezer aláírást, de komoly alkotmányjogi problé­ma, hogy a feltett ügyben le­het-e egyáltalán népszavazást tartani” - válaszolta az igazga­tó. Ebben az Országos Válasz­tási Bizottság állásfoglalása lesz perdöntő - folytatta -, és várható, hogy az Alkotmány­bíróságnak is meg kell szólal­nia az ügyben. A pillanatnyilag még hatályos, de már „régi” alkotmány tételesen nem zár­ja ki az alaptörvény ügyében tartható népszavazást, azon­ban felsorol olyan eseteket, amelyeket lehet az alkotmány ügyére is vonatkoztatni - ma­gyarázta. Összességében nem hiszem, hogy lesz népszava­zás, de az biztos, hogy - az új alaptörvény legitimitásához kapcsolódó - politikai vitára a kezdeményezés nagyon is al­kalmas - vélekedett. ékn

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom