Kelet-Magyarország, 2010. december (70. évfolyam, 279-304. szám)
2010-12-23 / 298. szám
2010. DECEMBER 23„ CSÜTÖRTÖK 2 Mindenfelől KELET JEGYZET Nyéki Zsolt Sem kegy, sem siker em uniós kegy, sem diplomáciai siker, pusztán elemi igény elismerése a brüsszeli engedély, miszerint magyar termőföldet további három évig nem vásárolhat külföldi állampolgár. Nincsenek egy súlycsoportban a hazai és a nyugat-európai gazdák, s befektetők. Míg nálunk húsz év után is még mindig csak formálódik a földtulajdonlás új szerkezete, s tőkeszegény, de inkább csak szimplán szegény emberek küszködnek a megélhetéssel, addig például egy holland agrárvállalkozó zsebre dugott kézzel sétálhat végig a pusztán és vághatja zsebre magyar kollégáját. Tenni is fogja, hiszen a poldereiket szép lassan visszahódítja a tenger, s bár pénzük mint a tenger, földjük nincs, hát vesznek ott, ahol eladják. Nálunk pedig jelenleg könnyen beadja a derekát a gazda a pénzköteg láttán, főleg olyan jövedelmezőségi mutatók mellett, mint amilyenek most jellemzik a magyar mezőgazdaságot. A magyar mezőgazdasági reáljövedelmek az elmúlt évben mintegy 30 százalékkal csökkentek, az uniós átlag ezzel szemben a csupán 12 százalék. Nem kis szépséghiba az egészben, hogy a mintegy 6 millió hektárnyi magyar termőföldből becslések szerint 1 müló hektár már külföldi tulajdonban van. Van tennivaló a három évre. rryeki@infomi.hu Elnöki aláírás a nyugdíjtörvényen Budapest. A köztársasági elnök aláírta a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapról és a szabad nyugdíjpénztárválasztás lebonyolításával összefüggő egyes törvény- módosításokról szóló jogszabályt, amelyet december 13-án fogadott el az Ország- gyűlés. A törvény kimondja, hogy a magánnyugdíj-pénztári tagoknak január 3l-éig dönteniük kell: maradnak, vagy belépnek az állami rendszerbe. FH Az MSZP sürgős eljárást kért Budapest. Sürgős eljárást kérve szerdán az Alkotmány- bírósághoz fordult az MSZP elnöke. Mesterházy Attila a magánnyugdíj-pénztári rendszer átalakításáról szóló törvény alkotmányellenességének megállapítását kéri - tudatta az MSZP. FH Bajnai Gordon a közéletben Budapest. Megalakult a Haza és Haladás Alapítvány, amelynek célja, hogy „átfogó közpolitikái koncepciók” kialakításával támogassa a „közjóra törekvő haladó kormányzás felelős és szakszerű gyakorlatát”. A szervezet alapítója Bajnai Gordon volt miniszter- elnök. Az alapítvány hangsúlyozza: a hatalom mindenkori gyakorlóira akarnak hatni, fh Bajnai Gordon fotó: ékn Budapestnek „komoly problémái” lehetnek Európai bírálatok az új, magyar médiatörvény miatt. Brüsszel. Az AFP francia hír- ügynökség szerdai jelentése szerint bírálatokat váltott ki az Európai Parlament képviselői körében az új magyar médiatörvény. „Magyarországot a sajtószabadság európai szabályai alapján fogjuk vizsgálni. Amennyiben ezeket nem teljesítik, Budapestnek komoly problémái lesznek” - közölte az Európai Parlament szocialista frakciójának német vezetője, Martin Schulz a Frankfurter Rundschaunak adott interjújában. Alexander Alvaro, a liberális párt, az FDP európai parlamenti képviselője azt mondta az AFP-nek: „meglehetősen kétes helyzet”, hogy az EU soros elnöki tisztére készülő országban „a kritikus médiát el akarják né- mítani”. A magyar parlament által elfogadott új médiatörvény veszélybe sodorja a sajtó függetlenségét, a szerkesztői függetlenséget, öncenzúrára kényszerítheti az újságírókat, túlságosan nagy hatalmat ad a kormánypárt tagjaiból álló médiahatóságnak. Egyebek mellett ezért kritizálta szerdán a „közéleti vitákat akadályozó” törvényt az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) sajtószabadsággal foglalkozó képviselője, Dunja Mijatovic. FH PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 276,18 +0,13 USA dollár 209,85 -0,03 Svájci frank 220,34 +1,81 Angol font 324,37 -0,78 Román lej 64,42 +0,09 Ukrán hrivnya 26,31 -0,01 Horvátkuna 37,36 -0,02 Lengyel zloty 69,19 +0,05 7 gazdasag.szon.hu Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Még óvhatjuk a földpiacainkat Brüsszel. Az Európai Bizottságengedélyezi Magyarország számára a termőföld-vásárlási moratórium, vagyis a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező uniós polgárok és valamennyi jogi személy termőföldszerzésének korlátozására vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbítását három évvel. A bizottság elismerte, hogy a hosszabbítás nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a mezőgazdasági földterületek piacán súlyos zavarok lépnek fel. FH & MAGYAR EU-ELNOKSEG 2011 „Ahány ország, annyiféle integrációs elképzelés” Magyar EU-elnökségi projekt: a romaintegráció. „Ebben döntő szerepet kell vállalnunk” - mondja az államtitkár. Budapest. Januártól egy fél évig hazánké a soros elnökség az Európai Unióban. Az ezzel kapcsolatos feladatok csaknem kilencven százalékát megörököljük belgiumi elődünktől. Ám lesz egy teljesen új testreszabott megkerülhetetlen projekt, a roma integráció kérdése, amelynek előkészítésében döntő szerepet kell vállalnunk. Balog Zoltán a miniszterelnöki hivatal társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára kulcsszerepet kapott ebben a munkában. Mennyire lehet sikeres egy ilyen határokon átívelő projekt? BALOG ZOLTÁN: Egy biztos. Ez a teendő túlnyúlik a féléves elnökségi cikluson. Ezért már most találkoztam a témában érintett néhány ország képviselőjével Szlovákiából, Romániából, Spanyolországból, Német- és Franciaországból. Igyekeztem begyűjteni a véleményüket, javaslataikat és tapasztalataikat. Ugyanis ahány ország, annyiféle integrációs elképzelés létezik. Egy közösen elfogadandó javaslat keresztülvitelét szinte végeláthatatlan albizottsági tárgyalás előzi meg. Az egyeztetett javaslat csak a szociális, oktatási, a bel- és a külügymiSorozatunk: a magyar elnökség Januártól fél évig Magyar- ország lesz az Európai Unió soros elnöke. A felkészüléshez kapcsolódik sorozatunk, amelyben eddig megszólalt már Völner Pál államtitkár, Gyürk András EP-képviselő, Győri Enikő külügyi államtitkár, Barsiné Pataki Etelka kormánybiztos. A sorozatot folytatjuk. niszterek tanácsa után kerülhet a 27 tagállam vezetőinek asztalára. Hajói dolgoztunk, júliusban az unió legfelsőbb fórumán is elfogadtatjuk a roma integráció stratégiáját, ami nem magyar, hanem a közösség együttes álláspontja lesz. Ezt valamennyi tagállamnak a saját nemzeti stratégiájával kell majd tartalommal megtöltenie. Mi az, amiben az egyetértés már körvonalazódott? balog Zoltán: Elsősorban az, hogy a mélyszegénység egyetlen államban sem a romák „privilégiuma”. így aztán a romák integrációja is fontos része a szociális felemelkedési, a polgárok felzárkóztatási programjának. Abban sincs vitánk, hogy a mélyszegénységben élőket is megilleti az unión belüli szabad vándorlás, a szabad letelepedés joga. Ez azonban nem jelenthet felhatalmazást az emberkereskedelemre. Kelet-közép Európában mi foglalkoztunk eddig legtöbbet a romaintegrációval. Ez talán annak is köszönhető, hogy nálunk már Mária Terézia kinevezte az első cigányügyi biztost. Elég szélsőséges, az unió elveivel nem éppen összeegyeztethető politikai tervek is elhangzottak a Jobbik részéről romaügyben. Miközben a francia és az olasz kormány radikálisan fellépett a kelet európai illegálisan betelepülők ellen, nagyon megoszlott az uniós államok ezzel kapcsolatos véleménye. Lehet-e majd ezt a sokszínű véleményt szinkronba hozni? BALOG ZOLTÁN: A magyar kormány mindig határozottan visszautasít minden rasz- szista megnyilvánulást. De azt is tudjuk, hogy mindkét országban komoly bűnügyi előzményei voltak a kitoloncolásoknak. Az általánosítást, a kollektív megbélyegzést nem fogadhatjuk el. Mindenkit csak a saját bűnéért lehet felelőssé tenni. Egyébként ebben a két országban az afrikai és a gyarmati területek nehezen szocializálható illegális bevándorlói lényegesen több fejfájást okoznak már most, is mint a roma kisebbség. így a gazdasági okok miatti népvándorlás problémái is hamarosan terítékre kerülnek a közösségben. Meg kell győznünk a franciákat és az olaszokat, hogy a szabad mozgás egy alapvető európai vívmány. Ám visszaélni ezzel nem lehet. Nem szabad engedni, hogy szervezett bűnözés keretében exportáljanak embereket és ezek jogosulatlanul visszaéljenek az ottani szociális és egészségügyi rendszer előnyeivel. Nem könnyű érvényesíteni úgy a szabadságjogokat, hogy egyes államok emiatt hátrányt szenvedhetnek. Ezen a téren keressük az arany középutat. óta megoldódott a letelepítésük, bár újra mobilissá válhatnak, ha nem kapnak valódi esélyt a felzárkózásra. A gazdasági válság és az ennek következményeként felgyorsult elszegényedés ezt a kisebbséget hatványozottan sújtja. A cél, hogy az uniós és az egyéb integrációs programokat támogató címkézett pénzek megfelelő helyre, hasznos célra jussanak. Sajnos idáig ez nem mindig volt így. Nem elég hatékonysággal használták fel a cigányság fel- emelkedésére szánt költségvetési és uniós pénzeket. Az elszámoltatásra és a romaügyek menedzselésére alkalmas vezetőket fel kell készítenünk. Gondosabban kell ügyelnünk a kiválasztásukra, meg kell találnunk az ügyben elkötelezett, a küldetésükben hívő korrekt roma aktivistákat. SZÁNTÓ ISTVÁN istvan.szanto@inform.hu Van e sztenderd megoldás, mindenhol alkalmazható recept a romaintegrációra? BALOG ZOLTÁN: NÚ1CS, és nem is hiszek abban, hogy ezt megleljük. Bár két alapvető dolgot sehol sem lehet kihagyni a megoldásból: a munkát és a tanulást. Ahány ország, annyiféle probléma, Romániában például máig is megmaradtak a vándorló cigányok. Nálunk már rég„Az évtized végénél előbb nem lesz magyar euró” „Sajtószabadság: szükség van rá” BUDAPEST. Szükség van az illegálisan működő, a személyiségi-, közösségi- és egyéb alkotmányos alapjogokat sértő orgánumok korlátozására, mint ahogy a sajtószabadságra is szükség van Magyarországon - nyüatkozta L. Simon László, a parlament kulturális és sajtóbizottságának fideszes elnöke a Duna Televízióban. A politikus az új médiatörvényt ért bírálatokról azt mondta: ezek nagy része alaptalan. DUNA TV BUDAPEST. A kormány és a jegybank kapcsolatáról Orbán Viktor kormányfő a Magyar Televízió Az Este című műsorában egyebek között azt mondta: kárt okoz az országnak, ha a jegybanknak egészen más az álláspontja a gazdaságpolitikáról, mint a kormánynak. A kérdésre, miért nem hajlandó találkozni és tárgyalni Simor András jegybank elnökkel, a kormányfő azt mondta: „miután a kívánatos gazdaságpolitika irányáról a jegybanknak más elgondolása van, mint a kabinetnek, elég, ha a nemzet- gazdasági miniszter beszél a nemzeti bank vezetőjével.” Orbán Viktor megerősítette: az évtized végénél előbb nem várható az euró magyarországi bevezetése. fh Alkotmányozás: bizonytalanok BUDAPEST. Az elmúlt hónapban 50 százalék alá csökkent az alkotmányozást támogatók aránya, de nem az ellenzők, hanem a témában bizonytalanok tábora növekedett jelentősebb mértékben - derül ki a Nézőpont Intézet legfrissebb, a Heti Válasz számára készített kutatásából. A decemberi felmérés szerint az emberek 53 százaléka megtartotta a gazdasági növekedésbe vetett bizalmát. FH „Elítélik, mégsem lesz mártír belőle” Öt év felfüggesztett vár a volt ukrán kormányfőre? KUEV. Elemzők szerint öt éves börtönbüntetésre ítéli majd a bíróság Juljia Timosenkót, amelynek végrehajtását két év próbaidőre felfüggesztik - írja szerdai kiadásában a Szevodnya. A lap szerint ezzel sikerül egy ideig kiiktatni őt a politikai életből, mégsem lesz belőle mártír. Pártársai és független politikai szakértők is úgy vélik, hogy a nevével fémjelzett politikai tömb (BjuT) vezérét minden bizonnyal el fogja ítélni a bíróság. A vád szerint Julija Timosenko egyik párttársa a lapnak nyilatkozva azt mondta, hogy mivel a törvénysértés megtörtént, a volt kormányfő ellen indított vizsgálat biztosan eljut a bírósági szakaszba, ami elmarasztaló ítélettel fog végződni. Julija Timosenkót azzal vádolják, hogy miniszterelnöksége idején törvénybe ütközően használt fel 460 millió eurót, amelyet a kiotói egyezmény alapján Japántól kapott Ukrajna. FH Timosenko fotó: internet
