Kelet-Magyarország, 2011. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-03 / 52. szám

20n. MÁRCIUS 3.. CSÜTÖRTÖK REUT Háttér 3 Árrobbanás az élelmiszerpiacon Világszerte gondot okoznak a magas élel­miszerárak. Csökkenés­re nemigen van kilátás. Sőt! nyíregyháza. A takarmány- növények ára is nőtt, tavaly január óta az egyszerű takar­mány több mint 17 százalékot drágult, de csaknem öt szá­zalékkal kerülnek többe az állatgyógyászati termékek is - ami viszont a hús és húsipa­ri termékek áremelkedéséhez vezetett. Kevesebb lesz idén a búza, de más fontos élelmi­szer alapanyagából (kukorica, napraforgó) és takarmánynö­vényből is kevesebbet taka­ríthatnak be a gazdák. Ennek pedig egyenes következmé­nye lesz az élelmiszerek to­vábbi drágulása. Kiürültek a raktárak- Egészen az elmúlt na-pokig mintegy 11 ezer hektár őszi búzát borított belvíz me­gyénkben, de ezen túlmenő­en több mint 12 ezer hektár volt a károsan átnedvesedett vetésterület. A gondokat tetézi, hogy eleve 10-11 százalékkal keve­sebb búzát vetettek a terme­lők ősszel, mert nem tudtak a gépekkel kimenni az átázott földekre - érzékelteti a sú­lyos agrárhelyzetet Gutyán Tamás, a Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Kormányhiva­tal Földművelésügyi Igazga­tóságának helyettes vezetője. Ugyancsak a kedvezőtlen időjárás miatt nagyon sok ku­korica maradt kint a földön, ami után kalászosokat szeret­tek volna vetni a gazdák, de több mint 12 ezer hektáron be sem takaríthatták a kukoricát ősszel, s ebből mindig lábon áll 7-8 ezer hektár. Ebből eredően nem várha­tó a búza árának csökkenése. Legfeljebb a nyári aratás idő­szakában mérséklődhet vala­melyest, ám a szakemberek ekkor is a tonnánkénti 60 ezer forintot valószínűsítik - ösz- szehasonlításként másfél éve 28 ezer forint körül mozgott ez az ár... Az étolaj alapanyagát adó napraforgónál sem lehet tud­ni, hogy az átnedvesedett te­rületekről mekkora hozamra HM ™ I. u J um wm.] 1 számíthatunk. Másfelől ta­valy rendkívül ráfizetéses volt a napraforgó termesztése, ezért sokan felhagytak vele. Az étolajgyártás várhatóan alapanyag gondokkal szem­besül ebben az évben. Mivel a vizes legelők kaszálatlanul maradtak tavaly, kevesebb és drágább takarmányhoz jutottak az állattartók, így az egy kilogramm élőhús elő­állítása is jóval többe kerül. Gyümölcsből sincs kínálat: a raktárak kiürültek, a termőfe­lület csökkent, kevesebb lesz a megyei termésű alma és meggy is. Amiből pedig keve­sebb van, az drágul is. Felhalmozott tételek- Pillanatnyilag nem okoz nagy gondot a folyamatos élelmiszer-áremelés - mond­ja a közel négyszáz férőhelyes Sóstói Szivárvány Idősek Ott­hona igazgatója, Kissné Szabó Zsuzsanna, hozzáteszi: az év második felében viszont ko­moly problémáink keletkez­hetnek.- Az ok egyszerű, a múlt év végén nagy tételeket vásárol­tunk minden beszállítónktól. Közbeszerzés alapján szer­ződést kötöttünk velük egy adott időszakra, így közben nem is emelhetnek árat. A zöldséget, a gyümölcsöt pe­dig kistermelőktől vesszük, akikkel jó árakat tudunk ki­alakítani. Nagy gondot for­dítunk a bentlakók étkezte­tésére, figyelembe vesszük a javaslataikat, ügyelünk arra, hogy az ételek megfeleljenek az itt élők korának, s egész­ségi állapotának - mondja az igazgató. KM-DM, NYZS Van még eszköz a kezükben Tizenöten áram-, ketten falopásért őrizetben A burgonyát 110 fo­rintért szerzik be, ho­lott a szabadpiaci ára 240 forint körül van. TISZADADA. Az élelmiszerárak nagyarányú emelkedése min­denkit érzékenyen érint. Különösen nehéz helyzet­ben vannak az élelmezés­vezetők, hiszen olykor több száz személy számára kell főzniük, s az egyáltalán nem mindegy, hogy ezt mennyi pénzből tudják megoldani.- Nagy gondot jelent az élel­miszerek árának emelkedése, de szerencsére van egy-két olyan eszköz a kezemben, me­lyekkel egyelőre kivédhetem a nyersanyagnorma-emelést, mely szigorúan maga után vonná a térítési díj emelését is - mondta el érdeklődésünk­re Tárnái László, a tiszadadai önkormányzati konyha élel­mezési menedzsere. Források után kutatnak- Már 3-4 hónapja lehetett tudni, hogy lesz áremelkedés, ezért nekünk van tartalékunk tésztából, cukorból, lisztből, természetesen a szavatossági határidő figyelembevételé­vel. Másrészt az időm nagy része azzal telik, hogy ked­vezőbb beszerzési forrásokat kutatok fel. A burgonyát például kilo­grammonként 110 forintért szerezzük be, holott a szabad­piaci ára 240 forint körül van, de a nagykereskedők is 160 forintos áron adják. A személyes kapcsolatok­nak, a jó partneri viszonynak köszönhetően a cukrot, a lisz­tet, az étolajat is olcsóbban szerzem be. A kenyeret és az egyéb pékárut a helyi üzem­ből kapjuk, s ez is olcsóbb, mintha máshonnan hozat­nánk. Segíti a helyzetünket a februártól beindított iskola- tej-akció. Állami finanszíro­zásban minden gyermek kap 2 dl tejet, így erre sem kell ne­künk pénzt fordítanunk.- Ha az árak úgy megemel­kednek, hogy már ésszerűen sem lehet kigazdálkodni, akkor az élelmezésvezetők jelzik a nyersanyagnorma emelésének szükségességét a fenntartó­nak. Általában évente egyszer emelik a nyersanyagnormát, de ha az év során rendkívü­li áremelkedések vannak, többször is elfordulhat ilyen emelés, ami maga után vonja a térítési díj növekedését is. Tiszadadán az utolsó nyers­anyagnorma-emelés 2010. ja­nuár elsején volt. km-mml NYÍREGYHÁZA. Az áramlopások felderítésére tartott a szol­gáltatóval közös ellenőrzést kedden a Nyíregyházi Rend­őrkapitányság új fehértói őrse a környező településeken. Az akció során tizenöt bökönyi lakost vettek szabály­sértési őrizetbe, mert az utcai vezetékre drótot akasztva ve­zették az áramot lakásukba. Az életveszélyes módszerrel lopott árammal fűtöttek, va­lamint működtették a tévét és a háztartási berendezéseket. Az elsődleges adatok alap­ján az egyes esetekben oko­zott kár többnyire tíz- és húszezer forint között volt. Az éjszakába nyúló akció köz­ben érkezett telefonos beje­lentés, hogy egy újfehértói ház udvarán illetéktelen sze­mélyt láttak. A helyszínre ér­kező egyenruhások azt látták, hogy a bejárati ajtó fel van fe­szítve, ezért bementek. Nem ébredt fel a betörésre A házban lakó férfinak is ők szóltak, mert az nem ébredt fel a betörésre. A rendőrök az egyik szoba ajtaja mögé meg­bújva találták meg az elköve­tőt, kabátja alatt a betörőszer­számokkal és az eltulajdonított értékekkel. A 20 éves helyi fia­talembert őrizetbe vették. Az ellenőrzés során Újfe- hértó határában tetten értek két személyt, akik kerékpá­ron 200 kg lopott fát toltak. A nagykállói lakosokat szintén őrizetbe vették. Megtaláltak egy szökése miatt körözött fiatalkorút is, akit meghallga­tása után visszavittek az inté­zetbe. KM NÉZŐPONT Nyéki Zsolt Ladával a Forma I-ben A mit nem sike­rült elérni húsz évnyi érdekvédő tárgyalással, elérte az időjárás - történetesen azt, hogy szerte e hazában tudatosuljon a mezőgazdaság jelentősége. Az, hogy tragédia ha egy agrármúlttal és alapokkal rendelkező ország - amely valamikor szinte még egyszer akkora ország számára is ele­gendő élelmiszert volt képes előállítani - egyszercsak az önellátásra is képtelen lesz. Ha a tej, a kenyér, a cukor, az étolaj és a hús ára egekbe szökik, netán hiánycikké válik, arra már a vidéki létet fölényes magasságból tekintő városi polgár is felkapja a fejét, és keresi az okokat. Húsz éve mostohagye­rek az agrárágazat: a balul elsült földárverések után a termelőknek esélyük sem volt tulajdonjogot szerezni a nagyobb feldolgozó üzemek­ben, konzervgyárakban, ame­lyek új alapokra helyezhették volna a hazai agrártermelést. Ehelyett privatizációs átját­szások után ezekkel ütöttek rést a hazai piacon a külföldi termékek áradatának. Ver­senyhelyzet van - harsogták a féktelen liberalizmus hívői, no de francia, olasz vagy holland termelőkkel ver­senybe szállnia a magyarnak olyan, mintha kocka Ladával küldenék a Forma 1-be. Olyan szinten épült le az ágazat, hogy Magyarország ma alapvető zöldség- és gyü­mölcsfélékből is behozatalra szorul. Az EU-tagsággal járó közösségi agrárpolitika azt is hozta, hogy kilenc cukorgyá­runk bezárt, az egyetlen tal­pon maradt gyárból a hazai szükséglet egyharmada kerül ki, a kétharmadot vesszük külföldről. Az tiszta sor, hogy nem leszünk szupehatalom, de az ennivalónkat ne bízzuk másra. nyeki@inform.hu Melyik az a település, mely 1952-ben alakult önálló községgé ideiglenesen Sörekút néven, amit még ugyanabban az évben változtattak? a, Varfúlapos c, Királytelek b, Nyírtelek d, Virányos A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el C MEGKÉRDEZTÜK: Hogyan befolyásolják vásárlási szokásait a növekvő élelmiszerárak? SÁRKÖZI FERENCNÉ: LÖVEI DOROTTYA BERENCSI BOGLÁRKA: Kénytelen vagyok beér- REBEKA: Kevésből nem Az én családom minő­ni az olcsóbbal. telik sokral ségpárti. DÁVID EVELYN: Figyel- RUMAN JÓZSEFNÉ: MILE ÉVA: Nem műszál Jük oda, hogy mit és Minőségi magyar tér- mindenből a legdrágáb­mennylért vásárolunk 1 mékeket veszek. bat venni.- Az ember alig tesz valamit a kosárba, mégis ezreket kell fizetnie. Hiába kínálnak kivá­ló minőségű élelmiszereket, olyan drágák, hogy kénytelen vagyok beérni az olcsóbbal- mondta Sárközi Ferencné. Lövei Dorottya Rebeka szerint jóval többet kellene keresniük a dolgozóknak, és több nyug­díjat kellene adni az idősek­nek, hogy ne kelljen lemonda­niuk sem a minőségről, sem a mennyiségről. - Kevésből nem telik sokra - summázta. - Az én családom minőségpár­ti, inkább kevesebbet vásáro­lunk, ha emelkednek az árak, de akkor sem vesszük meg a túl olcsó, ehetetlen élelmisze­reket! - mondta a nagyhalászi Berencsi Boglárka. Barátnője, Dávid Evelyn tudatos vásár­lásra buzdít mindenkit. - Fi­gyeljünk oda arra, hogy mit és mennyiért vásárolunk. Ne essünk túlzásokba csak azért, mert akciós egy-egy termék, mert igaz a mondás: olcsó hús­nak híg a leve! Ruman Józsefné (Szakoly): Odahaza megter­meljük a szükséges zöldséget, gyümölcsöt, jószágokat tar­tunk, házi tojást eszünk. Ha boltban vásárolok, a minőségi és magyar termékeket kere­sem. Mile Éva így válaszolt: Nem muszáj mindenből a leg­drágábbat venni, de érdemes olyan tejet venni, ami látott tehenet, olyan tésztát, ami lá­tott tojást, és sorolhatnám... @ SULI UTÁN IRÁNY A KÖNYVTÁR Kedvelt közösségi hely a diákok körében a kállósemjéni könyv­tár, ahol számtalan lehetőség közül választhatnak. FOTÓ: SIPEKI PÉTER

Next

/
Oldalképek
Tartalom