Kelet Magyarország, 2010. augusztus (67. évfolyam, 179-203. szám)

2010-08-07 / 184. szám

2010. AUGUSZTUS 7., SZOMBAT KELET-MAGYARQRSZÁG KELET Utazás 11 Egyre több magyar család nyaral az idén a Balatonnál Balaton. Gyenge volt az elő­szezon, de a főszezon nem rosszabb a tavalyinál - mond­ja a balatoni vendéglátósok többsége. A balatoni turiz­mus azonban vegyes képet mutat: van, aki behozhatatlan visszaesésről ad számot. A KSH adatai szerint az év első öt hónapjában a Balaton térségét felkereső 75 ezer kül­földi vendég közül legtöbben, 25 ezren Németországból ér­keztek, bár számuk és eltöl­tött vendégéjszakáik száma tizedével csökkent. A tavalyi­nál 6 százalékkal több, 23 ezer osztrák vendég rövidebb idő­re foglalt szállást, mint egy évvel korábban. Ugyanakkor kétszer annyi szlovén és har­madával több orosz vendég érkezett az üdülőkörzetbe, emellett jelentősen nőtt az ukrán, lengyel, horvát és svéd vendégek száma is. Az európai államok közül 10-17 százalékkal keveseb­ben jöttek Franciaországból, Olaszországból és Romániá­ból. A tapasztalatok szerint a hazai turisták viszont előny­ben részesítik a magyar ten­gert. MTI Ők dagálykor is tudják, mi van a víz alatt fotók: ésik Sándor Vidám fürdőzők a Balaton Sound fesztiválon FOTÓ: MTI-MOHAI BALÁZS Még mindig tart a Kelet nagy nyári fotópályázata! NYÍREGYHÁZA Lapunk nyári fotópályázatot hirdet: ol­vasóinktól azt kérjük, hogy küldjenek be olyan fotót, amit ezen a nyáron készíte­nek lakhelyükről, családi­vagy kulturális rendezvény­ről, utazásról, fesztiválról, de olyan régi képeket is várunk, amit a nyári pakolás során ta­láltak meg. A képeket küldhetik e-mail­ben - kelet@inform.hu címre - vagy postán - Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 4-6. A beküldött képek a Szabolcs Online-on maradéktalanulmegjelennek, a Kelet-Magyarországban a legjobbakat közöljük. A meg­jelenő képek közül választjuk ki a nyerteseket, az 1. helye­zett 50 ezer forint, a 2.30 ezer forint, a 3. pedig 20 ezer forint értékben nyer GPS-t. Es kitakarozik a tenger... Ha jön az apály, kiderül, ki f ürdött meztelenül - írja Warren Buffet, a multimilliárdos ameri­kai tőzsdeguru. bau. Ő gazdasági apályra, azaz a világválságra gondolt, és igaza volt. Sok minden­kiről sok minden napvilágra került. A kis indonéz üdü­lősziget partjairól naponta Itt hamarosan derékig ér a víz... kétszer tűnik el a víz, itt lát­tam életem első apályát. Az élmény megdöbbentő volt, mert senki sem mondta, hogy üyesmi lesz. Ott ez minden­kinek annyira természetes, mint itthon a napfelkelte. Sirályok és homok Kora reggel ballagtam le a víz­re. Ahol tegnap a hullámok nyaldosták a finom homokot, most sirályok nyaldosták a szájuk szélét, amint el-elkap- tak egy kis rákot a szanaszét futkározó rajokból. A habok messze, legalább ötszáz mé­terre törtek meg, addig pedig csillogó algafoltok, és apró tó­csák között lehetett sétálgat­ni. Nosza útra keltem, mert most pipa, uszony és szem­üveg nélkül lehetett tanulmá­nyozni a gazdag élővilágot. Tengeri csillag A parton még alig volt moz­gás, az eltűnt tenger helyén rajtam kívül csak egy japán nászutaspár fotózta - naná hogy egymást, nem a két- araszos tengeri csillagokat. A kristálytiszta vízre még lapo­san esett a napsugár, mindent csillogás nélkül vehettem szemügyre. Eszembe jutott, mennyi rozsdás edény, sze­mét és ocsmányság kerül a napfényre, amikor otthon va­lamelyik folyó nagyon leapad, vagy egy holtágból leeresztik a vizet. Ezt a Buffet-et valami olyan látvány ihlethette, ami­kor az az aranyköpése meg­született. Mint egy természetfilm A Bálit övező vizeken más volt az élmény. Ezerféle apró és nagyobb élőlény úszott, csúszott, mászott a szemem előtt. Szebb volt, mint a leg­szebb természetfilm. A távol­ból kürt hangját hozta a langy hajnali szellő, a horizonton teherhajó ballagott. Az al­gaszigeteken és a tócsákban szorgos balinézek szedeget­ték kosaraikba, amit a piacon egy óra múlva megvehetek. Ésik Sándor világjáró sorozata 39. Ők dagálykor is tudják, mi van a víz alatt. A nap feljebb hágott, és egy közelgő ösz- szefüggő habgyűrű jelezte: jön a dagály. Mindenki kifelé indult. Ruha nélkül Még szerencse, hogy válság csak ritkán van, mert ha sű­rűbben lenne, Buffet már dagálykor, azaz a gazdasági virágzás idején megmonda­ná, ki fürdik ruha nélkül. Ki blöfföl a nagy tőzsdejáték­ban? Még talán az apály is elmaradna. Legalábbis a Wall Street-en. © KENYAI KÉPESLAPOK - BALINTNE KIS Hócipőre itt biztosan nem lesz szükség Kenyában elképzelhetetlen, hogy essen a hó... fotó: internet Képzőművészeti tábor sok-sok kirándulással Ha Afrikában kimarad egy esős évszak, az szörnyű katasztrófát okozhat. HUftOB Kenyát szinte haj­szálpontosan keresztbe szeli az Egyenlítő, határai északon az ötödik, délen a 4°40’ szé­lességi fokig terjednek. „Af­rikában, az Egyenlítőn lakni! Biztos kibírhatatlan lehet a hőség!” - így gondolják so­kan. Nos, ezt a cikket hosszú ujjú szabadidőruhában írom, és egyáltalán nincs melegem. Nálunk ugyanis most tél van! Örök nyár Nairobi Kenya déli felében, az Egyenlítőtől 150 km-re délre fekszik. Egykori alapítói bölcs megfontolás alapján nem a gyönyörű, viszont forró és párás, maláriával teli Indiai óceánpartra építették, hanem az ország hűvösebb és egész­ségesebb részébe. Itt, 1700 méter magasságban kellemes, nem túl forró, örök nyár ural­kodik. Most a téli hónapok­ban, június, július, augusztus folyamán kicsit lehűl a levegő, gyakran ébredünk borús égre, de a felhők déltájban szinte mindig átadják helyüket a meleg napsütésnek. Esős év­szak lévén éjszakánként nagy felhőszakadások vannak, és napközben is elkaphatja az embert egy-egy kiadós tró­pusi zápor. Az idén nagyon jó esős évszakunk van. Jó ter­més ígérkezik, és a növények a zöld minden árnyalatában, a szivárvány minden színé­ben pompáznak. Éltető eső A levegő párás és illatos, a madarak boldogan harsogják éneküket, az állatok elbújnak az árnyas bozótban és élve­zettel, kedvük szerint falatoz­nak a természet dúsan terített asztaláról. Nincs ez mindig így! Az év­nek két esős időszaka van, az áprilistól júliusig terjedő hónapok, valamint október és november. A maradék idő­ben egyáltalán nem esik, és ha kimarad egy esős évszak, az szörnyű katasztrófát okoz­hat. Kecske és kukorica A lakosság jó részének nincs más tápláléka a földjén ter­melt kukoricán és az otthon nevelt kecskén kívül. Mikor a kukoricatermés elpusztul, az éhhalállal néznek szembe. 2005-2006-ban olyan aszályt éltünk át, hogy a vidéki uta­kon haladva zsebkendőt kel­lett tartanunk az orrunkhoz az elhullott állatok tetemei miatt. Szörnyű látvány volt a szerteszét heverő zebrák, te­henek, antilopok csontvázait látni. Már a keselyűk és hié­nák sem győzték a takarítást! És ami a legmegrázóbb volt: az emberek is éheztek és so­kan éhen haltak. De az idén lesz bőséggel ku­korica, a folyókban friss víz folyik, emberek és állatok bizakodással tekinthetnek a jövő felé. KI sem mentek a házból? Mikor kenyai barátainknak megmutatjuk a múlt télen otthon készült képeket, a sűrű hóesést, a betemetett autókat, a sapkába, bundába burkolódzott embereket, ér­tetlenül bámulnak. „Olyan­kor ki sem mentek a házból?” - érdeklődnek. Lelkes me­sénk a gyönyörű fákról és he­gyekről, befagyott folyókról, a harapnivalóan friss levegő­ről, a hóseprés hangjáról, két méteres hóemberekről, szán­kóról és sítalpakról erőtlenül suhan el a fülük mellett. „Jó itt nekünk ez a tél!” - mor­mogják, miközben én arra gondolok, hogy azért a mienk is csodálatos! SUMPEST A záhonyi diákok körében megint nem telhe­tett el a nyári szünet a már hagyománynak számító bu­dapesti Képzőművészeti Tá­bor nélkül. A két lelkes pedagógus, Szvák Jánosné és Földi Fe­renc idén is a Szépművészeti Múzeummal közösen szer­vezte a foglalkozásokat. Az indulás július 16-án a reggeli órákban zajlott, de aznapra már olyan délutáni programok várták a lelkes kis társaságot, mint a Csokoládé Múzeumban, és a Természet- tudományi Múzeumban tett kalandozások. A hétvége sem telhetett eseménytelenül a tanulók és kísérőik számára, a szombati napon Esztergomban, míg va­sárnap Veresegyházán a Medve Otthonban, és a méltán híres neves Gödöllői Grassalkovich kastélyban barangolhattak. A hétfői nappal indultak a Szépművészeti Múzeum fog­lakozásai, amely a hét mun­kanapjain reggel io -16 óráig tartottak. Persze nem szabad az gon­dolnunk, hogy ez a hét csak munkával telt, minden estére kijutott a szórakozásból is. A dolgos hetet mindent fe­ledtető kacagás, és szájtátós ámuldozás zárta a Fővárosi Nagycirkusz Úton a bohóc c. előadásával. Szombaton pedig következett, a kissé fá­radtságos ám már annál job­ban várt hazaút. szvák enikő JL * A záhonyi diákok a Hősök terén fotó: olvasónktól

Next

/
Oldalképek
Tartalom