Kelet-Magyarország, 2011. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-25 / 70. szám

2011. MÁRCIUS 25.. PÉNTEK 4 Tudomány és oktatás KELET Fejlesztés lehetőségeit kutatják Dr. Nagy János professzor diákjai körében külföldi hallgató vesz részt A nemzetközi együtt­működésnek köszönhe­tően fogadnak külföldi hallgatókat. DEBRECEN. A Kerpely Kálmán Doktori Iskola által meghir­detett témák nagyrészt nem­zetköziek, és ezek helyszínen történő kutatása különösen fontos. Ezért az intézmény vezetői külön hangsúlyt fek­tetnek arra, hogy hallgatóik külföldi részképzésben ve­gyenek részt. A Doktori Iskola több tudományág és kutatási terület bevonásával kutatja a fenntartható mezőgazdálko­dás leghatékonyabb módjait, módszereit és fejlesztési le­hetőségeit. Növénytermesztési kutatások A kutatási program célja a mezőgazdálkodással kapcso­latos kutatások kiszélesíté­se. A vizsgálati eredmények megalapozzák a mezőgazda- sági földhasználat és a terü­letfejlesztés hatékonyságá­nak javítását, biztosítva azt, hogy a beavatkozások kör­nyezetkímélők, valamint eleget tesznek a fenntartható gazdálkodás követelménye­inek. A doktori iskolában két program működik. A Növény- termesztés és kertészeti tudo­mányok többek között a me­zőgazdálkodás hatását a víz, talaj, levegő állapotára és vál­tozásaira kutatják a hallgatók. - Az iskola kiemelt feladata a fenntartható agrárfejlődés nélkülözhetetlen elemének a talajvédelemnek vizsgálata, a talajerózió, a defláció, illetve az elsavanyosodás, a szike- sedés, a fizikai, kémiai és bi­ológiai degradáció, valamint a. talaj tápanyagforgalmának elemzése és értékelése. A Re­gionális tudományok doktori program keretében, a terüle­ti tudományok, mindenek­előtt a gazdasági-társadalmi folyamatok legkülönbözőbb térbeli-területi aspektusait, a terület- és településfej­lesztés nemzetközi és hazai kérdéseit kutatja, döntően regionális összefüggésekben- mondta Nagy János, pro­fesszor az iskola vezetője.- Fontos prioritás a regioná­lis, kistérségi és települési fejlettségi különbségek, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzet jellemző­inek, okainak a feltárása, a felzárkóztatás feltételeinek a megteremtése, főként ami a belső és külső perifériákat illeti - fűzte hozzá az iskola vezetője. Nemzetközi kapcsolatok- A Doktori Iskola alapítása óta, több hazai és külföldi in­tézményekkel van kapcsolat­ban. - A Genti, Upsalai, vala­mint a Wageningeni Egyetem és Kutató Központ tevőlege­sen támogatja munkánkat. Minden évben húsz-húsz fő gyakorlati képzésünkben. Kétoldalú együttműködés Kétoldalú nemzetközi együtt­működés jött létre a Readingi és a Wageningeni Egyetem­mel is, melynek célja többek között a közös kutatási tevé­kenység, speciális rövid-tá­vú tanulmányi programok, illetve a tudományos talál­kozókon és szemináriumo­kon való részvétel, oktató- és PhD-hallgatók cseréje az in­tézmények között - jegyezte meg Nagy János professzor. FOTÓ: MAGÁNARCHÍVUM Riczu Péter Phd-hallgató, úgy véli ebben az iskolában tudo­mányos szempontból sokat lehet fejlődni, hiszen a témák nagyon aktuálisak, nemzet­közi szintűek- A képzés elvégzésével a diákok biztos háttérrel ren­delkeznek majd a növényter­mesztés, kertészet és regio­nális tudományok területén és megfelelő alapot nyújt a hallgatóknak a későbbi aka­démiai és kutatómunkához, illetve az egyetemi szintű ok­tatáshoz - tette hozzá az isko­la vezetője. ékn-tz GONDOLA ISTVÁN tudományois főmunkatárs Hajdinamező fotó: magánarchIvum Pohánka, vagy régiesen a hajdina DEBRECEN. A pohánka (hajdi­na) (Fagopyrum esculentum Moench) kedvező kémiai ösz- szetétele révén egészségvé­dő élelmiszerek alapanyaga, gyógyhatású termékek for­rása. A hántolt mag gazdag élelmi rostban, fehérjében és B- vitaminokban, nátrium­tartalma kicsi. Hagyományos (kása, lepény) és korszerű (puffasztott, pelyhesitett) hajdina-élelmiszerek egy­aránt készülnek belőle. A főbb gabonaételek fontos alternatívája, kiegészítője. Glikémiás indexe alacsony. A mag és a levél gazdag bioflavonoidokban, mely jótékony hatású a vérkerin­gésre, és antioxidáns hatású. Rövid tenyészidejű alternatív növény, könnyen beilleszthe­tő a szántóföldi vetésszerke­zetbe, növeli a biológiai sok­féleséget. A Nyíregyházi Kutatóin­tézetben előállított Hajnal­ka pohánkafajta potenciális termőképessége 2,6-2,9 t/ha. Hazai feldolgozása - hánto­lókapacitás híján - jelenleg megoldatlan, a termelt áru exportra kerül, külföldön ke­resett élelmiszer. ékn Tanácskoztak a halkutató szakemberek Öt ország közel 70 haltani kutatója ismer­tette szakmai munkás­ságának eredményeit. DEBRECEN. Negyedik alkalom­mal rendezték meg Közép- Európa egyik legnagyobb, természetes vizekben élő halakkal foglalkozó kutatók szakmai seregszemléjét. A konferenciát a Magyar Hal­tani Társaság és a Debre­ceni Egyetem Mezőgazda­ság-, Élelmiszertudományi és Környezetgazdálkodási Kar Természetvédelmi, Ál­lattani és Vadgazdálkodá­si Tanszéke szervezte meg március 18-án. A Magyar Haltani Társaság 2005-ben alakult a Debreceni Egyetem Mezőgazdaságtudományi Kar szaktanszékének közreműkö­désével, és a kétévente meg­rendezésre kerülő konferen­ciának ugyancsak a kar nyújt helyszínt. A 2011-es konfe­rencián, március 18-án, öt or­szág közel 70 haltani kutatója ismerteti szakmai munkás­ságának eredményeit Közép- Európa különböző régióiból. 20 előadás és 10 poszter adja a szakmai programot, amelyen a magyar halas szakma elis­mert képviselői elnökölnek. Az előadások érintik a veszé­lyeztetett halfajok védelmé­nek lehetőségeit, a határokat keresztező folyók halközös­sége összetételének vizsgá­latát, valamint a természetes vízi halgazdálkodás néhány aktuális kérdését. A konferencián elhang­zott előadások megjelennek a társaság hivatalos szak­mai évkönyvében, a Pisces Hungarici-ben, amely 2011- től nemzetközi szintű referált folyóirat lett. A konferencia előtt kerül sor a Haltani Tár­saság tisztújító közgyűlésére. A társaság 2010-ben indí­totta útjára az év hala kezde­ményezést. Ebben az évben a nagyközönség szavazata alapján a Magyar Haltani Tár­saság a kősüllőt választotta az „év halának”. ÉKN DR. JUHÁSZ LAJOS egyetemi docens Tehetséggondozás a szakkollégiumban fotó: magánarchIvum Előadás a vörösiszap- katasztrófa utáni tájrehabilitációról. Debrecen. Mint az közismert, 2010. október 4-én átszakadt a MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt. tulajdonában lévő Ajkai Timföldgyár Kolontár és Ajka között létesített vörös- iszap-tárolójának gátja. A vörösiszap-katasztrófa tíz emberéletet követelt, ezen túlmenően pedig jelentős kör­nyezetkárosító hatása is volt. A környezetben okozott károk felmérése után nyilvánvalóvá vált, hogy mintegy 1000 hek­tár termőterületen kell meg­változtatni a földhasználat módját. A katasztrófa utáni remediációs folyamatokról a Kerpely Kálmán Szakkollégi­um szervezésében 2011. feb­ruár 24-én az Agrártudomá­nyi Centrumban dr. Gyuricza Csaba a vörösiszap-katasztófa által sújtott területek reha­bilitációját és a termőterület revitalizációjának kivitelezé­sét végző konzorcium vezető­je tartott előadást a szakkollé­gium hallgatóinak. ékn BÁLLÁ ZOLTÁN szakkollágiumi elnök o hírek pallagrol A 20 éves alapítvány 9. alkalommal bálozott A diákok sok szállal kötődnek a Lokihoz fotó: magán archívum A felajánlások, a tá­mogatások most is az intézmény tehetséges diákjainak támogatá­sát szolgálják. DEBRECEN. A Pallag Alapítvány jótékonysági estjét ebben az esztendőben is megrendezte az oktatási intézmény. A Deb­receni Egyetem Balásházy János Gyakorló Szakközépis­kolájának, Gimnáziumának és Kollégiumának diákjai több héten keresztül lelkesen készültek a báli megnyitóra. Méltóságteljes, ám fiatalos bécsi keringővei, majd vidám polkával köszöntötték a je­lenlévőket. Slágerek és latin tánc A balásházys diákok érdeklő­désüknek, érzésviláguknak megfelelő egyéni produkció­val is bemutatkoztak, Szabó Andrea Kitti, Tóth Gabriella, Homonyik Nóra slágereket énekelt, Bokor Patrícia Dobi Tamással latin táncokat adott elő. Az ÁSZ Rendezvényház­ban február 26-án megtartott összejövetelen a vendégek jó hangulatban töltötték el az estét. Születésnapot ünne­peltek, a jubiláló alapítvány 20. évfordulóját. A kilencedik alkalommal megrendezett alapítványi bál bevétele, a felajánlások, a támogatások most is az intézmény tehetséges di­ákjainak támogatását szol­gálják. Sinayné Tar Judit el­nök asszony és dr. Cserpák Ferencné igazgatónő megkö­szönte a meghívott vendé­gek, szülők, támogatók ala­pítványnak nyújtott anyagi és erkölcsi támogatását. Az önfeledt szórakozást tombo­lasorsolás színesítette, a fel­ajánlásokból származó érté­kes ajándékokat a szerencsés nyertesek boldogan vihették haza. ÉKN A segítség módjáról hallhattak előadást

Next

/
Oldalképek
Tartalom