Kelet Magyarország, 2011. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-13 / 10. szám

2011. JANUÁR 1B., CSÜTÖRTÖK 6 Utazás KELET Nincs értelme a legdrágábbat venni FOTÓ: INTERNET Milyen sífelszerelést vegyünk a gyermeknek? Sícipőből, sílécből megfelel a használt, a síruha azonban min­denképpen legyen új. NYÍREGYHÁZA. Gyakran te­szik fel a kérdést a szülők: új vagy használt sífelszerelést vegyenek-e a gyermeknek. A szakértők szerint kezdetben bőven megfelel egy olcsóbb, használt léc, a lényeg, hogy a hossza akkor jó, ha mellé áll­va a váll és az áll magassága közé ér a léc csőre. Sícipőből sem kötelező újat venni. Fontos azonban, hogy a gyermek legyen ott a vásárlásnál, és próbálja fel. Vásárláskor érdemes kivenni a sícipőből a bélést, így meg tudja fogni a szülő a gyerek lábujját, hogy jó-e a méret. Általában azt szokták taná­csolni a szakemberek, hogy egy számmal nagyobbat ér­demes venni a normális láb­méretnél, hiszen akkor egy vastag zoknival is kényelmes lesz a sícipő. A síruha esetében már ér­demes újat venni. Hidegben, hóban, szélben, óriási a síruha szerepe, a nagyon olcsó vagy sérült ruha átázik, átengedi a szelet, és ezzel tönkreteszi a család téli vakációját. «•ESTI FÉNYEK A SÉTÁNYON A kedvelt horvát üdülőhely, Kastel Stari tengerparti sétányán nyáron alkonyaikor kezdődik az élet. fotó: zajácz d. zoltán Hajóágyú és harmonikaszó Ócska bárkák a chilei partoknál, Puerto Natales kikötőjében fotó: internet Pecsétes mellényükön meg sem moccant sem a kopott gitár, sem a defektes harmonika. PUERTO NATALES. Baloldalról a chilei parti őrség piszkosszür­ke naszádjának barátságtalan ágyúi búcsúztatták hajónkat. Jobbról pedig az a patagóniai szél hátráltatta indulásunkat, ami ezen a vidéken minden fát olyan csáléra fújt, mintha Csontváry festette volna őket. Az ódon dízelmotorok lassan elérték az üzemi fordulatszá­mot, és kiküzdöttük magun­kat Puerto Natales elmond­hatatlanul lehangoló látványt nyújtó kikötőjéből. Estefelé, a gleccservidéken tett kirándu­lás után hátszéllel vidámab­ban hasította hazafelé a vizet hajónk. A turistákat leszámít­va a társaság kicserélődött. A fedélköz sarkában két zenész ült oly szomorúan, mint két nagy rakás szerencsétlenség. Asztmás bonvivánok Csak azért nem mondom: „mint akinek nem jutott diny- nyeföld”, mert a Magellán szorosnak ebben a fjordjában inkább jéghegy terem. A pad­lózatból áradó könnyfakasz­tó olajszag tette-e bánatossá őket, vagy a nagynak nem ígérkező borravaló gondola­ta, nem tudni. Pedig ezen a menetrendszerű lélekvesz- tőn nem csak koldusszegény helybéliek, hanem láthatólag módos turisták is utaztak. A mi duónk tagjai olyan takaré­kos mozdulatokkal zenéltek, amilyeneket már régen örege­dő asztmás színpadi bonvivá­nok dolgoznak ki maguknak. Pecsétes mellényükön meg se moccant sem a kopott gitár, sem a defektes harmonika, amint időnként vérforralónak szánt dallamokat adtak elő. A hajó azért csak gyűrte maga alá a hullámokat, és úgy tűnt, lassan közeledünk a világvé­gi városhoz, amely pár napra otthont adott számunkra. Kintről kiáltások hatoltak a fe­délközbe a nyikorgó deszkák résein át: kondor, kondor... Voltak, akik felmentek meg­nézni a világon sehol másutt nem látható óriásokat, ám még többen lenn maradtak. Megérkezett ugyanis a koktél. Gleccserjégen úszó bivalyölő keverék. A nevét nem őrizte meg emlékezetem, annál in­kább a szakácsnő kinézetét. Volt benne úgy hetven szá­zalék kínai, a maradék a helyi indiánok, az egykori konk­visztádorok, és a később Afri­kából érkezettek vére. Ha Rejtő Jenő látta volna... A néhány szál kis bajuszka a szája szegletében pedig épp­úgy a kint úszkáló oroszlán­fókákéra emlékeztetett, mint arcvonásai. Ja, igen, pampa­koktél volt az italköltemény. A kínálás sikere elmaradt. Ám, nehogy kárba menjen a Ésik Sándor világjáró sorozata 46. sárgászöldes keverék, a pin­cérnő a zenészekkel megmen­tette a poharak tartalmát. Sőt, néhány matróz is előkerült, és alig telt el néhány perc, már táncoltak is. A muzsiku­sok immár a hajóval hullám­zottak, rikoltozó, csapzott arcok sugároztak egymásra soha el nem múló szeretet. A kapitány alig bírta a kikötés­hez elővarázsolni a legénye­ket. Felhívtam a fiamat, hadd halljon egy kis tőrőlmetszett patagóniai népzenét. Amikor a táncoló matrózokról is be­számoltam, megkérdezte: a kormánynál meg Pepita Ofé- lia? Hát igen... Ha Rejtő látta volna ezt a kikötést. v Majdnem ütközünk Előbb egy kisebb hajót talál­tak el a legények, amelyről valami kiálló tárgy betört a mienken egy ablakot. A mö­götte levő WC-ből velőtrázó sikoly hallatszott. Zavarta a manővert, hogy a korábbi helyünkre beállt egy újabb hadihajó. Azon viszont nem Piszkos Fred volt szolgálat­ban, hanem humorérzék nél­küli tengerészgyalogosok, akik közül az ágyú kezelőinek gyanakvó arcán gyilkos in­dulatok mutatkoztak, amint másfél arasszal teknőjük orra előtt elsüvöltöttünk. Mivel a mi kapitányunk is csak em­berből van, aki nem szakad­hatott százfelé, a dokkolásra kevesebb figyelem maradt. El is pattantunk, mint a biliárd­golyó. Az utasokon látszott, hogy ezekben a pillanatokban, lelkűkben filmként lepereg előttük az életük, amely a nap annyi csodálatos látványos­sága után hullámsírban vég­ződik. Egyedül a szakácsnők és a lent maradt matrózok, no és persze a mi megvidámo- dott zenészeink nem törőd­tek az egésszel. Amikor aztán harmadszori próbálkozásra a parthoz kötötték hajón­kat, legelőször a muzsikusok léptek a pallóra. Ők pedig ugyanazzal az elkámpicsoro- dott életérzéssel az arcukon baktattak el a még mindig viaszsárga utasok előtt, mint amivel érkeztek. A fedélközi vigasság nélkülük is ment to­vább. O Ésik Sándor utazási blogja: tarcanklnalom.blog.hu Egy szelet európai hangulat: Melaka FOTÓ: SZAKOS ÉVA Szakos Éva művészet- történész malajziai tartózkodásának élmé­nyeit írta meg nekünk. Melaka. Délkelet-Ázsiában utazgatva az ember lépten nyomon buddhista szenté­lyekbe, hindu cantikba és monumentális-megalomán mecsetekbe botlik. Ami ter­mészetesen az egyik fő indok arra, hogy kiszabaduljunk a nagyvilágba: látni az egzo­tikumokat, mindent, ami az otthon megszokottól külön­bözik. Itt élve azonban egy idő után, átlépve a kultúrsokk bizonyos fázisait, egy keresz­tény templom harangszója, egy későközépkori katonai erőd maradványai láttán jól­eső melegség tölt el és ráéb­redünk: ez a világ már fél év­századdal ezelőtt megkezdte a globalizációt. Kelet Velencéje Pontosan ötszáz éve annak, hogy a portugál Alfonso de Albuquerque elfoglalta az ak­kor már dúsgazdag Melakai Szultanátus kikötőjét. A vá­ros története 1400 körűire vezethető vissza, amikor egy jávai herceg megalapította A város keresztény temploma itt fejedelemségét. A „Kelet Velencéje”-ként emlegetett kereskedelmi központban cseréltek árut indiaiak, kína­iak és arabok, hogy megkap­hassák a legértékesebb kin­cseket: a szerecsendiót és a szegfűszeget. A portugál király megál­lapodást próbált kötni a kis szultanátussal, de a muszlim kereskedő közösség ezt ke­resztény támadásnak vette. Nem volt más hátra, támad­ni kellett. így történt, hogy kereken pontosan fél évez­reddel ezelőtt, 1511 augusztu­sában, három hónapnyi harc után Alfonso de Albuquerque meghódította Melakát. Két hónapra rá sikerült rátalálni a fűszereket termő Banda, Tidore és Ternate szigetekre és az expedíció célhoz ért. Portugálok és hollandok A portugálok nem monopo­lizálták a kereskedelmet, az európai terjesztést átenged­ték a Holland Kelet Indiai Társaságnak, akik 1641-ben átvették az irányítást a kikö­tőváros felett. Érdekes, hogy a Krisztusnak szentelt templom ma is pro­testáns templomként funk­cionál. Színes világ ez, a kul­turális, faji, vallási diverzitás valahogy mégis működik. Hiába államvallás a muszlim, és a kormány aktívan terjesz­ti is az iszlámot - jóval több kedvezményt ajánl fel az élet minden területén a muszlim lakosoknak és egyre építi a kapcsolatot a muszlim orszá­gokkal -, a többi vallást is to­lerálja az alkotmány. Multlkulturálls egyensúly Malajzia vallási eloszlása szerint lakosságának hatvan százaléka iszlám vallású; ti­zenkilenc buddhista, kilenc keresztény és hat hindu, a maradék konfucianizmust, taoizmust és más hagyomá­nyos kínai vallást gyakorol. Eddig úgy tűnik, si­került fenntartani ezt a multikulturális egyensúlyt. Hozzá kell tenni, hogy az or­szág mint önálló állam 1957 óta létezik. A hatodik minisz­terelnöknél és a tizenharma­dik szultánnál tartanak. Most írják saját történelmüket... O Szakos Éva utazási blogja: ontologiam.blogspot.com Újságíró, konferanszié képzés indul! Az Inform Média Kft. és a Nyíregyházi Főiskola Képzési és Továbbképzési Intézete újság­író, konferanszié OKJ-s szakképesítést adó képzést indít. A képzés 2 féléves, melynek keretében a jelentkezők megtanulhatják az újságíró szakma és a konferanszié munka alapjait. A hallgatók újságírói ismereteket, müfajtant, stilisztikát, forgatókönyv-készítést, műsorkészítési, szervezési ismereteket, a riport fotózási ismeretek alapjait, rádió- és televíziómüsor-készítési ismereteket tanulnak. Megismerkedhetnek a rádiós és televíziós műsorkészítés folyamatával, az utómunka fázisaival. Megtanulhatják a szakújságírás fortélyait, az ON-LINE és a bulvár-újságírás mun­kafázisait is. A jelentkezés feltétele: érettségi vizsga A jelentkezés módja: a Nyíregyházi Főiskola Képzési és Továbbképzési Intézetétől kapott és kitöltött jelentkezési lap, plusz a kötelező mellékletek (önéletrajz, portfolió max. 20 oldal ter­jedelemben) Felvételi: felvételi elbeszélgetés, önéletrajz, portfolió (eddigi cikkek, írások) A képzés helyszíne: Nyíregyházi Főiskola KTI, Campus Rádió, Inform Média (szerkesztő­ségek, Kelet-Magyarország, Futár, SZON.hu), illetve nyíregyházi közszolgálati és kereskedelmi televízió- és rádióstúdiók. A tanfolyam eredményes befejezése és a sikeres záróvizsga után 54 321 01 0000 00 00 sz. emelt szintű Újságíró, konferanszié képesítést szerezhetnek. A tanfolyamon résztvevő hallgatók az alábbi szakmai modulokat tanulják: médiaszer­kesztőségekben újságírói tevékenység, gépírás és levelezés, rádióműsor-szerkesztőt segítő tevé­kenységek, rádióműsor-vezetői tevékenység, televizióműsor-szerkesztőt segítő tevékenységek, televizióműsor-vezetői tevékenység, az újságíráshoz, lapkészítéshez illeszkedő fotóriporteri tevé­kenység ellátása, újságírói tevékenység az írott sajtó orgánumaiban. Tervezett részvételi díj: 80 000 Ft/félév További információk: Nyíregyházi Főiskola Képzési és Továbbképzési Intézet 4400 Nyíregyháza, Sóstói út 31/B, B épület 1. emelet B szárny, 176/B szoba, titkárság Internet: http://www.nyf.hu/kepzesi E-mail: kepzesi@nyf.hu Telefon: 06-42-599-421 Í9f KELET HIRDETÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom