Kelet-Magyarország, 2011. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-14 / 61. szám

2011. MÁRCIUS 14., HÉTFŐ 5 Próbálják elhárítani a nukleáris vészhelyzetet r->>:iJii:iiMi!r?:W.].'H:i.i.'.nH:U:T7nm tomerőmű? itán félő, hogy még több ;kor történhet meg, ha nem nelegednek és elolvadnak. > © _________ Konténment (Betonburkolat) ©GRAPHIC NEWS Folyamatosan dolgoz­nak a japán hatóságok a nukleáris vészhelyzet elhárításán a Fukusima atomerőműnél. TOKIÓ. Az atomerőműben a pénteki földrengés okozta áramkimaradás miatt leállt a reaktorok hűtési rendszere. Nemzetközi szakértők arra figyelmeztettek, hogy fenn­áll a veszélye annak, hogy az 1986-os csernobili, vagy az 1979-ben a Three Mile Island erőműnél bekövetkezett ka­tasztrófához hasonló tragé­dia történik Japánban is. Kétségbeesett lépés Az amerikai Robert Alvarez atomenergia-szakértő vasár­nap „kétségbeesett lépés­nek” nevezte, hogy a japán hatóságok tengervizet pum­pálnak a reaktorba a rend­szer hűtésére, ami szerinte egy, a csernobilihez hasonló katasztrófát vetít előre. „Elég reménytelenné vált a hely­zet, mivel látszólag nincs lehetőségük arra, hogy friss vizet áramoltassanak a hű­A megnövekedett sugárzás miatt atomenergetikai szük­ségállapotot hirdettek az onagawai erőműnél is - kö­zölte vasárnap a Nemzetkö­zi Atomenergia Ügynökség (NAÜ), hozzátéve, a hatósá­gok vizsgálják, hogy mi áll a tőrendszerbe és stabilizálják a reaktort, és most kétség- beesett lépésként ahhoz fo­lyamodtak, hogy tengervizet használjanak” - fogalmazott a szakértő. Alvarez azt mond­ta, „Szűz Mária dobásként” tudná jellemezni a lépést, utalva arra, az amerikai fut­ballban használt kifejezés­re, amellyel egy, a mérkőzés vége előtti utolsó, nagyon kis eséllyel célba találó dobást írják le. Magolvadás A szakértő aggodalmát tá­maszthatja alá, hogy Edano Jukio tokiói kormányszóvi­vő vasárnap elismerte, hogy történhettek radioaktív mag­olvadások a földrengésben megsérült erőmű két reakto­rában. Mint közölte, az egyes reaktorban „nagy a valószí­nűsége” annak, hogy mag­olvadás történt, a hármas reaktorban pedig „valószí­nű”, hogy ez bekövetkezett. A japán hatóságok előzőleg azt közölték, hogy cézium és jód mérhető az erőmű egyes reaktoránál, ami arra utal, hogy megkezdődött a mag­sugárzás növekedésének hát­terében. „A japán hatóságok arról tájékoztatták a NAÜ-t, hogy egyes, azaz a legalacso­nyabb szintű szükségállapo­tot rendelték el az Onagawa nukleáris erőműnél” - közölte a bécsi székhelyű szervezet. olvadás, azaz az uránrudak ellenőrizetlen maghasadása. Edano Jukio arról is beszá­molt, hogy van esély arra, hogy a szombati detonáció után a hármas reaktorban is robbanás következzen be, ám - mint mondta - ez a re­aktor valószínűleg ellenáll majd a detonációnak. Kitelepítések A Tokiótól mintegy 250 kilo­méterre északra lévő erőmű 20 kilométeres környezeté­ből nagyjából 200 ezer em­bert telepítettek eddig ki a hatóságok, noha Edano Jukio úgy nyilatkozott, hogy a le­vegőbe került sugárzó anyag mennyisége nem érte el azt a szintet, amely ártalmas len­ne az emberi szervezetre. Az eddigi információk szerint 22 ember került kórházba su­gárfertőzés miatt, ám az álla­potukról egyelőre nincsenek hírek. A környéken élők félelmét mutatja, hogy az erőművek­től mintegy 80 kilométerre fekvő Fukusima városban gyakorlatilag teljesen kiürül­tek az élelmiszerboltok és a benzinkutak, és sokan elme­nekültek az otthonaikból. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ugyanakkor va­sárnap azt közölte, hogy a Meteorológiai Világszervezet előrejelzése szerint a követ­kező három napban észak­keleti szél várható, amely a remények szerint a a száraz­föld felől az óceán fölé fújja a szennyezett légtömeget, fh Vasárnapig kétszázezer embert telepítettek ki a hatóságok a Tokiótól 250 kilométerre lévő Fukusima atomerőmű 20 kilomé­teres körzetéből. Vasárnap csak bizonytalan híreket tehetett tudni „Nem teljeskörű és el­lentmondásos informá­ciókat” adtak a japán hatóságok. TOKIÓ. A nukleáris bizton­sággal foglalkozó japán ügy­nökség a nullától hétig mérő skálán négyes fokozatúnak minősítette a pénteki, 8,9-es földrengés okozta robbanást a Fukusima 1 atomerőműben, így hivatalosan „helyi követ­kezménnyel járó nukleáris re­aktor baleset” történt szom­baton Japánban. Japánban a második Ennél súlyosabb atomerő­mű-baleset csak kettő történt eddig. Az 1986-os csernobili katasztrófa hetes, az 1979- ben az amerikai Three Miles Islanden történt baleset pedig arról, mekkora bajt okozhat, hogy a pénteki földrengés következtében leállt az erőmű fűtése. Egyes véle­mények szerint talán ez a harmadik legsúlyosabb reaktorbaleset a világban. ötös fokozatú volt. Japánban mostanáig egy 1999-es ese­mény volt a legdurvább nuk­leáris baleset, az is négyes be­sorolású volt, mint a mostani. 12 éve a tokaimurai uránium­feldolgozóban történt radio­aktív szivárgás. A Japán Nukleáris és Ipari Biztonsági Ügynökség egyik munkatársa azt mondta, a besorolás a körülmények ha­tására még változhat. Joseph Cirincione nukleáris szakértő a CNN-nek a japán hatóságokat hibáztatta, mert nem teljes körű és egymás­nak ellentmondó információ­kat adtak arról, mi is történt. Szerinte az, hogy a robbanás után cézium jelent meg a lég­körben, arra enged következ­tetni, hogy részleges össze­omlás még bekövetkezhet, fh Szükségállapotot hirdettek GRAFIKA: ÉKN Ez eddig a harmadik legsúlyosabb baleset- „nincs elég információ” rontos, hogy túl van- itomerőművi üzemza- ső kritikus 24 óráján, iktorokból elszállítan- idékhő jelentősen le- : a reaktorok leállítá- t közlemény szerint a ima l-es blokkjánál vannak a nagyobb problémák, itt történt szombaton robbanás. Aszódi Attila közleménye sze­rint a hivatalos közlemények nem tartalmaznak annyi konk­rét információt, hogy abból ér­teni lehessen, pontosan mi is történt. A magyar szakember FOTÓ: FLICKR.COM feltételezi, hogy a reaktorban lévő üzemanyag burkolat egy része túlhevült, emiatt a víz­gőzzel lezajlott reakcióban hid­rogén keletkezett. Európai hatások nélkül A hermetikus védőépület lefú- vatása során ez a hidrogén be­robbanhatott, és megrongálta a hermetikus tér fölötti reaktor­csarnokot, de - a japán hivatalos közlések szerint - az elsődleges hermetikus védőépület nem károsodott. A közlemény hang­súlyozza: a hifrogénfejlődésnek európai kihatása nem lehet. FH ■ ■ Az erőmű ter- ^ w helése meghaladhatta azt a szintet, amit terveztek. ASZÓDI ATTILA ártanunk a japán atombaleset káros következményeitől CZ SÁNDOR: Távol 1 tőlünk, nem való- iű, hogy lesz hatása PÓZA SIMON: Nem Ilyen baltól tárta­it Ha az izlandi vulkáni hamu és a csernobili atombaleset hatása is el­ért bennünket, akkor megtörténhet, hogy a japán atombaleset hatása is elér. Persze enyhe fokozatban, és idő is kell hozzá - vélekedett Dakos János. - Minden bizonnyal elér bennünket az atombaleset hatása, de hogy mek­kora erővel és hogy mire hat majd, azt nem lehet tudni. Az atom nem gyerekjáték - fogalmazott Bodolay Zoltán. Bócz Sándor véleménye szerint azonban olyan távol zajlott le tőlünk az atomreaktor robbanása, hogy nem valószínű, hogy annak káros hatá­sai ránk is hatnának. F. Nagy Zsuzsa szerint közvetlenül nem valószínű, hogy elér bennünket a radioaktív su­gárzás, de közvetett módon minden­képp. Hisz a baleset következménye energiaválság lehet, ami pedig azt hozhatja magával, hogy az emberek a fákat fogják kivágni, hogy eléges­sék a rossz kazánjaikban. Hozzátet­te: azért is érdekes ez a kérdés, mert nemrég fogadta el a magyar kormány a hazai energiastratégiát, ami ugyan jobb, mint az eddigiek, de az atom­energia hasznosítása mellett kötelezi el magát. „Biztos hatással lesz ránk is a japán atombaleset. Ha nem is radio­aktív-felhő formájában, de gazdasági hatásában, és az atomerőművekről való közgondolkodásban ‘minden­képpen - árulta el véleményét Fazekas Csaba. „Azt gondolom, nem megy el felettünk ez a baj úgy, hogy ne hagy­jon valamilyen nyomot. Amikor ilyen hatalmas földrengésről hallok, hálát adok az Istennek, hogy Magyarorszá­gon nem kell tartanunk ekkora pusz­títástól - nyilatkozta Serfőző Simon. Káros hatások: távol van Nincs szükség jelenleg kormányzati intézkedé­sekre Magyarországon a Japánban történtek esetleges hatásai miatt. BUDAPEST. Az Országos Ka­tasztrófavédelmi Főigazga­tóság tájékoztatása szerint a földrengés esetleges káros következményei közül a föld­rajzi távolság miatt Magyar- ország területére a lakosságot bármilyen módon is érintő hatás nem juthat el. Gyűjtik az információkat Jelenleg Magyarország az Európai Unió soros elnöke, amelyen belül a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazga­tóság ellátja az Európai Unió Polgári Védelmi Szervezeté­nek elnöki tisztségét is. Ezért haladéktalanul megkezdték az információgyűjtést, azok elemzését, és újabb kataszt­rófavédelmi tisztet küldtek az EU brüsszeli központjában működő polgári védelmi szer­vezethez. Elemzések készülnek Az OKF főigazgatója szom­baton egyeztető értekezletet tartott mindazon tárcák és országos hatáskörű szerve­zetek vezetőinek részvételé­vel, amelyek információval és hatáskörrel rendelkez­nek a Japánban kialakult helyzetnek Magyarországot esetlegesen elérő hatásának elemzésére. Ennek alapján egyértelműen megállapítha­tó, hogy a Japánban történt földrengés esetleges káros következményei közül a földrajzi távolság miatt Ma­gyarország területére a la­kosságot bármilyen módon is érintő hatás nem juthat el, ezért kormányzati intéz­kedés a jelenlegi helyzetben nem szükséges. Az állami szervezetek fo­lyamatosan figyelemmel kí­sérik a Japánban történt sú­lyos katasztrófahelyzetet és a tényekről rendszeresen tá­jékoztatják a közvéleményt - derül ki a tájékoztatásból, fh Tokió hamarosan végleg eltűnhet a föld színéről Japán kutatók már évekkel ezelőtt fel­hívták a közvélemény figyelmét a várható tragédiára. TOKIÓ. Egy hat évvel ezelőtti kutatás eredményét figye­lembe véve a japán tudósok így figyelmeztettek: 30 száza­lékos az esélye annak, hogy a következő évtizedben Tokiót hetes erősségű földrengés éri, 90 százalékos az esélye an­nak, hogy a következő ötven évben nagy erejű földrengés rombolja le a szigetország fő­városát. Katasztrófafészkek A tízmillióknak otthont adó megapoliszok különösen nagy kockázatot jelentenek a természeti csapások szem­pontjából. E tekintetben az évente 100 ezer fővel bővü­lő, most 13 milliós Tokiót fenyegeti legkomolyabban a katasztrófa. Japán igen ak­tív szeizmikus zónában fek­szik, minden ötödik percben megreng a föld az ország va­lamely részén. Éppen ezért az ország la­kóit nem érhette teljesen vá­ratlanul a mostani puszítás, hiszen a 2005-ben napvilágot látott japán tudományos elő­rejelzést jól ismerhették. Sőt, a 2011. március 11-i tragédi­ánál még jöhet rosszabb is: „90 százalék annak az esélye, hogy fél évszázadon belül a tokióiaknak kataklizmával a kell szembenézniük”. ÉKN Hetekre lehet szükség a károk összegzéséhez TOKIÓ. Egy katasztrófa sose jöhet jókor, de a mostani a le­hető legrosszabbkor érkezett - írta elemzésében a Capital Economics nevű pénzügyi­befektetési tanácsadó cég. Az országnak és a gazdaságnak okozott károk összegének fel- térképezéséhez még néhány hétre szükség lesz. Wolfgang Leim, a Commerzbank elemzője sze­rint a gyárak és az olajfinomí­tók ideiglenes leállása, illetve az erőművek lekapcsolása valószínűleg az egész ország gazdasági teljesítményét be­folyásolja. Japán gazdasága 2010 utolsó negyedévében 1,3 százalékkal zsugorodott. A földrengés előtti várakozások az idei első negyedévre már növekedéssel számoltak, fh

Next

/
Oldalképek
Tartalom