Kelet Magyarország, 2011. január (68. évfolyam, 1-25. szám)

2011-01-31 / 25. szám

2011. JANUÁR 31 ■■ HÉTFŐ 4 Gazdaság KÉST „Egy csipetnyi Európa” a nemzetek ételeiből Fontos a vevői bizalom Budapest. Kilenc európai or­szág legjellegzetesebb élel­miszereit ismerhetik meg a látogatók ez év január 26-ától augusztus végéig Budapes­ten, a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban. Az „Egy csipetnyi Euró­pa - A Taste of Europe” című kiállítás a nemzetek közötti különbségekre is rámutat - tájékoztatta az intézmény a Független Hírügynökséget. Egyebek mellett kiderül az is, hogy miért fontos a csehek­nek a sör vagy miért a halat mutatják be nemzeti ételként a skótok. A magyarok a gabo­nát választották. A kiállítás mind a kilenc országban egy­szerre látogatható. Kilenc ország jellemzői Az országok valamennyien egy-egy különböző termé­keket választottak bemuta­tásra. Az észtek a burgonyát, a svédek a tejet, a dánok a sertéshúst, a csehek a sört, a magyarok a gabonát, a portu­gálok az olívaolajat, a skótok a halat, a szlovénok a mézet, a finnek pedig a kenyeret mu­tatják be. De mindegyik mögött ha­sonló volt a motiváció. Ha­gyomány, szimbolizmus, büszkeség, tudás és export - főként ezek szolgáltak min­den egyes választás alapja­ként. A tárlatot mind a kilenc országban egyszerre állítják ki január 26-a és augusztus 3i-e között. A kiállítás alkalmával nem­csak kilenc európai ország legjellemzőbb élelmiszerét is­merhetik meg a látogatók kö­zelebbről, hanem a nemzetek közötti különbségeket is. Az érdeklődők megismer­hetik a táplálékok eredetét, nemzetenként eltérő felhasz­nálását és kiderül, hogy me­lyik mentette meg népét az éhínségtől. FH A magyar ételek kiválasztásánál is a bőség zavarával küszködhettek ILLUSZTRÁCIÓ: NYÉKI ZSOLT Mindkét táborban nőtt a regisztráltak száma BUDAPEST. Az elmúlt év utolsó negyedévében nőtt a foglal­koztatottak száma Magyaror­szágon a 15 és a 64 év közötti korosztályban az egy évvel korábbi adatokhoz képest - derül ki a Központi Statisz­tikai Hivatal gyorstájékozta­tójából. A munkanélküliek száma ugyanebben az idő­szakban 4,5 százalékkal nőtt. A tavalyi munkanélküliségi ráta 11,2 százalékos volt, ami 1,2 százalékponttal magasabb a 2009-es adatoknál. 2010 utolsó három hónapjában a 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma 3,804 millió volt. FH A magyar sertéshús különleges minőséget képvisel illusztráció: nyéki zsolt AMagosz és több szervezet egyetért a dioxinbotrány miatti intézkedésekkel. Budapest. Üdvözli és egyetért a Magyar Gazdakörök és Gaz­daszövetkezetek Országos Szövetsége (Magosz), illetve több szervezet is a vidékfej­lesztési miniszter döntésével, amellyel korlátozást vezetett be a dioxinbotrány miatt a Németországból származó húsokra. Meglátásuk szerint ugyanis a piac megingott a szennyezett húsok kapcsán, a fogyasztók bizalmát pedig vissza kell szerezni. Friss és fagyasztott A németországi dioxin- szennyezés hírére egész Euró­pában, így Magyarországon is csökkent a sertéshús fogyasz­tása, az emberek bizalma tehát megingott - hangzott el a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Orszá­gos Szövetsége és több szak­mai szervezet (így a Magyar Sertéstenyésztők Szövetsége vagy a Vágóállat és Hús Szak­maközi Szervezet és Termék- tanács) közös sajtótájékozta­tóján. Egyaránt úgy vélik, hogy a fogyasztók bizalmát vissza kell szerezni, így üdvözlik Fa­zekas Sándor vidékfejlesztési miniszter döntését, amellyel átmeneti korlátozást vezetett be a Németországból szárma­zó friss és fagyasztott sertés­hús, sertés húskészítmények, valamint élő sertés felhasz­nálására és forgalmazására. A megfelelő ellenőrzések ugyanis az emberek érdekeit szolgálják. Különleges minőség A tájékoztatón elhangzott, hogy a dioxinbotrány kirob­banásakor valóban megugrott Németországból az olcsóbb húsok behozatala, ám a mi­niszter intézkedése vissza­menőleges hatályú, így azok vizsgálatára is kiterjed. Itthon egyébként a 163 ezer tonnányi importból körülbelül 50-55 ezer tonna Németországból szokott érkezni. Kispál Ferenc, a Magosz vá­lasztmányi elnöke azt hang­súlyozta, hogy a magyar ter­melők kiváló minőségű árut állítanak elő. Ugyanerre hívja fel a figyelmet a Magyar Ál­lattenyésztők Szövetsége is és hangsúlyozzák: a magyar vágósertés és sertéshús kü­lönleges minőséget képvisel, nem tartalmaz egészségre ká­ros anyagokat és a jogszabá­lyok szerinti szigorú ellenőr­zéseken megy keresztül, mire a fogyasztókhoz kerül.- Itthon egyébként körülbe­lül 3 millió sertés van jelen­leg - mondta Eicher József, a Magyar Sertéstenyésztők Szövetségének ügyvezető igazgatója. Több mint tíz év­vel ezelőtt még 10 milliós volt ez az állomány és véleménye szerint ezt a számot rövid idő alatt vissza lehetne állítani, ha a piac igényt tartana rá. fh Eldől: melyik lesz a legjobb pálinka? Az ostorfa (celtis) pár­lata valódi kuriózum­nak számít. Budapest. Január ll-én érkez­tek be az első versenypálin­kák Gyulára, a XIX. Magyar Országos Pálinka- és Törköly­pálinka, Nemzetközi Gyü­mölcs- és Borpárlat Versenyre (Gyula, Budapest). A verseny­nyel párhuzamosan hirdet­te meg a kiíró és főszervező Lovász rendezvényszervező Kft. a III. Kizárólag Pálinka és Gyümölcspárlat Alapú Italok, Likőrök Nemzetközi Verse­nyét is. Lovász Sándor ötletgazda, főszervező az idei verseny indításáról a következőket mondta: - A magyar nyel­vű felhívás mellett napokon belül több nyelven (angol, német, olasz, román, szerb, szlovén, szlovák, horvát) is ol­vasható lesz a versenykiírás. A versenyszabályzatot angol nyelven is közzétesszük. A tavalyi Magyar Országos Pálinka Versenyre 9 országból (Magyarország, Erdély, Fel­vidék, Szlovénia, Kárpátalja, Örményország, Vajdaság, sőt Ausztrália és Kína) 859 gyü­mölcspárlat érkezett. Az első beérkezett mintákat Olasz Krisztina bérfőzető magán- személy Nagykőrösről hozta el Gyulára: 3 féle pálinkával érkezett, kajszival, cseresz­nyével és szilvával. Az első gyulai versenyző ifj. Török Mihály 2 félével neve­zett, nem is akármivel, hiszen az ostorfa (celtis) párlata való­di kuriózum, de a boróka sem mindennapi készítmény. Erdélyi kapcsolatok az oktatásban Megkülönböztetett figyelem a nemzeti identitás őrzésére. nyíregyháza. Ha valahol van súlya annak, hogy az egye­tem, illetve főiskola intéz­mény fölötti küldetéssel is bír, akkor a romániai magyar felsőfokú oktatásra ez min­denképpen elmondható.- Egy romániai magyar egyetem sohasem lehet pusz­tán szakképzési intézmény, annak mindig nevelő, közös­ségépítő, identitásformáló küldetést is kell teljesítenie - nyilatkozta lapunknak dr. Tónk Márton, a Sapientia Er­délyi Magyar Tudományegye­tem Természettudományi és Művészeti Karának dékánja. Közös munkacsoport A dékán a Nyíregyházi Főis­kolával kialakított együttmű­ködésről úgy fogalmazott: egy út kezdeténél tartunk, a tanszékek sorra veszik fel a közvetlen kapcsolatot, elkez­Erdélyben egy egyetem nem lehet csak szakisme­reteket oktató intéz­mény. DR. TÓNK MÁRTON Dr. Tónk Márton fotó: nyéki zsolt dődött a közös munka - a Ko­lozsvári Karról a környezet-, illetve a társadalomtudomá­nyi területeken, a Marosvásár­helyi Karon pedig a műszaki képzésben résztvevő tanárok és hallgatók fogtak össze. Mint minden emberi vi­szonyrendszerben, itt is sokat jelentenek az intézményes együttműködés személyes alapjai, vagyis az a tény, hogy a szakmai munka mellett le­hetőleg baráti kapcsolatok alakuljanak ki. Nyíregyházán nagyszerű partnerekre talál­tunk - értékelte az eddigieket dr. Tónk Márton. Megnyitottuk egymás előtt a publikációs teret a két in­tézmény folyóirata révén, míg Marosvásárhelyen egy műszaki probléma megoldá­sára alakult ki közös munka- csoport. Az élő kapcsolat jelei ezek, amelyekből lehet fej­lődni, építeni, s minden felté­tel adott, hogy elősegítsük a hallgatói és oktatói mobilitást - tekintett előre a dékán. A magyarság tantárgyai A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem 2000- ben kezdte meg működését, a Sapientia Alapítvány hívta életre, a Sapientiát pedig a romániai magyar történelmi egyházak hozták létre. . Az 1989-es rendszervál­tás után a magyarság egyik abszolút elsőbbséget élvező követelése volt, hogy állít­sák vissza az önálló magyar egyetemet, azt, amit elvettek 1959-ben. Aztán elérkezett a történelmi pillanat 2000-ben: az akkori, egyszersmind a mostani kormány az Ország- gyűlés elé terjesztette, az pe­dig megszavazta a 2 milliárd forintos keretet egy Erdély­ben létrehozandó magán- egyétemi hálózat számára.- Mi döntjük el, hogy mit és hogyan oktatunk, s azt is, hogy nem csak szakmát kí­vánunk adni a hallgatóknak, hanem megkülönböztetett figyelmet fordítunk a nemze­ti identitásuk, a kultúrájuk, a hovatartozásuk erősítésére is. A Sapientián minden hall­gató számára kötelező négy szemeszteren keresztül a ma­gyarságtudományi tantárgy­csomag, függetlenül attól, hogy milyen szakra jár. Ebben szerepel magyar történelem, Erdély története, néprajz, ha­gyományok, minden, ami az identitás őrzéséhez szüksé­ges - engedett bepillantást a képzési alapelvekbe a dékán. Maradnak a fiatalok Amikor a magyar állam 2000- ben a támogatásról döntött, hajlandó volt nemzetpoliti­kai célok mentén cselekedni, egységben gondolni a magyar nemzetet, a magyar tudo­mányt, kutatást.- Közben egy sor sztereo­típia dől meg: nem jönnek tömegesen romániai magyar fiatalok Magyarországra fel­sőfokú oktatásba tanulni. Tömegesen sem jönnek már át dolgozni, még a gazdasá­gi válság előtt egyes helye­ken: Kolozsváron, Brassón, Temesváron a fiatalok olyan bérszinten kaptak munkát az egyetem elvégzése után, amely a magyarországitól is magasabb volt - érintett mun­kaerő-piaci kérdéseket is dr. Tónk Márton. km-nyzs Az utasforgalom 1%-a jut a vidéki repülőterekre NYÍREGYHÁZA. Szakítani kel­lene a Budapest központú­sággal a repülőterek kihasz­náltságában is - összegezte a Vidéki Repülőterek Szövet­ségének (VRSZ) legutóbbi, Győrben megtartott tanács­kozásának üzenetét Horváth Péter, a nyíregyházi repülő­teret üzemeltető Tréner Kft. ügyvezető igazgatója. A VRSZ tíz éve szolgálja a hazai repülőterek üzemel­tetőinek érdekképviseletét, egyeztető fórumot teremtve a közös gondok, feladatok megoldásához. A mostani ülés aktualitását az adta, hogy a kormány új légikoncepció kidolgozásán fáradozik, s ebbe bevonta az érintett kép­zőszervezeteket, repülőtéri üzemeltetőket, légiforgalmi szolgáltatókat, repülőgép- javító és -gyártó cégeket, légiközlekedési vállalatokat. Mindezek szakembere­ket delegálnak különböző munkacsoportokba, bizott­ságokba. Többek között már szóba került az is, hogy az ország légi utasforgalmának mindössze 1%-a jut a vidéki repülőterekre. Fontos lenne továbbá, hogy a radarinfor­mációkat bocsássák a vidéki repülőterek rendelkezésére a jövőben. km-nyzs A Vidéki Repülőterek Szövetségének képviselői Nyíregyházán is tanács­koztak már FOTÓ: NYÉKI ZSOLT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom