Kelet-Magyarország, 2010. november (70. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-11 / 262. szám

2010. NOVEMBER 11.. CSÜTÖRTÖK KELET Fórum 7 Pi'mrei Veres Zoltánná, eperjeskei olvasónktól: ■ «Ha eljő majd az élet ősze, # #Bár szomorúan, ridegen, Azért még egy-két őszirózsát, Hiszem, hogy meghagy ő nekem! JUHÁSZ GYULA BabiczPál NYÍREGYHÁZA. Babicz Pál nyír­egyházi olvasónk 1970 óta előfizetője lapunknak, de már azelőtt is olvasta, hiszen a szülei is járatták a Kelet-Ma- gyarországot. Nagyon elé­gedett a kézbesítővel, aki a Deák Ferenc utca környékén kézbesít. Mindig pontos és fi­gyel arra is, hogy a lapokat, ne „törje össze”, ne ázzon el.- A lapot már hajnali 3 körül megkapjuk. A sporttal kez­dem, majd a megyét érintő híreket, s a hirdetéseket is megnézem. Előszeretettel ol­vasom azt az oldalt, ahol az emberek segítséget kérnek, engem mélyen megérint, s ha tudok a magam módján, akkor segítek. Mivel a felesé­gemmel együtt kertészek va­gyunk, hiányoljuk a lapból a Kiskert oldalt. Korábban sok hasznos tanácsot kaptunk az oldalon. Szeretnék olvasni a megyében élő különleges, nem mindennapi emberek­ről, amit korábban fénykép­pel együtt közöltek. A felesé­gem kedveli az ízvilág oldal tanácsait, receptjeit, már sok receptet el is készített belőle. Nagyon örülünk a régi fotók közlésének, nosztalgiázunk a képekkel. Korunknál fogva megnézzük a gyászjelentése­ket is. A fiam a sportoldallal kezdi, de foglalkozásánál fog­va a hirdetéseket is böngész­geti, őt is érdekli a megye, az ország hírei. Mind a hárman elégedettek vagyunk a lap tartalmával, frissességével. Köszönjük az ajándékcsoma­got! - fejezte be beszélgeté­sünket Babicz Pál. Remek volt a hangulat FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Véget nem érő történetek A mátészalkai Esze Tamás Gimnázium 1980-ban végzett óvónő tagozatos tanulói nemrégiben tartották 30 éves osztálytalálkozójukat. Jó volt újra találkozni rég nem látott társainkkal és osztályfőnö­künkkel. A régi fényképek nézegetése és a véget nem érő történetek mesélése, a nagyon remek hangulat azt bizonyította, hogy öt év múlva szeretnénk újra együtt lenni. AZ OSZTÁLY Az Otarin Gimnázium előtt, középen Yr]ö Mulari Igazgató úr fotó: olvasónktól A tehetséggondozás módszerei i LAKÓHELYEM © TELEPÜLÉSI ALOLDALAINK lakohelyem.szon.hu Óriás poszter Egy pár felvetésem lenne Nyíregyháza belvárosával kapcsolatban. Két évvel ez­előtt írta a Kelet, hogy a Búza téri piaccsarnokról leszerelve az órát Budapestre viszik javítani. Nyíregyházán nincs elég órás? Azóta is szerelik vissza... A sétálóutcában a 3 grácia csobogó-szoborcso­port télen le van takarva. Kellene rá egy nagy vízhat­lan fénykép, hogy lehessen tudni, mi van a fa kupola alatt. Ugyanígy a Kossuth téri csoda-szökőkút vízesés mellé jó lenne egy óriás poszter a nyári üzemmódról, így az is értené, hogy mi az a ször­nyűség a templom előtt, aki először jár Nyíregyházán, pláne télen. TÓTH GÁBOR. NYÍREGYHÁZA Városi galambok Furcsa érzések kavarognak bennem a galambokkal kapcsolatban a nyíregyházi városközpontban. Sok évvel ezelőtt a Kossuth téren meg­jelenő galambokat a kisgyer­mekek etették, kergették. A galambok száma az évek folyamán gyorsan nőtt, egyre inkább megszállták a belvá­rost. A régi, kedves színfolt gyökeresen megváltozott. Jelenlétük zavaró, sok kárt okozó lett. Azt hiszem, kevés ember akadhat a városban, kinek fejére, ruhájára még nem hullott madárpiszok. Egyre elszomorítóbb a nagyobb épületek látványa. A sok százmillió forintból fel­A