Kelet-Magyarország, 2010. december (70. évfolyam, 279-304. szám)

2010-12-02 / 280. szám

2010. DECEMBER 2.. CSÜTÖRTÖK KELET Huczik Lajos, nyíregyházi olvasónktól: ■ ■ Mindig csak a tegnapi jöve- ^ ^ delmedet költsd el, a holnapit soha. H.L. ECmn2H3H3 Mikházi Sándorné nyíregyháza, ötven éve já­ratja a Kelet-Magyarorszá- got a nyíregyházi Mikházi Sándorné. Két unokája, egy dédunokája és egy fia van, aki családjával együtt Kisvárdán él, ők is járatják a lapot. 1983- ig, nyugdíjazásáig, a Kiegé­szítő Parancsnokságon dol­gozott. Koránál fogva fájnak a lábai, a bevásárlásban segít a család.- Mindig időben, korán reggel megkapom az újságot. Délelőtt elolvasom, minden érdekel, ami a világban, a megyében történik. Jó dolog­nak tartom, hogy most már az egész megyéről olvasha­tok a lapban, korábban nem tudtam, mi történik például Kisvárdán és környékén. Leg­először a meteorológiai jelen­téseket nézem meg, jó, hogy ilyen részletes. Szeretem a fejtörő rejtvényeket, azzal fejezem be a művelődési órá­imat. Kedvelem az újságot, ezért járatom! Tetszik, hogy ilyen színes lett. Ha valami ér- | dekes dolgot olvasok, megvi- | tatjuk a szomszédokkal, nekik is jár a Kelet-Magyarország. Nagyon jóban vagyunk, jók a szomszédaim. Köszönöm az ajándékcsomagot, további sok sikert kívánok a lapkészí­téshez - mondta olvasónk. Az osztály a Kossuth téren FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Szerények maradtunk Ötven év után újra talál­koztunk: a nyíregyházi Zrínyi Ilona Leánygimnázi­um 1960-ban érettségizett növendékei, Dóra néni, IV. C osztálya. 18-an a 26-ból. Feledhetetlen marad ez a ta­lálkozó. Az élők közül ketten nem tudtak eljönni betegség miatt. Találd ki, ki vagyok, megismersz? - hangzott el többször a kérdés a Kossuth- téren, ahol találkozót adtunk egymásnak. Az ebédnél, a régi Omniában újra felele­venedtek a régi diákévek, az osztálykrónika, az osztály- főnöki óra Dóra néni helyett Klári nénivel, s holtakra egy- egy szál fehér rózsa emléke­zett. Mi nagymamák, névsor szerint kiszólítva elmeséltük életünk legfontosabb moz­zanatait. Nem volt közöt­tünk olyan, aki karrierjével többnek akarna látszani már, pedig nem egy mérnök, tanár és más diplomás került ki közülünk. Szerények maradtunk, és nem akar­tunk mást mutatni. Feléledt bennünk a régi szeretet, s örültünk két tanárnőnk­nek, And néninek és Klári néninek, hogy közöttünk voltak. Ennél szebb találko­zót elképzelni sem tudok. Volt, ki Dániából is eljött, Szombathelyről, Békésből, Székesfehérvárról, Tatáról, Budapestről, s mi, akik köze­lebb sem találkoztunk évek óta. Dóra néni sírjánál is megemlékeztünk együtt. Az ő szeretete kísér bennünket ma is. Azt hiszem, jellemben j nem változtunk. Csodálatos volt felidézni az élményeket. J PROKSÁNÉ FARKAS JULIANNA Fénymásolás Nyíregyházán az új okmány­irodában nagyon sokan megfordulnak. Ügyes-bajos dolgaik intézésekor, rendsze­rint ott derül ki, hogy egyes iratokról másolat szükséges. Sajnos arra nincs lehetőség, hogy ezt helyben megoldják. Ki kell menni a postára, s majd újra sorba állni. Szóval, mi szívesen ki is fizetnénk a másolást, csak az a kérésünk, oldják meg helyben. Annál is inkább, mert sok más helyen ezt megoldják. O.GY. Újra tanulhattunk Szeretnénk szívből jövő köszönetünket kifejezni Szabó Józsefné, Évikének, a nagykállói Kállfo Jóléti Szol­gálat Alapítvány ügyvezetőjé­nek, aki lehetőséget nyúj­tott számunkra, hogy újra tanulhassunk. Nekünk, akik már évek óta semmilyen kép­zésben nem vettünk részt, bi­zony nehezen mentek az első órák. Szorongtunk, féltünk, mi is lesz? De az első alkalom után a félelem elszállt, mert a tanáraink, oktatóink tudása, rátermettsége meggyőzött arról, hogy minden rendben lesz. Sokat segített Zihné Horváth Éva tanulásszervező is, aki folyamatosan biztatott, bátorított minket. Az is lénye­ges, hogy a képzések teljesen ingyenesek, sőt kaptunk tollat, füzetet, könyvet is. Az, hogy nem kell vizsgáznunk, teljesen eltörölte még a mara­dék aggodalmunkat is. Ügy­vezető asszonynak kívánunk nagyon jó egészséget, további sikeres pályázatokat! Nagyon köszönjük ezt a lehetőséget, mert a többiek (eddig mint­egy 130 résztvevő) nevében is mondhatom, hogy más módon nemigen lett volna Az oldalon a Kelet- Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelente­tése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részleté­ben egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvasható­ság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az olvasói oldalon csak a teljes névvel és címmel érkező, telefonszámmal is ellátott leveleket közöljük. Zumbatrénlng a tlszalöki művelődési házban fotó: a szerző Zumbalázban ég Tiszalök is Amerikában már tömegek váltak a zumba rajongóivá, kis hazánkban még csak „mirelit állapotában” tart a népszerűsége. Nem sokáig marad ez így, hiszen aki egyszer résztvesz ezen a vér­pezsdítő órán, garantáltan fanatikussá válik. Mozgásra serkentő latin dallamok, izgalmas és könnyen elsajá­títható koreográfia, valamint hihetetlen hatékonyság jellemzi ezt a stílust. Az óra egy rövid bemelegítéssel kezdődik, amely már az első tíz percben megalapozza a hangulatot a teremben. Ezt követi egy hosszabb fitness program, melynek egyedi­ségéhez tartozik az is, hogy pszichikai hatásából adódó­an, óriási életenergiával tölt fel. A zumbások a tréninge­ken egyaránt fejlesztik az állóképességüket, formálják idomaikat és nagyszerűen szórakoznak. Észre sem veszik, és a programba épített latinos ütemek által már meg is tanulták a samba, a flamenco, vagy éppen a merengue alaplépéseit. Ezt végezheti kezdő vagy profi, fiú vagy lány, a kor sem szá­mít. Tiszalökön a művelődé­si ház nagytermében hetente kétszer van zumbatréning. RÉDEINÉ KATONA ÉVA esélyünk a tanulásra. HORVÁTH ISTVÁNNÉ Segít eligazodni A Szociáldemokraták Baráti Köre Egyesület következő rendezvényének vendége a budapesti dr. Horváth Péter, a Pedagógusok Szakszervezete Országos Irodájának Szakta- j nácsadó házigazgatója lesz. Előadásának és az azt követő beszélgetésnek a témája most különösen izgalmas területe­ket ölel fel. Segít eligazodni olyan problémákban, mint: „A közigazgatás várható át­szervezése és hatása az ok­tatásra”, vagy „A pedagógus életpálya modelltervezete, a koncepcióról kialakult vita”. A rendezvény időpontja de­cember 3. (péntek) 15 óra. Helyszíne: Nyíregyháza, Mó­ricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár Konferen­ciaterem, Szabadság tér 2. III. emelet. Tisztelettel és barátsággal vár mindenkit, kiemelt figyelemmel most a pedagógus kollégákat és az érintett szülőket, a vezetőség nevében: OLÁH GÁBOR Nem szemét Nyíregyházán, az Árpád utcában lakom. Igyekszem a házunk előtt rendet tartani. Most is összeszedtem a lehul­lott faleveleket, de nincs aki elvigye. Még pénzért sem! Jó lenne, ha a valaki elszállíta­ná, mert van, aki szemetes­nek nézi a zsákokat. A. TIBORNÉ <§> AJÁNDÉKCSOMAGOK Nyírtelek önkormányzata a településen élő mintegy 780 sze­mélyt lep meg karácsonyra egy 2500 forint értékű ajándékcso­maggal. Képünkön készülnek a csomagok. fotó: fintor Gábor O LAKÓHELYEM -1 Ön is lehet szerkesztő! Tisztelt Olvasóink! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t ( www.szon.hu ) is. Megyei hlrportálként fontosnak tartjuk, hogy településeinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem” aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az oldalak „felelőseit”, akiknek elérhetőségeit feltüntetjük az oldalakon. Férjen be az ajándék egy cipőcskébe! Mikulásünnep A Sóstói Szivárvány Idősek Otthona ellátottjait Mikulás­nap alkalmából, december 6-án 17 órától, a nyíregyházi Hölgykoszorú tagjai színes műsorral köszöntik. A höl­gyek jó hangulatú, szórakoz­tató, fergeteges műsort ad­nak majd, ahol dalra, táncra perdülnek az otthonlakók is. KISSNÉ SZABÓ ZSUZSANNA ® BÚCSÚ PONTY Kovács László nagyhalászl horgász november közepén egy 6,4 kg-os ponttyal búcsúzott a horgászidénytől a tiszaberceli Kozma tavon. fotó: kozma istván Ha nincs mértékletes­ség, inkább nevezhető egy bőséges bevásár­lásnak a gyerek részére. NYÍREGYHÁZA. A gyerekek már nagyon várják, hogy az ajándékot hozó Mikulás megérkezzen. A bölcsiben, az oviban, vagy otthon aztán „le is bonyolódik” a dolog, ki-ki megkapja azt, amit már „megüzent” a Mikulásnak. Ha nem így történt, akkor talán még izgalmasabb a vá­rakozás, hogy mit tesz bele a cipőbe. Ha még egyáltalán di­vat az, hogy a cipőbe teszi, és nemcsak úgy az asztalra... A gazdag míray püspök a harmadik században vagyo­nának nagy részét a szegé­nyeknek osztotta el. Számta­lan legenda fűződik e nemes cselekedetéhez és azok, aki­ken segített, mindannyian „magukénak vallják” e Szent püspököt. A bizánci vallású- aknak pedig ő a védőszentje, a templomok ikonosztázának bal szélén szerte a világban ikonképen tündököl. Aján­dékozási szokásunkat mi ma­gyarok „tőle eredeztetjük”. Ázt a kedves szokást pedig, hogy az ablakba tett cipőkbe teszi a Mikulás az ajándékot, méghozzá „suttyomban”, hát ezt is tőle tanultuk meg. Mik­lós püspök ugyanis, az aján­dékokat a szegényeknek és a rászorulóknak az éj leple alatt, feltűnés nélkül vitte oda, aho­vá szánta, azzal a magyará­zattal, hogy ez a cselekedete csak rá és az Istenre tartozik. A tanulságos történet, vagy a legenda így vált kicsinyeink évente ismétlődő, nagy vára­kozást kiváltó eseményévé. Akkor jó, ha mindenkinek jut valami a cipőbe. A gyerekek már legfeljebb óvodás korig hisznek ebben a „rejtelmes ajándékozás­ban”. El sem hinné a 8 éves unokám, hogy nagypapája 9 éves volt, amikor rájött, hogy valami nem stimmel. Akkor éppen háború volt, nálunk la­kott 3 orosz katona. Az egyik idős volt, keresztet is vetett a szent kép előtt naponta több­ször. A cipőmet annak rendje szerint kitettem kipucolva, a koromból készített házilagos boksz utánzattal az ablakba. Figyeltem erősen, mert nem is reméltem, hogy el mer jönni ilyenkor is a Mikulás. Aztán, egyszer csak látom, hogy Szása, az idős orosz W A Mikulás ajándéka csak akkor aján­dék, ha az szerény is. DOMBÓVÁRI ISTVÁN tesz valamit a cipőbe. Vártam még jó ideig, ne legyen feltű­nő, hogy tudom, amit tudok. Csak másnap mondtam meg anyámnak, aki ekkor beval­lotta, hogy a nadrág, amit Szása odatett, a nyíregyházi piacon vette egy kiló dióért és nem a Mikulás hozta. Hát, eddig tartott e hitem, de nem szégyellem ezt ma sem. Nem véletlen a cipő. Mi fér egy cipőbe? Legyen csak any- nyi és ne több. Kicsi ember­két nem arra szoktatni, hogy majd a gazdag Mikulás hoz neked új lap-topot. A mérték­letességet szeretném én látni a „cipőcskékben”. Aztán, már csak azt kellene „helyére ten­ni”, hogy legyen minden gye­reknek cipőcske, apukának és anyukának pénze a cipőcske árára és abba az ajándékra. Reménykedjünk, hogy előbb utóbb így is lesz. DOMBÓVÁRI ISTVÁN Fórum 7

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom