Kelet Magyarország, 2011. február (68. évfolyam, 26-49. szám)

2011-02-25 / 47. szám

2011. FEBRUÁR 25., PÉNTEK KELET Tudomány és oktatás 3 FAO-ösztöndíjas hallgatók az aulában fotó: iklóoy János A legtöbben Spanyolországból jöttek az Agrárra Debrecen. Megérkeztek Debrecenbe az Erasmus és CEEPUS cserediákok a 20l0/20ll-es tanév második félévére, a csereprogramok keretében 13 külföldi hallgató kezdte meg tanulmányait az Agrár- és Gazdálkodástudo­mányok Centrumában. Az idei évben a hallgatók között legnagyobb aránybem a spanyol diákok képvisel­tetik magukat, de érkeztek hallgatók Németországból, .Finnországból, Csehország­ból, Romániából és Bulgáriá­ból is. A csereprogramokban résztvevők mellett jelenleg ll FAO-ösztöndíjas hallgató folytat tanulmányokat MSc szakokon az Agrárcentrum­ban. ÉKN Tavaszi előkészületek a földeken Februárban fontos a tervezés, hiszen márci­usban megkezdődnek a munkálatok a kertben, a földeken. DEBRECEN. A januári csapadék kevesebb volt, mint a sok­éves átlag és február közepéig gyakorlatilag sem hó sem eső nem esett. Felkészülten várni a tavaszt Ez enyhít valamit a rendkí­vül súlyos belvízhelyzeten. A belvizes területen gazdál­kodók számára jelenleg leg­fontosabb feladat, hogy ahol megfelelő állapotban vannak a befogadó csatornák, a pan­gó vizeket levezessék. Az átázott talajok miatt a kora tavaszi munkákat nem lehet még megkezdeni, de arra fel kell készülni. A mű­■ ■ A kikelt őszi w # vetemények tápanyagellátása kü­lönösen fontos ilyen szélsőséges körülmé­nyek között KONCZ TIBOR Munka a szántóföldön. Számba kell venni, mit akarunk termelni, abból mekkora bevétel származhat fotó: m agánarchIvum trágyaárak folyamatosan emelkednek, ezért érdemes a fejtrágyának való ammóni- um-nitrátot mielőbb besze­rezni.- A kikelt őszi vetemények (őszi kalászosok, repce) táp­anyagellátása különösen fon­tos ilyen szélsőséges körülmé­nyek között, mivel a növények kezdeti fejlődése kihat a ter­méseredményre is. Ilyenkor a legfontosabb feladat a tavasz- szal használatos eszközök, így a magágykészítők, műtrágya­szórók, vetőgépek kijavítása és olyan állapotba hozása, hogy egy gyors kitavaszodás esetén azonnal bevethetők le­gyenek és a korai vetésű növé­nyek (mák, borsó stb.) napok alatt a földbe kerülhessenek. A fémzárolt vetőmagok le­gyenek előkészítve - mondta Koncz Tibor az Agrár- és Gaz­dálkodástudományok Cent­rum Debreceni Tangazdaság és Tájkutató Intézetének igazgatója. A gazdálkodók számára ez a tervezés időszaka is. Szám­ba kell venni, hogy mit aka­runk termelni, abból mennyi bevételünk származhat és azt mekkora befektetéssel tudjuk elérni, milyen eszkö­zökre, anyagokra lesz szük­ségünk. Át kell gondolni, hogy az ehhez szükséges pénzforrá­sokat tudjuk e saját magunk biztosítani vagy hitelt kell igénybe vennünk, illetve mikor számíthatunk a támo­gatások folyósítására. - A jó gazda izgatottan, de felké­szülten várja a tavaszt - fűz­te hozzá. ÉKN-TZ Hetvenegy PhD-hallgató doktorált A szőlőben is sok munka van márciusban fotó: archív Tavaszkezdet a földeken: egyre jobb feltételek Hazai és nemzetközi vi­szonylatban is elisme­résre méltó eredmény. DEBRECEN. A legutóbbi akkreditáció során az Agrár- tudományok mellett, szere­pet kaptak a Társadalomtu­Édesapja és testvére is az Agráron végzett, ezért a család indítta­tására ő is itt szerzett diplomát. DEBRECEN. Meghatározó szere­pet töltött be Bogár Attila éle­tében az Agrár- és Gazdálko­dástudományok Centruma, tudás és életre szóló barátság szempontjából is. - Nagyon jó színvonalú képzés kaptam, ami megfelelően felkészített, hogy a termelésbe kikerülvén megtudjam állni a helyemet. Vállalatgazdálkodási szak­mérnökként végeztem 1979- ben, s rögtön a Búzakalász Termelőszövetkezetbe ke­rültem gyakornoknak, majd egy év után főmérnöknek neveztek ki. A rendszervál­tással a termelőszövetkezet megszűnt és magánvállalko­zásokat indítottam, először dományok is az Ihrigh Károly Gazdálkodás- és Szervezés- tudományok Doktori Isko­lában. -Természetesen nem akarunk a hagyományokkal szakítani, ezért a témaköre­ink 50 százaléka továbbra is az agrárökonómia területei­növényvédő szerekkel és vetőmagokkal foglalkoztam, majd festékkereskedelemmel bővítettem a tevékenységi körömet - mondta a vállal­kozó. Az egyetemet családi indíttatásra választotta, hi­szen édesapja és bátyja is gazdálkodással foglalkozott. Bogár Attila úgy véli, az isko­la a szakmai alapok mellett, olyan szemléletmódot adott, amivel az ember megláthatja azt, hogy melyik lehetőség­ből válhat üzlet és az adott szituációban milyen irányba kell elindulni. - Az intézmény az én időmben gyakorlatias volt és a tanár-diák viszony is nagyon emberi volt. A kollégiumi élet- Akkoriban az egyetemen ta­nulók 80 százaléka kollégis­ta volt. Együtt készültünk a vizsgáinkra, jegyzetekkel se­gítettük egymást, illetve so­vel foglalkozik, a másik felét pedig a gazdálkodás és szer­vezéstudomány témaköreit fedi le - mondta dr. Berde Csaba, a doktori iskola veze­tője.- A végzetté százalékos aránya igen jónak mond­kat futballoztunk. Az együtt töltött idő alatt megismer­tük a valóságban is egymást. Ennek köszönhetem, hogy sokkal jobb emberismerő let­tem, ami az üzleti világban is nagyon fontos. Az életem későbbi szakaszában sokat profitáltam a szakkörökből is - közölte Bogár Attila. ható, hiszen a felvettek és a fokozatot szerzettek ará­nya körülbelül 65 százalék. Ez hazai viszonylatban és nemzetközileg is elismerés­re méltó - fűzte hozzá a ve­zető. A doktori képzés koncepci­ója, hogy a hallgatók mélyen sajátítsák el a kutatási mód­szereket, majd a disszertá­cióval igazolják, hogy ez a tudás megfelel a követelmé­nyeknek, ezt követően pedig a megtanult módszereket hatékonyan alkalmazva vé­gezzenek a társadalom szá­mára hasznos kutatásokat. Tehát a fiatalkori teljesítőké­pességet és a hatékonyságot helyezi a központba. Gergely Éva, PhD-hallgató úgy véli, a tudásanyag szerteágazó és a szabadon választható tantár­gyaknak köszönhetően más területeket is megismerhet­nek a fiatalok. ékn-tz- Nagyon jó kapcsolatot ápo­lok az Agrárral, rendszeresen elmegyek a rendezvényeire, illetve a szakmai továbbkép­zéseikre. Mai napig jóban va­gyok az évfolyamtáraimmal is, akiknek egy része, most az egyetemen oktat. Minden negyedév első felében össze­járunk focizni. HBN-TZ A talajhőmérséklet füg­gőleges alakulásában is fordulat következik be március 17-21. között DEBRECEN. Az átlagnál csapa­dékosabb tavalyi év és a szin­tén nedves tél következtében a talajok sikeresen feltöltődtek vízzel. Amennyiben március hónap folyamán, kellő me­leg is rendelkezésre áll majd, akkor optimális fejlődésnek indulhatnak az őszi kalászo­sok és a tavaszi vetések. A belvíz ismét nagy kiterjedésű az országban. A tél folyamán, a síkvidéki területeken nem halmozódott fel jelentősebb hótakaró, ezért a szeles és na­pos tavaszi időjárás esetén, a gyors párolgásnak köszön­hetően, az elöntött területek gyorsan kiszáradhatnak. Tenyészidőszak kezdete A hónap nagy részének idő­járását az Atlanti-óceán felőli nedves hűvös légtömegek alakítják. Ennek eredmény­ként gyakori lehűlésre és hir­telen felmelegedésre és erős szélre lehet számítanunk a hónap folyamán. Március, meteorológia ér­telemben már a tavaszi hóna­pok közé tartozik, ám időjá­rásának alakulásában gyakori a télies jelleg előfordulása is. A hónap elején nem ritka a havazás, sőt akár összefüggő vastag hótakaró is kialakul­hat, mint 1962 március 16-án, amikor közel 20 cm-es hó esett az Alföld nagy részén. Március 16-17-én a síkvidéki területek legnagyobb részén a napi átlaghőmérséklet át­lépi az 5°C-ot. Ez egyben a tenyészidőszak kezdetét is je­lenti. A talajhőmérséklet füg­gőleges alakulásában is for­dulat következik be március 17-21 között. Ettől az időszak­tól kezdődően a felső talajré­tegek lesznek melegebbek az alsók pedig hidegebbek. Eső március második felében A maximum hőmérsékletek átlagosan 6-14 °C között for­dulnak elő, míg a minimum hőmérsékletek mínusz 2 és plusz 3 fok között alakulnak.. Az utóbbi 50 év leghidegebb márciusa volt az 1987-es, ami­kor is március 4-én -17 °C alá csökkent hajnalban a hőmé­rők higanyszála hazánk nagy részén. A sokéves átlagok alapján nagyobb mennyiségű csapa­dékra főként a hónap máso­dik felében számíthatunk. A havi csapadékösszegek a sík­vidéki területeken 30-40 mm közöttiek. DR. LAKATOS LÁSZLÓ egyetemi docens Kovács Miklósné, Lódi György, Bogár Attila, dr. Ahmed Abdel Hamid és Rácz László a 30 éves évfolyam-találkozón fotó: m agánarchIvum Dr. Berda Csaba és Gergely Éva PhD-hallgató fotó: Tóth zoé Ma is találkoznak az évfolyamtársak

Next

/
Oldalképek
Tartalom