nyíregyházi Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium tanári küldöttsége no­vember 2. és 7. között egy finnországi tanulmányi úton vett részt, melynek témája a tehetséggondozás volt. A nyíregyházi dele­gáció több gimnáziumot újított, megszépült épületek teteje, oldala, a kapcsolódó járdák, növények szégyen- teljes képet mutatnak. így például a belvárosban a Taka­rékpalotán helyenként vastag rétegben a madártrágya, a járda, bokrok teleszórva tol­lal, madárpiszokkal, továbbá a K&H-bank, a Szabolcs Ta­karékszövetkezet, a Korona, az Aegon-Allianz Biztosító, az APEH, a Magyar Nemzeti Bank épülete stb. A város­házára védőhálót szereltek fel, oda nem tudnak teleped­ni. Megdöbbentem, hogy a felújítás alatt álló régi Vízügyi is meglátogatott, járt a Helsinki Egyetemen, illetve az Opetushallitus-ban, az Oktatási Kormányzat vendégeként. Itt Leo Pahkin tanácsos úr előadását köve­tően Huszárné Kádár Ibolya igazgatónő mutatta be a Zrínyi Ilona Gimnáziumban palota friss bádogtetején is csapatostul megjelentek a galambok. Gondolom, más­hol is lehetnek problémák. Jómagam is szégyellem a kialakult állapotokat és - na­gyon sokunk szerint is - most már feltétlenül tenni kell va­lamit, mert a helyzet napról napra rosszabb. A galambok túlszaporodtak, kártevésük egyértelmű, a milliárdos értékű épületek tönkremen­nek, egészségünkről nem is szólva. Nem tudom, ki az ille­tékes ez ügyben, de lépni kell! Léteznek ismert módszerek, eljárások a megfelelő galamb­folyó tehetséggondozás leg­főbb módszereit. Az utazás a „Tehetségsegítő hálózat kialakítása a Zrínyi Ilona Gimnázium és Kollégium­ban” című projekt finanszí­rozásában valósult meg. HUSZÁRNÉ KÁDÁR IBOLYA, IGAZGATÓ szám kialakítására. Vannak kiváló környezetvédelmi, állategészségügyi, városgaz­dálkodási, gazdasági szak­emberek, akik meg tudják találni a helyes és szükséges megoldást, és folyamatosan figyelemmel is tudnák kísérni a végrehajtást. Tegyenek meg mindent - kellő összehango­lással - az illetékesek! El kell érni minél hamarabb, hogy a város ne a madártrágyától szenvedjen, ne erről legyen hírhedt, hanem a szép, élvezhető utcáiról, tereiről, parkjairól és épületeiről. DR. JUHÁSZ LAJOS ü TISZTELT OLVASÓNK! Ezen az oldalon a Kelet-Magyarországhoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetőségeinkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. Ha a levelet részleteiben találjuk ilyennek, azokat a részleteket kihagyjuk. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármi­lyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. Szerkesztőségünk nem késztet levélírásra és nem szervez levélírókat - csak a beérkező levelekkel foglalkozunk. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Az oldalt civil vélemények számára tartjuk fenn, politikusok leveleit csak abban az esetben közöljük, ha személy szerint szólították meg őket, és erre kívánnak válaszolni. Ha olvasóink közül valaki nem ért egyet egy itt megjelent levél tartalmával, természetesen válaszolhat a levélírónak. Az olvasói oldalon továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, telefon­számmal is ellátott, így telefonon leellenőrizhető, valós feladóval rendelkező leveleket közöljük. © HÁROM GENERÁCIÓ Három generáció a nyíregyházi Nagy családból: 90,63, és 33 évesek. fotó: olvasónktól i) LAKÓHELYEM - Ön is lehet szerkesztő! Tisztelt Olvasóink! Az útmutató földbe süllyedt kereszt Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (wwwszon.hu) is. Megyei hírpor- tálként fontosnak tartjuk, hogy települé­seinkről minél több információ jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a .la­kóhelyem" aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szerepel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képe­ket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az oldalak .felelőseit", akiknek elérhetőségeit feltüntetjük az oldalakon. A temetők, az épülő szép és nagy házak látványából „letükrözni látom” az életszínvonal óriási emelkedését. nyírszőlős. Minden évben mindenszentek környékén elmegyek a „gyökerekhez” szülőfalumba, Nyírszőlősre. Most is így történt, kellett is hozzá a három nap, mert vannak halottaim Nyíregyhá­zán is, sőt, máshol a „nagyvi­lágban” is. Ezért aztán még keddre is maradt gyertya- és mécsesgyújtás, az első világ­háborúban elesett nagyapám, és a másodikban elesett nagy­bátyám emlékére. Ha már a „régvolt” falumban jártam, hát kicsit szétnéztem oda és visszamenet. Beszélgettem régi ismerősökkel erről-ar- ról, de különösen arról, hogy mekkorát változott a „falu”, mely ugye, ma már Nyíregy­háza kertvárosa. Óriási a vál­tozás még a temetőben is. A néhai dédnagyapám (Tóth Mihály) által készíttetett fake­reszt a temetődombon, hát, bizony már alig egy méterre áll csak ki a földből, mert el­korhadt és lejjebb, lejjebb ás­ták jó párszor. A „pléh Krisz­tus” már nincs is rajta, nem is állná már a szeget. Hátha akad atyafi, aki pótolja ezt a keresztet, nagyon jó „irány­tű” volt ez valaha. Káprázatos fejlődés A hajdanán zsúpfedeles - a módosabbaknak nádfede- les - házak helyén szép újak épültek, s ezt a változást a te­metői síremlékek minősége is követte. Nincs is ezzel bajom, még azzal sem, hogy az új há­zak jelentős részén, a „medi­terrán” tájakon honos hajlás- szögűek a tetők, valamint túl nagy a házak alapterülete. E kritika csak arról szól, hogy sajnos a magyarországi szo­kások „pazarlóak” e téren. A nagy alapterület nem indo­kolt ott, ahol csak egy generá­ció él. Ennek többletköltségét a tulajdonos megtakaríthatná magának más beruházásra. A hajlásszög egy nagyobb hóte- her alkalmával bajt okozhat­na. Gyerekkorom emlékeiben a sírhantok a földből bukkan­nak elő. Ma már ilyen nincs, mert aki valamit is ad magára, az minimum műkőből, újab­ban pedig már sokan már­ványból csináltatnak sírem­léket. Nem csak nyírszőlősi az az eltűnő halottkultusz, mely a drágábbnál drágább síremlékkel jelentős kiadás elé állítja a hozzátartozókat. Országos, magyar „jelenség” ez. Akár itt is „tetten érhető” a pazarlás. A bajt én abban Persze szíve joga minden­kinek, hogy a pénzét mire költi. DOMBÓVÁR) ISTVÁN látom, hogy van ebben a ten­denciában egy jókora kérke­dés is, verseny azért, hogy kié a nagyobb, a szebb. Na, meg azt is jelenti, hogy van pénz ezekre is, végtére ez nem baj, legyünk büszkék a „vanra”. A halottaimat „ott, belül” tisz­telem, élő hozzátartozóim­nak pedig életében próbálok segíteni. Ha ezt nem teszem, haláluk után, ezt a díszes sír­emlék nem pótolja. A volt falum káprázatos fej­lődését a 19. század telepesei, akik a szőlőskertek présházai­ban, majd a szőlősdombok al­ján hazára és otthonra leltek, ha látnák, hát nem hinnének a szemüknek. A lengyeltótok a ruszintótok és a felvidéki tó­tok méltó utódai a ma itt élők. Köszönet Nyíregyházának, hogy a szőlősdombok helyén várost épített. Várost, amely megmaradt „falunak is” úgy, hogy közben gyarapodott lét­számban és infrastruktúrában is kellően. DOMBÓVÁRI ISTVÁN © KISVÁRDAI PIAC Gazdag a felhozatal és szerencsére vásárlóban sincs hiány a kisvárdai piacon. fotó: vincze Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom