Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-19 / 91. szám

2011. ÁPRILIS 19., KEDD KELET 3 A panellakokat még a ház is húzza ILLUSZTRÁCIÓ: RACSKÓ TIBOR A Korányi Frigyes utcai lépcsőházban a panel­program valamennyi tipikus problémája fellelhető. IWHliWfWIWMlJM. Nyíregyházán, a Korányi Frigyes utca 18-20. sz. alatt, a szalagház szélső lépcsőházaiban valamennyi tipikus „panelprobléma” fel­lelhető. - Évek óta húzódik a kálváriánk. Állítólag minden lakóközösség választhatott, hogy ki végezze a felújítást. Mi ebből kimaradtunk. A program meghirdetésekor a Lakszövtől úgy értesültünk, hogy a költségek háromfelé oszlanak az állam, az önkor­mányzat, és a tulajdonosok között. Mire ránk került a sor, már 50 százalékkal kellett hozzájárulnunk. Ha a törvény egyharmadot ír elő, és a pá­lyázatban is így szerepel, ak­kor ki írta azt felül? - mondja Szűcs Zoltánná házbizalmi, majd így folytatja:- A lakótársak többsége vissza akart lépni, hiszen itt főképp idősek és kispénzűek laknak. Az igazság kiderítése érdekében jártunk a szövetke­zetnél, ügyvédnél, az önkor­mányzatnál, ám érdemi vá­laszt nem kaptunk. Ráadásul kiderült, hogy a pályázat sze­rint már 2009. december ls­ére el kellett volna készülnie. Tavaly októberi lakógyű­lésünkön Siktár Valéria, a Lakszöv főkönyvelője azt állította, visszalépés esetén kötbért kell fizetnünk. Ezzel belekényszerített bennünket a programba. Ugyanis, szerin­te, az ablakokat már legyár­tották. Furcsának találtuk, mert előzőleg senkinél sem jártak lemérni. Tehát ez sem volt igaz, mivel csak egy hó­nap múlva kezdték az abla­kokat cserélni, miután - még a jó időben - a pincével, a ga­rázzsal és a fallal kezdték el a munkálatokat. Holott szabály szerint az ablakokkal kell kez­deni. Lassan fél éve már, hogy ki sem látszunk az állványzat­ból, miközben a többi lépcső­házban már rég elfeledték a felújítással járó kellemet­lenségeket. A fővállalkozó, a Lengyel és Fia Kft. kiadta alvállalkozónak. Sokszor he­tekig áll a munka, mert hol a fagyos, havas időjárásra, hol anyaghiányra hivatkoznak. Másik épületbe irányították át a munkásokat, emiatt há­romszor ázott be a 4. emelet, hisz a tetőszigetelést csak de­cemberben kezdték meg. Tisztességes befejezéstI Az egyik lakó, Garai Józsefné újabb panaszáradatot zúdít rám. - Olyan rossz ablakokat és szemetesajtót építettek be, hogy átsüvít rajtuk a szél! Az élvédőt tanulók tették be- fordítva. Az ablakpárkányt nem szigetelték. A külső ne­mes vakolat február végén még nem készült el. A mun­kafázisok kivitelezése is kész tragédia volt. Mindennek ellenére már decembertől fi­zetnünk kell érte a törlesztést- mondja. A házbizalmi már csak ab­ban reménykedik, hogy végre mielőbb tisztességesen befe­jezik a munkát.- Az átadásra feltétlenül kérni fogjuk az ÉMI szakértő­jét, hogy ellenőrizze, elvégre több tízmillió forintról van szó. Véleményünk szerint nem éri meg pályázati úton végeztetni a felújítást. Job­ban járnak a lakóközösségek, ha önállóan dolgoztatnak, saját erőből finanszírozva. A A panelfelújítás hosszadalmas munka tulajdonosok főként a szövet­kezetét teszik felelőssé a visz- szásságokért, holott az arra hivatott, hogy az ő érdekeiket képviselje. Hetekig tartó gyártás Az ügyben a Lakszöv főköny­velője, Siktár Valéria, az alábbi nyilatkozatot tette: - Az elnök úr a pályázati elszámolásnál csupán lehetőségként jelölte meg az egyharmados önrészt. A valóságban az önkormány­zati támogatás összege költ­ségvetésük függvénye. Jelen esetben ez 16,67 százalék. Városunkban vannak olyan épületek, melyek csak az álla­mi támogatásra számíthattak, kétharmados önrész mellett. Erről szól „bizonyítottan” a benyújtott pályázati anyaguk, s a támogatási szerződés is. E tényt a hb-elnöknek elmond­tuk. A 2008-ban benyújtott pá­lyázat szerint valóban 2009 decembere lett volna a befe­jezési határidő. Ám a pályá­zati eredményt mindig hó­napokkal később hirdetik ki, majd hosszantartó egyeztetés következett a tűzoltósággal a szigetelőanyag minőségét il­letően. A többi hatósági enge­délyt is meg kellett várni. Kötbért kérni a szövetke­zetünk jogosult, ha a szer­ződésben vállalt határidőt a kivitelező nem teljesíti. A pályázatban szereplő terve­zett beruházás időpontja nem vonatkozik a kötbérigényre, hisz a benyújtásakor az sem volt tudható, ki lesz a kivi­telező. A tavaly októberi la­kógyűlésen csak a költségek megvitatása volt a napirendi pont. Itt néhány lakó jelezte: a nyílászárók cseréjét kizárólag saját erőből kívánja fedezni. Azonban a pályázatban vál­lalt nyüászáróknál nincs lehe­tőség visszalépésre. Egyesek viszont sem saját erőből, sem pályázati úton nem akarták az ablakcserét. A gyártási fo­lyamat valóban elindult, de heteket vett igénybe, ezért csúszott a beépítés. A beruházást azért kezdtük a tél beállta előtt, hogy az új ablakok által csökkenjenek fűtési költségeik. A kivite­lezőnek nem volt érdeke az állványok lebontása, mert az időjárás kiszámíthatatlan. Az esetleges beázások anyagi vonzata a biztosítókat terheli. Az épület felújítása egyébként rövidesen befejeződik, így végre nyugodtan, szép kör­nyezetben élhetnek a lakók. Lapunk megkereste a fővál­lalkozó Lengyel és Fia Kft.-t is, de lapzártánkig reagálásuk nem érkezett meg. Összetört kerékpár, megroppantott pincepolc KELET-V@RO$VfTA NYÍREGYHÁZA „Az ablakainkat nem kellett cserélni, de ab­ban is kárt tettek”. l«rfcwcmáZ*,Apanelprogram- mal kapcsolatban V@rosvitás levelezőnknek, Tömöri Lász­lónak is keserűek az emlékei. Az érkerti társasház 2010 nya­rán indította útjára a felújítási programját.- A szigetelés több hónapig tartott, a kéményblokkot nem újították fel, a lépcsőházi ab­lakokból elemek hiányoznak, van, amit ki se lehet nyitni. A mi ablakainkat nem kellett cserélni, de abban is kárt tud­tak tenni, ugyanis a párkány cseréjével egy darabot lesza­kítottak a régiből. Három gyer­mekemmel és feleségemmel lakunk a lakásban - sok kerék­párunk, babakocsink, egyéb pincébe tartandó eszközünk van a tárolóban, amelyet „már azonnal ürítsünk!” felszólítás­sal kellett ide-oda pakolni. Egy nap a következőket tapasz­taltuk: a gyermek kerékpár kereke összetörve, pincepolc megroppantva, „kenguru” lab­da szétszakítva, a kis focikapu darabokra törve. Szóbeli megrovás Gondoltuk, jelezzük a kivite­lezőnek. És ezzel elindult az ördögszekér... Visszajeleztek, hogy utánanéznek. Vártam, Állványerdőben fotó: archIv vártam, végül elegem lett, és levelet intéztem különböző hatóságoknak: munkaügyi felügyelőség, cégbíróság, ön- kormányzat, társasházkezelő. Egy-másfél hónap alatt jöttek is a válaszok: nem ők az illeté­kesek, hanem az önkormány­zat. Ha komolyan gondolom, fizessek be 50 ezer forint el­járási díjat, gyűjtsék tanukat, bizonyítékokat, és akkor eljár­nak. Újra megkerestem a kivi­telező céget. Rövid válaszai: kivizsgáltuk. Hogyan, amikor nem tudtam megmutatni azt, amit tönkretettek? Munká­saikat szóbeli megrovásban részesítették. Mi ez ovi? Saj­nálják. Máskor jegyezzem fel az időpontot, a munkatárs ne­vét... stb. Máskor? Megírom, mennyire fontos, hogy legyen egy jó társasház képviselő, le­gyen tiszta a kommunikáció, és hogy legyen becsületes a ki­vitelező... - írta Tömöri Lász­ló.-HANGVERSENY A Magyar Művészetoktatás Napja alkalmából megyei tanári hangversenyt rendez­tek a Vikár Sándor Zeneisko­lában. Képünkön a máté­szalkai Máté Dóra fuvolázik. FOTÓ: SIPEKI PÉTER NÉZŐPONT Bednárik Mónika Hogy lehet megúszni? rök, vagy inkább maradandó él­mény számomra a panelprogram. így utólag az ember már tud vidáman mesélni a bosszantó hibákról. Az alvál­lalkozó megnyugtatott min­ket, az emeletünkön nálunk kezdik az erkélyajtó cseréjét, hiszen már csak ez hiányzott. Igen, ez hiányzott! Reggel 7-től este 6-ig, ugyanis a mi szerkezetünket elfelejtették legyártani. Vártuk és néztük a nagy semmit. Még szerencse, hogy Tokajig látni a kilence­dikről, legalább az szép volt, és közben azt éreztük: olyan hideg a lakás. Hurrá, megjött a műanyag és üveg alkotta csoda, már csak a mester kell. Jött is Lacika, hozta a vízmértéket, ám valami csak nem stim­melt, mert az ajtó sehogy sem akart illeszkedni a falhoz. Betont bontani mégsem kel­lene - morfondírozott, majd „szaki-módra” megoldotta. Mekk-mesteri profizmus - állapítottuk meg sírva-nevet- ve. A helyrehozás sok vitát, veszekedést hozott, és végül közösen kifundált megoldást is. A gyönyörű párkányunkat elvitte a program, meg a mun­kások, akiknek sikerült úgy vakolni, hogy inkább vitték a régit és kaptunk egy kopogós, csúnya újat, csak ne lássuk, mi lett vele. Ja, hogy mindez mínusz 20 fokban történt, már csak hűtötte az egyre forróbb kedélyeket. Világossá vált végül min­denki számára, hogy az er­kélynek csak egy fala van (mi kettőt láttunk), és annak is csak a felére kell szigetelőt va­rázsolni. Értik? Mi sem. Akkor sem, és még ma sem, de régen volt. Futotta a pénzből egy kis belső festésre is. Amikor egy hét múlva a folyosókorlátról láthatóan lekopott a festék, már nem is szólt senki. Rájöt­tünk, hogy a panelprogramot csak így lehet megúszni. monlka.bednarlk@lnfonn.hu BEHEB 1236-ban már temploma is van a településnek, Innen kapta nevének második felét. a) Baktalórántháza b) Fábiánháza c) Nyíregyháza d) Csengerújfalu A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el táVMikmOMt Az NMSESZTtP: Az am- BOOS ANNA: Emberi emberektől sokat, az ál- berek többsége együtt- kötelességünk segíteni Iámtól keveset kapunk, érző és segítőkész. másokon. SZgSUftAMMtÁSNi: MtENHAAMSOLYA: A MOLMÁBHÉ KJSS ILDIKÓ: Az állam egyre gyengébb bardkai és a miskolci em- Hivatásom és szívügyem mankónak bizonyul. berek Is segítőkészek. a segltségnyúltás. Jakab Sándorné, a Nyírségi Lá­tássérültek Egyesülete elnöke így válaszolt: az „átlagem­berektől” átlagon felüli oda­figyelést és segítségnyújtást kapunk, a kormánytól viszont több anyagi támogatást vár­nánk. A civil szervezetek egyre kevesebb pénzből gazdálkod­hatnak, már a fennmaradá­sunk forog kockán! A miskolci Benes Eszter szerint az emberek többsége megértő, együttérző és segítőkész, ha egy mozgás­vagy látássérülttel találkozik. Ugyanezt tapasztalja barátnő­je, Boór Anna is: - Emberi kö­telességünk segíteni másokon. Kár, hogy ezt néhányan nem így látják. Szedlár Andrásná egy nyíregyházi szociális intéz­ményben dolgozik. Úgy véli, nagyon nehéz a fogyatékkal élők helyzete, mert őket még inkább sújtja a munkanélkü­liség, a megélhetési és önel­látási problémák, ráadásul az állam egyre gyengébb mankó számukra. Grenella Orsolya így válaszolt: - Kazinbarcikán lakom, Miskolcon tanulok. A városban is átkísérik a fogya­tékkal élőket a zebrán, átadják nekik ülőhelyüket a buszon, ha úgy adódik. A Fehér Bot Ala­pítvány munkatársa, Molnárné Kiss Ildikó számítástechnikát tanít látássérülteknek. - Ne­kem hivatásom és szívügyem a segítségnyújtás. Az emberek egy része hasonlóképpen te­kint a fogyatékkal élőkre.- FOGYATÉKKAL ÉLŐK FESZTIVÁLJA 2011 Művészeti csoportok és egyéni fellépők is megcsillogtatták te­hetségüket tegnap a nyíregyházi TEMI művelődési házban zajló Fogyatékkal Élők Művészeti Fesztiválján. Ma 13 órától újabb programok várják az érdeklődőket. fotó: palicz istván

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom