Kelet-Magyarország, 2011. április (71. évfolyam, 76-100. szám)

2011-04-02 / 77. szám

2011. ÁPRILISI, SZOMBAT KELET Háttér 3 NÉZŐPONT Bednárik Mónika Kiabálj, ha valami faj! jól ismert sláger refrénje jutott eszembe, amikor az egészségügy­ben dolgozók megfogalmazták, mit vár(ná)nak el azoktól a kamaráktól, amelyeknek ismételten és kötelezően a tagjai lesznek, vagy nem tevékenykedhetnek a szak­májukban. A „tisztességes munkáért tisztességes bért szeretnénk” - egyszerű és érthető cél. Ám úgy tűnik, az eléréséért a maratoni távot többször kell megfutniuk a versenyzőknek. Hogy a célszalagot senki sem látja, az azért lehet, mert az 5000 méteres akadály­futás gátjait és vizesárkát is beépítették az útvonalba, s immár sokadszor lövik vissza a mezőnyt a rajtvonalra. Erre mondják azt az orvosok, nővérek, ápolók és az ágazat minden más szereplője, hogy kiabáljanak az érdekünkben a kamarák, egyre hangosabban, hallja meg végre mindenki. A véle­ménynyilvánítás joga ne csak törvényben rögzített, szépen megfogalmazott lehetőség/ kötelezettség legyen, hanem kihagyhatatlan és megkerül­hetetlen álláspont. Ami nem lesöpörhető a Parlament­ben, mint ahogy megtették az egészségügyi dolgozók bérhelyzetének sürgős javítását célzó országgyűlési határozat-tervezettel, és nem süllyeszthető el a miniszté­riumi asztalfiókban, mint az életpálya-modell. Nyárra csak az orvosi és a szakdolgozói kamarának több mint 120 ezer tagja lesz. Ha ők hangosan elkez­denének kiabálni, az már komoly hangzavar lenne, ami eltűntethetné - első körben - a felesleges akadályokat. S ha csatlakoznának hozzájuk a betegek, akiknek szintén fáj, csak más, akkor a messze­ségben végre a finis felirat is feltűnhet. monika.bednarlk@infonn.hu Mikor tűnik fel Nyírtét neve az okle­velekben, ahol Tityit-nek nevezik? a) 1271-ben b)l 171-ben c) 1371-ben d) 1471-ben A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el Kötelezővé tették a tagságot A kötelező kamarai tagsággal a szervezet egy fontos jogosítványt kap Vissza ILLUSZTRÁCIÓ: INTERNET Június 1-jétől nem végezhet egészségügyi tevékenységet az, aki nem tagja a szakterü­letén működő kamará­nak. NYÍREGYHÁZA. - Azzal mind­annyian egyetértünk, hogy az orvosok érdekvédelmére és képviseletére nagy szükség van, mert az anyagi helyzet si­ralmas, a társadalmi és erkölcsi megítélés is javításra szorul. Ebben kell, kellene a MOK-nak még határozottabban megfo­galmazni a véleményt - véli a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnökének nyíregyházi tájé­koztatója előtt egy 15 éve a me­gyeszékhelyen dolgozó orvos. Fontos jogosítvány- A kamara az elmúlt években kiállt a helyzetünk javításáért, de inkább azt érzékeltük, hogy érdemben sokat nem tehet az ágazatért. Nem volt, és ahogy mi látjuk, most sem lesznek hatásos jogosítványai. Az orvostársadalom kiáb­rándult, a fiataloknak pedig „nem pálya” itthon maradni- csatlakozik a beszélgetéshez fiatalabb pályatársa. Pedig az elvárás nem bonyolult: meg­felelő munkakörülmények mellett tisztességesen elvég­zett munkából tisztességesen megélni. Úgy vélik, a kötelező kamarai tagsággal a szervezet egy fontos jogosítványt kap vissza, az etikai ügyek kivizs­gálását, melynek eredménye­ként a nem tisztességesen, vagy etikátlanul eljáró orvost kizárhatja a betegellátásból, de adott esetben meg is véd­heti a nemtelen támadásokkal szemben. Sarkalatos kérdések- Május végéig van lehetősé­gük a kamarai tagsággal nem rendelkező egészségügyi dol­gozóknak arra, hogy kérjék fel­vételüket a szakmájuk szerint illetékes kamarába - mondta Éger István. A MOK-elnök azért kezdett országjáró kör­utat, hogy a négy év után ápri­lis elsejétől ismét kötelező ka­marai tagságról tájékoztatást adjon. Úgy véli, a megfelelő intézményi háttérrel rendel­kező köztestület hangja lénye­ges a politikában, a tragikus helyzetben lévő egészségügyi ágazat rendbetétele nem kép­zelhető el a orvostársadalom megkerülésével.- Véleményt csak arról mondhatunk, amiről informá­ciónk van. De nem mondha­tom, hogy ezen a téren kifo­gástalan lenne a főhatóság és a kamara kapcsolata. Úgy szü­letnek jogszabályok, hogy ar­ról előzetesen nem is tudunk- fogalmazott az elnök. Pedig a sarkalatos kérdésekre vonat­kozóan - legyen az a struktú­ra-átalakítás, rezidensképzés, orvosi életpálya-modell kiala­kítás, vagy az orvoselvándorlás- vannak megalapozott javas­lataik. Ám ezeket nem hogy nem látták viszont a Semmel- weis-tervben, de érdemi, szak­mai egyeztetés sem volt róluk. Mester és tanítvány A rezidensek helyzetét említ­ve megjegyezte, fellépnek az ellen a jogszabályellenes gya­korlat ellen, hogy sok helyen a rezidenseket megillető bérpót­lékokat nem fizetik ki, mert az intézmények így akarják elke­rülni a bérfeszültséget. Ugyan­is az 50 százalékos kiegészítés miatt a rezidens többet kaphat, mint egy szakorvos. A problé­mát nem a jogos járandóságok megvonásával, hanem a szak­orvosi bérek növelésével kell orvosolni.- Évek óta mondjuk, hogy a jól képzett középgeneráció tá­vozik a pályáról, az a réteg esik ki, mely átadhatná a tudását a jövő orvosainak. Megszakadt a mester-tanítvány lánc. Ezért „létfontosságú”, hogy a sokat emlegetett pedagógus, vagy rendvédelmi életpálya-mo­dell mellett az egészségügyi is megszülessen, és ne csak a kifogásokról halljanak. Jelenleg mintegy 30 ezer ön­kéntes tagja van a MOK-nak, és a törvényi változás nyomán 5-10 ezer belépővel számol­nak. A tagdíjat nem emelik, az továbbra is a legolcsóbb lesz a kamarák között - mondta Losonczy János, a MOK me­gyei elnöke. Szabolcsban je­lenleg 951 kamarai tag van, további 3-400 új belépővel számolnak. Nemcsak a Bocs­kai utcai irodájukban, hanem Fehérgyarmaton, Mátészal­kán és Kisvárdán is nyitnak központot, hogy a felvételt kérő regisztrációs lapok kitöl­tésében segítsék a kollégákat, hiszen az elfogadott törvény- módosítás értelmében június l-jétől nem végezhet egész­ségügyi tevékenységet az, aki nem tagja a szakterületén mű­ködő kamarának. Felelősségre vonás- A szabályozás másik fon­tos eleme, hogy az egészség- ügyi dolgozókat érintő etikai felelősségre vonás minden esetben a szakmai kamarák­nál működő etikai bizottsá­gokhoz kerül vissza - említi Losonczy János. Ez egy zárt világ, sajátos tör­vényekkel, ahol fontos az egy­séges szabályozási rend. Etikai ügyben elsőfokon a területi szervezet jár el. Fellebbezés esetén, másodfokon az Or­szágos Etikai Bizottság dönt, ezt követően csak bírósági fe­lülvizsgálatot kérhetnek. Ha pedig bebizonyosodik, hogy a panasztevő rosszhiszeműen tett bejelentést, akkor meg­védhetjük a kollégánkat. KM-BM Nem érzékelik, hogy a kamara kiállna értük Akár hoppon is maradhatnak NYÍREGYHÁZA. Nemcsak az orvosoknak, hanem a gyógy­szerészeknek és a mintegy 80 ezer egészségügyi dolgozónak is kötelező a tagság. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke korábban azt nyilatkozta: a betegek mi­nőségi ellátást szeretnének kapni jól képzett ápolóktól, asszisztensektől. A szakdol­gozói kamara úgy érzi, hogy a kormányzat e döntésével megteremti annak lehetősé­gét, hogy a szakdolgozói kar megkerülhetetlen eleme le­gyen a szakmai érdekegyez­tetés rendszerének. Kiemelt feladat a szakképzés és to­vábbképzés felügyeletének, keretszámainak és hiányte­rületeinek meghatározása, a képzési rendszer megerősíté­se, a hiányszakmák vonzóvá tétele, szakma presztízsének visszaállítása.- Igazából nem az a gond, hogy kötelező lesz tagnak len­ni, hanem az, hogy nem tudjuk mit kapunk a havi 585 forintos tagsági díjunkért - mondta el lapunknak a szakdolgozók vé­leményét a kórház egyik, több mint 20 éves munkaviszony­nyal rendelkező nővére.- A továbbképzésre, kon­ferenciákra adott támogatás minimális, plusz juttatást nem kapunk, ráadásul más kama­rákkal szemben nem is érzé­keljük, hogy a MESZK markán­san kiállna az egészségügyi dolgozók védelméért. Pedig a bérek rendezése, vagy a szo­ciális juttatások terén szükség lenne a „hangos kiabálásukra”, ahogy teszik a vasutas- vagy a pedagógus érdekvédelmi szer­vezetek. KM Ami nincs benne az SZMSZ-ben, az jogilag nem létezik - figyel­meztet a szakember. NYÍREGYHÁZA. Sorra ítélik el a bíróságok azon társashá­zakat, melyek nem foglalják bele a Szervezeti és Működési Szabályzatba a közgyűlésen (közismertebb nevén: lakó­gyűlésen) hozott határozato­kat - figyelmeztette a közös képviselőket nyíregyházi lá­togatása során dr. Bék Ágnes, a Társasházak és Társasház- kelezők Országos Egyesületé­nek elnöke.- Ha a szemétdíj vagy kö­zös költség ügyében olyan döntést hoznak a lakók, hogy ezentúl nem tulajdoni há­nyad, hanem a háztartásban élők száma alapján kalkulál­ják ki a fizetendő összeget, és ezt nem építik be az SZMSZ­be, amely még a régi álláspon­tot tartalmazza, nem fognak sikerrel járni a lakógyűlési ha­tározatra hivatkozó felek egy peres keresetben. A megosztás elvének olyan esetben is szerepelnie kell a szabályzatban, ha például egyesek többet használnak „a közösből”, mint mások, gon­dolok itt a lépcsőházi folyo­sók biztonsági ráccsal való le­kerülésére vagy a társasházak közös területén elhelyezett sátorgarázsokra. Nem kell a jóváhagyás A társasházak törvényes mű­ködéséről és az új SZMSZ-ről szóló konferencián az is el­hangzott: a januári törvény- módosítás kivette a lakástu­lajdonosok kezéből a nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek (pl. üzlethelyiségek) hasznosítására vonatkozó vé­A lakók utólag élhet­nek panasz­szó. OR. BÉK ÁGNES leményezési-döntési jogkört. - Ha valaki eddig fodrászat és kozmetika vállalkozást foly­tatott egy kis üzletben, és úgy dönt, jövő hónaptól kocsmát nyit és pultoslánynak áll, mű­ködési engedély birtokában megteheti, nem kell kikérnie az érintett lakóközösség jó­váhagyását a tevékenységi kör megváltoztatása miatt, kivéve néhány „extrém” ese­tet - fejtegette dr. Bék Ágnes, hozzátéve: a lakók utólag panasszal élhetnek, ha a vál­lalkozás tevékenysége őket zavarja, bizonyíthatóan hát­rányosan érinti. KM-Pl “FORDÍTOTT NAP Április elseje alkalmából vi­dám programokkal tarkított fordított napot tartottak a Kodály Zoltán Általános Iskolában, fotó: sipeki Péter Kiállítással nyitotta a szezont a múzeumfalu A sikeres nagyrendez­vényeket idén is meg­tartják Sóstón. NYÍREGYHÁZA. Április i-jén a Bölcsőtől a bébikompig című kiállítással (jármi kiállítóház) megnyitotta az idei szezont a Sóstói Múzeumfalu. A kiállí­tást dr. Bene János megyei mú­zeumigazgató nyitotta meg. W A belépődíjak az infláció növekedése ellenére sem I drágulnak. mC* DR. PÁLL ISTVÁN Ph iMw Dr. Páll István, a skanzen igazgatója az ezt megelőző sajtótájékoztatón elmondta, hogy az idén kísérleti jelleggel idény előtti programként meg­rendezték a téltemetést. Ám a szokatlan időpont és a hideg időjárás miatt gyér volt az ér­deklődés, ezért jövőre valószí­nűleg elmarad. Két rendezvényt (falusi hús­vét, Márton-napi vigasságok) az ország többi skanzenével összehangoltan rendeznek meg. A két korábban is sikeres nagy programot - Szent Iván- éj, június 23. és a Kóstolja meg Magyarországot!, szeptember 17 (ezúttal egynapos lesz) - az idén sem mulasztják el, a pénz­szűke ellenére sem. A belépő­díjak az infláció ellenére sem változnak, a nyitva tartás vi­szont igen: az idén már 10 órá­tól 18 óráig tartanak nyitva. Az idén nem lesz építés, viszont a tiszabecsi és a kishodosi lakó­házat újra kell fedni. Nagyné Bősze Katalin ar­ról az uniós pályázatról be­szélt, melynek keretében 676 iskolással és óvodással van rendszeres kapcsolatuk előadások, foglalkozások ke­retében. Ezek között vannak látássérült és nyírpilisi roma gyerekek is. Május 1-jén pél­dául Tapintható népi kultúra címmel nyitnak kiállítást lá­tássérülteknek. A kiállításon bölcsők, járókák, csecsemőkelengyék, népi játékok stb. láthatók, melyet június 15-éig tekinthetnek meg a látogatók FOTÓ: SIPEKI PÉTER

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom