Kelet Magyarország, 2010. szeptember (67. évfolyam, 204-229. szám)

2010-09-27 / 226. szám

2010. SZEPTEMBER 27., HÉTFŐ KEHI Háttér Termést ment a párlatfőzés A saját fogyasztásra szánt gyümölcspárlat után nem kell adót fizetni. nyíregyháza. Mától hatályo­sak a pálinkafőzésre vonat­kozó rendelkezések, amelyet az Országgyűlés szavazott meg a jövedéki törvény mó­dosításával. A kistermelő a saját gyümölcséből vagy a kipréselt szőlő törkölyéből legálisan pálinkát főzhet, de vannak korlátok és feltételek. Mit jelent a szabad párlat­főzés lehetősége? - tette fel a kérdést lapunk a Vidékfej­lesztési Minisztériumban. A válasz szerint azt, hogy a magánszemélyek nemcsak bérfőzésben, hanem saját desztillálóberendezéssel, adóraktári engedély nélkül is előállíthatnak pálinkát. A kizárólag gyümölcsből készít­hető párlat vásárolt és saját termésből is előállítható. A magáncélra készülő főzést nem kell bejelenteni a Vám- és Pénzügyőrségnek, és a berendezést sem kell nyilván­tartásba vetetni. Gyümölcspárlatot előállít­hat minden 18. életévét be­töltött természetes személy saját tulajdonú gyümölcsből, gyümölcsből származó alap­anyagból (cefréből). A ma­gánfőzést három nappal előre csak azoknak kell bejelenteni, akik 50 liter párlatnál többet főznek, és kereskedni akar­nak a pálinkával. A magán­főző desztillálóberendezés birtoklásához nem kell vám­hatósági engedély. Az ünnepek kelléke- A pálinkafőzés nem vélet­lenül terjedt el hazánkban, fontos szerepet játszott a pa­raszti gazdálkodásra jellemző takarékosságban és gazda­ságosságban. A falusiak arra A Szatmár-Beregi Pálinka Lo­vagrend szombaton Tarpán megvitatta az új pálinka tör­vény változásait. Csobolya Attila, a lovagrend főpohárnoka foglalta össze a lovagok álláspontját:- A törvény fő célkitűzése illeszkedik ahhoz az Európai Unióban már régebben ki­alakult gyakorlathoz, amely­nek köszönhetően, például törekedtek, hogy ne vesszen kárba az elhullott gyümölcs, hogy tiszta legyen a portájuk, és nem utolsó sorban arra, Ausztriában igen magas szin­tű párlatkultúra alakulhatott ki. A törvény ugyanakkor a „joghoz” nem biztosítja a megfelelő ellenőrző mecha­nizmusokat. A bizonytalan és senki által nem kontrolálható: miből, milyen berendezéssel, mi­lyen minőségben kérdések jogosságát érzi a törvényal­kotó is, amikor az így előál­hogy olcsón állítsák elő a pá­linkát, amit saját szükséglet­re, szomszédok, barátok, ven­dégek kínálására használtak. lított végterméket párlatnak nevezi el. Megkülönböztetve ezzel a magyar pálinkától, amely az EU-ban 8 éve vé­dett, így csakis a szigorú tör­vényben rögzítettek szerint készíthető.- A Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend megalakulásakor az eredetvédett pálinkák hí­rének növelését, a magyar pálinka kultúra népszerűsíté­Vidéken a pálinkafogy asz- | tás ma is az emberi élet | fordulóihoz (születés, keresz­telő, lakodalom, temetés), vagy az esztendő ünnepei­hez kötődik - indokolta az engedményeket dr. Fazekas Sándor vidékfejlesztési mi­niszter. Meg kell szüntetni azt a j gyakorlatot - tette hozzá a tárcavezető -, hogy a ható­ság a kisembereket zaklatja a pálinkafőzés miatt, ugyanak­kor a milliós, milliárdos kárt okozó bor- és szeszpancsolók tevékenysége fölött szemet huny. Saját fogyasztásra szánt pá- | linkafőzésnél 50 literig nem kell jövedéki adót fizetni, a főzést nem kell sehol előre bejelenteni, a készüléket (100 liter alatt) nem kell engedé­lyeztetni. Ha valaki el akarja adni az otthon vagy bérfőzés­ben készült pálinkát, erre is van lehetősége, de csak saját gazdaság keretein belül foly­tatott vendéglátás vagy falu­si szálláshely-szolgáltatásnál zárjeggyel ellátott, legfeljebb kétliteres palackokból kínál­hatja az italt. KM-NYZS sét tűzte ki céljául. Mivel fal­adatunknak érezzük a régió­ban főzött pálinkák minősé­gének megtartását, a jövő­ben őrködnünk kell azon, hogy a jogszabályban rögzí­tett két minőség - a pálinka és a párlat -, kellőképpen el­különüljön, meggátolva ez­zel a fogyasztót félrevezető elnevezések, jelölések keve­redését. A lovagrend a pálinka minőségét félti Több vidámság és humor kellene a Keletbe! OLVASO-SZERKESZTOK © FIATALOK A KELETRŐL „Megmosolyogtató” javaslattal rukkolt elő legifjabb olvasó-szer­kesztőnk, Bakó Andrea. NYÍREGYHÁZA. Fiatal olvasó- szerkesztőink legifjabb tag­ja, a nyíregyházi Vasvári Pál M-+U:i:WVl.II',T.l Bakó Andrea középiskolás Branc Alina főiskolás _______ Csongrádi Csaba vállalkozó Karádi Nóra középiskolás Tarnavölgyi Gergely kézilabdázó Tóth Péter zenész _________ Veres Enikő egyetemista_____ Zentai Gábor vendéglátós Gimnázium tanulója, Bakó Andrea több vidámságot sze­retne látni a Kelet-Magyaror- szágban. Minden oldalra viccet- Nap mint nap olvasom az újságot, olykor imádott nagy- szüleimmel „vesézzük ki”, éppen miről és hogyan írt a Kelet. Tizennyolc évesen en­gem még nem érdekel olyan mélységében a napi politika, hogy oldalakon keresztül azt olvasgassam, ki mit ígért, ki mit csinált rosszul, márpe­dig a második, a belpolitikai oldal, illetve a belső oldalak sajtótájékoztatói másról sem szólnak. Tudom, ez sokakat érdeklő téma, főleg kam­pányidőszakban, éppen ezért helye van a megyei napilap­Bakó Andrea fotó: sipeki Péter ban. Mindössze azt javaslom, hogy ellensúlyozzuk némi humorral, vidámsággal a szá­raz cikkeket vagy az elszomo­rító baleseti híreket. Az utolsó oldalon található Garfield és egyetlen pici vicc. A postás évek óta bedob a postaládánkba egy pár ol­dalas hirdetőújságot, amit minden alkalommal a ke­zembe veszek. A hirdetések hidegen hagynak, nem aka­rok megrendelni, vásárolni, csak az oldalak felső sarkában található vicceket szoktam elolvasni. Ennek mintájára a Kelet szinte minden oldalán helyet kaphatna egy kis poén, egy rövid, megmosolyogta­tó történet vagy aforizma, amely jó kedvre deríti az ol­vasókat. Akár egyedi háttér­színt is kaphatna, hogy köny- nyen megtalálható legyen, íme az egyik kedvencem: „A gondolkodás egy lehetőség, hogy ne csak arra használjuk a fejünket, hogy kidugjuk a pulóverből.” Remélem, „megmosolyog- | tató” javaslatomat megfon- j tolja a szerkesztőség, hiszen | amellett, hogy sikert .aratna az olvasók körében, a poten­ciális új előfizetők, a tizen- és huszonévesek számára is vonzóbbá válna az újság! Gra­tulálok a 3. oldalon található j Kelet-Kvíz bevezetéséhez, az érdekes, megyénkhez kap­csolódó kérdések tudáspróba elé állítják, gondolkodásra késztetik az előfizetőket, akik, mialatt az „elrejtett” megoldókulcsot keresik az ol­dalakon, elolvassák az egész ) Kelet-Magyarországot! - írja orosi olvasó-szerkesztőnk, Bakó Andrea. NÉZŐPONT Koccint­hatunk rá egyet egyezd meg fiam: ami­ből lekvárt lehet főzni, abból lehet pálinkát is f - így oktatta a székely a fiát, miközben az utolsó gyümölcsöt is felszed­ték a kertben. Évszázadokig nem is ment kárba egyetlen szem szilva, szőlő vagy alma sem, a gazda szégyene lett volna, ha a munkája gyümöl­csét, no meg a termőföld és a napfény ajándékát vesz­ni hagyja. Termést a fán vagy a földön hagyni az elmúlt években lett szokás, mert olyan kevés pénzt adtak érte. A gyümölcspárlat készíté­sében adott engedmények gesztusértékűek, s felnőtt­ként kezelik az állampol­gárokat. Tetszik vagy sem, az immár uniós védjegyet élvező magyar nemzeti ital, a pálinka fel-felbukkan életünkben - az pedig már egyéni döntés és bölcsesség kérdése, hogy a zamatos gyümölcs palackba zárt „lelkét” önpusztító mámor­ként vagy kellő tisztelettel fogadott alkalomként éljük meg. A spanyolok például törvényben rögzítik, hogy a bor a nemzeti kultúrájuk alkotója, a szőlőműveléstől a fogyasztásig identitásuk része. Irigylésre és követésre méltó ez a tisztelet, jó lenne hasonló rangra emelni a ma­gyar italkülönlegességet. Akik ezen fáradoznak, jog­gal aggódnak a minőségért, de ez az engedményezett mennyiség nem jelenhet meg a kereskedelemben, aki pacsmagol, maga kell, hogy megigya. A zugkimé­réseket eddig is tiltották, ezután sem lesz másképp. A döntés előkészítése során az egyeztetésekben részt vett a Magyar Szeszipari Szövet­ség és Terméktanácsa, a Pálinka Nemzeti Tanács, együtt kell őrködni a nívó fölött is. nyeki@inform.hu Nyéki Zsolt Mátészalka neve mikor tűnt fel először az írásos forrásokban? a) 1343-ban c) 1231-ben b) 1216-ban d) 1156-ban A helyes választ lapunk mai számában rejtettük el © MEGKÉRDEZTÜK: Mit szól az otthoni „pálinkafőzés" legalizálásához? DÁVID KÁROLYNÉ: Ezt GÖNCZI KÁLMÁN: Az KICSKA OTTÓ: Sokan aztán |ól kifőzték a dőn- otthoni főzést nem kel- kotyvasztanak majd téshozókl lett volna engedélyezni, mindent. LAKATOS NIKOLETTA: Gazdaságos lesz a mun­ka „gyümölcse”! NAGY FERENC: Éllünk a lehetőséggel, de ne éljünk vissza velel ZAJÁCZ MELÁNIA: A férjek és a feleségek is megisszák a levéti Dávid Károlyné (Nagykálló): Nem tartom helyesnek, hogy legalizálták az otthoni gyü- mölcspárlat-készítést. így is sok az alkoholbeteg hazánk­ban, ráadásul, ha szakszerűtle­nül használják a berendezést, emberi életeket követelhet egy baleset. Ezt aztán jól ki­főzték a döntéshozók! Gönczi Kálmán (Tiszabecs): Én min­den évben főzetek pálinkát, örülök, hogy 50 literig jöve­déki adómentesen lehet. Az otthoni főzést nem lett volna szabad engedélyezni, mert sokan vissza fognak élni vele! Kicska Ottó (Császló): Az ál­lam magának ártott ezzel az intézkedéssel: így is rengeteg pénzt költünk az alkoholis­ták gyógyítására! Sokan koty­vasztanak majd mindent, a lényeg, hogy „üssön”, hódít­son alapon! Lakatos Nikoletta (Nyíregyháza): Ritkán iszom alkoholt, de szívesen kóstol­gatok néha házi „különle­gességeket”. Otthon, jó alap­anyagból, gondosan előállítva finom (és gazdaságos) lesz a munka „gyümölcse”. Nagy Ferenc (Kölese): Ha minőségi alkoholt fogyasztunk, mér­tékletesen, azzal semmi baj. Éljünk a lehetőséggel, de ne éljünk vissza vele! Zajácz Me­lánia (Nagykálló): Undorodom a piától. Az otthoni főzések­nek szó szerint a férjek, átvitt értelemben pedig a feleségek fogják meginni a levét! *> SZÜRETI FELVONULÁS A 4. osztály is részt vett feldíszített kocsijával szombaton Kálmánházán a szüreti felvonuláson. fotó: m. magyar László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom