Kelet-Magyarország, 2011. március (71. évfolyam, 50-75. szám)

2011-03-01 / 50. szám

2011. MÁRCIUSI., KEDD KEIJT Gazdafigyelő 11 Számítanak a fiatal agrárszakemberekre illusztráció: nyéki zsolt Pénz, s tanácsadás az ifjú agrárvállalkozóknak Magvakba zárt kincseink nyíregyháza. Idén már ötö­dik alkalommal írták ki „A jövő fiatal vállalkozója” el­nevezésű pályázatot. Ennek célja, hogy a tehetséges, újító gondolkodású fiatalok szak­mai és pénzügyi támogatást kapjanak az üzleti elképzelé­seik megvalósításához. A pályázatra a hazai felső- oktatásban tanuló, aktív hall­gatói jogviszonnyal rendel­kező diákok jelentkezhettek az üzleti terveikkel. Iparági megkötés ezúttal sem volt, de a kreativitást, innovativitást, a fenntarthatóság elvének fi­gyelembe vételét várták el a jelentkezőktől. A pályázatra kizárólag új ötletekkel lehetett jelentkez­ni, vagyis már működő vál­lalkozások nem nyújthatnak be pályázatot - a pályázatot koordináló Életpálya Alapít­vány munkatársa. A jelentkezők február 28­áig regisztrálhattak, ezt köve­tően az üzleti tervüket három fordulóban kell benyújtaniuk. A pályázók felkészülését vala­mennyi forduló előtt szakmai workshop segíti majd. A szakmai zsűri májusban választja ki a tíz legjobb pá­lyázatot, amelyek közül a május 20-ai döntőben kerül ki a három nyertes. A bíráló- bizottság döntése szerint a három legígéretesebb üzleti terv kidolgozója között össze­sen hatmillió forintot oszta­nak szét. A győztes, vagyis „A jövő fiatal vállalkozója” cím birtokosa három millió forin­tot nyer, míg a második helye­zett kettő, a harmadik pedig egymillió forint kezdőtőkét nyer. Emellett valamennyien féléves szakmái tanácsadást is kapnak a vállalkozásukhoz. A részleteket a www. merjvallalkozni.hu internetes oldalon lehet megtalálni, km Egyre több kezdemé­nyezés indul a mező- gazdasági sokféleség megőrzéséért. SZEGED, NYÍREGYHÁZA. Hazánk uniós elnöksége apropóján szervezték meg a múlt héten Szegeden a „Tegyünk a sokfé­leségért!” fórumsorozat idei eseményét. A közel 20 ország­ból mintegy 300 résztvevővel lezajlott találkozó célja annak elősegítése volt, hogy a keres­kedelmi láncok, az élelmiszer- ipar és ipari mezőgazdaság által kiszorított úgynevezett „tájfajták” a földekre és végül a tányérunkra kerülhessenek. Az esemény központi témáját az agrobiodiverzitás megőr­zéséhez, fenntartható hasz­nálatához és fejlesztéséhez fűződő gazdálkodói jogok adták. Kiszorultak a termesztésből Ennek kapcsán szó volt a táj- fajták fenntartásával foglalko­zó közösségi kezdeményezé­sekről, a tájfajták szerepéről a helyi élelmiszer-ellátásban és gasztronómiában, valamint a vetőmagokat érintő jogsza­bályokról és szellemi tulaj­donjogokról is - számolt be a Szegeden elhangzottakról la­punknak a fórumon részt vett nyíregyházi ökogazdálkodó, Ratkos József. Az évszázadok során a gazdálkodók hozzájárultak a mezőgazdasági növények sokféleségének fejlesztéséhez azáltal, hogy a gazdaságban előállított és a helyi környezeti adottságokhoz jól alkalmazko­dott tájfajta kultúrnövények és gazdálkodói fajták vető­magjait megőrizték, egymás közt cserélték és fenntartható módon használták. Az ipari mezőgazdaság terjedésével azonban ezek a növényfajták kiszorultak a termesztésből. Az elmúlt év­tizedben egyre több a közös­ségi kezdeményezés itthon és Európában a mezőgazda- sági sokféleség megőrzésére és megújítására a gazdasá­gokban éppúgy, mint a kis­kertekben. A Ids ráfordítású és ökogazdálkodás számára értékes tájfajta növények regenerálása és visszaveze­tése azonban egy összetett folyamat. Szükségessé teszi több szereplő együttműkö­dését, különböző típusú tu­dás együttes felhasználását és olyan rugalmas részvételi módszerek alkalmazását, amely figyelembe veszi a gaz­dálkodók igényeit. Nagyfokú rugalmasság Ezek a közösségi kezde­ményezések génbankokat kapcsolnak össze gazdál­kodókkal, nemesítőkkel, vetőmag-előállító kisvállal­kozásokkal, pékekkel, séfek­kel és fogyasztókkal, akik újrafelfedezik és ismerkednek ezekkel a növényfajtákkal. Mindezt egy olyan jogszabá­lyi, gazdasági és intézményi környezetben teszik, amely nem kedvező és nem ismeri el sem a táj-, vagy gazdálko­dói fajtákat, sem a közösségi cselekvések értékét. Agabona munkacsoportban például a búzával és kenyérrel kapcsolatos hagyományaink fejlesztése volt napirenden. A tájfajta gabonákban nagyfokú rugalmasság alakult ki, hogy alkalmazkodni tudjanak a klí­maváltozás példátlan időjárá­si szélsőségeihez is. Kiváló az ízük, és tápanyagokban gaz­dagok, mégis számos közü­lük a kihalás szélén áll, mivel elvesztettük a hagyományos tudást és a helyi vetőmag­rendszereket. KM-GB ■ ■ Génbankokat w w kötnek össze gazdálkodókkal. PATKÓSJÓZSEF Közel 20 országból mintegy 300 résztvevő jelent meg fotó: ratkos József Jócskán drágulhat a tojás Terjed a génmódosított mag A tojás drasztikus drágulását és hiányát jósolják fotó: ékn-archIv Csak az állatjóléti előírásoknak megfelelő ketrecekben lehet majd tyúkot tartani. Budapest. Jövő ilyenkor már negyedével kevesebb tyúk termelhet tojást Magyaror­szágon a mostanihoz képest. Ez lesz a következménye annak, ha a közösség nem hoz átmeneti szabályokat a tyúktartás 2012. január l-jétől életbelépő állatjóléti felté­teleiről. Ha a tagországok boltjaiban csak az előírás szerint termelt tojást lehet majd árusítani, úgy az import nagy része is kiszorul a piacról. Ez hiányt és a tojás drasztikus drágulá­sát okozza. Százmillió eshet ki Brüsszel most gőzerővel dolgozik a kettősség feloldá­sán, de még nincs egyezség - tudatta közleményében a Magyar Agrárkamara állatte­nyésztési osztálya. Az agrárminiszterek leg­utóbbi ülésén sem sikerült megállapodni arról, mi is le­gyen az unió tyúkjaival. Jövő év januárjától ugyanis csak olyan ketrecekben lehet majd tyúkot tartani, mely megfelel a brüsszeli állatjóléti előírá­soknak. Az EU-ban 353 millió étkezésitojás-termelő tyúk van és az EUWEP előrejelzé­se szerint legalább 100 millió tyúkot fognak a jogszabály alapján már nem használható ketrecben tartani. Van azonban az EU-ban még kb. 147 millió nyilvántar­tott egyéb tyúk is, melyek egy része keltetőtojást termel, másik része ház körüli, re­gisztrációra nem kötelezett, s amelyekre nem vonatkoznak a szabályok. Amennyiben a tagorszá­gokban életbe lép a szabályo­zás, az EU-ban kb. 29%-os ét­kezési tojáshiány keletkezik, mert az unió belső piacán a szabálytalanul tartott tyúkok tojásait nem lehet majd érté­kesíteni. FH A génmódosított mag­gal vetett területek nagysága tíz százalék­kal nőtt 2010-ben. BUDAPEST. Az International Service for the Acquisition of Agri-biotech Applications nevű szervezet felmérése szerint tavaly már 148 mil­lió hektáron termeltek ilyen Aggódnaka természetért Budapest. A Levegő Munka- csoport, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egye­sület, a Magyar Természet- védők Szövetsége és a WWF Magyarország közös közle­ményben arról nyilatkoznak, hogy a teljes hazai termé­szetvédelmi igazgatás össze­omlását eredményezheti, ha a Vidékfejlesztési Miniszté­rium - nyilvánosságra került tervei szerint - több mint 40 százalékkal csökkenti a nem­zeti parkok amúgy is szűkös támogatását. FH Kamarai gazdaesték: aktuális feladatok előtt nyíregyháza. Az agrárgazda­ság és az abban munkát vég­zők problémáinak feltárása, a lehetséges megoldási alter­natívák kidolgozása és az ága­zatban érintettek feladatainak megbeszélése a célja annak a fórumsorozatnak, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Agrárkamara indít. A megyében május közepé­ig 20 helyszínen Agrárfórum sorozatot szervez. Az előadó körút első két állomása: már­cius 3-, csütörtök Nyíregyhá­za (Növény- és Talajvédelmi Igazgatóság, Kótaji út 33.), és március 4-, péntek Nyírmegy- gyes (Művelődési Ház, Petőfi u. 2.). Mindkét fórum kezdési ideje 17 óra. A rendezvények főbb té­mái: Nemzeti Vidékstratégia társadalmi egyeztetése, gaz­dálkodás pénzügyi bizton­ságát növelő lehetőségek és ágazati aktualitások. A témák fontosságára és aktualitására tekintettel minden érdeklő­dőt várnak a szervezők. KM növényeket világszerte. A biotechnológiával foglalko­zó szervezet adatai alapján a legtöbb ilyen földterület az Egyesült Államokban van, csaknem kétszer annyi, mint minden más országban együttvéve. A második helyen Brazí­lia áll, itt volt a legnagyobb a növekedés. Az érintett terüle­tek nagysága tavaly a gazdag országokban csak kevéssel öt százalékkal nőtt, a fejlődő or­szágokban viszont 17-tel. Ta­valy több mint tizenöt millió termelő vetett genetikailag módosított vetőmagot, 94 százalékuk fejlődő országban él. A GM-technológiát 29 or­szágban használják, közülük 19 tartozik a fejlődők közé. fh Siessen, hogy vehessen, s így időben vethessen! Most igazán kedvező áron juthat MARTON GENETICS kukoricákhoz! Mv277 (FA0310) 17.500 Ft+Áfa / zsák* Mv Tarján (fao 380) 17.500 Ft+Áfa/zsák* Mv Koppány ifao 420) 17.500 Ft+Áfa / zsák* Mv 355 (FAO 390) 13.000 Ft+Áfa/zsák* Ajánlatunk csak 2011. március 15-ig érvényes! ‘Az ajánlat 2011. március 15-ig, vagy a készlet erejéig érvényes! A feltüntetett árak ajánlott végfelhasználói árak, 70.000 mag/zsák kiszerelésre vonatkoznak! HIRDETÉSEK \ 2011. március 1.-től 31.-ig! f ) ( l POTÁCIÓSK APÁK Briggs motorral már 65 900 Ft-tót J ) PERMETEZŐGÉPEK, LÁNCŰRÉSZEK / / KERTI KISGÉPEK ÓRIÁSI VÁLASZTÉKBAN I V l SZERVIZ ÉS ALKATRÉSZ ELLÁTÁS J ) (fljHusqvama szakáruház í ( atfZtvyb Kertigépbrh Centrum ) ) Nyíregyháza, Kállói u. 16/D (A MÓL kút mellett körforgalomnál.) | f KISGÉPCENTRUM gépek, tartozékok forgalmazása: V o;l Nyíregyháza, Rákóczi u.42. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom