Kelet-Magyarország, 2011. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-14 / 61. szám

2011. MÁRCIUS 14.. HÉTFŐ KE® Háttér 3 A hazáért harcoltak 1848/49-ben Répásy Mihály újratemetése 2007-ben archív fotó: m. magyar László Szavakkal és fegyverrel álltak ki a magyar sza­badság eszméi mellett. tiszavasvári, kemecse. Sza­badság, testvériség, egyen­lőség. A Franciaországból kiindult három fogalom ter­mékeny talajra talált hazánk­ban is, s 1848. március 15-én a polgárosodásért, a társadalmi előrehaladásért, Magyarország függetlenségéért forradalom tört ki Pesten. A forradalom­ban, majd az azt követő sza­badságharcban jelentős sze­repet játszottak a megyénkből származott személyek is. A márciusi ifjak egyike volt Vasvári Pál (eredeti nevén Fej­ér Pál) történész, filozófus, aki Tiszabüdön született 1826. július 14-én, s karddal a kezé­ben esett el a gyalui havasok­ban, Havasnagyfalu közelé­ben 1849. július 5-én. A nevét gyermekkorának lakhelyéről, Nyírvasváriról vette, később pedig a szülőhely vette át a nevét az iránta való tisztelet jeléül. Futár is volt- Kiemelkedő személyiség volt Vasvári Pál. A 1848-as márciu­si események során ott volt a vezetők között. Részt vett a 12 pont megalkotásában, majd a népgyűlés elé terjesztésében főszerepet vállalt. Április 11- én az érkező minisztereket ő üdvözölte, majd mint titkár nyert alkalmazást a pénzügy- miniszter, Kossuth Lajos mel­Fontosnak tartom ápolni a hő­sök emlékét. LUCZA JÁNOS lett. Kossuth Lajos többször használta polgári futárként a horvát invázió alatt. 1849 ele­jén Bihar, Szatmár és Szabolcs megyékben szabadcsapatot verbuvált, s annak vezére lett. Nemcsak szavakkal harcolt a kiváló szónokként közismert Vasvári Pál a forradalom esz­méiért, hanem fegyverrel is. így esett el a gyalui havasok­ban a román felkelők ellen ví- vottütközetben-foglaltaössze tömören munkásságát Hankó András, a Tiszavasváriban működő Vasvári Pál Társaság elnökségi tagja. - A történel­mi hagyományokat ápoló . egyesületünk 21 évvel ezelőtt alakult, hogy a kulturális te­vékenységek mellett őrizzük és népszerűsítsük Vasvári Pál munkásságát, gondolatvilá­gát. Egyesületünk tartja a kap­csolatot Nyírvasvárival is, aho­vá rendszeresen elmegyünk koszorúzni, de ott vagyunk halálának évfordulóján is a ka­lotaszegi Körösfőn, az ottani Rákóczi Kulturális Egyesület által szervezett megemléke­zésen. Haditanácsok résztvevője Bár nem csatamezőn, ha­nem betegségben halt meg Szegeden 1849 júliusában a kemecsei születésű honvéd- tábornok, Répásy Mihály, de A magyar huszárhagyomá­nyok ápolásában és élet­ben tartásában élen járó Napkori Hagyományőrző Lovasbandérium hosszú évek óta elmaradhatatlan résztvevője a március 15- ei ünnepségeknek, s nem lesz ez másként idén sem. - Négy településre is hívtak- ha még egészsége engedte volna, s megérte volna az ok­tóbert is -, a kiemelkedő tettei alapján most minden bizony­nyal az aradi vértanúk között emlegetnénk.- Répásy Mihály 1848 őszé­től tántoríthatatlan hűséggel szolgálta a szabadságharc ügyét, és az életét is áldozta érte. A stratégiai jelentőségű döntéseket hozó haditaná­bennünket, így Nyíregyhá­zán, Kisvárdán, Pátrohán és természetesen Napkoron is találkozhatnak velünk az ün­neplők, a megyeszékhelyen például a Jósa András Múze­umtól a Kossuth térig visszük majd a zászlót - mondta la­punknak Molnár Miklós hu­szár, a lovasbandérium tagja. csők legtöbbjének tagja volt - vázolta fel érdeklődésünkre emberi és katonai nagyságát Lucza János, kemecsei hely- történész, nyugalmazott isko­laigazgató.- A szabadságharc során Répásy Mihály egy teljes fegy­vernem, a lovasság első embe­révé vált. Ő volt az 1848/49-es lovasságnak a szervezője, ta­nítója, kiképzőmestere. Tevé­kenysége, hazaszeretete olyan hatással volt kortársaira, hogy 1861-ben ő volt az első tábor­nok, akinek emlékét nyilvá­nosan, díszes sírkő állításával elevenítették fel Szegeden. Kemecse városa nagyon szerette volna, hogy ez a ki­tűnő katona örök álmát szülő­helyén aludhassa, ezért 2007. március 14-én katonai tiszte­letadás mellett újratemettük Kemecsén, s a sírhelyénél ke­gyeleti emlékparkot alakítot­tunk ki. KM-MML Ünnepeken szerepelnek Rádöbbenünk arra, hogy együtt vagyunk Elhintették a népzene szeretetének magját Nyíregyházán is. nyíregyháza. Olajozottan mű­ködik az egyik legismertebb magyar népzenei együttes és a határokon túl is terjeszkedő óriáscég kapcsolata. A saját­ságos frigyből született a több mint 250 településen, 300 is­kolában 75 ezer diáknak és 4 ezer pedagógusnak épülésére szolgáló rendhagyó összevont énekóra. Csütörtökön a nyír­egyházi Zelk-iskola diáksere­gét hódították meg, megnyer­ve egy nemes ügynek.- A zenei nevelést nem le­het elég korán elkezdeni. A rendszeres zenei élmény a fegyelmet, a koncentrációt és a teljesítményt is fokozza. A Kárpát-medencei népzene egyszerre ősi és modern, Szla­vóniától Moldváig rendkívül gazdag a hagyomány. Ennek a megismertetése a célunk a rendhagyó iskolai énekóra ke­retében - említette Sipos Mi­hály, a Muzsikás emblematikus arca. - Idestova 2005 óta jár­juk az országot. A mindig új közönséggel egy idő után rá­döbbenünk arra, hogy együtt vagyunk, közösen énekelünk, csujogatunk. „Érik a szőlő...”, „Felszállott a páva...”, „Hej, Dunáról fúj a szél...” Nagyon fogékonyak rá a gyerekek. Bemutatjuk többek között a hegedűt, a hosszú fu­rulyát, a tamburát és a gyimesi ütőgardont. Az „Énekóra MOL­ban” elnevezésű műsorral a megyében már megfordultak Tiszavasváriban, Baktalóránt- házán, Mátészalkán, Nyíregy­házán utóbb a Bánkiban csap­tak a húrok közé.- Egy évben 60 iskolát tu­dunk felkeresni. Jelenleg 130- an állnak sorba. Mindenhová szívesen megyünk, ahová hívnak, csak a kapacitás határt szab. A minap Baján, Móron, Karcagon és Hajdúdorogon igyekeztünk tudatosítani, hogy a népzene nagyon őszin­te zene. Az ismeretterjesztő, oktató műsor mellett másként is egyengetjük a Muzsikás út­ját. Minden esztendőt megter­vezünk, most például febru­árban és márciusban tartunk énekórákat. Aztán koncerteket adunk itthon és külföldön, sze­rencsére zsúfolt a menetren­dünk. Nyáron Franciaország­ban és Belgiumban különleges élmény részesei lehettünk: három rockfesztiválon is fel­léptünk. Hosszú évtizedek óta tapossuk az ösvényt a pá­lyán, és mindig érnek kellemes meglepetések. A népzene az életünk. Őszintén. km-ltl A zenei nevelést nem lehet elég korán elkezdeni fotó: sipeki Péter NÉZŐPONT Nyéki Zsolt Patkó, lovas, csata, haza > >gyan lehet védekezni egy örök mérvadó nemzeti ünnep sematizálása, elszürkülése, vagy éppen a méltatásainak ismétlődésé­ben lappangó fásultság ellen? A kérdés napjaink apatikus hangulatából fakad, és a tényből, hogy valóban nehéz 163 év után újat mondani Petőfi és az ifjak történetéről, a Nemzeti dal születéséről. Az érzelmi közönyösség legfőbb ellenszere egy egész­séges nemzettudat, a maga tiszta önérzetével, amely nem más ellen, hanem ön­magért hat, s amely hazánk­ban a diktatúrát döntő 1989 eufóriája után újra társadalmi hiánycikké vált. A családok többsége ma megélhetési küszöbön egyensúlyozva hó­napról hónapra él, a szülők-' nek nincs türelmük, erejük esténként hazáért harcoló, bátor huszárokról mesélni csillogó szemű kisfiúknak, így a túlélés, méghozzá a bár­mi áron túlélés értékrendjé­vel válnak felnőtté, ez pedig nagyon távol áll a Nemzeti dal üzenetétől. Nem véletlen jutnak eszembe egykori dékánunk szavai, amit épp húsz éve adott a diploma és a kézfo­gása mellé. Egy történetet mondott az egyszeri kovács­mesterről, aki eképp intette inasát: „Volt egyszer egy kovács, aki hanyag módon patkolta meg egy vitéz lovát. A gyenge patkószeg miatt elveszett a patkó, a patkó miatt a ló, a ló miatt a lovasa, a lovasa miatt a csata, s csata miatt pedig odalett a haza. Hát jól vigyázz, fiam, hogy vered be a patkószeget!” Nem csatasorban ültünk ott, csupán egy feldíszített egyeteiúi aulában, de meg­értettük: életünk hátralévő részében mindannyian egy- egy patkószeget fogunk majd a kezünkben, s mindannyian felelősek leszünk a haza sorsáért. nyeki@inform.h Ómagyar törzsi eredetű helynév. 1366-ban már két különálló település. a, Dombrád és Újdombrád néven. b, Káta és Nyírkáta néven. c, Kiskálló és Nagykálló néven. d, Óvarsány és Újvarsány néven. © MEGKÉRDEZTÜK: Önnek mi a terve március 15-én? ZÁHONYI MÁRIÓ: A HOLÁTH NORBERT: Sok KOSKA TIBORNÉ: Ma családommal töltöm a ünnephez kapcsolódó még dolgozom, holnap nemzeti ünnepet. műsor megy a tévében, már pihenek. PAPP SÁNDOR: Ritkán SELYKOVSZKI DÓRA: SZPODNYI TAMÁS: A lárunk ünnepi megemlé- Otthon leszünk, pihe- szerelmemmel töltöm a kezésekre. nünk, kikapcsolódunk, nemzeti ünnepet. A nyírteleki Záhonyi Márió csa­ládjával tölti a nemzeti ünne­pet. - Hétfőn és kedden sincs tanítás, aminek szerintem minden diák örül. De fontos, hogy ne csak ennyit lássunk március 15-ében, hiszen ez nemzeti ünnep! Holáth Norbert (Tiszadada): otthon leszek a családommal. Ilyenkor sok nemzeti ünnephez kapcso­lódó műsor megy a tévében, azt megnézzük, de nem szok­tunk megemlékezésekre járni. Koska Tiborné (Bálintbokor): virágboltban dolgozom, így a mai nap - éppen március 15-e miatt - munkával telik majd, a kedd pedig a családé és a pi­henésé lesz. A gyerekek pén­teken részt vettek az iskolai ünnepségen. Az újfehértói Papp Sándor és családja ritkán jár ünnepi megemlékezések­re, a kellemes, tavaszias idő viszont kiváló lehetőséget ad­hat a kirándulásra. - Minden­képpen a családommal fogom tölteni az ünnepet - mondta. Selykovszki Dóra (Újfehértó): régebben részt vettünk a nem­zeti ünnephez kapcsolódó programokon, az utóbbi idő­ben inkább otthon maradunk és pihenünk, kikapcsolódunk. Szpodnyi Tamás (Tiszatelek): a szerelmemmel töltöm a nem­zeti ünnepet Nyíregyházán. Fontolgatjuk, hogy elmenjünk a városi megemlékezésre. Majd meglátjuk, milyen lesz az idő és a kedvünk. @ MEGEMLÉKEZTEK A Kerekerdő Óvodások kitűzték zászlóikat a Kossuth téren, ezzel emlékezve a március 15-ei eseményekre, fotó: sipeki Péter

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom