Kelet-Magyarország, 2010. december (70. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-30 / 303. szám

2010. DECEMBER 30.. CSÜTÖRTÖK 3 Interjú KELET INTERJÚ. 'VijdcJ dviíiVrii.,; I i/if<t;/ÍY]/i í-Wn\\)n\Y igazig tójrjval | ' Az ember, aki esőerdőről álmodott BESZÉLGETŐ PARTNER ZajáczD. Zoltán étszer is megtette, hogy lapot húzott tizenkilencre. Azt mondja, kocká- HB iBzatos volt, de mindkétszer bejött. Tizenkét évesen elhatározta, hogy ha felnő, egy állatkertet fog vezetni, így a kaposvári főis­kolán már senki sem csodál­kozott azon, hogy a magyar szürkemarha helyett inkább a tigrisekből írta a szakdolgoza­tát... Szinte a semmiből hozta létre Magyarország legláto­gatottabb vidéki állatkertjét, természetfilmet forgatott Galapagos szigetén és In­donéziában, sőt, filmhőst is mintáztak róla, akit a vásznon Csányi Sándor keltett életre... Gajdos László a megye legelé­gedettebb embere lehetne, de akik ismerik, tudják, hogy képtelen hátradőlni és csak úgy egyszerűen élvezni a sikert, mert valami mindig hajtja, hogy újabb és újabb célokat tűzzön ki maga elé. Tudom rólad, hogy ha valami bánt, este elsétálsz az állatpark első orosz­lánjához, Elekhez, és neki mondódéi... Igen, számomra ő itt a legkedvesebb lakó. Szinte egyidős a parkkal, a nyitás évében, ’97 karácsonyán, mellig érő hóban hoztuk el Hollandiából. Sajnos már nagyon öreg. Az oroszlánok a természetben nyolc évig élnek, állatkertben akár 12 évig is, de Elek már 16 éves, igazi matuzsálem. Ő az egyetlen, aki velem együtt látta, hogyan született meg egy betonépületből és az azt körülvevő tölgyesből az állat­park, és lett azzá, ami. Azt szoktad mondani, hogy jókor voltál |ó helyen... Mert ez az igazság. Ezt az ál­latkertet akkor és itt lehetett megcsinálni. Friss diplomás zoológus jelöltként ez nekem még nem sikerülhetett, ezért némi kitérő következett: rádiós és televíziós lettem, ami a későbbiekben sokat se­gített, hiszen nagyon sok em­berrel találkoztam, komoly kapcsolatokat szereztem. ’96 szeptemberében neveztek ki az állatpark élére. Pénzünk nem volt, egy vállalkozó, akit a tévés időkből ismertem, adott négymillió forint köl­csönt. Megígértem neki, hogy májusban nyitunk. Elhoztam az ócskavasakat a budapesti vidámparkból, próbáltam üzemeltetni az ifiparkot és a vadasparkot is. Az élet azt mutatta, hogy az ifiparknak nem örülnek a környéken élők, a vidámpark pedig nem sokat ér, ha nem cseréljük újabbakra a játékokat. Erre azonban nem volt pénz, így maradt az állatpark. Elhoztuk Eleket, aki kezdetben a férfi WC-ben lakott, mert még nem volt kifutója. Semmink sem volt, csak a kölcsönünk meg az említett betonépü­let és 15 ember lelkesedése, de az első évben megdup­láztuk a látogatók számát. Egy másik üres WC-ből és banki hitelből lett aztán a tengeri akvárium. 2000-ben, húsvétkor adtuk át, az első három nap bevételéből vissza tudtam fizetni a hitelt. Csak húsvét hétfőn 22 ezer látoga­tónk volt! Ekkor már évente több mint 300 ezren keresték fel az állatparkot. Igen, de neked ez sem volt elég... Mindig megígértem a Jóis­tennek és a családomnak is, hogy ez lesz az utolsó, de aztán jött egy újabb lehető­Született: Nyíregyháza, 1962. július 31. Család: Két lánya van, a 17 éves Panni és a 14 éves Eszter. Felesége Matyasovszki Edit rádiós újságíró. Karrier: Kaposváron végzett, mint állattenyésztő mérnök. 1986-tól a MR Nyíregyházi Stúdiójának riportere, a Nyíregyházi TV szerkesztője. 1996­tól a Sóstó-erdei Szabadidő Park igazgatója. 1998-ban megalapítja a Nyíregyházi Állatpark Kht-t. 2003- tól a Magyar Állatkerti Szövetség elnöke. 2004: megkapja a Magyar Kultúra Közvetítők Társaságának Fehér Rózsa díját. 2005: Nyíregyháza Díszpolgára, 2006: az Év Embere Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. ség... Megálmodtam a fedett indonéz esőerdőt. Eredetileg 4,5 milliárdból terveztem, de le kellett faragnunk másfél milliárdra. Szerettem volna túllépni a 300 ezer látoga­tón és elérni, hogy az egész ország megszeresse a váro­somat, és eljöjjön Nyíregyhá­zára. Ehhez azonban olyan él­ményvilág kellett, ami nincs Bécs és Prága között sehol. De nem volt elég megálmod­ni, megépíteni, el is kellett tudni adni. Éjjel kettőkor jutott eszembe a név: Zöld Piramis. Ezután már így hir­dettük mindenütt. Akkoriban forgattuk a filmet a komodói sárkánygyíkokról. Szomorú voltam, hogy nem tudtam megosztani sem a családom­mal, sem másokkal azt az élményt, hogy milyen érzés reggel az Indiai-óceán partján felébredni. Gondoltam, megmutatom az itthoniaknak is. Ma egy csengeri kisiskolás többet láthat Sóstón ebből a varázslatos világból, mint mondjuk egy osztrák gyerek Bécsben... Hajdúszoboszló mellett a Nyíregyházi Állat­park lett a régió legnagyobb turisztikai látványossága. Nemrég köszöntöttük az 500 ezredik látogatót. Ebben a látnivalókon kívül nyilván szerepe van az erős média-jelenlétnek is... Sajnos ez sem olyan egysze­rű, mint amilyennek látszik. Talán kevesen tudják, hogy a Nyíregyházi Állatpark területét és az állatállományt tekintve is nagyobb, mint a Fővárosi Állatkert. Ennek ellenére a pesti állatkert 3 milliárd forintból működik évente, és ennek jelen­tős része önkormányzati támogatás. Mi 800 millióból élünk egy évben, idén 87 milliót kaptunk a várostól. Ez azt jelenti, hogy 700 milliót nekünk kell behoznunk a piacról, magyarul a belépője­gyekből. Nem is igen alszom rendesen januártól augusz­tusig, míg véget nem ér a szezon. Valójában kevés a pénzünk, de ahogy mondani szoktam, a szegénység krea­tívvá tesz. Nem tudunk drága reklámfelületeket venni a kereskedelmi tévékben, he­lyette csinálunk nekik olyan híreket, amelyekre mindig vevők. Hamarosan bemutatnak a tévében egy játékfilmet, amit nagyrészt az állat­parkban és Nyíregyházán forgattak... Sőt, reményeink szerint ez egy tévésorozat első darabja. A Kisváros óta nem készült olyan magyar filmsorozat, ami vidéken játszódik. A célom az volt, hogy ez egy Nyíregyházát, a megyét be­mutató imázs film legyen. Ez egy kalandfilm lesz Fazekas Lajos rendezésében, melynek főhőse egy vidéki állatkert- igazgató. Akit történetesen rólad mintáztak... Azért azt nem szerettem vol­na, ha pont olyan, mint én... Éppen ezért más karaktert találtunk ki neki: a Csányi Sándor által megformált főhősnek nincs családja, egy­szerre több barátnője is van. Amiben azonban nagyon hasonlít rám, az az, hogy a nap 24 órájában az állatkert­nek él. Én olyan vagyok, mint Móricka a viccben: minden­ről ugyanaz jut az eszembe. W Mindig meg­ígértem a Jóis­tennek, hogy ez lesz az utolsó, de jött egy újabb lehetőség. GAJDOS LÁSZLÓ Az állatparkkal kelek, az állatparkkal fekszem, valami új állatkerti ötlet jut eszem­be a moziban a filmről, sőt, gyakran a családi vacsora közben is. A lányaim ilyenkor már csak legyintenek... És persze nagy a teher is: ötezer állat, száz dolgozó sorsa van rám bízva, akik száz családot tartanak el... Sokan bizony naponta életveszélyes hely­zetekben dolgoznak. Idén először tudtam őket méltó módon honorálni. Néha elképesztő dolgokat teszek az állatparkért. Legutóbb egy baba-mama oldalon levelez­tem a kismamákkal, ahol komoly polémia alakult ki arról, hogy be lehet-e menni babakocsival a Zöld Piramis­ba. A másik véglet a győri fiú esete volt, akibe az állatpark­ban csapott bele a villám. Szerencsére teljesen felépült, hála a gyors segítségnek és az orvosok gondos ápolásá­nak. Végül ez a történet is a javunkra fordult, hiszen a szülők mindenütt elmond­ták, hogy a baleset során megtapasztalták, hogy az ország lesajnált keleti felében milyen csodálatos, segítőkész emberek élnek. Ennyi idő után vannak már követőid? Időközben felnőtt mellettem egy fiatal csapat, akik a maguk területén sokkal okosabbak nálam. Volt olyan év, hogy a kollégáim egy napon tartottak szakmai előadást Ausztráli­ában, Thaiföldön, Németor­szágban és Dániában. Készül egy könyv a világ leginnova­tívabb állatkertjeiről, ebbe öt európai állatkert került be, egyikük a nyíregyházi. Amikor elkezdtük a munkát, úgy kellett beverekednünk magunkat a nagy állatkertek közé, ma pedig gyakran ők kérnek tanácsot tőlünk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom