Kelet-Magyarország, 2010. november (70. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-03 / 255. szám

KELET 2010. NOVEMBER 3„ SZERDA 2 Mindenfelől JEGYZET M. Magyar László Tiltakozás az utcán inden bizony­nyal nemigen gondolta senki sem, hogy a tavaszi parla­menti választások után egy jó fél évvel már meg is hirdeti az első utcai demonstrációt valamely ellenzékben lévő párt a kormány ellen. Márpe­dig a Lehet Más a Politika az Alkotmánybíróság hatás­körének csökkentését célzó módosítások miatt meghir­dette tiltakozó nagygyűlését szerdára. A törvényességet, a demokráciát, az alkotmá­nyosságot félti az LMP. Mindenjó szándékú magyar ember egyetértett pedig azzal a Fidesz-kez- deményezéssel, hogy a jó erkölcsbe ütköző és a társa­dalmi igazságérzetet jelentős mértékben sértő végkielé­gítéseket szerezze vissza az állam. Csakhogy a gyorsan összeállított törvényszöveg nem tartalmazott kitételeket, s arról az alkotmánybíróság tagjai tehetnek a legkevésbé, hogy abban a megfogalma­zásban alkotmányellenes volt az új törvény. Erre a kormány nem a törvény szövegének pontosításával foglalkozott, hanem az Alkotmánybíróság hatáskörének csorbítását helyezte kilátásba. Lényegében az LMP má­sokkal együtt amiatt aggódik, hogy a kormány a hibák kija­vítása helyett a törvényesség, a demokrácia felett őrködő szervezet hatáskörét akarja nyesegetni. magyar@inform.hu Az államfő aláírta a törvényt BUDAPEST. a2 államfő aláírta kedden a nyugdíjpénztár-vá­lasztás szabadságáról szóló, il­letve a magán-nyugdíjpénztá­ri befizetésekhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló törvényt, amelyek október 26- án érkeztek a Köztársasági El­nöki Hivatalba, sürgősségi ké­relemmel - olvasható az elnöki hivatal honlapján. Schmitt Pál egyidejűleg levélben arra kérte az országgyűlési képviselőket, hogy haladéktalanul kezdjék meg a törvények részletszabá­lyainak kidolgozását. Schmitt Pál levélben arra kérte Kövér Lászlót, az Or­szággyűlés elnökét, hogy tol­mácsolja nyomatékos kérését az országgyűlési képviselők­nek, miszerint haladéktalanul kezdjék meg a törvény részlet- szabályainak kidolgozását, fh Módosítaná az adózás rendjét az ombudsman BUDAPEST. Az adózás rendjé­ről szóló törvény módosítását kezdeményezte Szabó Máté az ombudsman nemzetgazda­sági, valamint közigazgatási és igazságügyi miniszterénél. Azt kifogásolja, hogy a törvény szerint az APEH ugyanúgy fe­nyegetheti az állampolgárokat mulasztási bírsággal, ha az ügyfél kérésére indítottak eljá­rást, mint a hivatalból indított hatósági ügyeknél. fh 47% Erősítette pozícióit a Fidesz az önkormányzati választások után a Századvég legfrissebb, októberi felmérése szerint. A kutatásból az derül ki, hogy a jelenlegi kormánypártokra az összes megkérdezett 47 százaléka voksolna egy most vasárnapi választáson, míg a szocialista pártot ll százalék támogatná. A biztos szavazók­nál még nagyobb a különbség a két párt között. fh Helyreigazítást kért az LMP miatt Gyurcsány Ferenc MISKOLC. Gyurcsány Ferenc arra szólítja fel a Lehet Más a Politika (LMP) frakcióvezető­jét, hogy kérjen tőle bocsána­tot - közölte a volt miniszterel­nök titkársága. Schiffer András újságíróknak azt mondta, hogy 2006 őszén „a miniszterelnök több esetben jogellenesen ve­retett szét és tiltatott be tün­tetéseket”. A Magyar Hírlaptól is helyreigazítást kér egy keddi cikk miatt. fh ■ ■Leginkább * * már pénzre lenne szüksége a vörösiszap károsult családoknak, hogy azt vehes­sék meg, amire szükségük van. HABSBURG GYÖRGY Van már médiaalkotmány Alaptörvényről vitázik a héten, a médiaalkot­mányról pedig döntött tegnap a parlament. Budapest. Az Országgyűlés keddi ülésén elfogadta a saj­tószabadságról és a média­tartalmak alapvető szabályai­ról szóló, „médiaalkotmány” néven ismertté vált törvény- javaslatot, amelyet a fideszes Cser-Palkovics András és Rogán Antal terjesztett be. A voksoláson csak a kormány- párti képviselők szavaztak igennel, az ellenzéki képvise­lők egységesen elutasították a javaslatot. Az úgynevezett médiaal­kotmány a csaknem 25 éves sajtótörvényt válthatja fel. Az új kerettörvény minden rá­dióra, televízióra, hírportálra és újságra kiterjed. A jogsza­bály rögzíti a közönség joga­it, a sajtó kötelezettségeit, a sajtószabadságot és alapvető fogalmakat is tisztáz. Nem szerepel Az eredeti tervekkel ellentét­ben az elfogadott végleges törvényben nem szerepel a válaszadási j og, amely lehető­vé tette volna bárki számára, hogy válaszcikket jelentessen meg annak a tartalomszolgál­tatónak a felületén, amely megsértette az illető méltósá­gát vagy valótlant állítót róla. ■ ■ Ez csak egy * ^kerettörvény, a részletes szabá­lyok a médiatör­vényben lesznek. L. SIMON LÁSZLÓ Az ú| kerettörvény többek közt a televíziós hírközlésre is kiterjed (képünk Illusztráció) FOTÓ: ÉKN-ARCHlV A lényegében tehát változat­lanul maradt helyreigazítás szabályait azonban a jövőben már a Polgári Törvénykönyv helyett az új törvény szabá­lyozza. A törvény januártól lép életbe. L. Simon László (Fi­desz) a jogszabály elfogadása után hangsúlyozta: ez csak egy kerettörvény, a részletes szabályokat az új médiatör­vény szabályozza majd. Elkezdték a vitát A parlament kedden elkezd­te az alkotmány, illetve az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosításának vi­táját is. Ennek lényege, hogy a jövőben nem lehetne az il­letékekről népszavazást tar­tani, illetve az Alkotmány- bíróság nem vizsgálhatna felül olyan jogszabályokat, amelyekről nem lehet refe­rendumot tartani. A tervezet szerint kikerülne az alap­törvényből a jövedelmekkel kapcsolatban a jó erkölcsre való hivatkozás. Lázár Já­nos, a Fidesz frakcióvezetője gyakorlatilag változatlan for­mában nyújtotta be ismét a feletti végkielégítéseket súj­tó 98 százalékos különadóról szóló előterjesztést, amelyet a múlt héten nyilvánított al­kotmányellenesnek a taláros testület. Az egyetlen válto­zás az adó befizetési határ­ideje, amely október 31-éről március 31-ére módosult, fh Változnak a törvények Az Országgyűlés keddi ülésén elfogadta az államháztartásról szóló törvény módosítását, mely szerint választási évben kitolódnak a költségvetés ké­szítésére vonatkozó határ­idők, és az adótörvények ki­hirdetésénél nem 45, hanem- szintén választási évben- csak 40 nap a hatályba lépé­si határidő. Az Országgyűlés elfogadta kedden a hagyatéki eljárásról szóló törvény módo­sítását, amelynek értelmében egyszerűsödik a hagyatéki eljárás. A módosításra azért volt szükség, mert a jogsza­bály illeszkedett az új Polgári Törvénykönyvhöz, amelynek hatályba lépését azonban az Alkotmánybíróság megakadá­lyozta. A kormány így a hagya­téki eljárásról szóló törvény módosítása mellett döntött. Hat évet kapott a volt ügyész - vesztegetésért BUDAPEST. Varga Gergely volt ügyészt, a Fővárosi Fő­ügyészség volt szóvivőjét hat évi börtönre ítélte vesztege­tésért és más bűncselekmé­nyekért első fokon a Fővárosi Bíróság. A volt ügyészt 6 évre eltiltották a közügyektől és 200 ezer forint vagyonelkob­zást rendeltek el. A vádlott előzetes letartóztatását meg­szüntették és házi őrizetét rendelték el. fh Tüntetések, 2006: feljelentést tesz a fideszes elnök Budapest, ismeretlen elkö­vetőkkel szemben tesz felje­lentést a legfőbb ügyésznél a 2006-os tüntetésekkel kap­csolatos történésekkel össze­függésben Gulyás Gergely, az ügyben felállított parlamenti albizottság fideszes elnöke. A politikus három témát is meg­jelölt a legfőbb ügyésznek címzett levelében, amelyek kapcsán szerinte indokolt nyomozást indítani. Leve­lében hangsúlyozza, hogy a bizottsági meghallgatások során több ügyben is olyan tények merültek fel, amelyek még el nem évült katonai bűncselekmények gyanúját vetik fel. fh Lebontják a jogállamot Budapest. Ha Orbán Viktor miniszterelnök komolyan gondolja a nemzeti együtt­működést, akkor ebből érte­nie kell - ezt mondta az LMP szóvivője a párt szerdai, az Alkotmánybíróság védelme érdekében rendezendő de­monstrációról. Tordai Bence hangsúlyozta, hogy a megmozdulásra min­denkit várnak, még a Fidesz szavazóit is. Tordai a keddi sajtótájékoztatóján azt mond­ta, hogy a hét vége előtt még remélték, hogy Lázár János egyszemélyes ámokfutásáról van szó az Alkotmánybíróság hatáskörének- csökkentését célzó módosítással. Ám ezt később Orbán Viktor minisz­terelnök is megerősítette, így szerinte már egyértelmű, hogy az erről szóló javaslatot el fogják fogadni. Modellezéssel tesztelt gát A hétfőn tapasztalt mozgás a közlemény szerint nem veszélyes. kolontár. Számítógépes mo­dellek segítségével tesztelték Kolontáron a vörösiszap-ka­tasztrófa után felépített új gátat a kárelhárításban részt­vevő szakemberek. A MAL Zrt. felügyeletére kinevezett kormánybiztos keddi köz­leménye szerint a tesztnél a legrosszabb eshetőségekből indultak ki, és kiderült, hogy a gát ilyen esetben is meg- védené Kolontárt. Közben a megsérült iszaptározó észa­ki falában hétfőn tapasztalt mozgás a közlemény szerint nem veszélyes. FH r—T——W———TrTrm | PÉNZNEM árfolyam változás Euró 270,78 -2,91 USA dollár 193,82 -4,13 Svájci frank 196,75 -3,56 Angol font 310,11 -4,77 Román lej 63,20 -1,02 Ukrán hrlvnya 24,35 -0,55 Horvátkuna 36,89 -0,39 Lengyel zloty 68,52 0 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN, Forrás: MNB I „Nincs elbocsátási politika” Ott lehet elbocsátani, ahol az az ellátások csorbítása nélkül lehet­séges. Budapest. Nincs központi el­bocsátási politika a közszfé­rát illetően, nem a kormány­nak kell meghatároznia, hol, mennyi embert küldenek el, hanem a minisztériumok­nak, háttérintézményeknek és az ottani munkahelyi ve­zetőknek - mondta kedden Navracsics Tibor közigaz­gatási miniszter. Kifejtette: miközben egyes területeken sokan dolgoznak a közszol­gálati szektorban, van olyan is, ahol elégtelen a létszám. Mint mondta, ott kell az el­bocsátásokat végrehajtani, ahol az az állami, illetve ön- kormányzati feladatok el­látásának csorbítása nélkül lehetséges. Matolcsy György szomba­ton jelentette be: karcsúsítani fogják és átalakítják a közszfé­rát. Öt százalékkal csökkentik a dologi kiadásokat, ugyan­csak 5 százalékkal csökkentik a kormányzati intézmények létszámát és 10 százalékkal a háttérintézmények létszá­mát. A tárcavezető szerint a Navracsics Tibor FOTÓ:ÉKN 690 ezer érintett köre 25-30 ezer fővel fogy majd. Számí­tásaik szerint az érintettek jó része nyugdíjba megy, egy másik rész pedig átmegy az üzleti szektorba. fh MSZP: az elmúlt húsz év legfelelőtlenebb büdzséje Budapest, a benyújtott 2011. évi költségvetés az elmúlt két évtized legfelelőtlenebb büdzséje - mondta keddi saj­tótájékoztatóján Szekeres Imre, az MSZP országgyűlési képviselője. Az ellenzéki párt gazdaságpolitikai kabinetve­zetője szerint a kormányzat törvénytelen államosítással arra kényszeríti az embere­ket, hogy ne takarékoskod­janak. A szocialista politikus hozzátette: a jövő évi büdzsé­nek nem csak a bevételi és kiadási oldala kockázatos, de a munkahelyteremtést sem szolgálja. A különadókkal és a magánnyugdíj-pénztári be­fizetések elvonásával 2 ezer milliárd forint többletbevétel keletkezik, ám ezek a tételek nem szerepelnek a jövő évi büdzsében - mondta Szeke­res Imre. A képviselő szerint a kabinet ezeket a forrásokat a protokoll- és luxuskiadások fedezésére kívánja fordítani, Szekeres Imre FOTÓ: ÉKN miközben csökkenti az alap­vető közszolgáltatások költ­ségvetési finanszírozását. A sajtótájékoztatón Török Zsolt, az MSZP szóvivője azt közölte: az első Orbán-kor- mány tagjai 2002-ben jelen­tős összegű végkielégítéseket vettek fel. A politikus szerint a mostani törvényjavaslat lo­gikája szerint a korábbi kor­mánytagoknak, akik közül többen a jelenlegi kabinetnek is tagjai, vissza kellene fizet­niük a 2 millió forint feletti végkielégítéseik 98 százalé­kát. FH

Next

/
Oldalképek
Tartalom