Kelet-Magyarország, 2010. november (70. évfolyam, 254-278. szám)

2010-11-11 / 262. szám

2010. NOVEMBER 11„ CSÜTÖRTÖK 2 Mindenfelől KELET Kényes ügyek roszországban félholtra verték az oknyomozó zsurnalisztát, Franciaország­ban illegálisan (kormányzati utasításra) megfigyelték a kínos adócsalási és pártfinan­szírozási ügyeket nyilvános­ságra hozók telefonhívásait, Magyarországon pedig január l-jétől forrás megjelölésére kötelezik az újságírókat. Sem a megfélemlítés, sem a korlátozás nem szolgálja a sajtó szabadságát. Csak az új magyar médiaszabályozásnál maradva: eddig a forrás min­denek feletti védelme adta a lapoknak azt a muníciót és pluszt, amivel az elhallgatni vágyott ügyeket mégiscsak nyilvánosságra hoz(hat)ták. Az érintetteket megszóla­lásra „kényszeríthették”, de a hallgatásba burkolózásuk is egyfajta válasz volt. Az olvasónak, nézőnek, hallga­tónak „joga van tudni, hogy mi történik” alaptétel az oknyomozó újságírás lénye­ge. A jövőben a bíróság dönt arról, a nemzetbiztonsága, a közrend védelme, vagy bűncselekmény felderítése, megelőzése miatt ki kell adni a forrást vagy sem. Igen, hisz minden kínos ügy besorolha­tó valamelyik kategóriába... A kényes esetek napvilágra kerülését megakadályozni nem lehet. Ehhez elég régi a demokráciánk, ahhoz viszont fiatal (20 éves), hogy elfelejt­sük a szamizdat kiadványok erejét. monika.bednarik@lnform.hu | „Magyarország a lejtőre került” BÉCS. Magyarország lejtőre került a médiaszabadság te­kintetében - ezt közölte ked­den a Nemzetközi Sajtóinté­zet a múlt héten elfogadott médiaalkotmány kapcsán. A bécsi székhelyű intézet szó­vivője kiemelte, hogy az új törvény forrásaik megneve­zésére kötelezi az újságírókat, ha a nemzetbiztonságról vagy közbiztonságról van szó. Az AFP francia hírügynökség az intézet közleménye kapcsán megjegyzi: a január l-én ha­tályba lépő új törvény értel­mében az újságíró csak abban az esetben tarthatja titokban forrását, ha bíróság dönt ar­ról, hogy ez a közérdek. „Az oknyomozó újságírás lényege a forrás megvédése” - mondta az intézet szóvivője, Anthony Mills. FH i] -4 yj Lili .1 i ▼ | PÉNZNEM ______árfolyam változás Euró 273,70 -1,25 USA dollár 198,23 +0,59 Svájci frank 204,59 -0,79 Angolfont 316,97 -1,90 Román lej 63,98 -0,22 Ukrán hrivnya 24,93 +0,10 Horvátkuna 37,19 -0,19 ! Lengyel zloty 70,25 +0,35 Valutapiac. További információk. Grafika: ÉKN. Forrás: MNB Már a peronnál is ellenőrzik a menetjegyeket BUDAPEST. Folytatták a peron­kapus ellenőrzést szerdától a budapesti pályaudvarokon. A vasúttársaság vissza akarja szorítani a bliccelést. A jö­vőben további peronkapuk felállítását tervezik. A MÁV- START Zrt. a Nyugati, a Keleti és a Déli pályaudvaron alkal­mazza az eljárást, amelynek célja, hogy visszaszorítsák a veszteséget, amelyet a jegy nélkül utazók okoznak. fh Augusztus végéig a magyar- országi napi fogyasztási cik­kek forgalma 0,2 százalékkal volt kisebb, mint 2009 azonos időszakában, különösen a ru­házatra, utazásra és kultúrára fordított összeg mérséklődött- derül ki GfK Hungária most közzé tett felméréséből. A vásárlók körében nőtt az ár­érték arány iránti figyelem és az akciós újságok jelentősége- derül ki a felmérésből. FH Jogosultságot az adóhatóság ellenőrizhet Budapest. Jogszerűtlenül járt el a pénzintézet, amelyik abban az esetben volt hajlandó kiadni egy adókedvezményre jogosí­tó igazolást, ha ügyfele bizo­nyítja: jár neki a családi pótlék - állapította meg az adatvédel­mi ombudsman. Jóri András szerint az adókedvezmény jogosságának ellenőrzése az adóhatóság feladata. A biztos egy állampolgár bejelentésére kezdte el vizsgálni az ügyet, fh A vörösiszap- katasztrófa rávilágít arra, hogy minden más or­szágban - ahol hasonló veszélyes anyagokat kezelnek - fokozott figyelem­mel kell a kérdést kezelni. SCHMITT PÁL Többszörösen az infláció felett teljesítettek Budapest. Az inflációt jelen­tősen meghaladó mértékben növelték a magánnyugdíj­pénztárak hozamaikat 2010 első kilenc hónapjában. Az összes magánnyugdíj-pénz­tárt tömörítő Stabilitás Pénz­társzövetséghez tartozó 18 magánnyugdíj-pénztár össze­sített vagyonának piád értéke 7.2 százalékos növekedéssel 2 841.2 milliárd forintról 3 047,1 milliárd forintra emelkedett. FH Egy kormány, kétféle elképzelés Komoly vita alakult ki a felsőoktatási törvény tervezett módosítása körül. Budapest. Az elmúlt héten hozták nyilvánosságra az új felsőoktatási törvény vita­anyagát a Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján. Az új törvény céljaként a felsőok­tatás színvonalának növelését és az intézményrendszer gaz­daságos működtetését jelölte meg Hoffmann Rózsa oktatá­sért felelős államtitkár. Osztatlan lenne A koncepció szerint egyebek mellett változások lesznek a tanárképzésben: áttérnek az osztatlan képzésre, emellett elkülönülnek az egyetemek és a főiskolák feladatai, a hallga­tók esetében pedig maximali­zálják, hogy hányszor próbál­kozhatnak egy-egy vizsgán. A koncepdót egyhónapos vitára bocsátják, januárban kerülhet a kormány, majd áprilisban a parlament elé. Az új felsőok­tatási törvény legkorábban május végén születhet meg. wvjiTJ^TTTrn A vitaanyagban szerepel: Szigorúbb feltételeknek kellene eleget tenniük a jövőben az egyetemeknek, a mesterképzéseken pedig csak azok tanulhatnának tovább, akik a kettévá­ló alapképzések közül az akadémiai és nem a gyakorlati típusút választanák. Egy felvételi eljárásban legfeljebb öt felsőoktatási intézménybe lehetne jelentkezni, ha pedig a jelentkező nem nyert felvételt, elégséges pontszám alapján átirányítható más felsőokta­tási intézménybe akkor is, ha azt nem jelölte meg. _________________ A18 évesek 45 százaléka tanulhatna ingyen a felsőoktatásban. _________ Osztatlan, kétszakos tanárképzés Sok problémát és válság­jelet mutat a felsőoktatás, a jelenlegi törvény pedig nem alkalmas arra, hogy ezeket kezelje - jelentette ki az ok­tatásért felelős államtitkár. Hoffmann Rózsa az új fel­sőoktatási törvénnyel kap­csolatban kifejtette: olyan kerettörvény megalkotása a cél, amelybe a finanszí­rozáshoz, működéshez és létszámokhoz szükséges alapvetések kerülnek be, a további részleteket pedig kormány-, és miniszteri ren­deletekben szabályozzák. Nem teszi tönkre Pokomi Zoltán, az előző Fidesz- kormány volt oktatási minisz­tere, aki jelenleg a parlament oktatási bizottságának elnöki tisztét tölti be, egy nevelési konferendán beszédében több­ször is érzékeltette, hogy hiába tagja az egyik kormánypártnak, és hiába vezeti az országgyűlés szakbizottságát, nem tudja be­folyásolni az oktatásügy szak­mai lépéseit. Kiderült az is, nem tud azonosulni a Hoffmann Rózsa, KDNP-s oktatásügyi ál­lenne a jövőben, arra pedig kizárólag alkalmassági vizsga teljesítése után nyerhetnének felvételt a hallgatók. Az új felvételi eljárásban a jelentkezés feltétele két tantárgyból tett emelt szintű érettségi és szóbeli vizsga (gyakorlati vizsga) lenne.___________ A felsőoktatási intézmények költség- vetési támogatása alapvetően három részből tevődne össze: az intézménytá­mogatási összeg országos előirányzatá­nak 70 százaléka feladatfinanszírozás, 15 százaléka a hallgatói létszámhoz kötött és képzési csoportonként differenciált képzési támogatás és 15 százaléka a képzést megalapozó tudományos célú támogatás. Merrefelé változik majd a felsőoktatás (illusztráció) FOTÓ: ÉM lamtitkár által képviselt irány­zattal. A fideszes oktatáspoli­tikus többször, több formában kifejtette, csak remélni tudja, hogy a jelenlegi szakvezetés nem növeli majd az oktatás ba­jait, és puszta „revansvágyból” nem teszik tönkre az előző cik­lusokban elért eredményeket. Mint mondta: sokak illúziója, hogy a ’70-es évek oktatásügye jól működött, amihez érdemes visszatérni, de Pokomi Zoltán leszögezte, ő az ellenkezőjét gondolja: a korszak szakmai teljesítménye szerinte rossz volt. Kiemelte: véleménye szerint a felsőoktatás bolognai rendszerét mindenképp meg kell tartani, mert nincs alter­Sok problé­mát és válság­jelet mutat ma a felső- oktatás. HOFFMANN RÓZSA natívája. Ezzel Dux László fel­sőoktatásért felelős helyettes államtitkár korábbi bejelenté­sére utalt, ami arról szólt, hogy a Nemzeti Erőforrás Miniszté­A felsőoktatási törvény kon­cepciójának visszavonására, a felsőoktatási kerékasztal összehívására és új javaslat kidolgozására kérte Réthe­lyi Miklós nemzeti erőforrás minisztert az MSZP humán kabinetvezetője. Hiller Ist­ván szerint a hatvanas évek szelleme nyomja rá bélyegét a koncepdóra: kevés hallga­tó, bezárkózó intézmények és állami felügyelet jellemzi. A szocialista országgyűlési kép­viselő úgy fogalmazott: a ter­vezet színvonal-, hallgató-, és autonómia ellenes. Az LMP egyetért azzal a kor­mányzati szándékkal, hogy „a felsőoktatás minden terü­rium oktatási államtitkársága megkezdi a Magyarországon 2006-ban bevezetett bolognai rendszer felülvizsgálatát. ÉKN-ÓSSZEFOGLALÓ-HE létén - oktatás, kutatás, intéz­ményi irányítás - kiemelt sze­repet kapjon a minőség”, de szerintük komoly dilemmák sora vár feloldásra: például a hallgatói önkormányzatok jo­gait semmi szín alatt nem sza­bad csorbítani, ugyanakkor biztosítani kell azok eddiginél nagyobb átláthatóságát és a tényleges hallgatói részvételt, írják közleményükben. A Magyarországi Szülők Or­szágos Egyesülete (MSZOE) szerint nem a hallgatókat kell sértegetni azzal, hogy nem ta­nulnak, hanem azokat a felső- oktatási vezetőket kell lecse­rélni, akik használható tudás nélkül adtak nekik diplomát. Komoly dilemmák sora Mégis lesz normakontroll „Nem elég, ha hazai, legyen versenyképes is” Budapest. A miniszterelnök szerint a tisztességes magyar vállalkozásokra lehet felépíte­ni az új és talpra álló magyar gazdaságot, éppen ezért több magyar cégre lenne szükség - jelentette ki Orbán Viktor a Coop üzletlánc 15. születésna­pi rendezvényén. A kormányfő hangsúlyozta: Magyarország csak akkor tud a nemzetközi versenyben részt venni, ha rendelkezik elegendő tőkével és tulajdonnal, hiszen „csak akkor tudjuk felkötni az alsó­neműt, ha van alsónemű”. Ugyanitt Demján Sándor a Vállalkozók Országos Szövetsé­gének ügyvezető elnöke arról beszélt, magyar hipermarke- tekre van szükség a hazai bolt­láncok életben maradásához. Szerinte nincs elég magyar ter­mék, ráadásul nem elég, hogy valami hazai, annak árban és minőségben is versenyképes­nek kell lennie. fh A Jobbik szerint nagyarányú leépítés lesz Budapest. A jövő évi büdzsé önkormányzati támogatá­sokra vonatkozó fejezete 90 százalékban megegyezik az idei, a Bajnai-kormány által benyújtott költségvetéssel - mondta szerdai sajtótájékoz­tatóján Hegedűsné Kovács Enikő, a Jobbik országgyűlé­si képviselője. Az ellenzéki politikus szerint jelentős le­építések várhatók az önkor­mányzatoknál. Az ellenzéki politikus szerint a várható energia-áremelés és a 10 szá­zalékra becsült infláció figye­lembevételével is jelentősen romlik a helyhatóságok anya­gi helyzete. A személyi jöve­delemadó csökkentése, így az önkormányzatok támogatá­sának normatívája 47 milliárd forinttal csökken 2011-ben. Hegedűsné aggasztónak ne­vezte, hogy a gyermekekkel kapcsolatos normatívák sem nőnek. fh Az Országgyűlés meg­szavazta a különadót és az Alkotmánybíró­ságot érintő módosító javaslatokat. Budapest. Az Országgyűlés szerdán megszavazta a 98 szá­zalékos különadóról, valamint az Alkotmánybíróság hatás­körének változásáról szóló tör­vényjavaslatokhoz benyújtott módosító indítványokat. A vo­natkozó törvények és az alap­törvény módosításának záró- szavazása jövő kedden lesz. Nem kötik össze Az elfogadott módosítás sze­rint alkotmányos alapjogokat érintő kérdésekben mégis lesz normakontrollra lehetősége az Alkotmánybíróságnak a költségvetést, az adókat és a járulékokat érintő törvények ügyében is. Az eredeti javaslat szerint azokban a kérdésekben, amelyekben nem lehet orszá­gos népszavazást kiírni - így a költségvetést és adókat érintő törvények - az Alkotmánybíró­ságnak sem lett volna döntési hatásköre. A szerdán elfoga­dott módosítás értelmében azonban mégsem kötik össze a népszavazások ügyével az alkotmánybírósági hatáskörök ügyét. Úiabb határ: 3,5 A 98 százalékos különadóról szóló törvény elfogadott mó­dosítása szerint a nagy összegű végkielégítések meghatározott részének 98 százalékos adóját nem vetik ki a nyugdíjba vonu­lók járandóságára, egyébként a munkavállalók 3,5 millió forint fölött fizetik meg ezt a terhet, és nem számít bele a szabad­ságmegváltás. Az állami, ön- kormányzati vezetők és az állami, illetve önkormányzati tulajdonban lévő cégek veze­tői esetében marad a 2 millió forintos határ, és beleszámít a szabadságmegváltás is. A ren­delkezés ugyanakkor öt évre, vagyis a 2005-ös adóévre visz- szamenően lesz hatályos. Egy szavazat hí|án Az Országgyűlés elnöke korábban megszakította a parlamenti szavazást és ösz- szehívta a Házbizottság rend­kívüli ülését szerdán, mert zavar támadt a módosító javaslatok szavazása során. A parlamenti szavazáskor - egy szavazat híján - nem volt meg az alkotmánymódosítás­hoz szükséges kétharmados többség, ám több képviselő jelezte, hogy nem működött a gépe. Balczó Zoltán, az Or­szággyűlés alelnöke azonban nem rendelt el újabb szava­zást, mert a szavazógépeket korábban ellenőrizték. A Házbizottság úgy döntött, figyelembe veszik a szavazó­gép által nem rögzített szava­zatokat is, mert a képviselők idejében jelezték gépük meg­hibásodását. FH

Next

/
Oldalképek
Tartalom