Kelet Magyarország, 2010. szeptember (67. évfolyam, 204-229. szám)

2010-09-27 / 226. szám

2010. SZEPTEMBER 21.. HÉTFŐ Forum 5 KELET HM Flbiné Deme Ágnes, nyíregyházi olvasónktól: ff A kihullott könny meg­bosszulja magát azon, aki okozta. JÓKAI MÓR Szabó Béláné NYÍREGYHÁZA. Szabó Béláné nyíregyházi előfizetőnknek több mint harminc éve jár a Kelet-Magyarország. Hűségét ajándékcsomaggal jutalmaz­tuk.- Nagyon jó a kézbesí­tőnk, még soha nem hiány­zott a postaládánkból a lap. Elégedett vagyok az újság tartalmával is. Szeretem a keresztrejtvényeket, élmény- beszámolókat, akár iskolás, akár nyugdíjas kirándulá­sokról szól. Ésik Sándor írá­saival szinte együtt utazom. Minden Utazási oldal egy-egy kirándulást jelent számomra. Érdekel a kertészkedés, az állatokról szóló írások is. Az újságból naprakész vagyok a politikában. Nekem sok a sport, helyette szívesebben olvasnék elbeszéléseket. A férjem már nyugdíjas, neki több ideje van az olvasásra. Már reggel elejétől az utolsó betűig kielemzi a lapot. Sze­ret mindenről tájékozódni, a sportról is. Szabadidőnkben kirándulunk, unokázunk. Az ajándékcsomagot köszönjük, megosztjuk a családunkkal. Amíg tehetjük, nem mondunk le a Kelet-Magyarországról. A találkozó résztvevői FOTÓ: OLVASÓNKTÓL Lélekben megfiatalodva Negyvenéves osztálytalálko­zót tartottunk Nyíregyházán, a Krúdy Vigadó teraszán. A fehérgyarmati Petőfi Sán­dor Szakközépiskola 4- b-s tanulói voltunk. A helyszín kiválasztásának aktualitását, apropóját az adta, hogy a nagy, 1970-es árvíz idején az érettségire az akkori KISZ táborban készülhettünk fel. Elsétáltunk régi szálláshe­lyünkre, a kis fehér házikók­hoz, ahol kicsit nosztalgiáz­tunk, és próbáltuk felidézni a régi doigokat. Rájöttünk, sokunkban még elevenen élnek azok a napok, azok a dolgok, amelyek akkor történtek velünk. Utána sé­táltunk a tóparton, sok fotót készítettünk, régi csintalan- ságainkon mai fejjel is jót nevettünk. Valahogy elfelej­tettük a bajunkat, bánatun­kat, betegségünket, és kicsit ismét fiatalnak érezhettük magunkat legalább is lélek­ben. Sajnos a találkozóra elég sokan nem tudtak eljönni, volt aki elfoglaltsága miatt, de sajnos olyan is volt, aki már eltávozott közülünk. Rá­juk is gondoltunk, és 1 perces néma csenddel emlékeztünk meg róluk. A kiadós séta után következett a vacsora, és a késő estig tartó tánc, a szórakozás. Nagyon jó volt ismét együtt lenni, elhatároz­tuk, ezek után minden évben | szervezünk egy találkozást. Bízunk benne, hogy jövőre is mindnyájan látjuk majd egy­mást, sőt, akik az idén nem tudtak eljönni, Ők is köztünk lehetnek majd. Osztály­társaim nevében is ezúton szeretném megköszönni Giba Krisztina rugalmas hozzáál­lását a találkozó szervezésé­hez, akinek minden kisebb nehézségre volt megoldása, és végül minden olyan jól si­került. Köszönet az udvarias, kedves kiszolgálásért is. T-NÉVASISZTER VALÉRIA <§> CSIPKEKIÁLLÍTÁS Dolgos kezű nyugdíjasok munkáiból változatos, gazdag tar­talmú csipkekiállítás nyílik ma a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtárban. fotó: erdélyi tamás Fellépésre várva FOTÓ: ERDÉLYI TAMÁS Színpadon a Szatmári csárdás LAKÓHELYEM ©TELEPÜLÉSI ALOLDALAINK lakohelyem.szon.hu Aminapunkvolt A nyíregyházi Bárczi Gusztáv Speciális Iskola és az ÉFOÉSZ Szabolcs-Szatmár-Bereg Me­gyei Egyesülete köszönetét mond Danku Andor úrnak, a Szabolcs Volán Zrt. személy- forgalmi igazgatójának, hogy szeptember 13-án segítséget nyújtott a sajátos nevelésű, igényű gyermekeinknek az Allatparkba történő kilátoga­táshoz. HAJZER ANDREA, SZMK-ELNÖK Más vet és más arat A kálváriánk akkor kezdő­dött, amikor 2006-ban a kert végében lévő ingatlanon tulajdonváltás történt. Az ott lakók először csak meg-meg- dézsmáltak egy-egy növényt. Hol a paradicsom, hol a paprika tűnt el, de azért még maradt is. így, ha magamban füstölögtem is, hogy fiatalok, egészségesek, miért nem művelik a kertjüket, miért lopnak, nem igen szóltam. De tavaly az elültetett 4 kg hagymát májusban mind egy szálig kitépték, s elvitték. Leszakították a kerítést, majd a gazos kertjükön keresztül - a termést az ajtóig elpotyogtatva - elhurcolták, így hagyma nélkül marad­tunk tavaly, és fizethettem 380 forintot egy kilogramm­ért. A rendőrségnek könnyű dolga volt, hiszen csak végig kellett menni a nyomon, s már meg is lett a tettes. Ő a gyerekeire fogta a dolgot. De már akkor is feltettem a kérdést, ekkora mennyi­séget, hogy tud elvinni a gyerek? Ha be akarnak jutni A Megyei Nyugdíjas Szövet­ség tizenöt éves évforduló­ját ünnepeltük nemrégiben. A Himnusz és szavalatok elhangzása után a beszámo­lók következtek. Majd az emléklapok és az elisme­rések átadását követően, valahova, bemennek. Még a dupla kerítés sem számít. Kivágják a drótot, leakasz- szák az oszlopról. Nem ő vette, nem sajnálja! Most újra támadtak: szeptember 20-án reggelre 11 sor karós babból 10-et elvittek. Felmentem a polgármesteri hivatalba, nem segítettek. Azt mondta a polgármester úr, hogy nem tartozik rájuk. A rendőrség­hez nem merünk menni, pedig újabb lopás történt a környékünkön. Félünk, hogy bosszút állnak rajtunk. Mi idősek vagyunk. Nem tudom mi történt ebben az ország­ban, hogy idáig fajultak a dolgok. NÉV, CÍM A SZERKESZTŐSÉGBEN ünnepi műsorokat láthatott a nagyszámú közönség. A mi tánccsoportunk szat­mári csárdást adott elő. Ezt követően a Tiszti Klub nyugdíjas kórusa énekelt, végül a korányiak nyugdíjas táncosai zárták a műsort. Prédikáció Szeptember 19-én görög ka­tolikus szent liturgiát közve­tített a TVl Máriapócsról. Alig vártam, hogy megkezdődjön a gyönyörűen felújított temp­lom, s a varázslatosan szép új miseruhák és az áhítatos tömeg látványa. Feleme­lő érzést keltett bennem. Külön ki szeretném emelni az egyházi kórus munkáját: művészi fokon énekeltek, öröm volt hallgatni. Aztán jött a prédikáció, melyet egy külföldi püspök tartott. A korrupcióról beszélt. Azt mondta többek között „korrupt banditák szétverték az országot”. Mondott még Nagyon jól szervezett ün­nepségen vehettünk részt. Köszönetünket és hálánkat fejezzük ki a vezetőségnek, hogy lehetőséget kaptunk a bemutatkozásra. JUHÁSZ LÁSZLÓNÉ, A KONZERV­GYÁRI NYUG. EGYESÜLET ELNÖKE más, ehhez hasonlót. Nagyon megdöbbentem, egy szent­misén, egy szentbeszédben illetlen politizálni. Szerintem az ilyen prédikáció a keresz­tény ember lelki békéjét feldúlja. Az emberek, amúgy is egymásnak feszülnek, ve­szekednek. Inkább azoknak kellett volna megköszönni, akik újjávarázsolták a temp­lomot. KNÉ Kulcs a pádon Nyíregyházán, az Omniával szemben, az egyik pádon szeptember 21-én reggel 8 óra körül találtak egy kulcscso­mót. LAKÓHELYEM -1 Ön is lehet szerkesztő! Tisztelt Olvasóink! Bizonyára sokan ismerik és böngészik lapunk internetes portálját, a Szabolcs Online-t (www.szon.hu) is. Megyei hírportálként fontosnak tartjuk, hogy településeinkről minél több informá­ció jusson el az ott élő emberekhez, ezért indultak el a „lakóhelyem" aloldalak, melyeken az olvasók megtalálhatják a saját településükről szóló híreket. A Szabolcs Online-on jelenleg 21 település aloldala szere­pel. Ezek a felületek interaktívak: azaz bárki feltölthet rá képeket, cikkeket, információkat, amelyeket meg akar osztani lakóhelye közösségével, illetve kereshetik az oldalak „felelőseit”, akiknek elérhetőségeit feltüntetjük az oldalakon. © KENDERES NAPOK Bár a Beregdaróci Kenderes Napok már véget ért, de azért jól­eső nosztalgiával tudunk visszagondolni a szép nyári napokra, és a szorgos-dolgos kezekre. fotó: baracsi endre a Kelet-Magyaror- szághoz érkező olvasói leveleket, fényképeket közöljük. Lehetősége­inkhez mérten minden olyan írást megjelentetünk, amelynek tartalma nem ütközik érvényes jogszabályba, valamint nem sért személyiségi és kisebbségi jogokat, jó ízlést. A levél megjelentetése azonban nem jelenti azt, hogy szerkesztőségünk bármilyen részletében egyetértene az abban leírtakkal. A leveleket az élvezhetőbb olvashatóság érdekében általában rövidítjük, az azonos mondandójúakat összevonjuk. Továbbra is csak a teljes névvel és címmel érkező, valós feladó­val rendelkező leveleket közöljük. A föld védelmére figyelni, kicsit utólag Az aprónak tűnő szeny- nyezések sokasága is hozzájárul a Földünk élővilágának pusztulá­sához. nyíregyháza. Mikor ez az írás netán megjelenik, már elmúlt a világszerte bevezetett au­tómentes nap. A környezet- szennyezés egyik oka, a kibo­csátott széndioxid, de vannak tennivalóink más területen is. Kár, hogy csak évente egyszer van ez a nap, mert ez ügyben „a téma tényleg az utcán he­ver” mindegyik esetben. Já­rom az utat, naponta megyek gyalog végig a „mi utcánkon” (Nyíregyháza, Vörösmarty utcán). A „mi utcánk” he­lyenként lombos fákkal, zöld sövénnyel, virággal, cserje­bokrokkal „kísérik a járdát”. A járda és az útszegély közöt­ti terület vegyes képet mutat. Fele-fele gondozott és elha­nyagolt. Ami pedig a bokrok alatt, a sövény között találha­tó, hát erre szokták mondani, hogy „nem bántja a szemét?” Én meg mondom, hogy de bi­zony bántja az enyémet. Van ott minden, ami „szemre nem való”. Papír, műanyagból ez- az, cigarettacsikk, kutya és ember „nagydolga”, szárnyas betét, ruhanemű, pénztárca pénz nélkül és még sok min­den más. Jó-jó, de, mi köze ennek a földhöz? Van köze bőven. Elő­ször is, ha szemetet dobtam volna el hajdanán a „földpad- lós” házunk helyiségeiben, de még az udvaron is, ugyan csak feddést kaptam volna. A baj az, hogy olyat is eldobál­nak egyesek, mely, ha elbom­lik, akkor a földet szennyezi. Ha nem bomlik el, akkor csak csúfítja azt és szintén kerü­lendő lenne. Az utcai tárolók mellett is ott az a szemét, me­lyeknek az edénybe lenne a helye. Ha már „így adódik”, hogy a fenti útvonalon ezt lát­ni, hát, arra gondoltam, talán a házak tulajdonosai tehetné­nek „szívességet” maguknak azzal, hogy a portájuk előtt, maguk szednék ezt össze. Sziszifuszi munka az biztos, én magam is csinálom, szinte naponta kell „résen lenni”, van e újabb piszok? Városunk központja szép tiszta estig. Ott, takarító munkások reg­Dombóvári István gelente kezdik újra a „sziszi­fuszi munkát. A házak előtt, különösen ott, melyek mellett naponta megyek (jórészt kertes há­zak), helyén való lenne az a közmondás, hogy „minden­ki seperjen a saját portája előtt!” Bizony az „anyaföld” (így is szokás nevezni) meg­érdemli, hogy ne szennyezze az ember. El van már szegény szennyezve eléggé, pedig embernek, állatnak a Föld ad élelmet. Még szerencse, hogy e téma pártsemleges, úgy is mondhatnánk az em­berek intelligencia szintjének bizonyos mércéje csupán. Ha már nagyon durva a „vétek”, akkor nem árt a hatósági szi­gor bevezetése itt-ott. Mivel a föld egyenlő az élettel, vi­gyázzunk rá, ne szemetel­jünk, hagyjuk például otthon az autót minél többször. DOMBÓVÁRI ISTVÁN

Next

/
Oldalképek
Tartalom